Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
Helikon 1973, Keszthely „Széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta” szignál hangjaival kezdődtek meg a keszthelyi Helikon-ünnepségek. A szabadtéri színpad nagy diákközönsége előtt mondta el megnyitó beszédét Garamvöl- gyi József miniszterhelyettes. Többek között a következőket hallottuk: „Az országos diáknapok találkozói (ugyanebben az időben Gyulán, Sárospatakon, Egerben és Sopronban is folytak az ünnepségek) a hazai középiskolások legnagyobb fórumai, ahol bemutathatják, mennyire értik a zenét, a táncot, az irodalmat, a művészeteket. Az iskolákban e május végi napok a számadás napjai. Bár e feszült légkörhöz képest feloldozást jelent a Helikon, azért itt is bizonyítani kell: ki hogyan gazdálkodott szellemi kincseivel.” A láng fellobbanása után megkezdődtek a Helikon művészeti és politikai rendezvényei. A különböző programokon 94 gimnázium, szakközépiskola és szakmunkástanulóintézet mintegy 3000 tanulója vett részt. A megnyitó napján került «orra az iskolai kultúr- felelősök és kultúrvezetők tanácskozása, amelynek témája a KISZ-szervezetek kulturális nevelőmunkája volt. A vitaindítót több érdekes és hasznos hozzászólás követte. Keszthelyen került sor az irodalmi pályázatok eredmény- hirdetésére, majd a zenekarok és kamaraegyüttesek nívós bemutatójára. A következő két napban a programok teljes bősége hívogatta az éppen nem szereplő fiatalokat. Mindenki oda igyekezett. ahol valamelyik társa vagy iskolájának egy csoportja szerepelt. Az énekkarok a Balaton Múzeumban, a diákszínpadok a színházban, zongoraszólisták a pártszékház nagytermében, vonós-fúvós hangszerszólisták az Agrártudományi' E&yétem dísztermében, vers- és prózamondók a Petőfi filmszínházban léptek pódiumra. Általában a zsűri szigorúbban értékelte a produkciókat, mint 2 évvel ezelőtt. Több vezető is felvetette, hogy a zsűri szakmai megbeszélésen elmondott véleménye és a kiosztott díjak között gyakran jelentős eltérések voltak. Több alkalommal konkrét vélemény, értékelés helyett szólamokat hangoztatta. A művészeti bemutatókon megyénket képviselő fiatalok közül kiemelkedett Tóth Mária élményt jelentő zongora- játékával és Szalai Edit szép versmondásával. A legjobb eredményt néptáncosaink érték el. A vastapssal fogadott, színes, remekül kivitelezett produkcióra a Szabadi Mihály által vezetett Garay Gimnázium tánccsoportja arany-, a szintén általa felkészített 505. sz. MüM. csoportja ezüst-, és a Péterffy Attila által vezetett Magyar László Gimnázium tánccsoportja aranyfokozatú minősítést kapott. Az érdekes, változatos és a fiatal táncosok számára alapos fizikai igény- bevételt jelentő ünnepi felvonulás és menettánc után a sportpályán ifjúsági nagygyűlés, majd Zámbó István Lisztdíjas karnagy vezetésével az énekkarokból alakult 1000 tagú kórus szereplése következett. Este látványos tűzijáték, majd ifjúsági karnevál szerzett maradandó élményt a résztvevőknek. A vasárnapi eredményhirdetés alapján megyénk tanulói a következő eredményeket érték el: Énekkar-kategóriában: Bátaszéki kamarakórus ezüst, Garay Gimnázium leánykórusa bronz. Gőgös Ignác Gimnázium vegyes kórusa és a Garay Gimnázium fiúkórusa bronz fokozatú minősítést kapott. Hangszerszólisták közül: Tóth Mária (Gőgös Ignác Gimnázium tanulója) arany fokozatot (zongora). Antal József (Tamási Gimnázium) ezüst (zongora). Szőr Márta (Garay Gimnázium) bronz (zongora) fokozatot kapott. A Garay Gimnázium kvar- jie tettjét szintén bronz fokozatúnak minősítette a zsűri. Diákszínpad-kategóriában: a Garay Gimnázium főleg első-másodikosokból álló diákszínpada bronz fokozatot. vers- és prózamondásban Szalai Edit (Paksi Gimnázium) arany fokozatot, Pócs Margit (Petőfi Gimnázium) és Vecsei Márton (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet) ezüst fokozatú minősítést érdemelt. Néptánc: arany fokozatot kapott a Garay Gimnázium és a Du- naföldvári Magyar László Gimnázium, ezüst fokozatot az 505. MüM. Szakmunkás- képző Intézet és bronz fokozatot a lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tánccsoportja. A zsűri különdíját kapta Tóth Mária (meghívták a budapesti kulturális napokra), Szalai Edit (meghívták az Auróra szavalóversenyre) és a Garay tánccsoportja szép menettáncáért a zsűri külön tárgyjutalmát kapta. A megyei zsűrizés alapján az országos versenyre leküldött és értékelt pályamunkák eredményhirdetésére a diáknapok öt különböző rendező városában került sor. (Mivel a versenyzők nem mindenütt jelentek meg a díjak átvételére. a rendezők nem értesítették a megyei KlSZ-bizott- ságot, ezért a következő felsorolás nem teljes. Beküldött irodalmi pályamunkák közül a zsűri arany fokozattal díjazta Varró Sándor (dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium) novelláját. Varga Borbála, Závodi Edit és Német János (simontornyai gimnázium) irodalmi tanulmányát. Ezüst fokozattal: Müller Erzsébet (Paks, Vak Bottyán Gimnázium) riportját, Farkas Gyöngyi és Huszti Annamária (Simontornya, Vak Bottyán Gimnázium) helytörténeti pályamunkáját, Parrag Ferenc és Gaál Hedvig (Garay Gimnázium) néprajzi tanulmányát. Bronz fokozatot kapott Péter- falvi Géza (Garay Gimnázium) fotóiért, Péterbencze Anikó francia műfordításáért. Halasi Gabriella, Gacsályi Mónika (mindkettő Garay Gimnázium) olasz műfordításáért. összegezve megállapítható, hogy megyénk fiataljai sikeresen szerepeltek. Igaz, kevesebb arany és ezüst fokozatot szereztek mint 1971-ben, de a bronz fokozatot elérők jelentős része, első-második osztályos tanulók, így két év múlva, 1975-ben lehetőségük lesz eredményesebben szerepelni, bizonyítani. DOBOS GYULA KISZ MB. iskolafelelőse A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása A* eddiginél szigorúbb eljárás a* autólopásokkal kapcsolatban Korábban a Büntető Törvénykönyv egy évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy csupán javító-nevelő munkával rendelte büntetni azt, aki idegen gépjárművet vesz el, hogy jogtalanul használja, de nem azért, hogy azt magának véglegesen megszerezze. A büntető novella azonban lényegesen megszigorította az ilyen bűncselekmény jogi megítélését. Már nem jogtalan használatnak nevezi, hanem kifejezetten lopásnak, azaz a lopás sajátos alakjártak tekinti. Eszerint „lopást követ el az is, aki idegen járművet mástól jogtalan használat végett vesz el, vagy jogtalanul elvett ilyen járművet jogtalan használat végett megszerez”. Ennek a büntetése most már három évig terjedő szabadságvesztés. Sőt az új törvény szerint ez a rövidesen „autólopásnak” nevezhető cselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha valamilyen helyiségbe — például garázsba —, vagy bekerített helyre — például kertbe — jogtalanul behatolva követték el. Ugyanez a büntetése a cselekménynek akkor is, ha csoportosan hajtották végre, végül ha azzal összefüggésben a járművet meg is rongálták. Az új szabályozás a jog- gyakorlatban számos vitás problémát vetett fel, s ezért a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma ezekben átfogó iránymutatást adott. így mindenekelőtt felmerült, hogy mikor valósult meg a cselekmény. A járműelvétel rtem más, mint annak az elkövető rendelkezése alá vonása, így az elvétel már befejeződik a járműnek a helyszínről való elmozdításával, eltolatásával. Hogy a járművet az elkövető használja-e, és mennyi ideig, az már nem szükséges a lopás megvalósulásához. Az is felmerült, hogy aki a jogtalan használat céljából elvett, vagy megszerzett jár» művön — erről tudva — utazik, felelősségre vonható-e, vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint az utas pusztán azzal, hogy ilyen járművön utazik, még nem valósít meg bűncselekményt, akkor sem, ha tud a jogtalan elvételről vagy megszerzésről, feltéve, hogy az utasnak magában a megszerzésben, illetve elvételben semmiféle szerepe sem volt Amennyiben valamilyen módon közreműködött ebben, társtettes lehet akkor is. ha utóbb a járművet rtem ő vezeti, hanem csupán utazik benne. Bűnössége különösen akkor állapítható meg, ha csatlakozva a gépkocsi eltulajdonításában részt vett személyhez, vagy személyekhez, ő maga — bár, mint utas —> adja meg az útirányt, az úticélt, más szóval ő rendelkezik a gépkocsival. Gyakori, hogy az ilyen „autólopást” többen együttesen követik el. Ha az elkövető száma eléri a négyet, a cselekmény csoportosan el- követettnek minősül, s a büntetés ötévi szabadság- vesztésig terjedhet. Jelentős gyakorlati probléma továbbá, hogy milyen összegű károkozás teszi a cselekményt úgynevezett minősített esetté, azaz mikor büntethető öt évig terjedő szabadságvesztéssel. Az állásfoglalás szerint az 500 forintot meghaladó' szándékosan okozott kár már elegendő a minősített eset megállapításához. Ha viszont az elvétellel gondtalanul okozott kár 15 000 forint körüli, úgy ez már megalapozza a súlyosabb minősítést. A kollégiumi állásfoglalás lényegesen hozzájárul majd, hogy az úgynevezett autólopások terén — különösen csoportos elkövetésnél vagy ha megrongálják a járművet — a bírósági gyakorlat szigorúbbá váljék. (MTI) Gerencsért Jenő: Szívtrombózis — Fütyülök a kerületi irányelvekre! — lobban fel Vajda. — Engem nem érdekel. hogy ti mit agyaltatok ki a kerületben, engem az érdekel, ami itt van a gyárban! Ami itt jó, azt csinálom és kész! — Tenyerével rácsap az asztalon fekvő tervre, felmarkolja és visszadobia Takácsnak. Nem dolgozok át semmit! Értitek! A kerületiek egymásra néznek. — Értjük — mondja Takács — csak a magatartásodat nem értjük. Meg kell mondanom őszintén, hogy furcsa az, ahogy reagálsz a kerület véleményére. — Én is furcsállom — csatlakozik kollégájához a Csikós elvtárcként bemutatkozott fiatalember. — Nem is tudom, mit mondjak — méltatlankodik Takács. — Ez kérlek szépen, ez egészen kriminális! — Mi a kriminális? — Az. hogy téged nem érdekelnek a központi... Vsgv hogy is mondjam... a kerüle ’ irányelvek. — Nem! Értsétek a szavaimat úgy, ahogy akarjátok! Nekem mindegy! Nem érdekelnek! — ugrik fel ingerülten az asztal mellől Vajda és járkálni kezd a szobában. — Nem vagyok hajlandó hülyeséget csinálni még akkor sem, ha a kerület kívánja! — Vajda elvtárs! Ez párt- szerűtlen magatartás! — csattan most már rendreutasítóan az instruktor hangja. A párttitkárt sérti a rendreutasítás. és ettől végképp elveszti önuralmát. — Mi az, hogy pártszerűt- len?! — sziszegi haragtól vö- rösödve. — Ha töröm a fejem és megpróbálok valami újat csinálrti, olyant, ami megfelel az üzemi sajátosságoknak. de ti nem értetek vele egyet, az pártszerűtlen ? És az nem pártszerűtlen, ha megszervezem az oktatást a ti irányelveitek szerint, a hallgatók meg otthagyják a szemináriumot. mert nem érdekli őket? Melyik a pártszerűt- lenebb? Ha mereven végrehajtom a kerület utasításait, vagy ha figyelembe veszem a helyi sajátosságokat és úgy R7Prve7em a munkát, hogy jó legyen; Annyira felizgatja magát, hogy hirtelen belehasít szívébe a fájdalom. Jobb kezével a melléhez kap. Elfordul és megdörzsöli a szíve tájékát; gondosan ügyelve arra, hogy a vendégek ne vegyék észre. — Elnézést kérek — mondja. Átmegy a szomszéd szobába. A titkárnő, aki az ajtón keresztül is hallotta a veszekedést, rrjár előre nyújtja felé egy pohárban a vizet. Bekap 2 tablettát, leöblíti, aztán kissé lehiggadva visszatér az igazgatói szobába. Közben a kerületi elvtársak is lecsillapodtak. Észreveszik, hogy nagyon felizgatták Vajdát. — Nézd — kezdi az előbbinél jóval barátságosabb hangon Takács — mi nem akarjuk elvenrfi az üzemi szervezetek önállóságát. Azt viszont neked is be kell látnod, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket a felsóhb szervek jobban tudnak. És nem kell mindjárt a plafonon járnod! A vitának végül is a titkárnő vet véget, amikor beszól a szobába. — A kísérleti laborbart baleset történt! Vajda felugrik. — Súlyos? — Nem tudom. — No még csak ez hiányzott! A kerületi elvtársak is felállnak és sietve búcsúznak. — Akkor mi nem is zavarunk tovább — nyújtja a kezét Takács. — A tervet itthagyjuk, gondolkozzál rajta. — Nekem nincs mit gondolkoznom! Jobb volna ha ti gondolkodnátok...! — Csak egy nyakas ember lehet ilyen makacs — jegyzi meg a titkárnő, amikor a vendégek eltávoznak. — Most mondja meg őszintén: miért kellett, velük veszekedni? — Mert nincs igazuk! — Na és!... Rájuk hagyja, aztán azt csinál, amit akar. Úgysem jönnek ki ide a gyárba elvégezni maga helyett a munkát. — Azt nem! De b...-szogatni azt tudnak. — Magának sem kellerte mindjárt mindenért fellobbanni. — Igaza van, én is bolond vagyok — ismeri el Vajda. — Mit csináljak, ha egyszer ilyennek születtem? — Órájára pillant. — Na jó, megnézem mi van a laborban, aztán jövök és megírjuk a jellemzéseket. — Ne mértjén. — Miért? Meg kell tudni mi történt. — Jelentéktelen eset. Egvik technikus fiú belenyúlt valami maró folyadékba és elégett a kezéről a bői;. Már el is vitte a mentő. Telefonáltam a szüleinek is, nehogy mástól hallják felnagyítva a hírt és halálra rámüljenek. — Köszönöm — nyugszik meg Vajda. — Csak azért szóltam be, hogy ezek menjenek el minél előbb. Ha ért nem vigyáznék magára, teljesen kikészítenék. — Marika, maga egy igazi jó barát, — lágyul el a párttitkár. Odamegy a titkárnőhöz és kedvesen megpuszilja az arcát. — Csak jó barát? — Nem, több annál! Olyan, mint a testvérem! — Köszönöm — húzza félre a száját a titkárnő. — Mit köszön? — néz rá megütközve a párttitkár. — Hogy a testvérének fogadott. Vagy talán meg kellene hatódnom miatta? Gyakori közöttük az ilyen és hasortló évődés. Bár Vajda jóval idősebb a titkárnőnél, mégis jól esik neki a lány anyáskodása. Marika elmúlt 26 éves, de eddig nem sikerült neki férjhez menni. Most meg már elég okos ahhoz, hogy meggondolatlanul hozzákösse valakihez az életét. Vajda a legszimpatikusabb ember azok közül, akik körötte dolgoznak. Talán belé is szeretett volna, ha nem lenne rfős, és nem lennének gyermekei. De így... nem tehet mást. minthogy rajta éli ki anyáskodó ösztöneit. (Folytatjuk)
