Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Szék szárd — vasárnap 1973. június 10-én vasárnap a nap kelt..: nem lehet pontosan tudni, hogy mikor, mert az ég borús volt „piros” pünkösdre pedig inkább a „szeles” jelző illett. A borulatba bújt Nap mégis csak felkelt valamikor, , mert a déltáji órákban már előbukkant és -a későbbiekben kellemessé, de­rűssé tette a hétvégi pihenőt egész a késő estébe hajló órá­kig. A Domboriba tartó, elsősorban autós kirándulók kara­vánja már korán elindult, mi azonban nem őket követtük, hanem arról igyekeztünk nagy vonalakban képet kapni és adni, hogy mi történt, reggeltől estig a megyeszékhelyen. A reggel számunkra szakmai érdekes­séggel kezdődött, ugyanis alig valamivel hat óra után egy gyalogos és egy kerékpáros mozgóárussal is találkoztunk, akik már ebben a korai idő­pontban ellátták Népújsággal a vasútra tartókat, vagy onnan jövőket. (Igaz. hogy „ellenszol- 'gáltatásul” az 50-es bolt mel­letti elárusító a szokottnál sok­kal kevesebb példányt, csak százhatvan Népújságot kapott.) Az 50-es bolt forgalma a szo­kott vasárnapi volt. de mintha a háziasszonyok már leszoktak egész nap népesek voltak. Csa­tár felé és a Kápolna tér irá­nyában buszok éppúgy szállí­tották a permetezőgéppel fel­szerelteket, mint ahogy lát­tuk ezt a ködös napok után különösen , nélkülözhetetlen instrumentumot kerékpáros, motoros hátán. de személy- gépkocsikban is. A jó idő azonban nemcsak a permete­zés kemény munkájához szol­gáltatott lehetőséget, hanem a tevékeny egészséges kikapcso­lódásra. fa kirándulásra épp­tfz óra tájban a legfiatalabbak százat mentek moziba. Három- szgzharmincnegyen nézték meg a Csipkerózsika című filmet. A nap legfontosabb kulturális eseményére azon­ban tizenegy órakor, a műve­lődési központ színháztermé­nek földszinti csarnokában ke­rült sor. Ekkor nyitotta meg Fertőszögi Béláné népes kö­zönség előtt Farkas Pál. az I. közismerten a pihenés kezde­te. A háziasszonyok befejezik a főzést, és miután a család jóízűen elfogyasztotta az ebé­det. elkezdik — a mosogatást. Magánházak ebédlőasztalaira természetesen nem tekinthet­tünk be. de a Kispipa étte­rembe igen. Itt két szomszédos teremben két cseppet sem szomszédos nemzedék tanyá­volna arról, hogy minden hét­közben elfelejtett cikket épp ünnepnap délelőtt vásárolja­nak meg. A piacon fél héttől tízig szokás szerint nyitva volt a TESZKERV és megjelent három sornyi maszek árus is. A cseresznye kilója 12 forint, a saláta feje 2 forint volt. Ko­rán felbukkantak az utcán a tréningruhás sportolók, a nap „nagy" eseményéről, a Szek­szárdi Dózsa—Győri MÁV DAC mérkőzésről azonban sportro­vatunkban talál bővebbet az olvasó. úgy. Meglepően sokan jöttek távoli városokból. Délelőtt a budapesti Volán és Patyolat száz turistáját indította útba Gemencbe a megyei Idegen- forgalmi Hivatal. Délután a budapesti Ganz-MÁVAG, a Volántourist. a kecskeméti IBUSZ, a Kulich főiskola, a Mecsek-vidéki Ércbánya és a Pest megyei Bíróság kétszáz- hatvan turistája ment innen a gemenci Kisvasúihoz. az Ika­rus gyár 39 KISZ-ese pedig De» megtekintésére. sz. általános iskola tanára, szobrainak kiemelkedően szép kiállítását, melynek részlete­sebb ismertetésére még Visz. szatérünk. Közvetlenül ezután tartotta összejövetelét a kép­zőművészeti stúdió, ahol a ta­gok az esedékes tamási nyári táborozást beszélték meg és szóba került egy később. re­mélhetőleg kialakítható mű­vésztelep gondolata is. zott. Áz egyikben a budapesti Kufich Gyula Műszaki Főis­kola negyven negyedévese ebédelt, a másikban öregdiá­kok. akik 1938-ban váltak „egyetemi és főiskolai tanul­mányokra érett” polgárokká a Garay Gimnáziumban. Har­mincöt nem könnyű esztendő után családtagokkal együtt félszázan jöttek össze, megbe­szélni a múltat és a jövőt: — a negyvenedik, negyvenötödik és az ötvenedik évforduló ta­lálkozóját. A délután derekán megélén­kült az utca forgalma. Gyalo­gosok és autósok tartottak a sportpálya felé. Más esemé­nyek. rendezvények is vonzot­ták azonban ezen a napon a helybelieket és ideérkezette- ket. A múzeum tárlatait —- nem számítva a Babits-emlék- házat — háromszáznvolcan járták végig. Sokan jártak a „Mi hoztuk a lövőt” munkás- mozgalmi kiállításon is. A ..Felszállási engedélyt kérek" című szovjet filmet és Jean- Louis Trintignant „Látszólag ok nélkül” című francia kri­mijét a Panoráma moziban 529-en nézték meg. A művelő­dési központ ifjúsági klubjá­nak foglalkozása délután öttől este kilencig tartott, nem cse­kély hangerővel. a bejárati előcsarnokban pedig szinte e^ész nao sZünteVn csattogtak végetnem érő tusákon a biliárd­golyók. Délutánból az esté­be hailóan pedig fokozottan, sőt. ahogy az idő előrehaladt, egvre fokozottabban benépe­sedtek a vendéglők és esz­presszók is. Természetesen nemcsak az adatok, a számok jellemzőek, hanem a színek, a hangulatok is. A még mindig nagyon ke. vés játszótér víg gverekzsiva- ja, a sportolók tréningruhái­nak kékie. a niinkösdi naffv- miséről hazatérőben a Garay téren összeverődött idős na- .rasztemberek, ünnepi feketéje és néhány fantasztikus szín­összeállítású amerikai pizsa­ma, melvek viselői kora dél­után éltették előlegbe a Hu­nyadi téren — a Szekszárdi f Dózsát. Természetes, hogy' a hét vége. sőt sokak számára már, az azt megelőző nao is a pihenés ideje. Nem mindenki pihen azonban vasárnap. Dol­goztak az úttisztítók, egvikük fülünk hallatára „népneveit" a Garay gyorsbüfé előtt imigyen egy maeáról megfeledkezett szemetel őt: „A rosseb esve ki a szeméből a babákat!” (?) — Nota bene: a művelődési köz­pont mozi felőli sarkánál pén­teken szétszórt fekete, kátrá­nyos műanyag háromszögek még vasárnap késő este is a helyszínen voltak. — Nemcsak az utak. terek tisztasága fon­tos azonban, hanem az élet más területeken sem állhat meg. A szokásos leánykérési ígé­retek egyike a tejben-vajban fürösztést kilátásba helyező fogadkozás. A Bogyiszlói úti tejüzemben sok mindent nyil­vántartanak ugyan, de azt nem mutatják ki. hány arát hány­szor lehetne megmártóztatni az említett termékekben. Menyasszonyok. vőlegények. A szőlők Délelőtt A délután * Nincs munkaszünet a tejüzemben. tessék találgatni!..! Vasárnap hajnalban kezdett az a parti, amelynek jóvoltából tegnap hajnalban 21 000 liter tej, 10 métermázsa vaj, 3 500 liter ka­kaó. 10 000 pohár tejföl. 20 métermázsa túró került bol­tokba Pakstól Szászvárig. Pör- bölytől.Diósberényig. A terme­lés összetétele idényenként változó; húsvét hetében pél­dául naponta 50 métermázsa vaj hagyta el a több mint 20 millió forintért létesített üze­met. A gyár modern gépei kö­zül alighanem a másfél méte­res élű, kocka alakú köpülőn csodálkozna el szegény jó nagyanyám, aki. egykor cson­ka kúp formájú alkalmatossá­got szorított a térde közé. A tejüzem. — amint büszkén mondja Bauer János üzemve­zető-helyettes —. a lehetőség­hez képest kedvez a nőknek. Ök havonta csak egy vasárna­pot tölthetnek munkával. a kisgyermekesek egvet sem. Mi több, szabadnapjukat hol szombaton, hol hétfőn vehetik ki, — így a legkedvezőbb. Tetten érve; haragban A rendőrkapitányság URH- járőre számára a vasárnap éppúgy természetes 'munka­nap. mint a mentő, a vasutas, sőt — uram bocsá’ —. az új­ságíró részére is. A délutáni ellenőrzés főként a járműfor­galomé. Különös, hogy akad­nak emberek, akik megfeleltek ugyan az időszakos orvosi vizsgálaton, de még a derűs délutáni napsütésben sem lát­ják a „Várakozni tilos” ko­rongját. Kitűnő gyógyszer er­re eg.v ötvenes — helyszínbír­ságként. Annak a faddi peda­gógusnak, akinek autóját a Bezerédj utcában éri tiltott parkoláson a törzsőrmester, nincs ínyére ez az orvosság. A honoráriumot kifizeti, ám nem állja meg. hogy vésztjósló hangsúllyal ne közölje: — Ezt meg fogom mondani a főkapitány elvtársnak! Az irigylésre méltóan szén fogsorú tiszthelyettes mosolya nem torzul rémületté. Ked sen közli, hogy a főkapitány­ság címe: Szekszárd. Mészáros Lázár utca 19—21. Mindennapi kenyerünk A szekszárdi kenyérgyárban a megyeszékhely, Decs, öcsény. Tolna, Fácánkert. Bogyiszlő. Fadd. Dombori. Ger.ien, Sio- agárd népének sütik a min­dennapit. Sokan nemes szen­vedéllyel sütik; Bitter Antal csoportvezető, például. már húsz éve. Bitterné asszony öt esztendeje, a megérdemelt nyugdíj előtt álló Horváth Fe­renc azóta, amikor még inas volt az ipari tanuló. Bitterek tavaly nyerték el a szocialista brigád címet. Szeretnék, ha a jövőben még méltóbbak lehet­nének reá. Az üzem dolgozói­nak mintegy húsz százaléka állandóan éjszakai műszakban dolgozik. Többségük azért, mivel meghatározott cél érde­kében vállalta ezt: épített, kocsira gyűjtött. Kisebb há­nyaduk csak a pótlékért. Mindkét hányad beleszokott: beleszokott a család is. Ilyen­formán akadozik a tanulás, nehéz egy-egy közös progra­mot összehozni... Ezeknek a gondoknak kese­rű íze >— természetesen — nem érzik sem a vajaskiflin (ami világszerte margarinnal készül), sem azon a 2760 sós­kiflin. 11 100 sósrúdon. 9875 zsemlyén. 120 métermázsa bú­za- és 2 métermázsa rozske- nvéren. ami hainalban —pon­tosan „beszámolva" alumínium kopárakban, teherautók hátán indul útjára, hogv reggelivé, tízóraivá lényegüljön. . . Gép-, gép mindenütt... És mégis feszített a tempó. Derékfá.idító csak nézni is. amint a megfor­mázott kiflit sorba rakják a kemencézők. Minden kiflit ké1 kézzel kell megfogni, minden kifliért bokától vállig mozdul eg.v 70—80 kilogrammos em­ber. Nincs megállás: a megál­lás miatt „elcsúszna" a parti, és egv-két bolt reggeli vevői bosszúsan kezdenék a hetet. Pünkösd vasárnapján Szekszárdon nem történt semmi különös. Nem volt se a világot, se az országot, a megyét de még csak a megyeszékhelyt megremegtető nap sem' Mun­ka utáni és munka előtti, egyszerű hétvégi pihenőnap volt csupán. A vasárnapi utcai járókelők átalakulása: szurkolóvá. ORDAS IVÁN— BORVÁRÖ ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom