Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Pár taxervexén — pártirányítóa Egyet akarni — egyet cselekedni Az eszmei és a eaelekvéai egyaégrml Alig több, mint fél esztendő múlt el a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása óta. A politikai munka előte­rében eddig a határozatok is­mertetése. magvarázása állt. Az egész társadalmat átfogó párbeszéd és eszmecsere azt bizonyítja, hogv a párt politi­kájának megítélésében széles körű egyetértés jellemzi köz­véleményünket. A dolgozó tö­megek tapasztalatai az összes alapvető kérdésben megegyez­nek a Központi Bizottság kö­vetkeztetéseivel. Érthető mó­don a nézetazonosság a mun­kásosztálynál a le<*erőteliecehh. Ez így van rendién, politikai­lag ez a legfontosabb. Most az a főfeladat hogv a Központi Bizottság állásfogla­lása alapján kialakult szélps körű társadalmi egysén, nézet- azonosság áthassa egész gya­korlati cselekvésünket. Éhből a szempontból különös jelen­tősége van a pártegységnek, amelv a párt vezető szerepé­nek legfontosabb eszmei, po­litikai. szervezeti feltétele. Pártunk politikáiét meggyő­ződéssel képviselni csak úgv lehet, ha a politika gyakorlati megvalósítói eszmeileg is szi­lárdak. Nem lehetnek kétsé­gek. nem engedhető meg in­gadozás néldául olyan alapve­tő kérdésekben, hogv: a mun­kásosztály a szocializmusért folvó harc minden szakaszá­nak vezető ereie. a társadal­mi haladás legfőbb letétemé­nyese: történelmi hivatása va­lamennyi dolgozó osztálv és ré­teg harcának vezetése. Továb­bá. hogy a munkásosztálynak történelmi hivatása tel1esf+4$é* hez forradalmi, marxista-leni­nista pártra van szüksége amelv az osztály élcsapata és a szocialista építés vezető ere­je. Ilyen alapvető kérdés az. internacionalizmus. a meg­bonthatatlan egvség a szocia­lista világrendszer országaival, különösen a Szovjetunióval. A párt eszméivel való azo­nosulás. a világnézeti e®vség feltételezi a meg nem alkuvó harcot a burzsoá és kispolgári nézetek mindenfajta megnyil­vánulásával szemben. Az esz­mei harc fontosságát a Köz­ponti Bizottság novemberi ál­lásfoglalása is aláhúzza, külö­nösen hangsúlyozza a határo­zott fellépést a kisnolgáriság megnyilvánulásai ellen. E kö­vetelménynek csak úgy felel­hetünk meg. ha rendsze^son fejlesztjük ideológiai felké­szültségünket, ha kellő mar­xista-leninista eszmei fegyver­zettel rendelkezünk. Ez nem­csak a kisnolgáriság elleni esz­mei harc feltétele, hanem kii- lönhöző gyakorlati megnyilvá­nulásai leküzdésének is. Á nártegvség korántsem me­rül ki az eszmei azonosulás­ban. Igv az erre énülő politi­kai egvség már bizonvos te­kintetben szélesebb, tartalmaz­za az egyetértést a párt veze­tő és helyi szerveinek határo­zataival. konkrét állásfoglalá­saival. közvetlen gyakorlati lé­péseivel. A pártegység elve megköveteli, hogy a párt tag­jai ilyen vonatkozásban is egy­séges nézetet valljanak és ez határozza meg tevékenységü­ket. A párt politikája egysé­Népújság 3 ges egészet alkot abban a vo­natkozásban is, hogy az együtt és egyidejűleg jélenti a veze­tő pártszervek és a helyi szer­vek határozatainak elfogadá­sát és végrehajtását. Nem le­het olyan „munkamegosztás”, hogv valaki elfogadja a köz­ponti határozatokat, de nem tartja magára nézve kötelező­nek a helyi szervek döntéseit. A kettő nem létezik egymástól függetlenül, amennyiben a he­lyi szervek határozatai össz­hangban vannak a párt általá­nos politikájával. Á párt eszipei és politikai egységéhez szervesen hozzátar­tozik szervezeti és cselekvési egysége. Nem elégséges, csupán az eszmei és nézet beli azono­sulás. annak csak úgv van ér­telme. ha konkrét tettekben, meghatározott magatartásban és cselekvésben is kifélezésre jut. Minden párttag kötelessé­ge. hogv a párt politikájának szellemében dolgozzon, követ­kezetesen szerezzen annak ér­vényt minden területen, min­dig és mindenkor a náft Po­litikáját kéoviselie. Aki nem ezt teszi, végeredményben meg­bontja a fegvelmet és szerve­zeti rendet. Ez a kommunis­ták pártié han nem tűrhető meg. Senkit nem köteleznek arra. hogv párttag legven. de aki ezt önként vállalia. annak vállalnia kdl az ezzel iáró kö­telezettségeket. Akinek ez még­is terhes, az mirVun hátrányos következrpén.y nélkül k'lénbe.t a nártból. Ha viszont ezt nem teszi és mint párttag megbont­ja a fegyelmet, vele szemben fegvelmileg szükséges eljárni. Ennek hangsúlyozására azért ls czúvség vari:Mbíekt'V politikai szükséglétté vált. hogy szemben. A lazaság, fegyelme­zetlenség végső fokon politir kai következetlenséghez, torzu­lásokhoz vezethet, akadályozna a párt neiitikáiának megvaió- pulását fékezi a szocialista éní- t“st. Ezért a párttagokkal szem­ben meenövekedetf, követelmé­nyek teljesítése nemcsak szű­kén vett pártügv. hanem szé­les társadalmi érdek is. Ilyen értelmű elvárásokat nap mint nap sok pártonkívüli is meg­fogalmaz. Különösen élesen fo­galmazódnak meg ezek az igé­nyek olyanokkal szemben, akik valamilyen felelős poszton ve­zetői munkakört töltenek be. Az egységgel kapcsolatban felvetődik a viták lehetőségé­nek, szabályainak kérdése. Az egység nem zárja ki 4 vitát sőt feltételezi azt. Csak a de­mokratikus viták során kiala­kult döntések esetében lehet elvárni a meggyőződésen ala­puló tényleges egységet. Pár­tunk általában széles tereten­ged a vitáknak, s ezt a gya­korlatban mindenki tapasztal­hatja. Ugyanakkor irányítja is azokat, hiszen más a szerepük a döntés előkészítésénél és me­gint más a végrehajtás idősza­kában. Az tapasztalható jelenleg, hogy a párt politikájának he­lyességét általában nem vitat­ják. viszont a párttagok is több problémát tesznek szóvá a vég­rehajtással kapcsolatban. Ép­pen ezért a vita is olyan irá­nyítottságot követel, amj a vég­rehajtás következetességét szol­gálja. Miután a tennivalókat illetően döntés születik — mint ahogy ez történt a KB novemberi ülésén —. a párton belül csak arról vitázhatunk, hogyan lehet azt a legeredmé­nyesebben megvalósítani. Eb­ben is ügyelve arra. hogv a vi­ták nem odázhatják el 3 már megérett cselekvést. Egvet akarni és együtt cselekedni a Központi Bizottság állásfogla­lása szellemében — ez mögt a legfontosabb pártunk minden szervezetében, a társadalmi irányítás minden szintjén. B. L 84,80 forintos táborátlag Csillebércen az úttörő-nagytábor 1. számú pavi­lonjába 50 Tolna megyei középiskolás és szakmun­kástanuló fiatal költözött be. Nem üdülni érkeztek, hanem építőtáborba, hogy két héten keresztül napi 6 órai munkájukkal elősegítsék a tábor további szé­pülését. A gyönyörű környezetben lelkes munkájukkal rendbehozták kívül-belül az I. pavilont. Festettek, vakoltak, a fürdőbe új zuhanyozókat, kézmosókat, villanybojlert szereltek fel, felújították a megkopott padlót, átfestették a vaságyakat. Az épület körül parkosítottak, padokat állítottak fel. A hasonló jellegű táborok napi teljesítmény­normája 60 Ft/föinap. ök jóval túlteljesítet­ték a tervet, hiszen a záráskor napi át­lagként 34,80 Ft-ot mutatott ki a műszaki vezető. A munkaversenyt, végig vezetve, a tolnai Földvári Mihály Gimnázium és a tamási Béri Ba­logh Adóm Gimnázium vegyes brigádja 100 Ft feletti átlagteljesítménnyel nyerte. A munka után gazdag program várta táborozóinkat. Bekapcsolódtak a nem­zetközi ifitábor kultúrprogramjába, ismerkedtek Budapesttel, klubesten voltak az Ifjú Gárda altá- borban, megtekintették a várost, a Műcsarnokot, a Hadtörténeti Múzeumot. Megnézték a Moszkvai Cirkusz vendégjátékát a Fővárost Nagycirkuszban, stb. Ä sportmérkőzések (asztalitenisz, labdarúgás) mellett egy, táborlakókból „összeállt” alkalmi zenekar is gazdagította az élményeket. A tábor önkormányzati szervének döntése alapján Pál István (504. sz. Mü.M. Bonyhád) tanuló kiváló munkája eredményeként külföldi jutaloraüdülésben részesül. A győztes brigád tagjai személyenként 250 Ft jutalmat kaptak. Az első 50 fős turnust még négy követi, összesen 200 fővel. A kezdet jó volt, várhatóan ők sem ma­radnak el az első 50 teljesítményétől. A tét nem ki­esi, hiszen az 5 turnus legjobb brigádját szeptember­ben a KISZ Tolna megyei Bizottsága különdíja: 5 napos erdélyi körutazás várja. DOBOS GYULA KISZ mb iskolafelelőse Sorok között Reggelenként a szorgos és korán kelő tudósítók arról tUr. dósítanak, hogy országszerte folyik az aratás, á gabona be- takárítása. Jó ezt tudni, hiszen* hovatovább a vidéken élő em­ber legfeljebb a hírközlő szer­vek jóvoltából értesül róla, minthogy egy-egy község hatá­rában mindössze néhányon vesznek részt a gabona beta­karításában. Ehhez mérten vi­szont úgy tűnik, túlságosan nagy a felhajtás, s ami nincs a valóságban, azt hozzáadja a beszámolók haditudósí tásokra emlékeztető hangja, hadd higy- gye csak a világ változatlanul, hogy Magyarországon a* ötve. nes években kezdődött, de még mindig tart a gabonacsata. A földeken aratnak, s mire eljön az Ideje, szépen befeje­zik, pontosan úgv, mint Fran­ciaországban, Olaszországban, Amerikában. A szocialista nagyüzemekben megy minden normális rendben, ahogy az emberi és a gépi erő bírja, s 1973. július 14. Újbúza-szállítmányok Tolnából a Dunán A Durfán is megkezdődött az igen jónak mutatkozó új­búza-termés szállítása. A fadd-dombori rakodótól elin­dult Budapest felé az első gabonásuszály, a faddi Leríin Tsz ötvennégy vagon új bú­zájával megrakva. A Tolna megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat az idén mintegy tizenöt­ezer vagon étkezési búza és hatszáz vagon takarmánybúza felvásárlására számít, s ebből hétszáz vagon új búzát vízi úton szállít el a Duna menti gazdaságokból, a faddi. a há­tai, a paksi tsz-ekből és álla­mi gazdaságokból a csepeli szabad kikötőbe. Csütörtökön a bátai November 7, Tsz. is hozzáfogott egy. ötven vagon búzát , befogadó uszály rako­dásához a község határában. A folyami rakodóhelyre bille­nős tehergépkocsikon szállít­ják a szemtermést, amelyet garatba billentenek, majd on­nan hordószalag viszi az uszályba. A nagy tömegű és olcsóbb vízi szállítás előnyeit kihasz­nálja a Duna mellett elte­rülő Gerjeni 'Állami Gazdaság is. kivitelre száz vagon zöld- lucernaliszt uszályba rakodá­sát kezdte meg. Fadd-Dombo- ribarf vasárnap, vagy a Jö­vő hét elején megkezdik a Lenin Tsz. második uszályá­nak két-három napon át tar­tó rakodását is. miként az időjárás engedi. : Bezug a televízióban, a rádió, bán, gabonabetakarítási ügyben hadiállapot, g némelyik válla­latnál mutatós készültségi ál­lapot uralkodik: aratási ügye­lettel, hosszabb nyitva tartás­sal, ilyen rendkívüli szakszol­gálattál. meg olyan rendkívüli szakszolgálattal. Kell ez? Gazdaságpolitikánk a hadi. állapotra emlékeztető helyzetet a földeken, az üzemekben rég megszüntette, ám a kisegítő alakulatok harcias csapatai még mindig hadban állnak. Kivel? Mivel? Más. Ahogy a minap a rádió tu­dósítói bejelentkeztek az északi, majd a déli, somogyi oldalról, nyomban közöltem a jelenlévőkkel, hogy mit fognak mondani: Sok a külföldi, meg­teltek a kempingek, de né­hány hely még akad, az áru­ellátás kielégítő, a paradicsom, a zöldpaprika drága, és vidám fürdőzók vették birtokukba a magyar tengert, mind az észa­ki. mind pedig a déli oldalon. Biztos, hogy ezt fogják monda­ni? — kérdezték a jelenlévők. Holtbiztos, hiszen nyár van, és {{yenkor nyáron a magvar tenger partján sok a külföldi, megtelnek a kempingek, bár néhány hely mindig akad, az áruellátás kielégítő, a paradi­csom, zöldpaprika drága és vi­dám fürdőzók veszik birtokuk, ha mind az északi. mind a dé­li. fürdőhelyeket. Ezek után várakozástelies izgalommal hallgattuk a tudó­sításokat, 6 lám. lám, a tele­fonközlés mindenben megfelelt maszek előrejelzéseimnek. A Balaton partján az van tehát az Idén is, ami volt tavalv ta­valyelőtt: a tóban külföldiek és magyarok, a szállodák előtt idegen rendszámú gépkocsik. Ez van ma. ez volt tegnap, ez lesz hóin no. ez lesz a szezon végéig. Nyugodtan mehetünk aludni. Mehetünk a csodát. A tudó­sító a szokástól Jócskán eltart, hiszen nemcsak azt mondta, hogy sok a külföldi, azt is hozzátette: több a nyugatné­met és kevesebb a csehszlo­vák. Ha már mondta, valami­lyen oknál fogva fontosnak, hír értékűnek tarthatta, és én meg majdnem elsiklok felette, holott a közlés nekem szól, a rádióhallgatónak, a murgai te. henésznek, a karcagi juhász­nak, a szegedi fogalmazónak, a nagy dorogi kombájnosnak, és a paprikafeldolgozó vállalat szol­gálatba induló éjjeliőrének. Kevesebb a csehszlovák és több a nyugatnémet. Mi lehet ennek az oka? A csehszlová­kok megharagudtak, vagy egy­szerűen arról van szó, hogy in­kább majd július második fe­lében vagy augusztus elején jönnek? Esetleg nem volt elég hatásos Csehszlovákiában a Balatont népszerűsítő idegen- forgalmi propaganda? Oda nem jutott plakát, mind elvit­ték Nyugat-Németországba? Vagy egyszerűen megemlítte- tett mint érdekesség. Lehet. Ami azt illeti, valóban érde­kes, hiszen megfelelő képzelő, erővel az éjjeliőr például na­pokig rágódhat rajta, s a te­henész fejes közben gondter­helten latolgathatja, mi történ­hetett. hogy több a nyugat­német. ám kevesebb a cseh­szlovák turista. Magam is csak találgatások­ba bocsátkozhatom, de még idejében, az elején visszafogom magam, mert rájövök a pofon- egyszerű igazságra, arra, hogy annak a kilencmillió magyar­nak, aki az idén sem fog a Ba_ laton partján üdülni, ez az egész „érdekesség” nem jelent semmit. Tulajdonképpen telje- sen mindegy, hogy kikből van több, és kikből van kevesebb, bár a közérdekűség jogán azt is illett volna tudatni, hogy több-e a francia turista, mint a svéd turista, vagy mit tudom én, hogy több-e a kazánkovács, mint a hivatalnok. Evés közben jön meg az ét­vágy, ám egyelőre elégedjünk meg annyival: több a nyugat­német, kevesebb a csehszlo­vák. ir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom