Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-03 / 101. szám
Aéprajzi filmjeink a Komik klubban „A tolnaiak küldetést találtak 5? A meghívón az MTA Néprajzi Fümhi zottsága és a TÍT budapesti néprajzi szakosztálya bemutatóra invitál, Közli a programot is: Filmek Decs településtörténetéből — egy régi lakóház, gazdasági melléképületek, a régi sárközi konyha, a parasztkocsi felhasználása, egy decsi asszony, egy decsi férfi egy napja, A halászat hagyományai a Sárközben. A sárközi leány és menyecske viselete. A három lábú bábu készítése — Élő gyermekjátékok. Bonyhádról: egy új német ház régi berendezése, klumpakészítés, az esztergályos- és kovácsműhely hagyományai. A tucatnál jóval több ígért filmen kívül vetítettek niég néhányat: a kötél felhasználásáról, a sárközi „tekerőztetés- ről", Decs településrajzéről. • 1970-ben Decsen, 1971-ben Bonyhádon, 1972-ben újra Becsen táboroztak a néprajz iránt érdeklődő amatőr filmesek, Raffai Anna filmrendező vezényletével. A Babits Mihály megyei művelődési központ kameráival és nyersanyagával felszerelkezve egyhetes munkával elkezdték filmre rögzíteni a néni kultúra, a falusi élet még fellelhető, de már illékony, tűnőfélben levő emlékeit. Nem túlméretezett a vállalkozás. Ha megvan az ötlet, a terv és az alkalmi filmesek rendelkeznek a szükséges néprajzi alaptájékozottsággal — egy stáb egy témával foglalkozik, pl. a sárközi konyhával — akkor már csak meg kell keresni a megfelelő anyagot és lefilmeani. Éá majd tovább: magáért beszélve. Nem túl bonyolult, de kedvet, hitet, időt, energiát igényel. Ezért kell tisztelni a fiúkat ég lányokat, akik évről évre elmennek a táborba filmezni. Az eredmény: számos filmtekercs, változó minőséggel, de minden esetben fontos dokumentációs értékkel. A budapesti vetítés vendégei néprajzos szakemberek voltak. A hivatásosak által készített néprajzi filmeket jól ismerik, de amatőr munkákkal most találkoztak először. A várakozás feszültsége jó párszor a kellemes meglepetés susogásóval oldódott fel: a decsi filmeknél, ahol Pusztai Tóth Sára néni volt a főszereplő, adatközlő, maga is „egyszemélyes népi kincs", * Á filmek közötti szünetben beszélgettünk a szakemberekkel. Filep Antal doktor, a Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjától úgy véli, hogy a tolnai amatőrök küldetést találtak a néprajzi filmezéssel. A népi kultúra tárgyi, szellemi értékei becses kincsek és egyre inkább fenyeget pótol- hatatlanságuk. Meghalnak az adatközlők, eltűnnek: a tárgyak. A film alkalmas rá, hogy megörökítse a szó mellett a munkafolyamatokat, a tárgyakat használat közben, hogy feltérképezzen tájegységeket. — A sárközi filmek értékesek most is, és rendkívüli értékűek lesznek idővel. Más területekről is hasonló kisfilmek kellenének, mérhetetlenül nagy dolog lenne! 1 -'S Á megyei képzőművészeti stúdió Hl. tavaszi tárlata Egy nappal a május elsejéi ünnep előtt nyílt meg a megyei művelődési központban fiatal művészeink harmadik tavaszi tárlata. Tizenhat művész hatvan munkával szerepel, ezek majdnem egyharma- da a lapunk legutóbbi számában már joggal bővebben ismertetett Bertalan Sándor kitűnő alkotása, melyek egyúttal a legértékesebb darabokat jelentik. Bár technikai okokból, de mégis hátrányos helyzetben ezúttal a szobrászok és á kisplasztika művelői „vezetnek”. (Szobrokat, térformákat asztalokon bemutatni nem minősíthető kiállításrendezési bravúrnak!) Vas György a fa természetes vonalait kihasználó hármas kompozíciójával és „Asszony” című szobrával, Gyenei Judit „Vénusz születése” című alkotásával, továbbá Fusz György. Á festmények, grafikák, gobelintervek — ismét kivétel Bertalan Sándor — csak jó szándékról, technikai tudósról és a művészet megközelítésének óhajáról tanúskodnak, ami természetesen tiszteletre méltó és azt a reményt kelti, hogy a következő hasonló jellegű bemutatkozás eredményesebb lesz* Visszhang A Tolna megyei Népújság április 19-i számában „Olaj helyett fával vagy szénnel” címmel cikk jelent meg, mely véleményem szerint a tüzelőanyag-hitelakció céljának helytelen értelmezésére ad alkalmat. Az AFOR véleményem szerint —> nem kellő Időben szervezte meg a tüzelőanyag-hitelakcióra történő olajértékesítést. A cikk szerint arra hivatkozik, hogy azért nem adnak olajat a hitelakciós utalványokra, mert a TÜZEP-telepeken sok a szén és a fa, vigye, vásárolja azt a lakosság. Ezzel a tüzelőanyag-hitelakciónak olyan beállítást ad, mintha ezzel kényszeríteni akarná a vásárlókat olyan áru megvételére, melyre nincs szüksége. Hogy nem az idézett AFOR-lndok z oka annak, hogy nem kerül az FOR-kútnál olaj kiszolgálásra tü- - anyag-utalványokra, mi sem nyitja jobban, hog-' vállnlryunk ■ységében — a’. " ■ löbláj..ssítéssel is for' — a d tüzelőanyag v .ével együtt á tüzelőolaj ériélfSSítéSét j3 megkezdték a tüzelóutalványokra. holott éppen vállalatunknak lenne érdeke — az ÁFOR-indok szerint —, hogy elsősorban szenet és fát értékesítsen olaj helyett, mivel valóban nagyok a fc/.én- és fakészletek a telepeinken. A tüzelőanyag-hitelakció bonyolítása terén a TUZÍ1P és AFOR egymástól függetlenül eszközli az utalványok beváltását, így az ÁFOR ezzel kapcsolatos Intézkedéseiért a TUzEP nem lehet felelős. Helyeslem és köszönöm az ügygyei kapcsolatosan Juhász József AFOR-klrendeltségvezető nyilatkozatának a Tolna megyei Népújság április 21-1 számának a Visszhang rovatában való közlését, mely lényegesen más beállításban és a valóságnak megfelelően létja a kérdést, Pécs- Szekszárdi TUzelőszer- és Éj-'irVmyag-nagykereskedelmi Vállalat Knbács Béla igazgató Dr. Gáborján Alice, dr. Horváth Terézia, Németh Lajosné Fülöp Katalin kutatók a Néprajzi Múzeum textillel és viselettel foglalkozó munkatársai. Dr. Gáborján Alice különösen a két decsi filmre, a tekerőz- tetésről ég a népviseletről készültre figyelt. ' — Jól sikerült munkák, hasznosak is. Mindannyian úgy véljük, hogy nagyon nagy dolgot kezdtek el Tolnában a néprajzi filmesek. Persze lehetne még szervezettebb, átgondoltabb, céltudatosabb a forgatás, némelyik filmből érezhetően hiányzott a koncepció. Igaz, nem várhatunk néprajzos felkészültséget alkotóiktól, végeredményben így is minél több helyen folytatnák a kezdeményezést, annál nagyobb haszna lenne. Zaláni Béla 1938 óta tágja a TIT néprajzi társaságnak. A filmeket nagyon élvezte és a néprajz forradalmának útját látta benne. A Tudományos Akadémia, a TIT, a Néprajzi Múzeum köztudottan nem pénzes intézmények. Lehetőségük alig van, akár a legjobb kezdeményezések támogatására. Nem tudnak a néprajzos filmtábor anyagi gondjain sem segíteni. Talán lesz mégis mód rá, hogy a kezdeményezést hagyománnyá fejlesszük Tolnában. A „mi ötletünkről” van szó, gazdálkodjunk vele! V. F. É. MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Keselyüsi út FELVESZ: KISTR AKTOR - VEZETŐT, RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS A HORGANYZÖBA DARABBÉRES SEGÉDMUNKÁSOKAT. (7) Száz éve született Hevesi Sándor Száz esztendeje. 1873. május 3-án született Nagykanizsán. Nemsokára annak is harmincnégy éve lesz már. hogy meghalt — életműve azonban eleven. Sőt, a színházról alkotott felfogását igazolta és új tartalommal telítette az idő. Ha Hevesi Sándorról írunk, beszélünk, gyakran használunk felsőfokot. Ez nem valamiféle elfogultságból ered. Átfogó tudása a huszadik század zavarba ejtő bőségében valóban kivételes. Mindahhoz ért, ami a színházhoz tartozik: rendező, teoretikus. igazgató, kritikus, dramaturg. színésznevelő, drámaíró, műfordító. Kora ifjúságától gyakran dolgozik napi tizennégy, tizenhat órát, e a feltétlen művészi odaadás nagyrészt még magánéletét is elnyeli. Pályája első tíz évében — 1891-től 1901-ig — színikritikus. Szenvedélyesen, olykor kíméletlenül küzd a maradi- ság. a színházainkban akkoriban elbufjánzó rutin és közhelyek ellen. Kimutatja az elavultat, a bemutatott drámákban é® a játékban egyaránt. í Meghívják rendezőnek a Nemzeti Színházba, ott azonban jódarabig nem kap méltó feladatot. Jelentős rendezői munkássága a Thália Társaságban, az első magyar kísérleti színházban kezdődik, amelyet Lukács Györggyel, Benedek Mareellel és Bánóczi Lászlóval együtt alapít meg. Mivel a színház haladó szellemű. vezetői szüntelenül a hivatalos fórumok ellenállásába ütköznek és rendkívüli nehézségeket kell legyőzniük. Hevesi mégis kitűnő színészgárdát nevel. Pedagógiai eredményei évtizedekig gyümölcsöznek a magyar színjátszásban. Hevesi a Thálía-időkben tisztázza önmaga számára világosan a rendező szerepét. Mekkora részt kell vállalnia a közös alkotásból úgy. hogy önálló terveit megvalósítsa, • ne pusztán játékmester legyen, de a színpad diktátora sem, még kevésbé az írót, színészt elnyomó sztár! A realista stílust, a természetességet (3) és az álpátosztól megszabadí-J tott őszinteséget honosítja meg, További állomáshelyein, a Népszínház-Vígoperában és az Operaházban annyira újszerűén dolgozik, hogy a kor egyik legjelesebb kritikusa, Péterfy Jenő azt írja: rendezései szinte megváltják a művet. 1922-től a Nemzeti Színház igazgatója. Ebben a korszak-» ban színháztörténetileg marat dandót alkot. Még annak ellenére is, hogy az ellenforradalmi kor szorításában itt-ott megalkuvásra is kényszerüli Saját törekvései legtisztábban Shakespeare-rendezéseiben ér-' vényesülnek. Míg ő vezeti a) Nemzeti Színházat, hat ciklust szentel Síhakespearenek éa van olyan évad, amikor tizen - nyolc művét tartja műsoronJ Ezek az előadások Európa-' szerte híressé válnak Ahglin Hevesit ítéli a korabeli színházi* világ legkiválóbb Shakespeare-rendezőjének éa tudósának, Á klasszikusok bemutatásai kor mindenkor kettős célt tű» maga elé. Az eredetit, az igazit akarja minél jobban meg-) közelíteni — de a legmodernebb lélektani és közéleti vonatkozások kiemelésével. Hevesi maradandóságát elsősorban az biztosítja, hogy újításai nem gyökér télén rögtönzések, hanem a színháztörténet sok százados — vagy több évezredes — hagyományai J hoz kapcsolódnak. De a jövőt is érzékeli, még lappangó tendenciákban is meglátja a később kibontakozót. Ezzel magyarázható, hogy jelen van mai színházainkban, a fiatal művészek, szinháztudósoií munkásságában és a színházé szerető közönség kultúrájában; Még életében, de máig éré vényesen írta Hevesiről egy méltatója: „Aki ma Magyar- országon színház iránt érdeklődik, az neki majdnem kivétel nélkül tanítványa, akkor is. ha véletlenül nem tud ró-’ i J- * 4üe£3:- • t a.- ; Szekszárdi siker az egri rejí vény versenye ii 1973. évtől kezdődően mesterfokú és haladó kategóriákban mérik össze tudásukat a rejtvényklubok csapatai és az egyéni versenyzők. Az év első versenyét április 30- án a Berva rejtvényklub rendezte Egerben. A nagyszabású versenyen, melyben a versenyfeladatokat a hagyományokhoz híven a Füles szerkesztősége biztosította, a szekszárdi rejt vény klub IQ versenyzője vett részt. A mesterfokú kategóriában <— Halmos Nóra. Stella Béla, Verecz- kei Ferenc és Winkler György összeállításban — Szekszárd A csapata szerezte meg a győzelmet és ezzel elnyerte az első ízben kiírt Berva Kupát is. Második Debrecen, a harmadik Szolnok, a negyedik Budapest A csapata lett. Szek- szárd B csapata a hatodik helyen végzett. A haladó kategóriában a Budapesti Könyves Kálmán Gimnázium csapata nyerte a versenyt a két egri csapat előtt. A mesterfokú egyéni versenyt Szakáll Antal szegedi versenyző nyerte. A további helyezés: második Solti István Pécs* harmadik Nyika Mária Debrecen, negyedik Vereczkei Ferenc Szekszárd. A haladó egyéni kategóriában az 1—3. helyen budapesti versenyzők végeztek. Az első három helyezést elért csapatokat és egyéni versenyzőket értékes tárgyjUtalómban részesítették. Az 1973. évi országos csapatbajnokságra augusztus 19-én Szekszárdon, az országos egyéni versenyre szeptember 23-án Budapesten kerül sor. Az országos versenyeken kívül ez évben még három minősítő versenyt rendezne1: Szombathelyen, BaiáscB.áyí'vrrn' •-» ^ Pécsett. SZEREK
