Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
TOLHA HEGYEI VlliG PROLÉtXRjALÉGYÉSOUÉTEKl MSAG Íj Y A RiS2 O Cl A LI S í A M?uw KAS PASI TOLNA MfGVEÍ. BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam. 127. szám. ARA: 90 FILLER Szombat, 1973. június 2. Közeleg az aratás Nincs ok pesszimizmusra A paksi, a szekszárdi járásban szőkülnek az ősziárpa- táblák. Ebből az egyszerű tényből következik, hogy jó három hét múlva megkezdődik az aratás. Ez a munka most már évek óta gazdaságonként egy-két tucat embernek ad elfoglaltságot, mégis, még a városlakó embert is foglalkoztatja: mit ad az idei termés? Most, jelen pillanatban — pontosabban: napokban — nehéz egyértelmű választ adni. Nehéz, már csak azért is, mert még a mezőgazdasági szakemberekben is vívja csatáját a régi és az új. Emberöltők alatt gyökeresedett meg az emberekben a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér — vagyis, május időjárása dönti el, milyen termést ad a gabona. A májusi eső elmaradt az idén Tolnában, de elmaradt a szomszédos dunántúli megyékben is. Az a kérdés foglalkoztatja az embereket, hogy ezek után aszály lesz az idén? A várt. és elmaradt eső kétségkívül befolyásolja a termést, a gabonáét is, a kapásokét is. Vegyük sorra előszóra kapásokat. A száraz időjárás miatt nem úgy fejlődnek, mint ahogyan azt a termelő elvárná. Emiatt a termesztési technológia egyik fázisa, a vegyszeres növényvédelem nemér. te el a kívánt hatásfokot, de a hónap elején állandó élénk, vagy éppen erős széljárás is akadályozta a vegyszerezést. S most mit tapasztalni? A táblákon traktoros kultiváto- rok járnak és több helyen elővették a legrégibb növényirtó eszközt, a kézi kapát. Nos, ezek után a következő kérdés, milyen gabonatermés várható? Találkozni gazdasági vezetőkkel, akik igencsak pesszimisták. Egy tekintélyes rész óvatos: várjunk addig, amikor az aratásnak már túl leszünk a felén. Szóval ők a középutasok — ezúttal nekik kell igazat adni. Ezúttal elmaradt az „araFock Jenő fogadta az osztrák pénzügyminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt hivatalában fogadta Hannes And- rosch-t, az Osztrák Köztársaság pénzügyminiszterét. Az eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos pénzügy miniszter és dr. Fiedrich Frölichsthal, Ausztria budapesti nagykövete. Az osztrák pénzügyminiszter a nap folyamán látogatást tett Párdi Imrénél, az Országos Tervhivatal elnökénél és dr. László Andor államtitkárnál, a Magyar Nemzeti Bank elnökénél is. JJSZT ’73 99 Antiimperialista szolidaritás, béke, barátság A fedőnév és a jelmondat az általános iskolákban folyó hazafias, honvédelmi nevelést fejezi ki. és annak a honvédelmi napnak a programját, amelyet a fasizmus felett aratott győzelem emlékére most már évek óta megrendeznek a megye úttörőcsapatai. Ezúttal Domboriban adnak kétnapos találkozót az évforduló tiszteletére az úttörőcsapatok szakrajai: lövészek, munkásőrök, tűzoltók, egészségőrök, víziúttörők és modellezők, négyszáznál többen. A találkozó közreműködői a megyei KISZ-bizottság és az úttörőelnökség mellett a munkásőrség, a tűzoltóság, a határőrség, az MHSZ, a BM-köz- lekedésrendészet, a Vöröskereszt. Tegnap déltől folyamatosan érkeztek be a szakrajok a megye iskoláiból, majd délután folyamatosan megtörtént a táborverés, az altáborok kialakítása, a táborvezetőségek megválasztása. Este tábortüzet gyújtottak, a tűz mellett rögtönzött műsor — amelyre szovjet pionírokat is meghívtak — címe: A X. VIT-re készülünk. Ma délelőtt a szakrajok adnak bemutatót felkészültségükről, majd díszszemlén vonulnak el a tábor vezetősége előtt. A díszszemlét ebéd követi. majd a 430 gyerek számára legszomorúbb mozzanat; a táborbontás. nyat" érő májusi eső, de ma már a gabonatermesztésnek több, aranyat érő tényezője van: a talaj-előkészítés, a növényfajta, a növényvédelem, a műtrágyázás, a betakarítás. Ha mindez optimálisan együtt van, akkor rekordtermést takaríthat be a mezőgazdaság. Ha valamelyik tényező elmarad — mint most a májusi eső —, csak a rekord marad el. Csak emlékeztetőül idézzük, hogy a tavalyi júliusi, csapnivalóan kedvezőtlen időjárás ellenére is meghaladta az országos átlagot Tolna megye gabonatermesztése, a felhasznált műtrágyamennyiségben és a termésátlagokban is elértük az 1975-re tervezett szintet. Jelenleg ott tartunk, hogy mezőgazdasági üzemeink tekintélyesebb része — a fentebb említett, valamennyi tényező révén — könnyen produkálhatná a negyvenmázsás hektáronkénti átlagot. S ha csak harminc terem, az még nem tragédia. Érdemes felfigyelni Kelemen Istvánnak, a MÉM termelésfelügyeleti osztálya felügyelőjének, Tolna és Baranya megye instruktorának a megállapítására. — Amennyiben a betakarítás idején nem lesz olyan szélsőségesen csapadékos idő, mint tavaly, jól szervezett, veszteségmentes munkával vissza le. hét hozni azt a termést, amennyit a májusi csapadék- hiány elvitt. Ezt a törekvést tapasztalom azokban a gazdaságokban, amelyekben az utóbbi napokban Tolnában, Baranyában jártam: mintaszerű, ahogyan a kombájnokat az aratásra előkészítik. Ne ringassuk magunkat és másokat abban a hitben, hogy a mezőgazdaság minden évben rekordokat állíthat fel, még akkor sem, ha képesek vagyunk ezekre a rekordokra. Igaz, hogy az időjárás kedvezőtlen, de még sok minden ezután dől el. Igaz az is, hogy a kapások, a zöldségfélék hiányolják az esőt, és a városlakóknak drága a zöldségpiac. De igaz az is, hogy a mező- gazdaságban dolgozók eddig megtették a magukét, a termelés emberi oldalát nem érheti kritika. A termőföldet már igen, az időjárást még nem tudtuk leigázni. BI. Találkozás az olvasókkal Hagyománya van nálunk a betű, a könyv ünnepének, de az tagadhatatlan, hogy alig van még egy olyan közös ünnepünk. amely tartalmában annyira megváltozott, mint a milliók számára hozzáférhetővé tett könyv évenként ismétlődő ünnepi hete. Ma élő és alkotó íróink közül az idősebbek emlékeznek még és gyakran éppen ebből az alkalomból emlékeznek kesernyés iróniával az egykori könyvhetekre, amelyek során az író nem olyan örömmel, szellemi izgalommal várt vendége volt olvasóinak, mint amilyen szeretve-tisztelt- várt vendég ma. Ki vásárolt Magyarországon könyvet akkor, amikor a harmincas évek elején megrendezték az első könyvheteket? Akinek erre pénze volt. S kinek volt pénze? Csak a társadalom egy igen vékonyka, de mindenben uralkodó rétegének, aminek tagjai közül nem mindenkiben buzgóit szellemi szomjúság. íróink általában egész éven át, de legkivált a könyvhetek napjaiban kénytelenek voltak tehát „szellemi javakban utazni”, magyarul ügynökölni műveik terjesztéséért és nem tudom, hogy irodalmunk ma már csak művekben élő nagyjai hinnének-e szemüknek, amikor elkészül egy-egy ünnepi könyvhét anyagi-erkölcsi-közművelődési mérlege? Azt hiszem nem nagyon hinnének, az egyszeri és így is nagyon megalázó „közszemlére tétel” elszenvedői, de tamás- kodva fogadnák azokat a számokat, is, amelyeket könyvkiadásunk rak évente az asztalunkra megjelentetett művekben. A mi ünnepünk, a könyv, az író, az olvasó, s „aki” a könyvet az olvasóhoz közvetíti a kiadás és könyvterjesztés ünnepe új és más, mint a hajdaniak lehettek. Hogy miért új és más, ebben az országban úgyszólván senki számára nem kérdés. Népünket a szabadság, a felszabadulás szabadította rá a könyvekre, az olvasás emberformáló-gazdagító forrására. Ritkán gondolunk erre így, de nem tudom így kell-e gondolni erre? Nem elegendő-e meglátnunk a könyvet az ember kezében amikor ad néhány lélegzetvételnyi szabad időt a munka, vagy várakozik valahol, netán az utazás egyébként üres óráit olvasással tölti be? Úgy vélem elég. Elég tudnunk azt is, hogy az anyagi jólétükkel még kezdetlegesen gazdálkodók otthonaiba is betört, helyet kért a könyv, bár meglehet, hogy az olvasás szellemi erőinket transzponáló gyönyörűségét majd csak ezután fedezik fel igazán és élethosszra elég hűséggel. A ma kezdődő ünnepi könyvhét másban is új, több az idén, hiszen nemcsak az alkotók és olvasóik találkozására alkalmas ez a hét. Életünk egy heti darabkáját ebben az évben az teszi kivételes jelentőségűvé, hogy 1973-ban ünnepeljük a magyar könyvnyomtatás 500 éves jubileumát, tisztelegve nyomdaiparunknak, mely az alkalomból nagyon szép, noha kétségkívül nagyon küzdelmes kultúrtörténeti múltra tekinthet vissza. Mi lenne velünk könyvek nélkül, ha otthonainkban ma sem lenne egyéb olvasnivaló, mint egy-egy ronggyá olvasott biblia, vénségtől sárgult-foszlott kalendárium? Lám mire képes 28 évnyi történelem, amit népünk „irt” országépítöként, országkormányzó tulajdonosként?! Már nem tudjuk elképzelni az életünket könyvek. a betű nélkül. S a könyv ünnepi hetét sem tudjuk másfélének elképzelni már, mint amilyen ez, a valahányunk meghitt ünnepévé lett hét, amit mindig várunk újdonságaiért és valami sokszor keresettet újra felkínálóért, a személyes találkozások, beszélgetések öröméért. A szellem ünnepe ez. Készültünk rá, vártuk. Üljük is meg akként! — a — Parlament Ünnepség az iskolák államosításának 25. évfordulója és a pedagógusnap alkalmából Az iskolák államosításának 25. évfordulója, valamint a közelgő pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartottak a Parlament kupola- csarnokában. Az elnökségben foglalt helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Losonczi Pál köszöntötte a kitüntetett nevelőket, oktatásügyünk érdemekben gazdag, szorgalmas munkásait, pedagógustársadalmunk kiemelkedő képviselőit, majd kitüntetéseket, illetve emlékérmeket nyújtott át. Közellátási intézkedések Kairóban Június 1-től jegyre adják az étolajat Kairóban. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a feketepiaci spekulánsok és az áruhalmozók mohósága miatt hosszabb ideje zavarok voltak a lakosság ellátásában. A jövőben mindenki a szövetkezeti boltokban kapja meg a személyenként meghatározott fejadagot. Az áruelosztási nehézségek főként a szegényebb családokat sújtották, amelyek anyagi helyzetüknél fogva nem gyűjthettek hosszabb időre szóló készleteket. A baromfival való ellátás javítását szolgálja az a másik intézkedés, amelynek értelmében a vásárlókat csak lakóterületükön, a személyi igazolvány felmutatása után szolgálják ki a szövetkezeti boltok. Az elmúlt hetekben több száz kereskedőt vontak felelősségre közellátási visszaélések miatt, főként azért, mert az állami, illetve szövetkezeti boltokban beszerzett árut magas, feketepiaci felárral értékesítették. Az A1 Akhbar cikkírója szóvá teszi, hogy az állami üzletek helyett magánkereskedők, utcai árusok foglalkoznak a külföldről behozott iparcikkek árusításával. Feltűnést keltő jelenség, hogy Kairó belvárosában újra megjelentek azok az importált luxuscikkek, ruházati és divatáruk, szövetek, rádiók, magnetofonok, háztartási gépek, stb, amelyeknek árusítását a múlt év elején hi. vatalba lépett és ez éy márciusában átalakított Szidki- kabinet megtiltotta. A tehetős középosztály tagjai' leplezetlenül bírálták az érdekeiket sértő korlátozásokat. Mint emlékezetes, a luxuscikkek behozatalát és árusítását főként a diáktüntetések követelésére állították le azzal az indokkal, hogy a hadiállapotban lévő országnak minden erejét a harci felkészülésre kell összpontosítania.
