Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-07 / 131. szám

Finnországba utazott az MSZMP KB küldöttsége . '.Júíltus 6-án elutazott az MSZMP KB küldöttsége,.amely' á Finn Kommunista Part' KB meghívására .hivatalos látoga­tást-tesz Finnországban, A kül­döttségét . Biszku Béla, .a .Poli­tikai" "Bizottság ' ta'gja,' a' KB titkára vezeti.-Tagjai: Katona Imre, a KB tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának titká­ra és "dr. Berecz. János, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren Pullai Ár­pád a Központi Bizottság tit­kára. búcsúztatta, ..... A z Ecuadori Kommunista Párt főtitkára Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Ma­gyarországra érkezett Pedro Antonionsaad, az Ecuadori '(Kommunista Párt főtitkára. A vendéget a Ferihegyi -repülőté­ren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője fogadta. Le Dac Tho—Kissinger megbeszélés A Párizs-körfiyéki Gif-Sur- Yvette-ben szerdán délelőtt íl,00 órakor megkezdődött Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgo­zók Pártja PB tagja és Henry Kissinger amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadó újabb megbeszélés-sorozata a vietna­mi békemegállapodás végrehaj­tásáról. A megbeszélésen részt vett Ronald Ziegler, a washing­toni Fehér Ház-sajtótitkára is. A vietnami—amerikai kon­zultációk előző' szakasza • má­jus 17-től 23-ig tartott. Akkor a két politikus összesen 30 órán át tárgyalt egymással, hol Gif-sur-Yvetterben.: hol St. Nom-la-Breteche-ben. Le Dúc Tho és Kissinger május 17-e óta szerdán találkozott hetedik alkalommal. A Centropress szerda esti kommentárja A két jól ismert és a francia fővárostól oly távol élő sze­mélyiség újra Párizsban van: Gif-sur-Yvette külvárosban Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártjának PB-tagja és •dr. Henry Kissinger,- Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója ismét tárgyalóasztalhoz ült. Mint már annyiszor be­bizonyosodott, feladatuk most sem könnyű. Sőt, különösen amerikai részről, egyre nehezebb. Soka­sodnak annak a jelei, hogy a nemzetközi közvélemény mind ingerültebben figyeli a saigoni kormányzat akcióit, amelyek ■szinte -kivétel nélkül a párizsi megállapodások végrehajtá­sának elszabotálására, vagy legalábbis késleltetésére irá­nyulnak. Hogy ezt a fokozódó lélektani-politikai nyomást Washington mennyire érzi, arra jellemző, hogy a hosszú ta­nácskozások történetében először kísérte el a nemzetbizton­sági főtanácsadót Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnöke. Reméljük, Kissinger nem azért vitt magával Párizsba magas rangú, hivatásos „bizonyítványmagyarázót", mert jó előre úgy érzi, hogy az amerikai fél magatartásán lesz mit magyarázni. Körülbelül ezt a gondolatot fejezte ki Le Dúc Tho is, amikor egy újságíró megkérdezte tőle, számít-e arra, hogy a hét végéig be lehet fejezni, méghozzá eredményesen, a mostani megbeszéléseket. „Minden dr. Kissingertől, vagyis az Egyesült Államoktól függ” — hangzott a válasz. És ez így igaz. Május 16-án ült össze Párizsban a két személyiség legutóbb, de akkor a tárgyalásokat azért kellett felfüggeszteni, mert az amerikai fél tarsolyából hiányoztak a kibontakozás meggyorsításához szükséges döntések. “ Fel kell szedni az aknákat a VDK területi vizein. Foly­tatni kell a VDK és az USA közötti gazdasági tárgyaláso­kat, elő kell segíteni a dél-vietnami fegyveres összecsapások, a saigoni területszerző akciók megszűnését. Elő kell segíteni a dél-vietnami belső megbékélést. Ezek — többek között — a vietnami fél követelései Pá­rizsban. Egyik sem új: teljesítésükről az amerikai fél már régen aláírta a megállapodást. Most már „csak” a megvaló­sítás van hátra. ■ '■'• Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter sajtótájékoztatója A központi fejlesztési prog­ramokban részt vevő vállala­tok fejlődnek a leggyorsab­ban — mondotta szerdán a Parlamentben tartott sajtótá­jékoztatóján dr. Horgos Gyu­la kohó- és gépipari minisz­ter. Az utóbbi években a köz­úti jármű-ipar, a műszer-, a híradástechnikai és vákuum- technikai ipar termelése nőtt a legdinamikusabban, s gyors ütemű fejlődésük tovább tart. A közútijármű-ipar jelenleg 2,7-szer annyit termel, mint 1965-ben. A számítástechni­kai program végrehajtása is a tervezett ütemben halad, sőt az ötéves terv során valószí­nűleg túl is teljesítik a prog­ramban megszabott célokat Eddig 24 új számítástechnikai herendezést fejlesztettek ki, illetve gyártását kezdték meg. Napirendre került az integrált áramkörök tömeggyártásának megszervezése. Az Egyesült izzó és a híradástechnikai ipa­rt kutató intézet szorosan együttműködik a gyártás elő­készítésében, s az ötödik öt­éves terv időszakában rá is térnek a tömeggyártásra. Egyéb kérdésekről szólva a miniszter rámutatott, hogy a jövőben egyre inkább olyan termékeket kell kifejleszteni, amelyeket részegységenként is szállíthatunk külföldre, főként a fejlődő országokba, s ott ki­helyezett szerelő gyárakban építhetik össze a berendezése­ket. Ily módon a foglalkozta­tási gondokkal küzdő fejlődő országok számára még von­zóbbá tehetjük a magyar ter­mékeket. Ilyen lehetőség fő­ként a járműipar, és a tömeg­cikkiparban kínálkozik. Több fontos javaslat a szállítások jogi szabályozására Véget ért az áruszállítási jogi ankét Szerdán véget ért Szegeden a belföldi árufuvarozás és szállítmányozás jogi problé­máinak megvitatására összehí­vott országos tanácskozás. A céljáról és az eredményeiről dr. Papp Endre kandidátus, a közlekedéstudományi egyesü­let fuvarjogi állandó bizottsá­gának elnöke elmondotta az Az országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az országgyűlés kulturális bizottsága szerdán délelőtt ülést tartott a Parlamentben. A képviselők megtárgyalták a Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Az elmúlt esztendőben a fogyasztási, cikkek piaca ösz- szességében kiegyensúlyozott volt, jóllehet különböző termé­kekből (például rádióból, tele­vízióból) a kínálat már meg­haladta a keresletet, s más cikkekből sem a mennyiség, sem a választéki kínálat nem volt megfelelő — állapította meg szerdai ülésén az ország- gyűlés kereskedelmi bizottsá­ga. A Palkó Sándor elnökle­tével megtartott tanácskozá­son — amelyen részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter el­ső helyettese, dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes és dr. Páles Gyula, ■ a Magyar Nemzeti . Bank elnökhelyette­se— a képviselők az állam­háztartás elmúlt évi zárszám­adását, közelebbről, a bel- és külkereskedelem bevételeinek és kiadásainak alakulását ele­mezték. Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, a Magyar Tudományos Akadé­mia, valamint a Magyar Test- nevelési és Sporthivatal 1972. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló jelentést. Az előterjesztésből egyebek közt kitűnik, hogy a kulturális ága­zatban a fejlődés mind a köz­ponti," mind a tanácsi intéz­ményeknél meghaladta a ko­rábbi évek fejlesztési ütemét. Figyelemre méltó az óvodai hálózat bővülése, ami szociál- és népesedéspolitikai szem­pontból egyaránt nagy jelen­tőségű. Az óvodai helyek szá­ma 1972-ben országosan csak­nem 15 ezerrel növekedett MTI munkatársának, ,' hogy hasonló jellegű ankét az el­múlt évtizedben nem volt ha­zánkban, bár azóta sok új joe gi probléma merült fel. A -ta­nácskozáson ezekkei kapcsolat­ban kidolgozott javaslatokat a közlekedéstudományi • egyesület juttatja majd el az illetékes hatóságokhoz. Kiterjednek ezek többek között a darab­áru-fuvarozás új helyzetének megfelelő jogi szabályozására. A MÁV ugyanis 1971. január 1-től megszüntette a belfgldi darabáruk felvételét. Ez a fel­adat most a Volánra hárul. Ezt a nagy horderejű válto­zást nem követte megfelelő jogi szabályozás, s ennek Tiiá- nya főként a fuvarozási ha­táridők túllépésének elbírálá­sánál okoz nehézségeket a bí­rói gyakorlatban. Javaslat ké­szült a veszélyes áruk közúti fuvarozási feltételeit meghatá­rozó új jogszabály kiadására is. A kémiai fejlődés sok új, a fuvarozásra fokozottan érzé­keny anyagot hozott létre, köztük sugárveszélyes és ön­gyulladó anyagokat is. Ezeket részben közutakon szállítják. A szállítások feltételeit a vas­út, a hajózás és a posta már megállapította az autóközle­kedés viszont még nem oldot­ta meg e fontos jogi szabályo­zását. Három hét múlva békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár három hét múlva, június 26- án &s' 27-én rendezi a II. a III. és a IV. békekölcsön 1973. első félévi. sorsolását Budapes. ten. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből össze­sen 1 348 950 kötvényre 191,8 millió, forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés for­májában. (MTI) Heinemann aláírta az alapszerződést Bonn (MTI), Gustav Heine­mann szövetségi elnök szerdán reggel aláírta a két német ál­lam alapszerződéséről és az NSZK ENSZ-csatlakozásáról szóló törvényt. Az NDK és az NSZK kap­csolatait szabályozó szerződés akkor lép élétbe, mihelyt meg­történt a ratifikációs okmá­nyok kicserélése. Erre azután kerülhet sor. miután az NDK népi kamarája ií törvényerő­re emelte a szerződést, A karlsruhei bíróság kedden nyilvánosságra hozott ítéleté­' v f ben visszautasította azt a ke­resetet. amelyben a bajor kor­mány a ratifikációs eljárás felfüggesztését követelte. Az alkotmányjogi panaszt a bíró­ság június 19-én vizsgálja meg és másfél hónappal később, július 31-én mond ítéletet. Ez azonban már egyáltalán nem akadályozza az alapszer­ződés életbelépését, mert a közbeeső időszakban a kor­mánynak joga van a ratifiká­ciós eljárás teljes lezárására azaz az okmányok kicserélésé­re, N . . • _ , V- ■ V . Megyénk országgyűlési képviselőinek látogatása a bátaszéki gyáróriásban (Folytatás az 1. oldalról) különböző külföldi parlamenti csoportok látogatásáról, s meg­beszélték felkészülésüket az országgyűlés új ülésszakára. Ezután Csajbók Kálmánnak, a megyei népfrontbizottság tit­kárának társaságában gépko­csikon felkeresték a bátaszéki Cserép. és Vázkerámia Gyár előrehaladt építkezését. Csáki Béla, az új gyáróriás igazga­tója fogadta a képviselőket, s megismertette velük hazánk leendő legnagyobb és legkor­szerűbb téglaipari gyárát, amelyben körülbelül fele-fele arányban mintegy száztízmil- Uó tetőfedő cserepet, vázkerá­miát és különféle téglát gyár­tanak majd évente, a legmo­dernebb hazai és külföldi gyártmányú automata beren­dezésekkel. A háromműszakos üzemnek 400 lesz az állomá­nyi létszáma, s jelenleg 256-an dolgoznak a bányával együtt 37 hektáros gyárterületen. A Tolna megyei KISZ-btzottság és 9 vállalat Ifjúsági szerve­zetének védnökségével, a Gaz­dasági Bizottság által terve­zett október 1-e helyett, más- íéi-két hónappal előbb sze­retnék megkezdeni a meleg­gyártási üzemi próbákat, s még az idén négymillió téglát és csaknem ugyanennyi csere­pet akarnak gyártani terven felül. Az öthajós, húszezer négy­zetméter alapterületű, hatal­mas üzemcsarnokban javában folyik a modern automata gépsorok szerelése, s. köztük az olasz gyártmányú sajtolt- csserép-gépsor már üzemképes. A bányától kezdve a kocsi­rakásig gépekkel dolgoznak majd, vezérlőpultokról és mű­szerfalakról irányítva. Már megtörtént a bányapróba is. A hazai tervezésű két agyag­tárolóba — melyekhez hason­ló nagyságú nincs az ország­ban — begördült a futószala­gon az első próba-agyagszál- lítmány. Megyénk országgyűlési kép­viselői az üzemcsarnokban ta­lálkoztak a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat 've­zetőivel: Zaccomer János igaz­gatóval és Angster József, fő­mérnökkel is. Az élménytel­jes és szívélyes kala-.izi'áslrt Daradics Ferenc és Csaj bők Kálmán mondott köszönését. (B. L.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom