Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk: 7101, Szakszórd, Postofiók 71.

Egy hozzászólás

Olvasóink figyelemmel kísérik az Ön kérdez — Mi válaszolunk rovatot. Ezt mutatja többek között az is. hogy nemcsak elolvassák, de megjegyzéseket is fűznek egy-egy válaszhoz. Szili Péter, az Óra és Ékszer szekszárdi gyáregységének dolgozója július 11-i számunkban olvasta dr. Simor István kérdését és dr. Szabó Tibor válaszát: „Véleményem szerint a válasz elfogadhatatlan. különösen az a kitétel, hogy a lakosság kérésére indítják 4,30 órakor a Bátaszék—Budapest közötti személyvonatot. Kétlem, hogy ez ügyben akár a dolgozók, akár a szekszárdi érdekelt vállalatok véleményét megkérdezték volna. Több száz munkába járó dolgozóról van sző. aki a hatórás munkakezdés előtt egy órával kénytelen' Szekszárdon tétlenkedni, ennyivel pihenésének rovására felkelni. Még az üzembe sem mehet be ilyen korán.

Ennél szerencsétlenebb menetrend-összeállítást még nem'produkált a MÁV. pedig hozzá vagyunk szokva minden menetrendváltozáskor valami „meglepetéshez”. Ha a személyvonatot mindenáron a gyors előct akarták Szekszárdra érkeztetni (bár ez — állítom — esetenként 3—4 személynél többet nem érint) miért nem, egy korábban már jó) bevált időzítéssel teszik, mikor is a személy 5,16 órakor ért Szekszárdra. A gyors is néhány perccel későob indulhatna. ennek megfelelően.

Az idézett válaszadásból nem tűnik ki, hogy ez a menetrend meddig marad érvényben. Mindenesetre helyesen tenné a MÁV. ha legalább a téli időszakra elfogadhatóbb feltételeket teremtene a nagyszámú Bátaszék felől bejáró dolgozó számára, az igazgató elvtárs pedig megismerné a dolgozók véleményét, majd ennek alapján a megfelelő megoldást meg is találnák.”

üubileumi jutalom

„Tizenöt éve dolgozom a Paksi Konzervgyárban, előtte pedig más cégeknél, nyugdíjamig összesen 28 évi. munkaviszonyom van. Július 1 -töl nyugdíjban vagyok. Arra számítottam, hogy a huszonöt éves munkaviszonyom alapján jutalomban részesülök én is. Igazgatóm - bár nem zárkózott el az élői, hogy máshol érdeklődjek erről - úgy ítéli meg, hogy a jutalom részemre nem jogos, mivel a 25 évet több munkahelyen szereztem meg. Úgy tudom, hogy a rendelet nem így szól.” - írta levelében Szabó Sándor, Bogyiszló, Szekszárdi út 14. szám alatti olvasónk.

— Szükségesnek tartom előrebocsátani, hogy Szabó Sándor nem velem beszélt a 25 éves jubileumi jutalmáról. hanem a vállalat bogyiszlói telepének vezetőjé. vei, akit önökhöz írt levelében igazgatójaként említ — kezdte válaszát Örvös Ferenc. a Paksi Konzervgyár igazgatója — Szabó Sándornak igaza van abban, hogy a jubileumi jutalom iránti igénynek nem előfeltétele az. hogy ugyanannál a vállalatnál folyamatosan álljon valaki munkaviszonyban.

— A Munka Törvény- könyve 48. § (2.) bekezdése kimondja, hogy a huszonöt, a negyven, illetőleg, az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére ju_ "bileumi jutalom jár. A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről' szóló 5/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet nyolcadik paragrafusa pedig a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő. E szerint minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani az egyes munkaviszonyok megszűnésének módjától és a közöttük lévő időkiesések tartamától függetlenül. E rendelkezés nem érinti a fegyelmi elbocsátás esetére az Mt. V. 88. § (3). bekezdése szerinti következményeket.

— Az ügyben folytatott vizsgálat eredményeként megállapítottam, hogy Szabó Sándornak a munkaviszony igazolásával volt probléma. Egyébként félreértette a telepvezetőnket, mert az nem mondott olyant, hogy ugyanannál a vállalatnál folyamatosan kell munkában állni 25 éven keresztül ahhoz, hogy jubileumi jutalomra igénye lehessen valakinek.

— Azóta Szabó Sándor nyugdíjba ment, a nyugdíj igényjogának megállapításakor került sor munkaviszonyainak, mégpedig: 28 évnek és 132 napnak az elismerésére. Vállalatunk belső ellenőre július 12-én kint volt a vállalat bogyiszlói telepén, ahol a Szabó Sándor nyugdíjjogosultságának elismerésére vonatkozó határozat bemutatásával szóban tolmácsolták Szabó Sándor jubileumi jutalom iránti kérését. A kérelem alapján az intézkedések megtörténtek és a mai napon — július 16 — MNB- postautalványon fel is adtuk címére a nyugdíjazás előtti személyi alapbérének megfelelő összegben a 25 éves jubileumi jutalmat.

A kérdésre kiegészítő választ kértünk dr. Deák Konrád csoportvezető

ügyésztől is. aki a következőkkel egészítette ki a jubileumi jutalomra vonatkozó tudnivalókat: „...a

munkáviszonyban töltött időket a dolgozónak hitelt- érdemlően igazolnia kell. Nem lehet például elismerni még a jubileumi jutalom szempontjából sem a munkakönyvbe bemondás alapján bejegyzett munkaviszonyt, a kérdéses munka- viszonyt ugyanis ilyen esetben is okmányokkal kell igazolni.” ’

Fa és szomszédjog

Ágoston János Nagyszokoly, Tököly u. 120. szám alatti olvasónk kérdezte: „Házamtól

és kertemtől milyen távolságra ültethet jogosan a szomszéd akác. és jegenyefákat? A kérdéses fák ugyanis házam mesgyéjétől fél méterre, kertemtől pedig egy méterre vannak, és félek, hogy az épület állaga miattuk kárt szenved.”

A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszolta a következőket: „A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 25/1970.

(XI. 26.) MÉM. sz. rendeleté 10. § kimondja, hogy:

1. Az ingatlantulajdonos (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat:

a) Belterületen és zárt- kerten belül:

— szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs, és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 métert,

— három méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 métert,

— három méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa. valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében a 2,00 métert.

A fent említett MÉM. számú rendelet az 1970. évi 36-os törvényerejű rendelet végrehajtásáról szól.

A hivatkozott jogszabályokat teljes terjedelmükben itt leírni nem tartjuk szükségesnek és indokoltnak, javasoljuk azonban, hogy — amennyiben e kérdésben további problémái lesznek — ezeket a jogszabályokat a községi tanácsnál is betekinthető Magyar Közlönyben tanulmányozza.”

Ki a gazda ?

Jámbor Endre Szekszárd, Bencze u. 4. szám alatti olvasónk kérdezte: „Ki a gazdája Szekszárdon, az Arany János utca legelején, az Állami Biztosító előtti járdaszakasznak, s miért nem javíttatja meg az ott betört üvegtéglákat, mielőtt a lyukak komoly balesetet okoznának? (A közelmúltban 5 éves fiam lába belecsúszott az egyik ilyen lyukba, s combjáról alaposan lenyúzta a bőrt, de a lába könnyen el is törhetett volna!)”

Mi sem tudtuk, hogy kihez tartozik ez a járdarész. Úgy gondoltuk, hogy a városi tanács a gazdája. Tévedtünk. mert Mátyás István, a városi tanáé, elnök- helyettese ezt válaszolta: „A Mártírok tere és az Arany János utca sarkán lévő üvegtéglákkal borított járdaszakasz az épülethez tartozik, melynek kezelője a Városgazdálkodási Vállalat. A betört üvegtéglákat, mint arról már meggyőződhettek, időközben megjavították.”

Gázcseretelep nyitva tartása

„Komoly gondot okoz nekünk, háziasszonyoknak, akik egyben dolgozó nők is vagyunk, hogy nincs Kismányo- kon gázcseretelep. A nagy- mányoki telepen cserélhetnénk gázt, de az csak délig tart nyitva, így gyakorlatilag csak akkor szerezhetnénk be a szükséges gázutánpótlást, ha fizetett szabadságot vennénk ki. Ügyünk mindenképpen megoldást kívánna. Vagy úgy, hogy a nagymányoki telepen munkaidőnk lejárta után is kaphassunk gázt, vagy úgy — és ez lenne a legjobb —, hogy Kismányokon építenének egy cseretelepet” - olvastuk Nyá. rádi Jánosné Kismányok, Kossuth u. 14. szám alatti olvasónk levelében, akinek a kérdésére Mózes Györgytől, a nagymányoki Nagyközségi Közös Tanács elnökétől kértünk és kaptunk választ:

— A nagymányoki központi nagy kapacitású gáz. cseretelep működésével kapcsolatban hosszú éveken keresztül panasz nem merült fel. Ez abból- adódott, liogy a telep kezelője. Pálfi András nagymányoki nyugdíjas volt, aki mindennap kora reggeltől késő estig a telepen tartózkodott és így gyakorlatilag állandóan lehetőség volt a palackok cseréjére.

— Az elmúlt évben azonban Pálfi András súlyosan megbetegedett, majd a közelmúltban meghalt és ennek következtében a telep vezetését felesége. Pálfi Andrásné vette át. Az utóbbi időben több ízben hozzánk is érkezett bejelentés arra vonatkozóan, hogy a délutáni órákban nem lehet palackot cserélni, ezért megkerestük a telep vezetőjét és megállapodtunk vele, hogy minden, munkanapon délelőtt 8—11 óráig, délután 15—18 óráig tartózkodik a telepen.

— Kismányok gázellátásának megjavításával hosz- szabb ideje foglalkozunk. Sajnos a községben önálló cseretelep, úgynevezett ketreces tároló felállítására nem kerülhet sor, mert a fogyasztók alacsony száma (a lakosság alacsony lélek, száma) miatt a Gázellátó Vállalat többszöri megkeresésünk és személyes meg- . beszéléseink ellenére sem tudja vállalni a községbe a palackok kiszállítását és forgaloma hozatalát.

Ki kaphat lakást ?

„Miért azok kapnak tanácsi lakást, akiknek nincs csa-j ládjuk? Nekem két férjezett lányom van, akik nálam laknak gyerekekkel. Lakást nem kapnak, pedig már kérték, de mindig elutasító választ kaptak, hegy nekik nem jár tanácsi lakás. Kétszobás lakásban nyolcon szoronkodunk. Két egyéves kisgyerek és két beteg felnőtt” - irta Daradics Gergelyné Bonyhád, Rákóczi u. 28. szám alatti olvasónk.

A kérdésre részletes választ kaptunk Soczó Lajostól. a bonyhádi Nagyközségi Közös Tanács elnökétől:

— A lakások elosztásával egy 11 tagú társadalmi bizottság foglalkozik. A bizottság pontszámok alapján végzi a jogo,, igénylők besorolását, s azt. hogy ki, mikor juthat lakáshoz. K<t évre készült lakáselosztási terv. amely egy hónapig közszemlére volt kifüggeszt, ve. Háromszáz lakásigér^ylő közül kellett kiválasztani azokat, akik — az összes, körülményeket figyelembe vév.e — legjobban rászorultak. A bizottság ezt a munkát nagy körültekintéssel végzi, ami bizonyítható azzal is, hogy döntéseiket egyetlen esetben sem kellett a végrehajtó bizottságnak megváltoztatni.

— A kérdezőről a következőket kell elmondani. Az egyik lánya Takács László- né (Daradics Mária) 1970. december 9-én lakásigénylést adott be tanácsi bérlakásra, és azt 1971, március

24->én megismételték. Mivel az egy főre jutó átlagkereset miatt tanácsi bérlakásra nem voltak jogosultak, ezért a bizottság tanácsi értékesítésű lakást javasolt. Ennek következtében Takács Lászlóné kérelmét

1972. május 11-én módosította. tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásra. A kapott 38 pont alapján a kétéves lakáselosztási tervbe ekkor nem volt besorolható.

— A másik lánya. Szántó Jánosné (Daradics Ágnes) 1971 szeptemberében gyám- hatósági engedéllyel kötött házasságot. Az akkori gyám- hatósági eljárás során'Szántó Jáno., kijelentette, hogy házasságkötésük után szülei, nagymányoki lakásában fognak lakni. Ennek ellenére mégis Bonyhádon. a panasztevő szülőknél maradtak. 1972. május elsején gyermekük született. 1972. február 12-én tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásra adtak be igénylést, s a kapott 32 pont alapján a bizottság 1973 végéig nem sorolhatta be.

— Mindkét lakásigényt elismertük, és jelenleg is nyilvántartjuk. A következő lakáselosztási terv (1974- től) készítése során a lakásügyi társadalmi bizottság újból tárgyalja kérelmüket.

Miért lehet több lakás ?

Lovak András mórágyi levelezőnk egy beszélgetést jegyzett le a vonaton. A beszélgetés lényege: A kormány milliókat költ a lakásprogram végrehajtására, mégis kevés a lakás. Ugyanakkor több családnak, vagy személynek (családtagok között szétiratva) több luxuslakás van a birtokában. Más rászorulók anyagi fedezet hiányában egy életen át nem juthatnak elfogadható lakáshoz. Kérdés: a kormány miért nem sajátítja ki a fölöslegesen birtokban lévő luxuslakásokat törvényadta kártalanítás ellenében, vagy anélkül?"

A kérdésre qz Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tájékoztatási önálló osztályának vezetője, dr. Kovács László válaszolt:

— Az állam miiliárdokat (nem is milliókat) költ lakásépítésre, még sincs elég lakás, amikor egyesek több lakással is rendelkeznek. Ezs jogos felháborodás. Államunk azonban látta ezt a visszás helyzetet, és intézkedett. A 32/1971. (okt. 5.) Korm. számú rendelet a lakás. és üdülőtulajdonnal foglalkozik. Ennek a rendeletnek az a lényege, hogy egy család (beleértve házastársakat. kiskorú gyermekeiket és a velük közös háztartásban élő nagykorú, de nőtlen, illetve hajadon gyermekeiket) csak egy lakás-’ és egy üdülőtulajdonnal rendelkezhet.

— A rendelet szerint az egynél több lakás-, vagy üdülőtulajdont legkésőbb

1973. december 31-ig kötelesek a tuladonosok értékesíteni. Ha nem teszik ezt, a többlet lakás-, illetve üdülőtulajdon tanácsi alárendelésére kerül sor. A többlet lakás- és üdülőtulajdont 1972 nyarának közepéig be is kellett jelenteni.

Ml VÁLASZOLUNK

Telefonszámaink : 129—01f 123—61