Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

,'ö41 Pt TOLMA H. ^YÉI VilXg PROiÉfÍRjAi, ÉGYEsOLÍEfÉKi Szekszárdi kör járati Moz gó yb-ülés A címbeli ellentmondás csak látszólagos. Igaz ugyan, hogy egy ülés résztvevői többnyire csak helyben mozognak, Szek- szárd város Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának tagjai azonban tegnapi ülésükön gép­kocsikkal mégis hosszú kilo­métereket tettek meg. Régi ha. gyomány, hogy a város vezetői minden esztendőben legalább egyszer személyesen meggyő­ződnek a köz érdekeit szolgá­ló legfontosabb beruházások helyzetéről. Elöljáróban most csak annyit, hogy a teljesség igénye a tegnapi • bejáráson szóba se kerülhetett. Bármeny­nyire távol van is Szekszárd ahhoz, hogy nagyváros jelző­vel lehessen illetni, ehhez egy nap kevés. A figyelemfelkel­téshez azonban éppúgy elég, mint a későbbi döntések meg­alapozásához. Erózió, telepítés, építés — Valószínű, hogy a szek­szárdiak többsége nem isme­ri Szekszárdot! — Ez a véle­mény a körjárat első negyed­órájában hangzott el, amikor a vb-tagok végighaladtak a Remete-kápolnától Csatárig vezető mintegy nyolc kilomé­teres úton, mely szinte külső kőrútként öleli körül a megye- székhely jelentős részét. A ki­épített út, a csatlakozó surra- nókkal egyben erózióvédelmet is szolgál és a Gazdasági Bi­zottság 1961. évi döntésével jóváhagyott, 175 milliós beru­házási program keretében ké­szült. Emlékezetesek az 1961. június 10-i és 1965. június 8-i zápor több tízmilliós nagyság- rendű kárai. A gyorsan kolloi- dálódó szekszárdi lösz özönvíz­szerűén bocsájtja tovább a csapadékot, melyet a város vé­delme érdekében meg kell fogni, le kell lassítani. Ezt szolgálja ez a „körút”, a tót­völgyi, csatári-völgyi. Séd-pa­taki, parásztai és hidaspetrei öt eróziós bázis, a Baranya- völgyi és a Baktai övárok, de ugyanígy az őc6ényi Kossuth, a helyi Jóreménység és Béri Balogh Ádám Termelőszövet­kezet teraszírozott szőlőtele­pítései is, melyek új kultur- tájat varázsoltak a környék­ből. A telepítés drága, de gyor­san megtérülő beruházásának jellemzéséül a vb tagjai ér­deklődéssel hallgatták a Jó­reménység Termelőszövetkezet kertészmérnökének tájékozta­tását, melyből kiderült, hogy ezen a szinte mediterrán ég­hajlatú részen a megtérülési idő négy-öt év. A termelő- szövetkezetnél, megfelelő mo­dern telepítési módszerekkel és a fokozódó gépesítéssel el­érték. hogy (a szüretet leszá­mítva) egy ember öt holdat művel. Kecsegtető jövőt ígér itt a kékfrankos, melyet egy­re nagyobb arányban telepí­tenek. Űj városnegyed A Baktai-oldalban százötven magánerőből létesülő kétszin­tes ház közül ötven már tető alatt van. Belátható időn be­lül további ezer, de már más „Kiváló Szövetkezet” a gerjeni Rákóczi Már a megnyitó, az úttö­rők kedves műsora is bizo­nyította, hogy nem minden­napi esemény színhelye G ér­jen. Ugyanis a termelőszö­vetkezet ünnepi közgyűlésén adta át Somorjai Sándor, a megyei tanács osztályvezetője a miniszter nevében a „Ki­váló Szövetkezet” oklevelet, amelyet a tsz az 1972-es eredményei alapján érdemelt ki. Kiváló terméseredmé­nyek, fokozódó értékesítés az állam felé: így lehetne ösz- szefoglalni a gerjeni kollek­tíva hozzáértését, szorgalmát Erről beszélt a megyei ta­nács osztályvezetője és ezt hangsúlyozta Rigóczki István, a paksi járási pártbizottság első titkára, aki a megyei, járási párt- és tanácsszervek, a tsz-szövetség nevében üd­jellegű lakás építésére kerül eor, a kapcsolódó létesítmé­nyekkel, óvodával, bölcsődé­vel. A városképi szempontból sem közömbös új lakótelep ki­jelölése annak figyelembevé­telével történt, hogy itt a köz­pontban elkerülhetetlen sza­nálások nem okoznak többlet- kiadást. Minden telek elkelt, a városi tanács lakásonként negyven-ötvenezer forint érté­kű alapközművesítést vállalt. A vb következő állomása ez­után a IV. számú általános is­kola volt. Itt idáig tizenhat is­kolai és hét napközis tartulócso- port, nyolc tanteremben, egy előadóteremben, egy tanterem méretű étteremben és egy nap­közis étteremnek használt, vözölte a gerjetii szövetkezel tagjait, vezetőit, kommunistá­kat és pártonkívülieket. Az ünnepi közgyűlésen a jól végzett munka jutalmául kitüntetéseket, pénzjutalma­kat osztottak a legjobbak­nak. A „Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója” miniszteri ki­tüntetést kapta Bán József és Haaz Ferenc, a velejáró oklevéllel és pénzjutalommal^ Tizeit a „Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapták, ugyancsak pénzjuta­lommal. A kitüntetés to-' vábbi jó munkára kötelez — mondotta Tata Sándor tsz- elnök. Egészen bizonyos, hogy Gerjenben így is lesz,' hiszen öntöznek, dolgoznak, nagy hozzáértéssel és szorga­lommal, < elvben úttörőszobának szánt teremben szorongott. Ha a Ta­nácsi Építőipari Vállalat telje­síti a szerződésben vállalt kör telezettségein messze túlterje­dő, és még a városi tanács elnökét is meglepően szép fel­ajánlását, mely szerint a most folyó bővítési munkákkal augusztus 20-ra végez, akkor a helyzet gyökeresen megvál­tozik. Húsz tanterem, két mű­helyterem, egy előadóterem, egy tornaterem áll majd ren­delkezésre, ’ több mint tizenhá­rommillió forint árán. Meg­valósulhat a szaktantermi ok­tatás. Az iskolával határos, volt kiállítási területen létesítendő (Folytatás a 2. oldalon) Műszaki hónap 73 ankét a korszerű takarmánygazdálkodásról Tegnap délelőtt Pakson,' az állami gazdaságban a MTESZ Agrártudományi Egyesülete gépesítési szakosztályának szervezésében takarmányter­mesztési ankétet és gépbemu­tatót rendezett a Tolna megyei AGROKER és a Paksi Álla­mi Gazdaság. Délelőtt 10 óra­kor Gacsályi Lászlónak. az AGROKER főosztályvezetőjé­nek megnyitója után Somorjai, Sándornak. Tolna megye Ta­nácsa mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetőjének előadása következett. A több megyéből összegyűlt szakértő hallgatóság előtt részletesen beszámolt a tömegtakarmány- termesztés helyzetéről, az ez­zel kapcsolatos problémákról és feladatokról. — A szarvasmarhaprogram igényli az új. korszerű tech­nológiák bevezetését. A gépe­sítési folyamat már sok évvel ezelőtt megindult — mondta. — Azonban a teftipó koránt­sem megfelelő. Egyre inkább csökken a mezőgazdaságban fizikai, munkát végző dolgozók száma és a növekvő feladato­kat így csak korszerű, nagy teljesítményű gépekkel lehet megoldaná Emellett a modem technika vívmányainak csata­sorba állítása oldaná meg a veszteségmentes betakarítást, valamint a felhasznált takar­mányok magas beltartalmi ér­tékének megőrzését, és az olyan előkészítést és feldolgo­zást. ami lehetővé teszi az iparszerű mezőgazdaság kiala­kítását. A megyei tanács osztályve­zetőjének. magas szintű elő­adása után Major László, a Paksi Állami Gazdaság ter­melési igazgatóhelyettese is­mertette a zöldtakarmány- termesztés és -tárolás gazda­ságukban jelenleg alkalmazott módszereit. Beszámolója után Raffai István, a Paksi ÁG fő­mérnöke a zöldtakarmány-be- takarítás és -tárolás komplex gépesítéséről beszélt, elmondta azokat az eredményeket, ame­lyeket ezen a téren a gazdasá­gukban elértek. Nem sokkal dél előtt a majdnem száz főnyi, szakem­berekből álló hallgatóság gép­kocsikkal és autóbusszal ki­utazott a Paksi ÁG Földes­pusztán lévő tehenészeti tele­pe melletti Szántóföldre. Itt működés közben tekintették meg az E—280 típusú NDK gyártmányú önjáró, szecskázva betakarító kombájnt és az E— 300-as önjáró fűkaszát. Ezután az érdeklődők a földesi tehe­nészeti telepen nézték meg a silótorony betároló és kitároló gépeit. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a nagy telje­sítményű silótorony betároló gép iránt, amejy nagy nyomá­sú levegő segítségével juttatja 22 méter magasba a szecská­zott lucernát. Az AGROKER szakemberei bemutatták még a HÓDGÉP legújabb terméke­it. amelyek jelentősen segítik a mezőgazdasági munkákat. (Folytatás a 2. oldalon) A szakemberek működés közben nézték meg a korszerű lucernabetakarító gépet. A 22 méter magas silótorony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom