Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

A külterületek gondjai a szekszárdi vb előtt ■ Egy nappal a tanácsülés után a szekszárdi tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai gyűltek össze, hogy megvitas­sák a soron következő aktuá­lis kérdéseket. Ezek sorában különös súllyal a város terü­letének problémáit, melynek a szokástól eltérően nagyszá­mú — négy — előadója volt. Kaposi István a termelési és ellátásfelügyeleti osztály veze­tője a kereskedelmi helyzetről adott számot. Szabó Zoltán osztályvezető főmérnök a kommunális helyzetről. Len­csés László a művelődésügyi osztály vezetője a hatásköré­be tartozó problémákról szólt. Valamennyi területen vannak eredmények éppúgy, mini megoldásra váró feladatok, (je olyan sok sehol. mint ' az egészségügyi ellátásnál. Dr. Csehák Judit a januárban kinevezett városi-járási főorr vos beszámolója nagyon rossz helyzetről és öt esztendeje szinte semmi változásról adott számot. A szőlőhegyi rendelő bár tiszta, de szegényesen be­rendezett, a házigazda rossz asztalaival. Kiegészítésre szo­rul a kendergyári rendelő és váró felszerelése is. Legrosz- szabb a helyzet Özsákon, ahol „udvarra néző óriási helyiség­ben van a rendelő, a könyv­tárral együtt', rossz .időben szinte megközelíthetetlen he­lyen. Váró nincs. A . padló évek óta felmosatlan, az ab­lakók pókhálósak,' testetlen szék és ■asztal " mellett , egy vizsgálóasztalnak >• kinevezett szalmazsákos priccs adja a berendezést. Szeneskályhával a helyiséget fűteni lehetetlen. A végrehajtó bizottság a helyzet megtárgyalása után megfelelő határozatokat ho­zott. Egyebek között utasítot­ta a fő«orvosnőt a költségvetés- elkészítésére és' a rendelőkbe szükséges felszerelések besze- reztetésére. Napirendje követ­kező részében a ; végrehajtó bizottság tagjai a tavalyi adó­bevételi terv teljesítésével és bejelentésekkel, foglalkoztak. ... Qí. Vadásztanácskozás Szekszárdon Közös munka erdőn, mezőn — Megszégyenült rágalmazók Tegnap — szerdán — dél­előtt tartották megyénk va­dásztársaságai küldöttértekez­letüket a szekszárdi BM-klub- ban. A tanácskozást Tolnai Fe­renc, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, az intéző bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Losonczy György, megyei bírósági tanácsvezető bíró, az intéző bizottság titká­ra emelkedett szólásra. Dr. Losonczy György beszá­molójában emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen fejlődött megyénk vadászati i kultúrája. Sikeres Volt a tengelici vadásztalálko­zó,, a vadőri tanfolyam, siker­rel kecsegtet a vadászkutya- program. Szólott megyénk vad­állományának örvendetes gya­rapodásáról is. Tolna megyé­ben , -t- becslés szerint — je­lenleg ezernél több szarvas, mintegy három és fél száz dám, hat és fél ezer őz, négyszáz vad. disznó, 34 000 mezei nyúl, 76 000 fácán, 20 000 fogoly él. Sajnálatos, hogy a vadállo­mány összetétele nem minde­nütt megfelelő; a szarvastehe- nek aránya — például — a bikáéhoz képest túlságosan nagy. Az őznél hasonló a hely­zet; holott ennél a fajtánál egy bak: egy suta volna az opti­mális arány. Több vadásztár­saság területe egyszerűen kép­telen eltartani a vadállományt. Javulás csak a tervszerű ki­lövéstől várható, nem pedig afféle mulasztástól, ami az egyik vadásztársaságnál elő­fordult, ahol harminc terve­zett szarvas közül egyetlen egyet sem lőttek ki. Sokan saj­nálják a töltényt a nem tró- feás vadaktól. Mások — nem kevesen — a lőtt vadnak a MAVAD részére történő érté­kesítésétől. Az előadó kérte vadásztár­sait: kíméljék a mezei nyulat, a foglyot, vadásszák mértékkel a fácánt. Megyénk fácánállo­mányának értéke hét és fél millió forintra tehető; továb­bi gyarapítása érdeke a nép­gazdaságnak, a vadásztársasá­goknak. Az intéző bizottság titkára ismételten hangsúlyozta a vad­disznó irtásának szükségessé­gét. Ugyanakkor figyelmezte- tétt, hogy a vaddisznó vadá­szata igen veszélyes; a vadász, balesetek. döntő hányada azzal kapcsolatos. A legfontosabb teendők kö­zött sorolta fel dr. Losonczy György, hogy a balesetmegelő- zé'si oktatást mindenütt meg kell tartani augusztus elsejéig. Közölte, hogy 1975-től már ki­zárólag törzskönyvezett és münkavizsgázott kutyákkal szabad vadászatokon részt venni. Kérte a küldötteket, hassanak oda, hogy a vadász- társaságok már most gondos- kódjanak a vadállomány át- teleltétésének feltételeiről. Úgyszintén kérte, hogy pótol­ják a dúvadirtásban eddig mu­lasztottakat, — különösen ami a szürke varjút, a szarkát Il­leti. Javasolta, hogy a vadász- társaságok kössenek a mező- gazdasági nagyüzemekkel elő­zetes megállapodást a várható vadkárok megtérítéséről. Külön gondolatkört szentelt az előadó az úgynevezett be­írókönyv kötelező használatá­nak. Figyelmeztetett arra, hogy a mulasztás a vadászati 'jog azonnali felfüggesztésével jár­hat. Vajda István, az ellenőrző bizottság elnöke, az őcsényi Kossuth Tsz főagronómusa ér­tőbbek között — arról tájékoz­tatta a küldöttgyűlést, hogy kivizsgálták azokat a bejelen­téseket, amelyek négy vadász- társaság működésére vonatko­zóan érkeztek. A vizsgálat megállapította, hogy a rágal­mazás határán járó bejelenté­sek alaptalanok. Vajda István javasolta, hogy a felelőtlen ;rá- galmazókat zárják ki a vadász-, társaságokból. A küldöttgyűlés a továbbiak­ban foglalkozott új ■ golyós­fegyverek kiadásának, új ■ ta­gok felvételének .kérdésével. Megérdemelt. tetszés . fogadta Bősz József megbízott fő­vadász . javaslatát a fácán­tenyésztésről. A gyűlés részt­vevői megegyeztek abban, hogy a szocialista vadászerkölcsnek megfelelően szükséges a va­dásztársaságoknak erdőn-me. zőn fáradozniok azért, hogy ugyanott — a népgazdasági érdekek .sérelme nélkül ' — megérdemelten élvezhessék a vadászat férfias örömeit. én­—---- —-^wám—n-r* A j'uvárszervezés megkezdődött Előzetes megállapodás a paksi építkezés személy- és teherszállítására A paksi erőmű építésével kapcsolatban egyre több tár­gyalásra kerül sor. Két héttel ezelőtt a 11-es Volán előzetes megállapodást kötőt az atomerőmű beruházásának személy- szállítására. A tervek szerint először mintegy harminc autó­buszt kell a szekszárdi vállalatnak az építkezésre bocsátani. A hét elején a 26-os számú építőipari vállalat vezetői földmunka-szállításra kötöttek szerződést a szekszárdi válla­lattal. A 11-es Volán megkezdi a nagy feladatra a felkészü­lést, billenős gépkocsikat, autóbuszokat vásárolnak. Ezen kívül felkeresik a különféle alvállalkozókat, hogy szerződésbe fog­lalják,- mikor kell hozzájuk küldeni a buszokat és hányat, A fuvarszervezés is megkezdődött a Volán központjában. Napirenden: A KISZ tevékenysége az ÁÉY-nél Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt Szekszárdon Varjas Jánosnak, a KISZ mb első . titkárának elnökletével ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vettek Király József és Deli Sándor, a me­gyei pártbizottság munkatár­sai, valamint Varga Mihály, az AÉV pártbizottságának titkára. A vb megtárgyalta Kismődi Andrásnak, az ÁÉV KISZ- bizottsága titkárának jelenté­sét a vállalat KlSZ-alapszer- vezeteiben folyó munkáról, va­lamint az alapszervezeteket irányító tevékenységről. A je­lentésből kitűnt, hogy a mun­kahelyek szétszórtsága hátrá­nyosan befolyásolja a KISZ- munkát, ennek ellenére a? utóbbi időben stabilizálódtak az alapszervezetak, emelkedett a hasznos, változatos progra­mok száma. Különös gondot fordítanak arra, hogy a szak­munkástanulókat még inkább bevonják a közös tevékenység­be. Ezt követően Kaczián János, a KISZ mb titkára tájékoztat­ta a vb-tagokat a Duna méntí fiatalok találkozójának elő­készítéséről, programjáról. ■ ■ Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) elemzését ejtheti meg. hanem azt is elemezheti, hogyan ál­lunk a negyedik ötéves terv időarányos teljesítésével. Jól 99 Családias” aratás Felsönánán Felsönánán ezer hold az aratnivaló. Keresztes Lőrinc, a szövet­kezet párttitkára mondja: ■— Az ezer holdból száz az őszi árpa. A hét végén kezdjük meg, az öt kombájn két nap alatt levágja. Utána két-há- rom nap szünet és a kombáj­nok belekóstolnak a búzába. A száz hold árpa a próba, a gépek, az emberek „vallatá­sa” az időjárás jóvoltából. Mert a növény nem lábon áll, hanem fekszik. Fekszik, lehe­tetlennél lehetetlenebb cso­mókba csavarodva. Ledöntötte, összekuszálta a hónap elején viharos széllel jött esá — Az elmúlt év sok minden­re megtanított bennünket, mert addig azt hittük, azzal befe­jeződött az aratás, ha a kom­bájnok végigmentek a táb­lán. — Mint eddig, ezúttal is már egy hónapja kijelöltük a kombájnosokat a legjobb traktorosokból, szerelőkből. Az öt kombajnos: Csutora László, Csutora Jakab. Jakab Antal. Pál Domokos, Pál Balázs. A melléjük beosztott segédvéze- tők: Palkó János, Streicher Mátyás, Erdős Ferenc. Hor­váth Antal, Lendvai János sem kezdők a szakmában. Lendvai Pál Domokos vő je, és miután a két Pál édestestyér. tulaj­donképpen azt mondhatjuk: Felsönánán. családi aratás lesz. Ugyanúgy, mint évek óta. Ezt az együttest egészíti ki még Antal Béla szerelő, aki adott esetben helyettesíti va­lamelyik kombájnvezetőt. — Különben, egv műhelyko­csi, hegesztőberendezéssel. al­katrészekkel állandóan ott lesz az öt kombájn mellett, elvégzi az esetleges javítást. Mert úgy van az, hogy, éppen az elmúlt szombaton megtar­tottuk a sziámiét, a motorok­nál a tűzpróbát. de kint a földön esetleg szakad. törik valami. Arra gondoltunk, va­lami mindig kéznél legyen;" — Úgy készültünk fel, ázzál a feltételezéssel; hogy olyan rossz az idő, mint tavaly. De — ázóta megépítettük a szárí­tóberendezést. .. Így regge­lente — még akitor. is, ha jó lesz az idő —- egy-két órával korábban kezdhetik a kom­bájnok a -munkát és este ké­sőbb fejezhetik be. Ami ned­vesebb, azt naponta megszá­rítjuk, a többi a kombájnoktól mehet az átvevőhelyre. Bony- hádra vagy Hőgyészre. aho­gyan az átvétel a terményíor- galminál ■ 1 alakul. — A szállításhoz három te­herautónk van. azon kívül oda­állítunk annyi vontatót, amennyi kell. — A szállítás miatt egyetlen problémánk van. az út állapo­ta. Annyira gödrös, kátyús. hogy a járművek csak lépés­ben járhatnak, olyan rázós a helyzet, hogy külin kell. fi­gyelni a járművek .megtölté­sénél, högy ne legyen szóró­dás. Mágyaráh. néhány ' má­zsával kevesebb gabonát lehet a kombájnból eav-egy jármű­re üríteni. mint1 normális úton. Nagyon hálásak lennénk, ha az útfenntartó — miután a kő itt van hozzá — rriegjavíta- r.á az aratásig azt a két-há- romszáz méternyi utat. — Keresztes elvtárs, a be­vezetőben azt mondta, tavalyi tapasztalatok, hogy nem feje­ződött be az aratás 'a kom­bájnokkal . Más.' üzemekben : is ez volt a megállapítás. Hogyan folytatjátok? — Az állandó eső miatt a szalmabálák ott maradtak a tarlón, mert mindén,., szalmát báláztunk. ; Emiatt késtünk á tarlóhántásgal. • végül. év v^géi? a mélyszántással is. Az idén is bálázunk, mert a tagoknak a szalmajárandóságot így tud­juk a legegyszerűbben, a leg­igazságosabban kiadni. Vi­szont. most. bevetjük a hom­lokrakodót. amellyel egyből kazalozhatunk. pe a kazlakat is úgy rakjuk, szakaszosan, hogy azoknak állandóan teteje legyén, egy esetleges zápor ne mossa szét a sok négyzetméter felületű, félben levő kazlat. Szerencsére vannak még olyan öregeink, akik mesterei a ka­zalrakásnak — a brigádveze­tők is csak1 azt veszik át, ame­lyiknek megvan a megfelelő formája. Az egész tulajdon­képpen arra megy ki, hogy a talajművelő gépek lépést tart­sanak •— két-három nap kü­lönbséggel — a kombájnok­kal. « i - ' — Még égy kérdés: hogyan jutalmazza a szövetkezet a kombájnosokat? — Egy gépre — az árpát is számítva — kétszáz hold jut. Ezt'figyelembe'véve, nem ál­lapítottunk meg magas napi teljesítményt, mindössze ti- zenégy holdat. Viszont lénye­gesen magasabb a minőségi munka követelménye. mert ezen holdanként mázsákat nyerhetünk. Ezért 15 kiló bú- >a a holdankénti prémium. Erre a kombájnosokkal írásos megállapodást kötöttünk, meg­adva azt a lehetőséget, hogy mindegyik megválaszthatja a segédvezető-. karbantartó-, zsírzópárját. Azt is mondhat­nám : ezzel a módszerrel ná­lunk családi, baráti, közösségi alapon- megy. az aratás. A lé­nyeg az, hogy minden szemet Learassunk, betakarítsunk, ami 'megtermett-. • A- terméskilátá­sokról 'most csak annyit mond­'•hatunk: gabonánk jobbat ígér síp tavalyinál. B. I. állunk, s ez nem csekélység} Az időarányos teljesítés ered­ménye tudniillik olyan nehéz „évben, születette meg, amikor a párt-, állami — tehát köz­ponti — és megyei intézkedé­sekre meg kellett teremtenünk az egyenletes haladás alapja­ként a rendet, egyensúlyt a beruházások területén. Ugyan, akkor számos felszólaló emelt kifogást a beruházások elnyúj. tott előkészítésének hátráltató gyakorlata ellen, ebben az el- nyújtottságban jelölve meg a nem kívánatosán magas fej-, lesztési és költségvetési pénz- maradványok egyik forrását: is. A megyei tanács ülése — többek között — felhívta a végrehajtó bizottság figyelmét, hogy az 1972. év gazdálkodási tapasztalatait ez évi munkájá­ban hasznosítsa és biztosítsa 1973 végéig az 1972. évi pénz- maradványok felhasználásával a tervszerűtlenség miatt elma­radt feladatok pótlólagos telje, sítését. Tudomásul vette egy­úttal a testület a végrehajtó bi­zottságnak azt a határozatát, amely a felújítási tevékenység szabályozását célozva kívánja segíteni az ilyen tevékenység maradéktalan megvalósítását, egyben felhívta az érdekeltek figyelmét a felújítási munkák tervszerűbbé tételének felada­tára is. A megyei tanács ülésének' harmadik napirendjeként mó­dosította korábbi tanácsrende­letét, mely a megyei tanács és szerveinek szervezeti, működé, si szabályzatát tartalmazza. A módosítástervezetet dr. Ordas. József, a megyei tanács vb- tagja. az ügyrendi bizottság elnöke terjesztette elő. Az ér­demi jellegű és a fejlődés pa­rancsára meghozott módosítá­sokat a megyei tanács ülése jóváhagyta, majd a „bejelen­tések” címszó alatt folyó ügyek­kel foglalkozott. Eredetileg in­terpellációkkal ért volna véget a megyei tanács ülése, inter­pellációkra azonban ezúttal \ nem került sor. Egyedül Füzesi Pál, a nagymányokiak megyéi tanácstagja kért segítséget á. nagyközség 360 ezer forintos költséget igénylő vízügyi köte­lezettségének megnyugtató ren­dezéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom