Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
^ (Folytatás az í.-öTííalrol)' x! A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezettet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal, a központosított jövedelmekhez 5 százalékkal járult hozzá. Ez az ágazat nemcsak a költségvetési, hanem a külgazdasági egyensúly szempontjából is jelentős, mert a népgazdaság exportbevételeinek tekintélyes hányadát adja. A mezőgazdaság a folyó termeléshez és beruházási támogatás céljára a költségvetés kiadásainak mintegy 10 százalékát kapta. Bár a beruházási ' juttatások 1972-ben csökkentek, már az év folyamán intézkedések születtek a szarvasmarha-tenyésztés és az intenzív növénykultúrák fejlesztésére, amelyek ezen ágazatokban a termelés fellendítését célozzák. A megtermelt nemzeti jövedelem egyharmada a népgazdaság egyéb területeiről, mindenekelőtt a forgalmi szférából ered. Külön említésre méltó, hogy a külkereskedelmi tevékenység bővülése — változatlan támogatás mellett — az államháztartás számára terven felüli bevételt hozott. Az 1972. évi költségvetés végrehajtása alapján végeredményben megállapítható, hogy — a több szempontból gondot okozó 1970-es és 71-es évek után — a gazdaság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban kedvező irányzatok bontakoznak ki, különösen az elmúlt év második felében megtett intézkedések hatására. A sikerek láttán sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok elérésének feltétele az erőforrások és a jövedelmek állandó gyarapítása. Az elmúlt év vállalati gazdálkodásáról a miniszter elmondotta, hogy: Az iparvállalatoknál egységnyi terméket kevesebb anyag- és bérköltséggel állítottak elő, de á ráfordítások színvonala korántsem csökkent a tervezett mértékben. Az ún. „általános költségek” aránya mérséklődött ugyan, azonban viszonylag még mindig magas, ami a vállalati irányítás és igazgatás túlméretezettségét jelzi. Kedvezőtlen az is, hogy egyes új kapacitások üzembe lépése és a nagyarányú korszerűsítés — az építőanyagiparban például — jelentékenyen növeli a költségszintet, holott az új létesítményektől éppen nagyobb jövedelmet várunk. A költségvetés és a vásárlók szempontjából egyaránt elfogadhatatlan, hogy három nagy cipőipari vállalatunknál a reklamációból származó többletköltség emésztette fel a nyereség egyharmadát, felét. Egyébként 1972-ben a vesztesége* iparvállalatok száma 11 volt, a veszteség összege 100 millió forintot tett ki. A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot tapasztalhatunk a költség-, az önköltségszámítás és az árkalkuláció területén. Ezek a hiányosságok nehezítik annak gyors és egyértelmű megállapítását, hogy egyes vállalatok áremelése mikor indokolatlan, esetleg mikor tisztességtelen a haszon. Ilyen meggondolásból javítjuk a kalkuláció rendszerét, az árvetés és önköltségszámítás összhangját. Szigorúbban megköveteljük a kalkulációs szabályok betartását és a jövőben rendszeresebben ellenőrizzük azt a pénzügyi revízió keretében is. A mezőgazdasági üzemekben a központi áremelési intézkedések hatására és saját erőfeszítéseik nyomán egészséges fejlődés indult meg olyan termelési ágakban, amelyekben korábban a munkaerő- hiány és az alacsony jövedelmezőség okozott nehézségeket. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme 2,6 százalékkal nőtt. ’A sájáríejíesztés! -alap 9,5 százalékkal, a részesedési alap 3,3 százalékkal volt.több, mint egy évvel korábban. A leggyorsabban a tartalék- alapok nőttek, színvonaluk azonban még nem elegendő a biztonságos gazdálkodáshoz. A mezőgazdasági szövetkezetek közös vagyona megközelíti a 90 milliárd forintot. A reményt keltő átlagos eredmények mögött nagy eltérések tapasztalhatók. A jó mezőgazdasági év ellenére is nőtt a veszteség és az alaphiány a szövetkezetekben. Az elmúlt év végén 217 szövetkezetünk volt — zömmel mostoha természeti viszonyok között működők, — amelyeknek gazdálkodásához majd. nem 1 milliárd forint rendkívüli állami segítséget kellett nyújtani. Ezek egyharmadánál már 1970-ben vagy 1971-ben szükség volt ilyen állami beavatkozásra. Ugyanakkor mintegy 350 szövetkezet olyan anyagi feltételekkel rendelkezik, hogy szinte teljes termelését hitel nélkül, önmaga képes finanszírozni. A differenciálódást sok — a jövőben mélyebb elemzést igénylő — ok váltja ki. Ösz- szefügg a természeti feltételekkel. a vagyoni helyzettel, a foglalkoztatottak számának alakulásával, a termelési szerVezette? ~ mezőgazdaságban tért hódító ipárszerű termeléssel, de nem utolsósorban a szervezettséggel és a vezetéssel. Ezek a körülmények mind befolyásolják a személyi jövedelem alakulását. A közösből származó személyi jövedelmek összege mintegy 3 százalékkal nőtt; csökkent viszont a dolgozók száma, s az egy főre jutó munkadíj. bér és részesedés, együtt 10 százalékkal emelkedett — mondotta a többi közt. A miniszter a továbbiakban megállapította: A sikeres kezdeményezések arra mutatnak, hogy sok tartalék van még a vállalatoknál, csak élniük* kell az önállóság adta lehetőségekkel és bátrabban kell új utakat keresniök a műszaki fejlesztésben, a termelési technológiában és a piacokon. Igaz, nem minden vállalat lehetősége egyforma. saját adottságainak megváltoztatására, ezért van szükség többször az irányító szervek segítő kezére. A kormányzati szervek külön foglalkoznak azzal a hat, zömmel gépipari nagyvállalattal, amelyeknek termelési szerkezetátalakítási igénye olyan nagymérvű, hogy azt saját erejükből nem tudják megvalósítani. Ä vállalati munka- és üzem- szervezést vizsgálva némi előrehaladásról számolhatok be. Á szakminisztériumok útmutatásai és ellenőrzése mellett az elmúlt évben 65 vállalatnál mintaszervezéseket kezdtek. Három nagyvállalatnál — a Zalaegerszegi Ruhagyárban, a SzerszámgépiDari Műveknél és a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál — az erőfeszítések már figyelemre méltó előnyökkel jártak. Mindhárom vállalatnál a korszerű termelésszervezés a belső tartalékok kihasználásénak útja. Az előrehaladás mellett azonban tény az is. hogy számos vállalat mindmáig csak az előkészítésnél tart, néhány pedig inkább csak formálisan látott hozzá. Hangsúlyozom, hogy a munka- és üzemszervezés nem külön apparátus, haa vállalati vezetés feladata és része. X munkát minden területen a vállalat egészének szempontja, bői kell megszervezni. A súlypont természetesen olyan kérdéseken van, mint az egyenletes foglalkoztatás, a folyamatos anyagellátás, a beruházások jobb előkészítése, a felesleges adminisztráció megszüntetése, a vállalati belső irányítás tökéletesítése stb. Elgondolkoztató, hogy miközben az iparban foglalkoztatott munkások létszáma 1970 óta lényegében nem változott, az alkalmazottadé 19 000-rel emel. kedett, ebből a műszaki dolgozók létszáma 6000-rel. az adminisztratív alkalmazottaké 11 000-rel. míg a kisegítők száma 2000-rel nőtt. Ez azt mutatja, hogy az új adminisztrációs kötelezettségek mellett nem építik le a régi, már feleslegessé vált rutinmunkát. Munka- és üzemszervezés nem Költségvetési kiadások Életszínvonalunk sok olyan tényezőtől függ, amely a költségvetéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik. Részletesebben szólok egy, a költségvetést legközvetlenebbül érintő témáról, a társadalmi közös fogyasztásról, vagy másként: a költségvetési szervek kiadásairól. Működtetésük és eszközeik felújítása 1972-ben 87,5 millárd forintba került, amiből a tanácsok 24.5 milliárd forintot használtak fel. A tanácsok ezen kívül még fejlesztési alapjukból 19,7 milliárd forintot fordítottak az ellátás hálózatának bővítésére. Még a pénzeszközöknél is tekintélyesebb az az erkölcsi ■« forrás, amelyre e társadalmi feladatok megvalósításánál támaszkodhatunk, mint azt a nemrég , lezajlott tanácsválasztások is bizonyítják. A közéleti tenni akarás, a szocialista demokratizmus folyamata újabb és újabb helyes célokat, megoldandó feladatokat hoz felszínre, de anyagi feltételeinek csak fokról fokra tehetünk eleget. Ezért is kell elvárni az eszközök ésszerű felhasználását nemcsak a vállalatoktól, hanem a tanácsoktól és a költségvetési szervektől is. A tanácsok gazdasági döntései az elmúlt évben megala- pozottabbakká váltak. Ez részben annak tudható be, hogy 1972-ben csak Borsod és Komárom megyében mutatkozott kisebb bevételi lemaradás. míg összességében a megyék 1 milliárd forinttal több bevételhez jutottak. Ez évben még kiegyenlítettebb helyzetre számítunk, mert a megvei tanácsok szabályozó rendszerüket, amelv a helyi tanácsok költségvetési bevételeit határozza meg, pontosíthatták, és ezzel elérhették, hogy a pénzeszközök minden tanácsnál összhangban legyenek a helyi feladatokkal. A pénzügyi lehetőségekkel élve jobban figyelembe kell venni — különösen a községeknél — a távlati településfejlesztési terveket, mert különben erőiket szétforgácsolják. Javítani kell a tanácsok közötti koordinációt. Miközben tanácsaink a vállalatokkal együtt jelentős eredményeket érnek el óvodaépítésekben. iskolai élűi ításokban és lakásépítésben, a megyén belül a helyi tanácsok közötti eevütt- működés — néhány kedvező tapasztalat ellenére — nem mindig megfelelő Az 1972. évi tanácsi gazdálkodás egyik központi kérdése a lakásépítés volt. Lakásépítésünket nagy eredmények és gondok is jellemzik. A mostani ötéves terv időszakában több mint 400 ezer lakás készül el, amiből a terv első két évére szóló előirányzatot csaknem 15 százalékkal túlteljesítettük. E területen is van azonban de... Elmarad a tervezettől az állami és szövetkezeti lakásépítés, s ennek terhét Kádár János, Németh Károly és Apró Antal a Parlament folyosóján. különösen Budapest, Miskolc, Pécs, Szeged, Debrecen érzi. Kulturális és oktatási intézmények működésére, fenntartására 16 milliárd forint, felújítására közel 1 milliárd forint jutott. Igen kedvező, hogy a tanácsok az óvodai helyek számának növelését elsőrendű feladatnak tekintették, 1971— 72-ben már a IV. ötéves terv előirányzott fejlesztésének csaknem kétharmada megváló, sült. Az általános iskolai diákotthonok fejlesztése ugyanakkor nem érte el a tanácsok által tervezettet. A középiskolai tantermek, kollégiumi helyek népgazdasági előirányzatának alig több mint fele valósult meg. Nem jobb a helyzet a szakmunkásképzés beruházásainál sem. Az építési kapacitások szerkezete ugyanis olyan, hogy a kisebb volumenű beruházásokra nehéz kivitelezőt találni. Ebben segíthet a szorosabb együttműködés a tanácsi és szövetkezeti építőipar, valamint a költségvetési üzemek között, amit tanácsainknak kell összefogni, . Az oktatási színvonal javításának és korszerűsítésének féltételeit pénzügyi oldalról folyamatosan biztosítjuk. 1972- ben például az intézmények felszerelésére, szemléltető eszA lakosság jövedelme Ä lakosság jövedelmeinek jelenleg több mint egyharma- da közvetlenül a központi pénzalapból származik, különböző juttatások és bérek formájában, nagyobb része a vállalatoktól. A reálbérek növekedése a múlt évben a tervezett 2,5 százaléktól két tizeddel elmaradt. A kereseteken belül nőtt a nyereségrészesedés és különösen gyorsan a prémium és jutalom. Ezek a vállalati források az évi bérhez viszonyítva tavaly 8 százalékot értek el. Ez évben az ipari és építőipari béraránytalanságok enyhítésére, a nagyüzemi munkások életszínvonalának emelésére, az iparban átlagosan 8 százalékos, az építőiparban 6 százalékos központi béremelést hajtottunk végre. 1971-ről 1972-re az egy főre jutó összes reáljövedelem 3,4 százalékkal növekedett. Ez év_ re ennél magasabb ütem elérésére lehet számítani. A fogyasztói árszínvonal 1972-ben, a terveinkkel megegyezően kb. 3 százalékkal nőtt. Az áremelkedések mintegy fele központi árintézkedésekkel függött ösz- sze. Ahhoz, hogy a fogyasztói közök beszerzésére 490 milliá forintot fordítottak a tanácsok. A szociális és egészségügyi kiadások összege 38 milliárd, forint. Ebből mintegy 9 milliárd forint az egészségügyi intézmények fenntartását, közel 1 milliárd forint a felújít tást szolgálta. Ez összességéi ben megfelelő pénzügyi segít-; séget ad az elmúlt évben hozott egészségügyi törvény végrehajtásához. Elmaradás a beruházásoknál van. 1972-bedi 1260 kórházi ággyal bővült a hálózatunk, de az 1971. évi fejlesztéssel együtt ez még mindig csak a IV. ötéves terv időarányos mennyiségének 6Q százaléka. - . X gyermekintézmények hálózatának bővítésére és ellátásának javítására tett intézkedések eredményeként az óvodafejlesztéseken túl 1972-ben több mint 1600-zal nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, az; egy bölcsődei helyre jutó kiadás pedig meghaladja az évi 14 000 forintot. A szülők ennek egyötödét térítik. A gyermekintézmények hálózatának kiterjesztésével és a pénzben i juttatásokkal fokozatosan szün. tétjük meg a családi jövedelmeknek a gyermekek számától függő különbözőségét. árszínvonal ez év egészében a tervezettnek megfelelő legyen, a kormány az elmúlt hónapokban már tett intézkedéseket, most további kisebb árleszállításokat készít elő. Június 18-tól 10—15 százalékkal olcsóbb lesz több hazai termésű és szocialista országból származó tartós fogyasztási cikk: hűtőszekrények, órák, lemezjátszók és néliány más termék. Évközben még a későbbiekben is «, lesznek hasonló árleszállítások. Mindez > a lakosságnak egy év alatt 600—800 millió forint megtakarítást jelent. A forint vásárlóerejének védelme szükségképpen erőteljes — 1973-ban még tovább fokozódó — állami tehervállalást igényel. Az igen gyors világpiaci drágulás közepette nem kis feladat ez. A miniszter végezetül kérte az országgyűlést a törvény- javaslat elfogadására. A pénzügyminiszter expozéjának elhangzása után vita következett. Felszólalt dr. Orbán László művelődésügyi miniszterhelyettes is. Dr. Orbán László felszólalása Dr. Orbán megemlékezett az iskolák államosításának negyedszázados évfordulójáról. A többi között hangsúlyozta: — Büszkén, jóleső érzéssel emlékezünk vissza erre az eseményre és tisztelettel a munkásosztály harcosainak, pedagógusoknak, akkori fiataloknak sok-sok ezreire, akik részesei voltak az iskolák államosításával kivívott győzelemnek. Ez feltétele volt közoktatásunk 25 éves történelmi jelentőségű fejlődésének. Iskoláinkban. oktató-nevelő munkánkban sok a gond, prob, léma. még megoldásra váró feladat. De ezek dinamikusan (Folytatás a 3. oldalon!
