Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-18 / 166. szám
ON KERDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Vízellátás Tamásiban „Tamásiban, a volt vásártéren épült emeletes házak egyikében lakom. Nagy gondunk, hogy az emeleti lakásokban csak este tíz óra után, illetve kora reggel van viz. A gyermekek esti mosdatása, vacsorafőzésünk, a dolgozó asszonyok esti mosása fullad így kudarcba, naponta. Ennek ellenére, a mellettünk lévő családi házakban, állí- tólaq tanácsi engedéllyel, locsolják a veteményest, a virágos kertet, a gyepet. Kétségbeesve hallottuk, hogy a strand üzembe helyezésével még nagyobb vízhiányra számíthatunk, mivel a községet ivóvízzel ellátó kutakból állítanak át kettőt a strand vízellátására. Milyen reményeink lehetnek?" — tette fel a kérdést Horváth Lászlóné, Tamási Gárdony u. II. em. 5. szám alatti olvasónk. — A gyors ütemben épülő község vízigényét a jelenleg üzemelő nyolc kút vízhozama a nyári csúcsidőben nem elégíti ki — kezdte válaszát Gyimóthy Ödön, a Tamási nagyközségi Közös Tanács elnöke — Csúcsfogyasztás idején a magasabban lévő lakásokban időnként vízhiány lép fel. Ezért furattunk újabb két kutat, amelyek bekötése most van folyamatban. A munka befejezése után az igények kielégítése biztosi, tott Tesz. Téves az az információ, hogy a kerttulajdonosok tanácsi engedéllyel öntöznek. Ellenkezőleg, a tanács a kritikus időben locsolási tilalmat léptetett életbe, amelynek végrehajtását állandóan ellenőriztette. Tény, hogy a fürdő vízellátását is e kutakból biztosítjuk. A medencék feltöltése azonban az éjszakai és a hajnali órákban történik, amikor a lakosság ellátását nem zavarja. Előszoba-leválasztás Dezső Józsefné Várdomb, Ujberek 23. szám alatti olvasónk írta a következő sorokat: „Miért nem választják le a közös előszobákat a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki lakóteleoén minden lakásban, ha már egyeseknél megkezdték? Uqy tudjuk, nekünk őszig kell várnunk rá, pedig a mi épületünkben is három-, négycsaládosok laknak. Bállá Antal, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója a kérdésrd a következőket válaszolta: — Gazdaságunk újbereki és más kerületeiben is a lakások állapota és komfortfokozata elégtelen. Üze_ műnk, szerény anyagi lehetőségeihez mérten arra törekszik, hogy minél több régi lakást korszerűsítsen. A korszerűsítés ütemével nemcsak a lakók, hanem mi is elégedetlenek vagyunk. 1973-ban a közös bejáratú (előszobájú) lakások leválasztását be sem tudjuk fejezni, így az sem valószínű, hogy a kérdező lakását az ősz folyamán átépítik. A gyorsabb ütemű lakásátalakítást késlelteti az anyag- és munkaerőhiány, főként a kőművesek és asz_ talosok hiánya. Éppen a kevés szakmunkás indokolja, hogy egyszerre csak egy ház lakásaihoz kezdünk, az állapotukat és az igényeket figyelembe véve. — Dolgozóinktól türelmet kérünk, mert jogos igényeiket csak hosszabb időn keresztül vagyunk képesek kielégíteni. A türelmükön túl pedig a saját érdekükben azt kérjük, hogy segítsenek a lakásukban dolgozó szakmunkásoknak a segédmunkák végzésében. ÁFOR — kontra lakótelep Kriser Ádámné Mözs, Vasút u. 23. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Mözsön, az ÁFOR háta mögött nyi- lik a Vasút utca, vele szemben a Dobó utca. A gyönyörű házsorok lakói szenvednek a kocsiútra kifolyó, rossz szagú gázolajtól. Ha tartály érkezik, és a kútba eresztik az olajat, még az udvarokban sem lehet jóérzéssel kint tartózkodni. Szó volt arról, hogy az ÁFOR elköltözik a vasúton túl lévő üres, lakatlan helyre, mert már illetékesek is megáliapitották a rossz levegő ártalmas voltát. Reménykedhetünk-e ebben az áttelepítésben, és ha csakugyan elköltözik at ÁFOR, mikorra várhatjuk?" Kun János,' a Tolna nagyközségi Közös Tanács elnöke ezzel kapcsolatban a következőket írta szerkesztőségünknek: „A mözsi ÁFOR-telép végleges beépítése a közelmúltban fejeződött be. A telep elhelyezése az érdekelt hatóságok jóváhagyásával történt. Az illetékes hatóságok vélemé. nye az volt, hogy az ÁFOR körül megfelelő zöldsávot kell biztosítani. Még Tolna és Mözs községek közös tanáccsá alakítása előtt a mözsi kérte az egyébként házhelynek alkalmas ÁFOR-környék beépítését. Ez meg is történt és most csak a minimális védősáv áll rendelkezésre. Aki annak idején itt vásárolt házhelyet, tudatában kellett, hogy legyen az esetleges zavaró körülményeknek. Panasz eddig ez ügyben nem érkezett hozzánk. Az ÁFOR más helyre történő áthelyezése szerintünk belátható időn belül nem lehetséges és gazdaságilag nem is lenne indokolt”. Két kérdés a Volánhoz Kovács Sándorné Magyar- keszi, Petőfi u. 44. szám alatti olvasónk így kezdte a levelét: „Bosszantó eset történt velünk július 2-án, a felsőnyéki vasútállomáson. A délután egy órai busz a vonatérkezés előtt két perccel már elment, így csak a következő járattal mehettünk haza, ami este fél hatkor érkezett. Nem értjük — útitársaim sem —, mi indokolja, hogy nem várja meg a busz a vonatról haza igyekvő utasokat? Különösen lelkiismeretlen doloq ez így, hogy hosszú órák telnek el a két buszjárat között". Kovács Sándorné kérdésére és a következő kérdésre is Hajnal Gyula, a Volán 11. sz. Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője yálaszol. — Az 5080/574 sz. autó- buszjárat Felsőnyék vasútállomás és Tamási vasútállomás viszonylatban 12.40 óra indulással közlekedik úgy, hogy a 12.36 órai vonatról csatlakozást vesz négy perces visszatartással. — A hivatkozott járat a tamási üzemek 14 órás munkakezdésére dolgozókat ' szállít, ami miatt a járat pontos beérkezése a műszakváltás érdekében fontos. Vonatkésés esetén a vonattal utazók megvárása elkerülhetetlenül a munká- bajáró dolgozók késését jelentené. Az utasok számát tekintve, vonatról csatlakozó utas esetenként egy-két ember, amíg a rendszeresen munkába járó dolgozók száma 20—30. A számbeli és érdekbeli különbség miatt a járat pontos beérkezését tekintjük fontosabbnak. így aztán előfordul, hogy az utastömeg érdekében tett intézkedésünk esetenként egyéni érdeket sért. de ez nem lelkiismeretlenségből adódik. „Miért nem jön hat órakor be a busz Tengelic-Szőlő- hegyre? Hét óra előtt jön, és a munkahelyre nem érek be időben. Fél nyolckor van munkakezdés, de a borkombináttól még körülbelül egy kilométert kell gyalogolnom. Nem hiszem, hogy ez csak az én gondom" — irta levelében Orsós Józsefné, Tengelic-Sző- lőhegy, Petőfi u. 16. szám alatti olvasónk. Az ő kérdésére is Hajnql Gyulától kértünk és kaptunk választ. ■— Vállalatunk a rendelkezésére álló autóbuszokkal megyénk területén igen sokrétű szállítási feladatokat végez. Ezek között is első helyen biztosítjuk a hivatásforgalom (munkába járás) valamint a tanulók utazási igényeinek kielégítését. Mivel megfelelő számú autóbusz nem áll rendelkezésünkre, így minden jelentkező igényt nem tudunk kielégíteni. Jelen .körülményeink között mégis biztosítjuk a megye valamennyi (108) településének legalább a minimális utazási lehetőséget. — Tengelic-Szőlőhegy ennél lényegesen kedvezőbb helyzetben van, mivel munkanapokon a munkába és a hazajárás Szekszárd viszonylatában biztosított. Ezen félül megoldott a Paksra és Tengelicre való közlekedés is, továbbá munkaszüneti napokon a Szek- szárdra utazás, kórházi látogatás és egyéb célból. A településről Szekszárdra munkába járó dolgozók többségének a jelenlegi utazási lehetőség megfelelő. A levélíró kérésének teljesítése csak a többség érdekének megsértésével lenne megvalósítható úgy. hogy a 8.00 óra kor munkát kezdő dolgozókat a jelenlegi 7.30-as érkezés helvett már 7.10— 7.15-re kellene Szekszárdra hozni. Sajnos, ismét azt kell. javasolnom, hoav a levélíró alkalmazkodi“k a többség érdekeit szolgáló közlekedési viszonyokhoz. Ismét a szabászati hulladékról Július 11-i számunkban már foglalkoztunk a kérdéssel. Akkor megírtuk, hogy a kivizsgálás eredményével elégedetlenek vagyunk és kérjük az ügy újbóli, most már alapos kivizsgálását. A Dél-Dunántúli Nyersanyaghasznosító Vállalat vezetőinek dicséretére legyen mondva — Kardos Józsefné, dombóvári olvasónk panaszát ismét megvizsgálták és ennek eredményéről — a korábbi válasszal ellentétben — a következőkben számolt be dr. Széli Gyula, a vállalat igazgatója: ..WB» „Kardos Józsefné dombóvári lakos panaszos ügyében a helyszínen a panaszost is meghallgatva ismé_ telten eljártunk és a következőket' állapítottuk meg: 1973. május 26-án a panaszos a dombóvári telepünkre vegyes papírokat és egy papírzsák rongyot vitt be azzal, hogy az első osztályos gyermekének az iskolai út- törőmunkáját segítse. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy május 26-án a telepen szabad szombatot tartottak, az ügyeletét a telepvezető tartotta. Tehát ő vásárolta meg a panaszostól is a vegyes papírt.. A papírértéken felül két sorsjegyet is adtak az eladónak. Amikor a papírzsákban lévő rongyra került a sor, a telepvezető azt lemérte, a súlya 15 kiló volt. Megkérdezte a telepvezető a panaszostól, hogy milyen rongy van a zsákban. mire a panaszos azt felelte, , hogy ..pamfjenféle, a háznál található rongyda- . rab van benne. A telepvezető , ekkor a zsákba nézett és közölte. a panaszossal, hogy a zsákban szabászati hulladék van. így azt nem veszi át, mivel ő. sem tudja azt értékesíteni. A panaszos a rongyot erre nem volt. hajlandó a telepről visszavinni. így a telepvezető a zsákot bevitette a rongyraktárba, és azt beön- tötték a többi rongy közé. A fent leírtak szerint Kardos Józsefné panasza jogos. A fenti ügyben az előző kivizsgálás alkalmával a dombóvári telepvezető a vállalatunk ellenőrzésveze,. tőjét félrevezette, azt állította, hogy a panaszos gyermeke vitte be a telepre a rongyot. A telepvezető az ismételt kivizsgálás alkalmával a panaszossal történt szembesítéskor ismerte el azt, hogy ő mérlegelte le a telepen a kérdéses rongyot, melynek súlya 15 kiló volt, és azt a panaszostól nem vette át. A fentiek figyelembevételével a telepvezetőt fegyelmi eljárásban és írásbeli figyelmeztetésben részesítettem/ Mentesítő körülményként értékeltem, hogy a telepvezető csak 1973. április 1 óta van a vállalatunknál, így a kellő szakmai gyakorlat a fenti •időben még hiányzott. Jelen levelünkkel egy időben a dombóvári telepvezetőt utasítottam, hogy a 15 kiló vegyes háztartási rongyot utólag blokkolják le és a panaszosnak a rongyért járó összeget fizessék ki. A fenti ügyben a Tolna megyei Népújság közreműködését és segítségét köszönettel vettük.” Látszólag nem nagy ügy az egész. Mindössze 15 kiló rongyról van szó. De csak látszólag, mert nem a 15 kiló rongy itt a lényeg, hanem a tájékoztatás. Ebben az esetben először félretájékoztatás történt. Az ellenőrt félretájékoztatta a telepvezető, a vállalat igazgatója pedig félretájékoztatta olvasóinkat. A vállalat vezetősége belátta a hibát és korrigálta azt egy újabb vizsgálattal, amelynek eredményeként megtörtént a félretájékoztató felelősségre vonása is. Ezt az eljárást csak helyeselni tudjuk. És nemcsak rongyügyben. Fizetett szabadság — szülő anyának Kuti Istvánná Dunaföldvór, Paksi u. 59. szám alatti olvasónk kérdezte: „Miként illeti meg a fizetett szabadság \ a szülő anyát, amennyiben . munkaviszonyban áll, több éve ugyanannál a vállalatnál? Ha például márciusban megszül, akkor arra az évre csak a ledolgozott három hónap után jár az évi szabadság? Fordítva viszont, amikor visz- szamegy dolgozni a szülési szabadság után vagy a gyermekgondozási segély után,\ mikor jár neki először rendes fizetett szabadság?" ^ y A kérdésre Egyed Dezső, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának politi_ kai munkatársa válaszolt: — A 6/1967. (X. 8.) MüM. ssáíóú repdelete szabályozza a munkaidő és a pihenőidő egyes kérdéseit. E rendelet 13. paragrafusa alapján a rendes szabadság a dolgozót megillető alap- és pótszabadságból áll. Ha a dolgozó évi szabadsága kiszámításakor töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész napnak számít. (A munkaviszony alapján járó pót- szabadság mértékét a mun. kaviszonnyal kapcsolatos . egyes kérdésekről szóló 5/1967. (X. 8.) MüM. számú rendelet 8—12. paragrafusai szerint kell megállapítani.) A dolgozót a rendelet 13. paragrafusa 4. bekezdése alapján a szülési szabadság (20 hét) idejére, valamint a gyermekgondozási idő tartamára, legfeljebb azonban egy évre illeti meg a sza- : badság. Fentiek alapján Kuti Ist. vánnénak a szülés évében a , ledolgozott hónapokra és a szülési szabadság tartamára jár az alap- és pótszabadság időarányos része. E szabadságot a szülés előtt, vagy a szülési szabadság le. telte után — amely neki kedvezőbb — veheti igénybe. Amennyiben a dolgozó . a gyermekgondozási segélyt is igénybe veszi, úgy további egy évre illeti meg a rendes szabadság. Ha a gyermekgondozási segély eltelte után tovább dolgozik, akkor a ledolgozott hónapok után illeti meg az alap és pótszabadság időarányos része. A szabadság alatt a dolgozónak mindenkor az átlagkeresete jár. Telefonszámaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK