Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
Hol fogjuk meg az időt ? A műszaki hónap programjában író-olvasó találkozó Tamásiban iVem utópia a teljes biztonság az utakon A FŐKÖNYVELŐ nem nevezhető futballrajongónak, szerdán mégis eljött Szek- szárdra megnézni a két „esemény” mérkőzést, s gondolta, ha már itt van, néhány percre felszalad a gyerekekhez is. Hát így találkoztunk össze a Gemenc Szálló sarkán, s a főkönyvelő kicsit restellkedve magyarázkodott: munkanap van ugyan, dologidő és furcsa talán, hogy a tsz hatvannál több tagja beutazott Szekszárd- ra. egész délután a pályán ül, de hát meg kell tenni az emberek kedvét, ez afféle jutalomkirándulás. s a kiesést holnap holnapután behozzák, pótolják. Mondom a főkönyvelőnek: feleslege® magyarázkodnia, hiszen ez a munkakiesés olyan munkakiesés, ami tulajdonképpen kedvet adó, serkentő, a pszichológusok rég tudják. Hétköznap ide. hétköznap oda, az ilyen délután nem vész kárba. hiszen minthogy élményt nyújt, holnap jobb kedvvel, nagyobb lendülettel fog dolgozni az, aki itt most drukkol, Ez biztos. Egyetértésben váltunk el egymástól, s bár jó magam soha semmilyen minőségben nem járok pályára, felteszem, belátó állásfoglalásomat végighallgatva, a főkönyvelő azt hiheti. a futballrajongó beszélt belőlem. Pedig nem. Egyszerűen arról van szó, hogy az a majdnem tízezer ember, aki a két szerdai mérkőzést látni akarta és látta, hazatérve biztosan ráhajt és pótolja a pót- landókat, utoléri magát. S ha éppen a tsz-drukkerok megjelenését tárgyaljuk, feltétlenül ide kívánkozik: a szövetkezeti gazda kikerülve a kasza-kapa életformából, megengedheti magának az esztendő bármelyik időszakában, még a legnagyobb dologidőben is a hosszabb rövidebb pihenést, kikapcsolódást, a „Icifújjuk magunkat” kirándulást, országjárást vagy éppen azt, hogy végignézzen egy sport- eseményt. EZEN NEM SOK MÚLIK, jóformán semmi. Illetőleg ezen is múlik a középtávú tervek esedékes részének jobb. lelkesebb teljesítése, igen egy ilyen kiránduláson is. Nyilván vannak olyan munkakörök, beosztások. amelyiket nem lehet erre a fél napra otthagyni, dekát ma én, holnap te, holnapután a harmadik, a negyedik. S mivel most úgy tűnhet, hogy kiállunk a lazaságok mellett, helyén való újból pálcát törni a látszatfegyelem felett. Különben a kapitalisták rég tudják, jól megtanulták, hogy nem Látszatfegyelemre van szükség, s némelyik nyugati gyárban már odáig is elmentek. hogy bevezették a „mozgó munkakezdést”. s a „mozgó munkabefejezést, ami nagyjából azt jelenti, hogy a műszak mondjuk nem 6 árakor kezdődik. hanem — hozzátehetjük, megfelelő tervszerűséggel — hat órától hét óráig. Ki-ki tetszése szerint „veszi fel” a kezdést negyed hétkor. fél hétkor, és aztán ennek megfelelően hagyja abba. Egyébként mit is ér az a „szigorú rend”, amelyik úgy rend. fegyelem s pontosság csupán, hogy óriási feneket kerítünk a jelenlétnek annak tehát. hogy’ állva, ülve, miként a dolog természete kívánja, mindenki nyolc órán keresztül szigorúan helyén legyen, de közben az már nem érdekes, hogy mit csinál. Nem az a sajnálni való idő, amikor szerdán délután Szekszárdon ezrek nézik a meccset — más lapra tartozik a lógás — az a nagyon sajnálni való, s pótolhatatlanul elpocsékolt munkaidő, amikor állni, vesztegelni, ásí- tozni, káromkodni kénytelen a brigád, mert nincs anyag, nincs alkatrész, nincs üzemanyag, rossz a szervezés és meggondolatlanul ide-oda dobálják az embereket, hogy mozogjanak, haladjon a munka, bár nincs semmi értelme. így megy el a rengeteg óra, és ez a kárbaveszett idő. „Ennyi ráérő ember” —mondja ingerülten az a megfigyelő, aki végignézte a. középiskolások ballagását, szórakozottan megfeledkezve arról: maga is ráérő ember. Nos, beláthatjuk a mindig ráérő embereket ne a szülőkben. a rokonokban, az ismerősökben lássuk, azokban akik éppen egy nap szabadságot kérve ünnepelnek lássuk meg a ráérő embereket a munkahelyeken. Ott, ahol nagyon megszaporodtak az íróasztalok és néhányan örökké unatkoznak, bár arról panaszkodnak, hogy rengeteget dolgoznak. Hol és mikor fogjuk meg az időt? E kérdésre számtalan határozat ad pontos, részletes feleletet. Csakhát egyszerűbb a felszínt látni, abból ítélkezni: egyszerűbb. veszélytelenebb és kényelmesebb. Az már A tanácsi munkák közül miért éppen a községfejlesztési feladatok tarthatnak számot a legnagyobb érdeklődésre? A válasz egyszerű. A lakosság növekvő közéleti, társadalmi aktivitásából adódik, hogy kevés olyan ember van, akit ne érdekelne szűkebb hazájának, lakóhelyének sorsa. A községek épülésének — szépülésének terve pedig főbb vonalakban már beépült a közelmúltban megalakult tanácsok ciklusprogramjába. Ez a tervezet, amely a tanácsi munka tervszerűségét kívánja biztosítani, a napokban készült el a gyönki Nagyközségi Közös Tanácsnál. Tartalmazza Gyönk és hat társközségének elkövetkező négyévi fejlesztési célkitűzéseit Hof Ádám tanácselnököt kérdeztük meg, melyek lesznek a legfontosabb községfej- lesztési feladataik? — Legfőbb dolgunk Gyönk nagyközség közoktatási helyzetének javítása. Véleményünk szerint nem érdemes elaprózni a községfejlesztési alapot. Legcélszerűbbnek tartjuk a nagyobb beruházások megvalósítását. Tervünk a következő: 16 tantermes általános iskola építését kezdjük meg 1974- ben. Az építkezés három ütemre tagolódik. Az elsőben, — 1975. július 30-ig — nyolc tanterem, a második ütemben étterem, konyha, tornaterem, a harmadikban pedig a másik nyolc tanterem épül meg. Ez a beruházás határozza meg az ötödik ötéves terv első éveinek további községfejlesztési feladatai is. Tudniillik saját erőből, a községfejlesztési alapból 1974-ben 450, 1975-ben pedig 477 ezer forintot biztosítunk az iskola építéséhez. Ha az iskola — várhatóan 1976- ra — elkészül, folytatódhat majd a körzetesítés a társközségekből. Ezt eddig hely hiányában nem tudtuk elvégezni. kissé rázósabb feladat, észre venni, munkahelyeken a kapun belüli munkanélküliséget, megnevezni a lógóst és kialakítani azt a belső szervezettséget, amely senki számára nem teszi lehetővé, hogy semmiért vegye fel a fizetést. Gyakran persze a körülmények késztetik arra az egyes embert, hogy tétlenkedjen, hogy semmittevéssel töltse munkaidejét. A rossz munkarend, a fejetlenség, a kapkodás, a szervezetlenség, s ez nem istencsapás, ez mindenütt megszüntethető megfelelő lényeglátással. a feladatok pontos. értelmes elosztásával, és a számonkéréssel. Ha a vezetés- tudomány. miként valóban tudomány, akkor nincs okunk kételkedni abban, hogy a tudományos vezetés minden esetben jó érzékkel megkülönbözteti a lényegest a mellékestől, kifogásolja, megszünteti a kifogásolnivalókat, de nem kifogásolja és nem szünteti meg azt. ami csak látszólag rossz. A FŐKÖNYVELŐ restellkedve mentegetőzött. Milyen jó lenne, ha valamennyien akkor éreznénk gyötrő lelkiismeret- furdalást, amikor valóban lopjuk a naoot. és miattunk mások is kénytelenek lopni a napot. — Sz. P. — Nagy munkánk lesz ebben az évben az új telepre vezető út elkészítése. Erre egymillió forintunk van, amely elegendő lesz ahhoz, hogy az utat még az idén elkészítsük. Harmadik nagy községfejlesztési feladatunk ugyancsak az új teleppel kapcsolatos. Az épülő új út tengelyében szennyvízcsatornát építünk még ebben az évben. Községfejlesztési alapunkból erre a munkára 450 ezer forintot biztosítottunk. Az új telepről annyit, hogy ott az OTP 16 épülettömbben 64 lakást építtet. Ez a munka természetesen átnyúlik az ötödik ötéves tervidőszakra. Ebben az évben egyik legnagyobb feladatunk lesz annak a négylakásos, megyei támogatással épülő háznak a felépítése, melyben két pedagógusnak és két tanácsi dolgozónak biztosítunk szolgálati lakást. Az épület egymillió forintba kerül, ebből mi 120 ezret a községfejlesztési alapunkból fizetünk. Az elmondottak után bizonyára lesznek akik kérdezik, hogyan, csak ennyit, csak ezt csináljuk? Általában évi 900 ezer forint a községfejlesztési alapunk. Az elmondott feladatokon túl nagyon sok apró munkát is el kell végezni ebből a pénzből. Nem tartom célszerűnek felsorolni azt, hogy Gyönk hány utcájában építünk új utat, járdát, szennyvízelvezető csatornát. — Eddig Cyönkröl volt szó. Mit várhatnak a községfejlesz- téstöl a hat társközség lakói? — Nem feledkeztünk el Miszláról, Udvariról, Szárazáról, Varsódról, Szakadátról, Diósberényről sem. Társközségeink közül Miszlán lesz a legnagyobb beruházás, mivel ott, — régi kívánságnak eleget téve — ebben az évben felépítjük a községi ravatalozót, 125 ezer forintért. Többi társközségünkben elsősorban az út-, járda- és szennyvízcsaAz előadásról a meghívó szűkszavúan csak annyit mondott: a járművek közlekedés- biztonsági berendezéseiről lesz szó. Tamásiban, a művelődési ház színházterme mégis megtelt érdeklődőkkel. A MTESZ műszaki hónapjának programjában a Tolna megyei könyvtár műszaki író-olvasó találkozót szervezett. A csütörtökön estére meghirdetett előadás a szakembereknek szólt, és a közlekedésben — igen örvendetes tény — ma már egyre több autós szakember is. Vonzotta minden bizonnyal a hallgatóságot hogy az előadó a téma szakavatott ismerője autós és újságíró, Almássv Tibor, az Autó-Motor című folyóirat szerkesztője volt. A művelődési ház előtt a gépkocsik már jóval az előadás kezdete előtt gyülekeztek. Az előcsarnokban ugyanis a dunaföldvári SHELL-szer- viz rendezett árubemutatót. A benzinkút mellett lévő autós- szaküzletük mindenfajta autós torna-hálózat bővítését tervezzük. — Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér, tartja a közmondás. A köaségfejlesz- tési alap is véges, és korántsem elegendő minden jogos igény, kívánság kielégítésére. Hogyan lehet mégis, az anyagi erőkön túl, többet tenni a községek érdekében? — Csakis társadalmi összefogással. Egy számadat: az elmúlt évek során átlagban 1 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a gyön- kiek. Ez egy-egy személyre bontva évi 220—230 forintot jelent. Ezt az átlagot a jövőben nemcsak tartani de növelni is szeretnénk. Gyönkön közismerten nem megfelelő az óvónői ellátottság. Ezen úgy segítünk, hogy ebben az évben még egy óvónőt állítunk munkába, akinek fizetését a község üzemei, vállalatai biztosítják. Az óvodás gyerekek mozgási területe sem elegendő. Társadalmi munkában ez év során az óvoda melletti üres telket rendbehozzuk, játszótérré alakítjuk át. Községünk igen parkszegény. Ennek megszüntetésére az úttörők, KISZ-íiatalok társadalmi munkában parkot létesítenek a tanács és a művelődési ház melletti üres területeken. A másik fontos célkitűzésünk az. hogy eleget tegyünk a Petőfi utcaiak kérésének. Ebben az évben kezdjük az utca ie- kövezését. Erre a községfejlesztési alapunkból 200 ezer forintot adhatunk. Ez azonbar. csak az építőanyagok és a szakmunkák megfizetésére lesz elegendő. A föld- és egyéb segédmunkákat az utca lakói végzik el. A gyönki Nagyközségi Közös Tanács községfejlesztési terve azt tanúsítja, hogy Gyönkön a lehetőségekhez mérten terveznek és készülnek az elkövetkezendő négy évre. VARGA JÓZSEF kellékét kiállították. Sokan nézegették a különféle speciális gyújtógyertyákon kívül az — igaz, nemegyszer borsos árú — csillogó-villogó autódíszítő alkatrészeket. El kell azonban ismerni, az árubemutatón nem. csak a „flanc” kellékei szerepeltek, hanem szép számmal voltak a biztonságosabb vezetést elősegítő szerkezeti elemek. visszapillantó tükrök, biztonsági övék, kisgyerekeknek- való. biztonsági övvel felszerelt rögzíthető pótülések. A színházteremben fél hatkor kezdődött az előadás. Al- mássy Tibor a biztonságos vezetésről beszélt. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek a közlekedés biztonságának növelését szolgálják. Beszélt a defenzív vezetésről, melynek lényege az, hogy előre látva, felismerve és figyelembe véve a másik járművek vezetőinek szándékát, növelni lehet a közlekedési ritmus harmóniáját, s így legtöbb esetben el lehet kerülni a másik fél hibájából esetleg bekövetkező baleseteket. Később elsorolta azokat a hatalmas ösz- szegeket felemésztő kísérleteket. amelyek arra irányulnak, bogy a karambol okozta sérülés, anyagi kár mértékét csökkentsék. De kihangsúlyozta, hogy a jövő nem a rugalmasabb lökhárítókkal, különleges védőberendezéssel felszerelt. különlegesen erős, biztonságos karosszériával készült gépkocsik kifejlesztését eredményezi csupán, nem olyan járműveket, amelyek baleset esetén jobban megvédik utasaikat, hanem olyanokat, amelyekkel jobban el lehet kerülni az összeütközéseket. Ebben a technika mai színvonalán a kanyarstabilitás, a gyorsulóképesség, a fékhatás fokozásával lehet előbbre lépni, valamint — és ezt igen lényeges momentumként emelte ki az előadó — jobb utak építésével. Előadásának jelentős részében azokat a ma még utópisztikusnak tűnő. de mégis reális és a jövőben szükséges berendezéseket ismertette, amelyek „gondolkodó” járművekké változtatják az autókat. Az út alapzatába épített detektorok, a gépkocsikba beépített speciális adó- és vevő- berendezések a jármű komputere segítségével vezérlik a motort, fékeznek, gyorsítanak, irányt tartanak a kanyarban, szóval úgy vezetnek, mint egy ideális gépkocsivezető. Az előadás utáni első film ezeket a kutatásokat mutatta be. Az Angliában felépített kísérleti pályán már teljes biztonsággal közlekednek — miközben a vezető a hátsó ülésről csak ellenőrzi a berendezést — a ma még milliókba kerülő gépkocsik. A következő filmen már inkább érdekességnek számítottak. A — bravúros operatőri teljesítmény eredményeként — a Royal Automobil Club által rendezett 1971-es, négy napig tartó ralleyt mutatta be. Volt azonban ennek a „civilek” számára is haszna. Kitűnően rreg lehetett figyelni, vészéi- ?s helyzetekben — mert a rali y szinte kizárólag ilyenekből állt — milyen vezetési technikával tartják úton kocsijaikat a vezetők. Népújság 3 1973. május 12, Községfejlesztés Gyönkön 16 tantermes iskola — Új szolgálati lakások — Bővül a hat társközség járda• és úthálózata
