Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

Igazságügyi orvosok konferenciája Beszélgetés dr. Szabó Árpáddal, a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának főtitkárával Míntaszervezés 65 vállalatnál A Munkaügyi Minisztérium a munka- és üzemszervezés menetéről — Főtitkár úr egyik kezdemé­nyezője és résztvevője volt a MIOT közlekedési orvosi szekció­ja kerekasztal-konferenciájának, amely az elmúlt héten ülésezett Budapesten. A konferencia a köz­lekedési balesetek komplex szak­értői vizsgálatának gyakorlati kérdéseiről tárgyalt. Kérjük, tá­jékoztasson a tanácskozáson el­hangzottakról. — A közlekedési balesetek számának növekedése az egész világon gondot okoz. Kerekasztal-konferenciánk a balesetek okainak jobb fel­derítésével, elemzésével, te­hát megelőzésével foglalko­zott. Éppen ezért a közleke­déssel foglalkozó belügyi, or­vosi, műszaki és nyomszak­értőket. valamint a mentő- szolgálat képviselőit, bírákat és ügyészeket is meghívtunk tanácskozásunkra. Az volt a cél, hogy jobb együttműkö­dést alakítsunk ki, s a bal­esetek komplex vizsgálata a nyomozás kezdetétől, egészen a bírói székig, egységes el­vek alapján történjék. , — Melyek voltak a konferencia jelentősebb megállapításai? — A tanácskozás nyolcvan résztvevőjének sokféle mon­danivalójából nehéz egyet- egyet kiemelni. A legjelentő­A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában több na­gyobb gyógyfürdő-komplexum készült el, néhány pedig be­fejezés előtt áll. Az előző ka­tegóriába tartozik a hajduszo- boszlói. a büki gyógyfürdő, a balfi gyógyfürdő és gyógy­üdülő-szanatórium, a gyulai gyógyfürdő. Az utóbbi esztendőkben több helyen — egyebek közt Sárváron, Csongrádon, Zalaka- roson. Nagyatádon. Szolnokon — olyan átalakítást végeztek, aminek eredményeként az ot­tani fürdők alkalmassá váltak mozgásszervi és más betegek kezelésére is. Ilyen jellegű munkák még több helyen fo­lyamatban vannak, s előrelát­hatólag a tervidőszak végéig befejeződnek. Bővítik a mis­kolci, a debreceni, a nyíregy­házi gyógyfürdőket, illetőleg fejlesztik azok gyógyító rész­legeit. A már elkészült, továbbá a befejezés előtt álló gyógyfür­dőkre, szanatóriumokra, vala­mint a fürdőkhöz kapcsolódó gyógyító részlegek fejlesztésé­re eddig felhasznált összeg megközelíti a 300 millió forin­tot. A tervidőszak második fe­lére előirányzott fejlesztés ré­vén ez az összeg előrelátható­lag megkétszereződik. A következő években két nagyobb beruházás megvalósí­tásához kezdenek hozzá. Az egyik a margitszigeti gyógy­fürdő és gyógyüdülő-szálló, a másik a hévízi gyógyüdülő­szálló. Várhatóan mindkettő 1976-ban kerül tető alá. A ké­sőbbi tervekben szerepel gyógyfürdő-szálloda komple­xum kialakítása Harkányban. Amint az Egészségügyi Mi­nisztérium országos gyógyfür­dőügyi igazgatóságán elmon­dották: tekintettel arra, hogy 400-nál több gyógy-, illetve melegvíz-forrás van hazánk­ban. és ezek egészséges kör­nyezetének biztosítása feltét­lenül szükséges, az ásványvizek védelmét szolgáló jogszabály kiadását tervezik. Említésre érdeme, az is, hogy jelenleg az országban tíz gyógy- és 78 üdülőhelyet tartanak nyilván. Az utóbbi három esztendőben nyilvánították gyógyhellyé Debrecen, Sopron és Párád meghatározott területeit, üd,ü- lőhellyé pedig Nyíregyháza­sebb talán az volt. hogy bár orvosszakértő, vagy műszaki szakértő nem lehet jelen minden egyes baleseti helyszí­nen, a lehetőség szerint job­ban be kell vonni őket eb­be a munkába. Ez egyaránt érdeke a balesetet szenvedő­nek és a baleset okozó jártak. A gépjármű veszélyes üzem. a közlekedési balesetet az ember és a gép együttesen okozza, a vizsgálatnál már csak ezért is szükséges a sok­rétű, körültekintő vizsgálat. Elhangzott például, hogy a mentők kevéssé törődnek a balesetet szenvedő ruházatá­val, s ha szükséges, akár le is vágják a sérültről. Az öl­tözet ilyenkor a mentőautó­ban hever, így a krimina­lisztika nem tudja a ruháza­ton lévő esetleges nyomokat figyelembe venni. Jogi szem­pontból szóltak arról, hogy a magasabb szintű szakértői közreműködés feltételezi a jogászok sokoldalúbb felké­szültségét is, hogy megfelelő­en tudják mérlegelni a szak­értői véleményeket. Az Or­szágos Orvosszakértői Intézet résztvevői elmondták, hogy a járművezetési alkalmasság Sóstó, Balatonfüred és Hévíz egyes részeit. Három olyan barlang is van már az ország­ban, ahol betegeket gyógy­kezelnek: Jósvafőn, Abalige- ten és Tapolcán. Elmondották még a gyógy­fürdő-igazgatóságon, hogy a fizioterápia és a balneológia fejlesztése mindinkább szük­ségszerű. Ezért célszerű lenne egy balneológiái és gyógy­helytudományi központ létre­hozása, erre valószínűleg a következő tervidőszakban ke­rül majd sor. (MTI) „Ha ön az alább felsorol­takon kívül mást nem hoz magával, a zöld folyosón át hagyhatja el a repülőteret, számíthat azonban vámvizs­gálatra.” így kezdődik a négy nyelven — röplapon, plakáton, világítótáblán — közzétett tájékoztató, amely minded, a Ferihegyi repülő­térre érkező bel- és külföldi utashoz eljut. És mivel a pi­ros folyosót csak azoknak kell választaniok, akik vám­köteles árut hoznak — az ér­kezők két csoportra oszlanak — és így kulturáltabbá, gyorsabbá vált a vámkezelés. A most — a szocialista or­szágokban először nálunk — bevezetett új, vámkezelési módszer alkalmazására az adott lehetőséget, hogy az év­tizedes tapasztalatok bizonyí­tották: az utasok zöme való­ban világot látni, rokonokat látogatni utazik külföldre és nem tisztességtelen vagy üz- letelési célból. Az eddigi tapasztalatok sze­rint legfeljebb abból adódhat probléma, hogy a vámszabá­lyok szerint a behozható áruknál az értékhatárt, a belföldi fogyasztói árak sze­rint állapítják meg. Mi a helyzet, ha a behozott áru hazai kereskedelemben nem kapható? — kérdeztük a Fe­rihegyi repülőtéri vámhivatal parancsnokától. — Ilyen esetben — vála­szolta Lestyán Tibor pénzügv- őr őrnagy — a hasonló bel­elbírálásánál az egyik fő szempont: a társadalom vé­delme. s például — súlyos betegség esetén — jogosít­vány-megvonást kezdemé­nyeznek. Felmerült a kérdés: az orvosoknak kötelességük-e a rokkanttá nyilvánítás, vagy olyan betegség észlelésénél, amely kizárja a gépjármű­vezetési alkalmasságot — er­ről az illetékes rendőri ha­tóságokat értesíteni? A kon­ferencia — a jogos társadal­mi önvédelemre hivatkozva — úgy foglalt állást, hogy ez nem jelenti az orvosi ti­tok megsértését, sőt kifeje­zetten kötelező. — Említette főtitkár úr, hogy az állampolgároknak is érdekükben áll a közlekedési balesetek körül­ményeinek tüzetes vizsgálata, vagyis a tárgyi és személyi fel­derítés sokoldalúsága. Mi vár­ható a konferencia után ezen a területen? — Minden elhangzott ész­revételt feldolgozunk és in­tézkedések megtétele céljából az illetékes szervek tudomá­sára hozunk. Tanácskozásunk ugyanis tudományos jellegű vöt. ahol meghívásunkra a Legfelsőbb Bíróság képviselő­je és számos, a közlekedéssel magas szinten foglalkozó szakember is részt vett. Re­méljük. az elhangzottak köz­vetett hatása a közeljövőben már érvényesül: célunk az volt, hogy hozzájáruljunk a közlekedési helyzet javulásá­hoz. Ehhez pedig több adat­ra, és sokoldalúbb vélemé­nyekre van szükség. Egyébként a Magyar Igaz­ságügyi Orvosok Társasága ebben az évben még két té­mát tűz napirendre, amelye­ket szintén szakemberek szé­les körű bevonásával tárgyal Ezek: „Az orvosi titoktartás és jelentési kötelességeink összefüggései a közlekedési alkalmasság megállapításá­ban’', valamint „A személyi­ségzavarok és a közlekedés­ben való alkalmasság kér­dései”. (K. É.) földi árukhoz viszonyított ér­téket állapítunk meg. Ha szá­munkra teljesen ismeretlen áruról van szó, vagy olyan­ról, amelyhez hasonló nem kapható Magyarországon, ak­kor igazságügyi szakértőt ve­szünk igénybe az ármegálla­pításhoz. Természetesen ilyen­kor a vámolást nem tudjuk a helyszínen lebonyolítani, jegyzőkönyvet veszünk fel és rövid időn belül tájékoztatjuk az utast. — Hogyan módosul a vám­mentesen behozható áruk ér­tékhatára, ha egy család több tagja együtt érkezik? — Minden érkező személy — függetlenül attól, hogy kö­zösek a csomagjaik vagy nem — külön jogosult a vámszabályzatban előírt mennyiséget vámmentesen be­hozni. Ha például háromtagú családról van szó, akkor 12 ezer forint az értékhatár. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egy-egy vásárolt, vagy ajándékba kapott áru értéke túlhaladhatja a megjelölt ér­tékhatárt. Arra sem ad lehe­tőséget a vámszabályzat, hogy a közösen adódó magasabb értékhatárig, tehát a 12 ezer forint összegig egy áruból ke­reskedelmi mennyiséget hoz­zon be a család. Háromtagú család sem hozhat be például tízezer forintos csónakmotort, vagy 20 méter szövetet vám­mentesen. Ilyenkor az az eljárás, hogy a 4 ezer forin­ton felüli összeget a csónak­A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint a különböző minisztériumok összesen ft.í vállalatot, gazdaságot, intéze­tet jelöltek ki arra, hogy má­sok számára is tanulságos mó­don korszerűsítsék a munka- és üzemszervezést. E minta­szervezéseknek kettős célja, hogy lényegesen javítsák az adott vállalat munkájának ha­tékonyságát, s egyben — meg­felelő adaptálással — más vállalatok is átvehessék a ki­próbált módszereket. Ettől füg­getlenül természetesen a nép­gazdaság egész területén szor­galmazzák a minisztériumok a munka- és üzemszervezés javí­tását, az arra legalkalmasabb vállalatok példái pedig e fo­lyamat erősítését, gyorsítását segítik. Mivel a különböző tár­cáknál más és más elgondolá­sok szerint jelölték ki a mín- taszervező vállalatokat, a ta­pasztalatok igen széles skálája ösztönöz majd a legjobb mód­szerek elterjesztésére. A KGM például valamennyi fő ágazat­ban kijelölt egy-egy arra al­kalmas vállalatot, a nehéz­iparban tevékenységi körön, ként — tervező, beruházó, ter­melő és értékesítő vállalatok­nál — alakítják ki a.minta­szervezést. A könnyűiparban általában az élenjáró, a mező- gazdasági és élelmiszeriparbán a technikai színvonal szem­pontjából átlagos vállalatokat, gazdaságokat szemelték ki a min ta szervezésre. Több tárca anyagilag is je- * * 3 * 5 Hazánkban a körzeti védő­nők száma meghaladja a 3700- at. Sokoldalú tevékenységük­kel pótolhatatlan szerepet töl­tenek be a terhesek gondozá­motomál, vámkötelesként ke- zélik, a szövetnél pedig a 3 méteren felüli mennyiséget vetik vámolás alá. — Mi történik azzal, aki a zöld folyosón indul el és a szúrópróbás ellenőrzésnél ta­lálnak nála vámköteles árui? — Kezdetben különösen ügyelünk arra, hogy senki ne kerüljön bajba a törvény, az új rendszer kívánta szabá­lyok nem ismerése miatt. A zöld folyosón szolgálatqt tel­jesítő pénzügyőr, az esetleges ellenőrzésnél még egyszer megkérdezi: elolvasta-e az utas a tájékoztatót? Ha an­nak ismeretében találnak ná­la vámköteles árut, akkor 5 ezer forint alatti érték ese­tén vámszabálysértést, a fe­letti összeg esetért vámbüntet- tet követ el az illető. . Ilyen esetben jegyzőkönyv felvétele mellett, az úti holmiján kí­vül minden nála lévő árut le­foglalnak. A lefolytatott el­járás során döntenek arról, hogy mi történjék a behozott áruval — elkobozzák, vagy megfelelő igazolás esetén vámkötelesként kezeljék. Hadd hívjuk fel a figyelmet a tá­jékoztató utolsó mondatára: „Amennyiben a megfelelő fo­lyosó kiválasztásában az utas bizonytalan, vegye igénybe a piros folyosót.” Ha arra megy, az még nem je­lenti önmagában, hogy vá­mot fog fizetni, legfeljebb annyit, hogy ellenőrzik a csomagját. PÁLOS MIKLÓS lentősen támogatja a kijelölt vállalatoknál a szervező mun, ■ ká korszerűsítését. A Könnyű­ipari Minisztérium 1972. és 1976. között 32,6 millió, a KGM 25 millió forinttal támogatja az említett vállalatokat, de maguk a vállalatok is termé­szetesen hozzájárulnak anya­gilag a szervezés színvonalá­nak emeléséhez. A felmérés szerint a minta­szervezés megteremtése vala­mennyi érdekelt vállalatnál folyamatban van, sőt sok he­lyütt már befejezéséhez köze­ledik. A KGM jelzése szerint a tárcához tartozó kijelölt vál­lalatok 1973 végére „minta­érettek” lesznek, vagyis a jö­vő évtől már más vállalatok­nak is át tudják adni tapasz­talataikat. A minisztérium aa anyagi támogatás részbeni el­lenértékeként fejlesztési szer­ződésben kötelezte az érintett vállalatokat a tapasztalatok átadására, mégpedig oly mó­don. hogy a szervezés módját és eredményeit a vállalatoknak minél szélesebb köre ismerje meg. A legjobb mintákat ta­nulmányok formájában is ter­jesztik majd a vállalatok kö­zött. A nehéziparban és a MÉM területén 1973-ban és 1974-ben, az építőiparban és a nehéziparban 1973. és 1975. között, a belkereskedelem te­rületén' 1974-ben és 1975-ben érik el a kijelölt vállalatok azt a szervezési szintet, amely más vállalatoknak is példaként szolgálhat. (MTI) sában, az anyák és csecsemők egészségének megóvásában. A széles körű védőnői hálózatnak is köszönhető egyebek közt, hogy a csecsemőhalandóság nagymértékben csökkent: amíg ennek aránya 1938-ban 131,4 ezrelék volt, 1972-ben már Csak 33 ezrelék. A védőnők tevékenységében kiemelt helyet foglal el a ter­hesgondozás. Zavartalan ter­hesség esetén általában havon­ta keresik fel a leendő édes­anyát, lehetőség szerint meg­látogatják őket munkahelyü­kön is. A látogatások során a terhest egészséges életmódra, helyes táplálkozásra, a szemé­lyi és környezeti higiéné szabályainak megtartásá­ra nevelik. A terhesség utolsó időszakában a védőnő gyakrabban meglátogatja az anyajelöltet. Feladata az is, hogy meggyőzze őt a rendsze- re«ä orvosi ellenőrzés fontossá­gáról, figyelemmel kísérje az orvos utasításainak betartását, a különböző szűrővizsgálatok elvégzését. Látogatásai alkal­mával a védőnő a gyermek- ágvas anyának higiéniai, táp­lálási. gondozási tanácsokat ad. Szükség esetén a csecsemők ápolásával kapcsolatos munkát is végez: A védőnő lelkiismeretes gondozója az 1—6 éves korú gyermekeknek is. Betegség esetén orvoshoz irányítja. Ta­nácsokat ad a gyermek ön­állóságának kifejlesztésére, a megfelelő napirend, foglalko­zás, játék kialakítására. Segít­séget nyújt a magatartási za­varok, helytelen szokások megszüntetéséhez. A családot felkészíti a beteg gyermek ön­álló ápolására. Ahol az iskola­egészségügyi feladatokat a kör­zeti orvos (körzeti gyermek­orvos) látja el. a védőnő az or­vos irányításával, az iskolával együttműködve folyamatosan végzi a kisdiákok gondozását. lljabb gyógyüdülő-szállók épülnek Jogszabály készült az ásványvizek védelmére Zöld folyosó — piros folyosó 37SO védőnő Feladatuk: anya- és csecsemőyédelem, terhesgondozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom