Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
llalló mentők ! Cemenc-bujnokság „Csendes” vasárnap, 53 riasztással — Sok a közúti baleset — A mezőgazdasági üzemek arany nyara ? A mentőszolgálat Tolna megyei állomásának főorvosától, dr. Penczel Dánieltől kapott információnk szerint a Magdolnák nevenapja, vasárnap viszonylag csendes napjuk volt a mentőknek. A szekszár. di állomást 17, a nagymányo- kit mindössze 6 esetben riasztották, a tamásiak 13-szor, a paksiak nyolcszor, a dombóváriak kilencszer vonultak ki és szállították fekvőbeteg-intézetbe vagy orvoshoz a sürgős segítségre szorulókat. Mint azt hallhattuk, a vasárnapi 53 riasztás és kivonulás magasabb a tavaszi, téli vasárnapi riasztások átlagánál. Mentőinket azonban mindez nem éri meglepetésszerűen. hiszen a nyár, kivált ha olyan forró és rap- szodikus mint az idei, mindig is megszaporította a munkát. A teljesen egészsége.* szervezet számára nem jelent különösebb megpróbáltatást sem a kánikula, sem az úgynevezett frontátvonulások időszaka. Sokan szorulnak viszont igen gyors segítségre azok a közép- és idős korúak, akik különböző szív- és érrendszeri, légúti vagy éppen magas vérnyomásos betegségben szenvedek. ■"* ■ Az országos sajtó, rádió, televízió adásaiból általánosan ismert szomorú tény. hogy ez a nyár sem szűkölködik a közúti balesetekben. Sajnos, a mentők helyi tapasztalatai is ezt a tényt igazolják. A szolgálati jelentésekben sajnálatos módon s°k a közúti balesetet szenvedettek esetleírása. S ami szembetűnő: nem a négy keréken gurulók, a gépkocsik viszik az idén a kétesértékű elsőség pálmáját, hanem a motorkerékpárok! Jóllehet a mentők dolga „csupán” annyi, hogy a közúti baleset színhelyéről mihamarabb kórházba szállítsák a sérülteket, mentőink úgy vélik, hogy a gép- járművezetők elég felelőtlenül és könnyelműen megfeledkeznek a közlekedés óvatosságra intő szabályairól. Pedig ezeknek a betartása mindig, de a figyelmet csökkentő kánikulai napokon különösen fontos lenne! A mentőállomáson hallhattuk azt az örvendetes hírt, hogy ez ideig megyénk mező- gazdasági üzemeiben nem történt a betakarítási munkák kapcsán baleset. Pontosabban olyan súlyos üzemi baleset nem fordult elő eddig, ami miatt öt mentőállomásunk valamelyikét riasztani kellett volna. Az elmúlt évben nem álltunk ilyen jól. Lehet, hogy az 197.3- as nyár a mezőgazdaság arany- időszaka lesz? Bár a próféta szólhatna belőlünk! További jó hír: sem az elmúlt évben, sem az idén nem hívták még a mentőket úgynevezett hőártalom következtében előállott esetekhez, még a hőguta néven ismert súlyos ártalom enyhébb formája, a napszúrás sem fordult elő. Vízből kimentettek ellátása végett pedig az idén mindösz. sze egy alkalommal riasztották a mentőket. A paksiak vonultak ki nemrég a géderlaki partok alatt vízből kimentett kömlődi fiú és lány ellátására, illetve orvoshoz való szállítására. A meggondolatlan fürdő- zők társa — egy tizenhét éves szászvári kislány — vízbe fúlt mint erről korábban tudósítottunk is. Nem mondhatnánk tehát. hogy megnőtt a felelősségtudatunk, vagy tanultunk volna az elmúlt nyár vízi tragédiáiból. Ami haladást elkönyvelhetünk maguknak, az igen csekély, hiszen önmagában az. hogy az idén a megy® területén még csak egyszer kellett a mentőket riasztani vízből mentettek miatt, nem jelenti azt, hogy a vigyázatlanokra különösen veszélyes elem. a víz nem követelte meg a maga áldozatait. Végű] még azt hallottuk, hogy a rendkívüli meleg tizenöt százalékkal emelte meg megyénk öt mentőállomásának napi forgalmát. Ez a plusz természetesen a szolgálattevők fokozottabb igénybevételét is jelenti. — óa — Simó és Farkas a legjobbak között Hétfőn délelőtt hirdették ki az RNÁ őcsényi repülőterén a három MHSZ-klub rendezésében folyó I. Gemenc vitorlázórepülő-bajnokság legfrissebb eredményeit. A nagygépes kategóriában eddig hét versenyszámot lehetett értékelni. Az összesítő szerint Túri Kornél (Mezőgazda- sági) vezet, mögötte második dr. Kosztka Ferenc (Pécs), harmadik Simó Willy (Szekszárdi MHSZ Gyulai György Repülőklub). A tizenhatos mezőnyben pillanatnyilag all. Pollermann Judit (Könnyűipari Minisztérium), a válogatott keret tagja. A kisgépes kategóriában öt versenyszám után készült el az összesítő. Huszonegy versenyző között Tóth György (Posta) az első, második Farkas Károly (Szekszárd), Décsi Zoltán (Mezőgazdasági) a harmadik. Ebben a kategóriában Schlett László (Szekszárd) a 13., a szintén szekszárdi Gvi- mesi Attila a 22. helyen áll. Sportrepülő-berkekben Simó Willyt ,.a fekete villám"-ként emlegetik. Simónak ez a negyedik nagy versenye, ahol a sereghajtók közül az ék élén repülők közé harcolta magát. Simónak erősen korlátozottak az edzési lehetőségei. Munkáltatójánál, a MÉH Trösztnél Balassa János vezérigazgató segíti ugyan a kitűnő mérnök sporttevékenységét, de a többi vezető közül még nem mindenki ismerte fel a vitorlázórepülés sport- és népgazdasági jelentőségét... Lényegesen kedvezőbb a helyzete ebben a vonatkozásban Farkas Károly szekszárdi sportolónak, a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet dolgozójának. Farkas Károly — a szó legszorosabb értelmébén — mindén támogatást megkap a szövetkezettől, amire fejlődéséhez szüksége van. Vasárnap ismét számos közéleti személyiség kereste fel az őcsényi repülőteret. Közöttük Fülöp László, a bátai November 7. Tsz elnöke. Cseh Gábor grafikus érdekes, vidám pillanatokat örökített meg a sportrepülők életéből. Az I. Gémenc-bajnokság csütörtökön, a déli órákban fejeződik be. A mindeddig remek tempóban, példás sportszerűséggel lefolyt bajnokság számos résztvevője már másnap, pénteken kezdi meg — Szegeden — a kék levegő, a fehér fellegek pástján újabb viadalát. — borváró — Körzeti orvosok—kutató orvosok Koros gazdák szebb éréiért Differenciáltabb támogatás várható — A Paksi járási NEB ülése Tegnap délelőtt a Paksi járási Népi Ellenőrzési Bizottság megyei szintű vizsgálat részeként a magánerős lakásépítés helyzetéről, perspektíváiról; majd a termelőszövetkezeti nyugdíjasok és járadékosok anyagi támogatásáról, s e téren az előrelépés lehetőségeiről tárgyalt. A járási NEB a paksi járás 18 tsz-éből gyűjtött adatokat; a népi ellenőrzés a legrészletesebben a sárszentlőrinci Petőfi, a du- naföldvári Virágzó, a duna- szantgyörgyi Ezüstkalász és a paksi Aranykalász Tsz-ben tanulmányozta a koros gazdák segítésének módozatait. A járás területén majdnem négyezer nyugdíjas és járadékos él; ők teszik ki a tsz- tagság több, mint 40 százalékát. Az elmúlt évben a tsz- ek ötmillió forintos szociális alapjuk több, mint felét az idős gazdák segítésére fordították. A közös gazdaságok jelentős hányadában arra törekszenek, hogy a támogatás ne legyen sablonos, hanem — az anyagi lehetőségek határain belül — a személyek, családok helyzetéhez igazodjék. A differenciált segélyezés követésre méltó gyakorlatát alakította ki például a paksi Halászati Szövetkezet, a nagydorogi Uj Barázda, a madocsai Igazság, a dunaföldvári Alkotmány Tsz. Mindössze egyetlen olyan gakorlattal találkozott a népi ellenőrzés, amely — arányai miatt — egyértelműen helytelen. A tsz-ek egyikében a nyugdíjasok fejenként majdnem háromszor akkora segélyben részesülnek, mint a járadékosok. A dunaföldvári Virágzó Tsz-ben kérés, igénylés nélkül azonos '"-szegő évi támogatásban ráesni valamennyi nyugdíjas és járadékos; de indokolt esetben alkalmi segélyt is kapnak. A vizsgálat tsz-ekben vagy közgyűlési határozat, vagy maga az alapszabály írja elő a nyugdíjasok, járadékosok támogatásának módját. A sárszentlőrinci Petőfi Tsz-ben, például a vezetőség foglalkozik a támogatás kérdéseivel, a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben a szociális bizottság. Természetesen, nem az a lényeg, hogy milyen testület foglalkozik a koros gazdák ügyével, bajával, hanem az, hogy — miként... A népi ellenőrök megállapítása szerint általánosan jól, nem szűkmarkúan. Említésre , méltó a dunaföldvári Virágzó Tsz, amely 50 000 forinthoz közelítő összeggel járult a nagyközségben lévő öregek napközi otthona létesítéséhez. A Virágzó Tsz-ből tizenket- ten látogatják a barátságos napközi otthont. Ugyanebben a közös gazdaságban a KISZ- Kzervezet sem tétlenkedik. A fiatalok egymást váltva viszik haza négy járóképtelen, egyedül élő idős gazdának az ebédet. A termelőszövetkezeti, jelenleg alkalmazott nyugdíjrendszer bevezetése lényeges előrelépés volt a tsz-tagokról történő gondoskodás útján — szögezte le a Paksi járási NEB. Emelte a nyugellátás színvonalát; ám mr.rt nem szüntethetett meg rn’nden különbséget a nyugellátásra jogosulták körében. A kívánatos kiegyenlítődés csupán fokozatosan érhető el. A fejlődést siettethetik az átgondolt, helyileg alkalmazott módszerek. Ezekhez — úgyszólván szövetkezetenként — adott hasznosnak ígérkező javaslatokat a népi ellenőrzés. - „ . . , B. Z. Ó, hiszen az csak egy vidéki orvos! — Ilyen, kézlegyintéssel kísért rosszízű, mondhatnánk oktalan megjegyzést egyre ritkábban hallani. Annál gyakoribb, hogy a vidéken dolgozó orvosok, komoly megterhelést jelentő gyógyító munkájuk mellett olyan tudományos tevékenységet végeznek, amely szak. mai körökben, és az érdekelt páciensek között is elismerést válthat ki. Különösen dicséretes az ilyen önként vállalt kutatómunka, hiszen a vidéken dolgozó körzeti orvos gyakran hátráhyosabb helyzetben végzi munkáját, mégis sokan napi gyakorlati gyór gvítótevékenységüket használják fel arra, hogy tudományosán is igazolt következte, tésekkel gazdagítsák az orvos- tudományt. Erre szolgált említésre méltó példákkal a közelmúltban Budapesten megtartott nemzetközi kongresz- szus, amelyen húsz országból érkezett úgynevezett általános orvosok melett, a magvar szakemberek között jó néhány vidéken működő körzeti orvos tartott színvonalas előadást. A vidéki körzeti .orvosok előadásainak nagv része a kongresszus két fő tárnájához kapcsolódott. Az első a megelőzés és a betegség korai felismerése az általános orvosi gyakorlatban. A vidékieknél ez különösen fontos probléma. mivel ott az intézeti . háttér” nélkül dolgozó körzeti orvosnak kell pontosan és gyorsan felismernie, sőt megfelelően ellátnia, az elébe kerülő eseteket; függetlenül attól, hogv a sürgősség miiven fokú, vagy az életveszély milyen cfVQrc, intlcövev^Pl. A felszólaló vidéki orvosok számtalan példával igazolták, how az emberélet J megóvása. ió egészségük biztosítása nem annvira az újabb technikáival tökéletesített műszerektől, hanem attól függ. hogv a gva- korló orvosok hogyan és menv. nvire értenek a megelőzéshez a gyors diagnózishoz és a helyes gyógykezeléshez. A vidékről érkezett orvosok előadásainak jelentős része is a világszerte népbetegségnek ..előlépett" kórképekkel fog. lalkoztak. például a szív- és érbetegségek, a daganatok mielőbbi felismerésével, a cukorbetegséget megelőző, illetve gondozó tevékenységgel. Anélkül, hogy részletes értékelést adhatnánk a félszáz elhangzott előadásról. hadd emeljünk ki néhányat. Kezdjük a debreceniekkel, akik közül egy orvoscsoport (dr. Szűcs, dr. Juhász, dr. Szabó, dr. Antal. dr. Győrffy és dr. Péter), közérdeklődésre szá- mottartó vizsgálatot ismerte, tett. Előadásukban az egyik nagyüzem dolgozóinak fekély. és gyomorbetegségi szűrővizsgálatával kapcsolatos ta. pasztalataikat foglalták össze. Egyebek között abból indultak ki. hogy például az előrehaladott gyomorrák túlélési ideje világszerte igen rossz, ugyanakor a korán felismert gyomorrák túlélési ideje 90 százalék fölött van. Ezt fiwe- lembe véve. több száz dolgozót vizsgáltak meg. és vették gondozásba közülük a betegségre gyanúsakat. A másik debreceni vizsgálat a cukorbetegségre hajlamosak kiszűrését tűzte ki célul, (Dr. Losonczv. dr. Piros, dr. Balogh.) Több mint húszezer embert vizsgáltak meg és ennek során 130 úi cukorbeteget találtak, akiknek gondozását azonnal megkezdték. Érdemes idéznünk dr. Sza. bó Ottó tiszavárkonyi körzeti orvos, az idős fekélybetegek ellátásáról szóló előadásainak befejező mondatait: „Véleményem szerint a betegek nagyra értékelik a velük való fokozottabb törődést, aminek legfőbb bizonyítéka, ? hogy csaknem mindegyik rendszeresen eljön az ellenőrző vizsgálatokra. így lehetőség nyílik, hogv a beteget már fekélyének kiújulásakor fokozott gondozásban részesítsem.” Társadalmilag is érdekes dr. Demők László Tiszakesziből érkezett járási főorvos megállapítása. Szerinte az. hogv a nőbetegek közül egvre több a hipertóniás, magas vérnyomásban szenvedő. — a megváltozott falusi életformával magyarázható. Előadásában kifejtette: Az iparban dolgozó férfiak csökkentett munkaidőben egyre kényelmesebben végzik munkájukat és a vidékiek nagy része, távol a családtól, a napi gondokból is kevéssé veszi ki részét. A nő, a feleség, az anya a háziasszony feladatai mellett mind több helyen vállalta az egyhangú otthonlétet, gyakran még a tsz-ben kötelező munka elvégzését is. Ez az álandó fokozott stressz-hatás mutatkozik meg a falusi nők gyakran megromlott egészségi állapotában. A kongresszus másik témája az idős ember kezelése és gondozása volt. Ezzel kapcsolatban említésre méltó a dunaújvárosi rendelőintézetben dől. gozó dr. Radnai Éva előadása. Beszámolt arról, hogy gondozott szívbetegei között egyre ritkábban következik be hirtelen megrokkanás. Nagy segítséget jelent a körzeti orvos számára — hangsúlyozta a doktornő — a körzeti ápolónők részvétele a betegek ellenőrzésében és az egészség-, ügvi felvilágosító munkában. A témát nagyon sok oldalról közelítették meg a kongresszuson részt vevő szakemberek. Ezek közül is különös érdeklődés kísérte dr. Bugo- vits Elemér gvőri körzeti orvos beszámolóját, aki a családi környezet betegségokozó ténvezőire hívta fel a figyelmet. Egy olyan idős asszony kortörténetét elemezte, akinek családiéban több betegség végződött hirtelen halállal' és ennek a hatására a 70 éves asszonynál pszichés trauma, súlvos lelki betegség következet; be. A kongresszusról hazatért orvosok — közöttük a vidéken dolgozó körzeti orvosok is — egyetértettek azzal, hogv elsősorban az ő tudásukon, helytállásukon múlik a rájuk bízott, lakosság testi-lelki egészsége, hiszen az emberek 80 százaléka élete során csak a körzeti orvost keresi fel panaszával. PÁLOS MIKLÓS
