Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

Dombóvár •«r» ■ Az általános iskolai diákotthon első éve Érdi Judit rajza A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat életéhői Másfél millió forintot költött a városi tanács Dombóváron a helybeli kollégium felújítására, illetve a városhoz tartozó öt puszta — Mászlony, Nagykon. da, Szarvásd, Szilfás és Tüske *— általános iskolás diákjainak hétközi otthonára. A működés feltételei — akár a dologiakat, akár a személyieket nézem — biztosítottak voltak a működés első évében. Uj intézményt indítani, túl a létrehozás mindig sürgős munkáján, sohasem volt köny. nyű feladat. Dombóvár a maga új kollégiumával most, az 1972 73-as tanévben élte át azt, amit a decsi, pincehelyi és megyénk más általános iskolai diákotthonai korábbap már át­éltek. Pedig ma már úgy gon­dolná az ember, a szülőknek kötelező tudniok, hogy közok­tatáspolitikánk szellemének megfelelő alsófokú oktatás csak a szakosított iskolákban lehet­séges, hogy a tanulók úgyne­vezett bekörzetesítése — ebben az esetben a fiatal városba, Dombóvárra — nem uk- mukfukk, céltalanul történt, hanem azért, hogy a pusztai és falusi osztatlan, vagy csak részben, alsó-, felsőtagozatra osztott iskolák tanulói nótol- ják alaptudásbeli hiányaikat. A szülők egy évvel ezelőtt nem örültek. A megoldás — a diákotthon — ellen protestálók közül számosán arra hivatkoz­tak, hogy nekik is elég az a tudás, amit a pusztai iskolá­ban szereztek és nem engedik el a gyereket, mert baj érheti ha kikerül a szülői szemek lá­tóköréből. Persze, akadtak olyanok is. akik a havi 100 fo­rintos kollégiumi térítés össze­gét találták igen borsosnak. A kollégium 100 diák helvett ez­ért is fogadott* működésének első évében csak 89 felsőtago­zatos gyereket. A kezdést kö­vető második hét vesztesége 8 fő Volt. A téli szünetig a hét­közi diákotthonban nvolcvan. egyen laktak, s a tanév végé­re létszámuk hetvenháromra fogyatkozott. A diákotthon vezetője és ne­velői úgv vélik, hogy a le­morzsolódásnak négy oka van, s az első, hogy az említett pusztákon a gyerekek zöme ma is munkaerőt jelent. Minél em­beribb hát az emberke, annál kívánatosabb, hogy a szülői házban tartózkodjék, így van haszna amikor iskolából meg­érkezve-lerakta a táskáját, az­zal együtt a tanulás gondját is — másnap reggelig. Aztán azt is tapasztalhatták a pusztáról bekörzetesített gye­rekek nevelői, hogy a diákott. hon új polgárai nagyon ragasz­kodnak megszokott környeze­tükhöz. Olyannyira igazi ez a kötődés, hogy szívesebben vál­lalták volna a bejárásból adó­dó megterhelést, mint a diák­otthoni életet. S most jön, ami kellemesen meglepő még ak­kor is. ha az oktatás-nevelés munkájának igen bonyolult természetét nem értő szülőktől származik. A diákotthonos gye. rekek szülei úgy gondolták, hogy a tanulmányi előrehala­dás dolgában csodát terem majd a kollégistaság. Tán olyan alaDon, hogy „ott min­dig kéz alatt van a gyerek, többet is kell, hogy kapjon.” Van is ebben némi ráció. No de nem mindjárt, nem azon­nal jöhet a „csoda”, mert a pusztai gyerekek lényegesen gyöngébb matériájú alapkéoes- ségekkel érkeztek, s így igen­csak híjával voltak az első he­tekben a gyerekembernek is szárnyakat kölcsönző sikerél­ményeknek és ez a hiány sú­lyosan nyirbálta meg az ön­bizalmukat az ingerdúsabb környezetben élő városi gye­rekekkel szemben. A pusztaiak gyönge tanulmányi eredmény. nyel jöttek, 6 a többséget itt kellett megtanítani a diákélet munkafegyelmének egyszer­egyére. Különösen a már „nagy” lányok és fiúk, a nyol­cadikosok közösségében volt kemény dió a fegyelem elfo­gadtatása. Szóval, csodát vár­tak sokan és a csoda igen sze­rényen csurrant-cseppent. Volt ugyan diák, aki 2,2 tanulmá­nyi eredményét itt váltotta 3,2-re. Voltak azután olyan gyerekek is, akik nem nagyon mozdultak előre, így a szülők hazavitték inkább őket- már félévkor azzal az indokkal, hogy sok azt a havi 100 forin­tot fizetni. Persze, ahogy ez már lenni szokott, egyéb prob­lémák is adódtak, míg kiala­kultak azok a gyerekközössé­gek, amelyekben a tanév vé­gére olyan jól érezték magu­kat a gyerekek. Otthon viszont megszaporodtak a konfliktu­sok, mert a haza-hazalátogató gyerekek megkísérelték csalá­di viszonylatban is érvényesí­teni pl. új személyi és környe­zethigiénés ismereteiket. Kifo_ gást emeltek a közös ivópohár, a közös törölköző használata ellen, vagy éppen az étkezés előtti kézmosás elhagyása miatt. Komoly ütközési okok ezek, kár lenne, ha bárki meg­mosolyogná őket, mivel neve­lési eredményt is példáznak. Nagyon jól emlékezem, hogy a szalonnán, zsíros kenyéren és más ilyen töménységű ételen hetelő gyerekeknek szörnyűsé­ges megpróbáltatás volt össze- békülni például a vadas hús­sal, spenóttal, tükörtojással, többség a tanév végére bele­jött a kulturált, változatos, na­pi ötszöri étkezésbe. ' Sorolhatnám a dombóvári általános iskolai diákotthon első évének egyéb tapasztala­tait itt hosszan. Nem teszem, mert az az eddig leírtakból is kitűnik, hogy nem volt köny- nvű nevelői munka az öt hely_ ről érkezett gyerekeket egysé­ges közösségé kovácsolni, si­kerélményekhez juttatni. 6 megtanítani őket kulturáltan viselkedni, késsel, villával ét­kezni és úgy, hogy magukat gyarapítva, kiteljesítve is meg­értsék, tiszteletben tartsák szü­leik velük kapcsolatos vágyait, elképzeléseit. Az idén szeptemberben már 44 alsó. és 64 • felsőtagozatos diák lesz az otthon lakója. Nyolccal több az eredetileg tervezett létszámnál. Az alsó­tagozatosok megjelenése ismét növeli majd a diákotthon ne­velőinek felelősségét, szaporít­ja egyúttal a munkájukat is. Már most hallani vélem a tíz jövendő első osztályos esti pi- tyergését, a többiekét úgyszin­tén. Több lesz a munka, ele­venebb az ellenállás, több a konfliktus is. de úgy vélem, az úttörő év első esztendeje elég biztosíték arra, hogy a diákotthon végül is megszerzi ugyanazt a rangot magának az érdekelt szülők és gyerekek körében, amilyen rangot kivív­tak megyénk régebben létesí­tett általános iskolai diákott­honai. Ma még nem versengenek a Dombóvár környéki szülők és nem kilincselnek, hogy a na­gyobb gyerekek után bekerül­jön a hétközi diákotthonba a kisebb is. De sor kerül rá. Anélkül írom le ezt, hogv jós., tehetségem lenne. Csupán jó memóriám van. Még emléke­zem az első diákotthonok mű­ködésének tapasztalataira. Ezek működtetése sem volt fenékig tejfel. Mai eredményeik azon­ban rendkívül imponálóak és őszinte tiszteletet parancso- lóak. A dombóvári hétközi diák­otthon 14 idén végzett nyolca­dikosa közül szeptemberben fnég csak: tfgv tanul tovább szakközépiskolában. Jövőre biztosan több lesz a tovább­tanulók száma, s akkor a leg­több amikor azok fölérnek a nyolcadikba, akik diákotthon­lakókként már Dombóvárott kezdik el, vagy érmen folytat­ják kisiskolás életüket az 1973/74-es tanévben! t — la. — A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat szakszervezeti bizottsága július 8-tól hat vasárnapon keresztül a dolgozókat kedvezményes autóbuszkirándulásrá viszi el Harkányba, Hévízre és a Ba­laton üdülőhelyeire. Az elmúlt vasárnap Hévízre látogattak a velúr-üzemrész dolgozói, júli­us 15-én Harkány lesz az úti­cél. * A vállalat szocialista mun­kaversenyt értékelő bizottsága elkészítette 1973 első féléves értékelését, amelyet írásos for­mában, a szocialista címért küzdő brigádok vezetőivel is­mertettek. A júliusi brigád­gyűléseken a dolgozók tudo­Milyen telepítésfejlesztést követel a Balaton-part, meddig fokozható az idegenforgalom; hogyan lehet jobban kihasz­nálni a kisebb üdülőtelepe­ket? — ilyen és ehhez ha­satok maguk is megfigyelése­ket, kísérleteket végezhetnek. Tervük — ha a fizikai kísér­leti foglalkozások beválnak —. hogy a jövő évben a kémiai szakosztályra is kiterjesztik az új módszert. Üjdonság lesz szeptembertől a középiskolások számára meg­szervezett történelmi és iro­dalmi egyetemi előkészítő tan­folyam. Hosv a kezdeménye­zés sikeres lesz, talán már az 1 is bizonyítja, hogy szép szám­mal akadnak érdeklődők. A vállalati ügyvitel gépesítése megfelelő képzettségű szakem­bereket igényel. Ennek érde­kében a TIT Tolna megyei szervezete az őszre megszer­vezte a gépi adatfeldolgozó tanfolyamét is. a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató Köz­pont segítségével. Az elmon­dottakon túl még egy új tan­folyamról is hírt kaptunk. Ugyancsak szeptemberben kez­di meg működését a szónok- kénző tanfolyam. Célja: a TIT-előadók felkészítése az előadások minél jobb megtar­tására. Ami pedig a felkészülés tár­gyi részét illeti, megtudtuk, hogy a nyár folyamán a TIT Tolna megyei szervezete mo­dern szemléltető eszközöket, írásvetítőket, magnetofonokat vásárol. — vj — mására hozzák, hogy a vállala­ti versenyben jelenleg milyen munkát végeztek és az érté­kelések a II. félévi vállalati tervek alapján meghatározzák a további főbb feladatokat, • A November 7. bronzkoszorús szocialista brigád az öregek nao- közi otthonába berendezéseket, fel­szereléseket készített és jelenleg az ..Egy televíziót az öregek ott­honába” felhívás alapján végzik további munkájukat. Az ezüstkoszorús Tvrreskovn szo­cialista brigád szocialista szerző­dést ktttött a nagyközségi tanács­csal, melyben vállalták, hogy a szőttjét hősi emlékmű és temető parkosítását, folyamatos öntözését és gyomtalanítását 1973—74 évben, elvégzik. Péti Imre sonló kérdések foglalkoztat­ják a Balatoni Intéző Bizott­ság és a tárcaközi fejlesztési bizottság szakembereit, akik azt vallják, hogy túltelcpi- téssel tönkretehetik a vidé­ket. Számítások szerint a re­gionális terv megvalósítása után egy nyári napra számít­va hatszázezer embert képes befogadni a Balaton nyaraló­vidéke. Ez az optimális felső határ. A jelenlegi befogadó- képesség — a negyven parti település több, mint százezer lakosát is beleértve — 300 000 főre tehető. A' statisztikák érdekes ada­tokkal szolgálnak az idegen- forgalom fejlődéséről. Az üdü­lők számát néhány éve még felülmúlta a helyi lakosság. Az arány 1967-ben már szem­betűnően megváltozott, és az eltolódás az üdülök javára egyre fokozódik. A lakosság száma távlatban százötvenezer főre gyarapodhat, s mellettük mintegy 450 000 hazai és kül­földi nyaraló kaphat majd helyet a tó partján. A nyaraló és víkendező vendégsereg felének helyét azonban még ezután kell megteremteni. A tervihez ké­pest a szállásellátottság még alacsony fokú, s még rosz- szabb a helyzet az utak, jár­dák és parkírozóhelyek te­kintetében. A Balaton partvonalát már véglegesen meghúzták a tér­képeken. A jelenlegi ötéves tervben három nagyobb te­rületen partfalak építésével és feltöltésével jutnak új, köz­művesítésre alkalmas parti területhez, a balatonszéplaki partszakasz példájára a déli parti mesterséges partvonalat meghosszabbítják Balatonvi- lágos irányába, új üdülőterü­letet képeznek ki Keszthely és Vonyarcvashegy között is. (MTIj TIT Tolna megyei szervezete: A nyár a felkészülés időszaka Kimutatások, kérdőívek, tesztlapok, program- és téma- javaslatok. Talán ezeket a ki­fejezéseket használják mosta­nában a leggyakrabban a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna megyei szerve­zeténél. Ahogy Takács Mihály- né, a szervezet titkára elmori- dotta. jelenlegi legfőbb felada­tuk a felkészülés, a szervezés. A nyár hátralevő részében nem kevesebb munkát kell elvégez­niük, mint összeállítani a szak­osztályok éves programját, fel­mérni az igényeket, tesztlapok segítségével választ kapni az elmúlt félév munkájának ered­ményeiről. A TIT Tolna megyei szerve­zetének munkáját jelentősen meghatározza a tavaly decem­berben tartott VI. országos küldöttgyűlés. A küldöttgyű­lés irányelveiben fogalmazó­dott meg az is többek között, hogv az ismeretterjesztést a jövőben elsősorban az ifjúság, a munkások és a mezőgazda­ságban dolgozók körében kell végezni. Az elkövetkező he­tekben, hónapokban éppen en­nek az irányelvnek kívánnak eleget tenni a TIT Tolna me­gyei szervezeténél. Kérdőíve­ket küldenek a megye üzemei­hez, vállalataihoz, mezőgazda- sági üzemeihez, melyeknek se­gítségével arra szeretnének vá­laszt kapni, hogv hol, milyen témakörű előadásokat tartsa­nak. k Ezen túl sok rhunkát jelent a nyárra az IBUSZ által szer­vezett bel- és külföldi kirán­dulócsoportok turnusvezetői­nek biztosítása is. Hogy miért a TIT biztosítja a turnusveze­tőket? Nos, ezt egy IBUSZ— TIT-megállapodás írja elő melyet a kirándulások minő­ségének emelése érdekében kö­töttek meg. Már az előbbiekben megem­lítettük a tesztlapokat. Ez új módszer a TIT munkájában. Jelenleg a közelmúltban befe­jeződött adminisztrátor- és titkárnőképző tanfolyam hall­gatóinak tesztlapjait vizsgál­ják, és egyben felmérik a tan­folyamok eredményét. A TIT Tolna megyei szerve­zetének húsz szakosztálya van. tíz a természettudományi, tís pedig a társadalomtudományi ágazatban. A szakosztályok ió része a nyár folyamán is mű­ködik, de velük kapcsolatban a legnagyobb munkát a jövő oktatási év anyagának össze­állítása, előkészítése jelenti. A szakosztályokról szólva Takács Mihályné elmondotta, hogy a filozófiai szakosztály kezdemé­nyezésére az ősztől kezdődően ifjúsági vitafórumokat, kerok- asztal-beszélgetéseket kíván­nak szervezni. A fizikai szak­osztály az ősztől úgynevezett kísérleti foglalkozásokat tart, melynek lényege, hogy az el­méleti anyagon túl szemlélte­tő eszközök segítségével a hall­Meddig fokozható a Balaton idegenforgalma ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom