Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

Sugár István : A hitleri „béketerv” 1. Áz értékes amerikai hadizsákmány titka MA, AMIKOR A VILÁG becsületes népei komoly erő­feszítéseket tesznek a békés egymás mellett élés, a nyu­godt béke, az egymás mellett élő népek gyümölcsöző ba- x'átsága megteremtésének ér­dekében, — úgy érezzük, hogy nem lesz minden haszon nél­kül. ha a közel három évtized­del a borzalmakkal teli má­sodik világháború lezajlása után, megismerjük .eredeti, — mindeddig nálunk még isme­retlen — dokumentum nyo­mán, hogy Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom. a Reich” vezére, „Führer’-e milyen világbéke-tervet agyait ki a „Végső Győzelem” kiví­vása utáni időszakra. A Harmadik Birodalomnak véres küzdelmekkel terhes fel­szabadítása során, a részt vevő szovjet, amerikai, angol és francia hadseregekben egészen különleges alakulatok is tevé­kenykedtek, amelyeknek az volt a speciális feladatuk, sőt hivatásuk, hogy a felszabadí­tott területek legeldugottabb zugaiban felkutassák a Hitler- rendszer, többnyire gondosan elrejtett iratanyagait. Ezek az alakulatok a kémelhárítás leg­körmönfontabb. és szinte a tökélyre finomított eljárásával derítették fel a német fasisz­ták gazdagabbnál gazdagabb levéltárait, tömve becsesebbnél becsesebb iratokkal. így ke­rültek a felszabadító csapatok különleges alakulatainak bir­tokába a GESTAPO, a Német Nemzetiszocialista Párt, s többek között éppen Hitler . Vezéri Kancelláriájá”-nak felbecsülhetetlen értékű, gaz­dag, érdekes, de nem utolsó­sorban tanulságos levéltári anyagai. . Az amerikai katonai nyomo­zóknak, — véletlen szerencsé­jük révén, — sikerült egy egészen különleges értékű ki­sebb iratköteg birtokába jut­niuk. A köteg két részből ál­lott. Az egyik gyorsírásos fel­jegyzéseket, a másik pedig egy már letisztázott, legépelt szövegrészt foglalt magába. Bi. zonyára érdekelni fogja olva­sóinkat. ha elmondjuk, hogy ez a gépírásos szöveg is azzal a különlegesen nagybetűs író­géppel készült, melyen az Adolf Hitler elé került irato­kat okmányokat gépelték. Á vezér ugyanis a háború során rövidlátó lett, <|e beteges hiú­ságból nem hordott szemüve­get. A nagybetűs szövegek ta­nulmányozása, olvasása tehát szemüveg nélkül is lehetővé Vált számára. A KÉRDÉSES IRATCSO­MÖRŐL, mindjárt az első. nyers áttanulmányozás során kiderült, hogv az nem más, mint Adolf Hitlernek, a má­sodik világháború befejezése utáni időszakra szóló világbé- ke-tervezete. Régi és örök érvényű tapasz­talat az, hogy egy személy, il­letve az általa képviselt poli­tikai, ideológiai és gazdasági rendszer a legjobban, a legtel­jesebben. sőt a legi^azibban, a saját belső céljaira készült és szánt iratokból ismerhető fel teljes valóságában. Ezekben az idegen, s illetéktelen szemektől szigorúan elzárt iratokban nyi­latkozik meg legőszintébben az egyén és a rendszer — mert itt nincs semmi célja a töme­gek szemét elvakító maszlag­nak. A közelmúltban egy angol történész barátomtól sikerült megkapnom e „világmegváltó” béketerv szövegét, melyet a Népújság olvasói íiemigen is­merhetnek. Úgy gondoljuk te­hát, hogy becsületes feladatot teljesítünk, ha ennek a sátáni tervezetnek a részleteit nagy vonalakban ismertetjük az el­következő hasábokon. A páratlanul érdekes, törté­neti becsű anyag teljességének megismeréséhez tartozik az is, hogy a terv teljes szövegét maga a birodalmi vezér dik­tálta, zömében még 1942-ben. tehát még az észak-afrikai amerikai partraszállás és a sztálingrádi fasiszta tragédia előtt. Hitler diktátumában „lerak­ta az új világrend alapjait” és a maga fasiszta szájíze sze­rint megszabta a világ népei­nek eljövendő sorsát. MINT KÖZISMERT: a vezér 1941. októberébsp nagy ünne­pélyességgel bejelentette a Szovjetunió teljes összeomlá­sát. — eme szavak közepette: ....most már kijelenthetem: ez az ellenfél megtört és nem támadhat fel soha többé... már csak a rendőri intézkedé­sek vannak hátra...” De a bölcs és tévedhetetlen Führer, amikor e kérdéses bé­ketervezetét diktálta a Vezéri Kancellária párnázott ajtai mögött, már másként volt kénytelen látni a helyzetet! S mit sem törődve korábbi ál­lításaival. tervében annak a véleményének adott hangot, hogy előbb Angliát és az Ame­rikai Egyesült Államo­kat fogja legyőzni. mi­nek hatása alatt azután a Szovjetunió, majd „az Uraiig előrenyomult német hadsereg­gel” fegyverszünetet fog köt­ni, — belátva a további harc „céltalanságát”. A Szovjetunió felosztása az alábbi formában olvasható az eredeti. Hitler diktálta doku­mentumban. Az Ural hegységig terjedő te­rület, tehát Szovjet-Oroszor- szág és Szovjet-Ukrajna, a Kaukázus vidékével egyetem­ben teljes német birodalmi fennhatóság alá került volna. Az Uralon túli részeken pedig az Ochocki- és a Japán-tenger partjain. Vladivosztoktól egé­szen fel az északi Kamcsatká­ig. a japán fasiszta császárság zsákmányának szánta a Führer. Amennyire tanulságosak a szovjet lakossággal szemben tervezett „korlátozó rendsza­bályok”, legalább oly mérték­ben borzalmasak és emberte­lenek is. A megszállott szovjet terü­letek lakosságának ..sorai megritkí tandók!” — szólt a 10 % árengedmény! FÓLIA HAJTATÖHÁZAK. PONYVÁK, ZACSKÓK, ZSÁKOK. Minden méretben megrendelhetők. Görcsönyi MTSZ. műanyagüzemének Pécs, II., Károlyi Mihály út 21. áruforgalmi irodája (10) legfelsőbb rendű faj vezérének terve. Nem hiányzik a doku­mentumból az e célt szolgáló eszközök, eljárások részletes felsorolása sem. íme a javából néhány r tömegkivégzések, de­portálások, de nem utolsósor­ban pedig a rogyásig való agyondolgoztatás, minimális élelmezéssel karöltve. A tervezet a szovjet ipart teljes egészében leszerelésre ítélte, mert mind Oroszország­nak, mind Ukrajnának „a Né­met Birodalom gabonagyára” nem éppen megtisztelő címet adományozta. A NÁCI MEGSZÁLLÁS alá került szovjet területek a hit­leri Harmadik Birodalom álla­mi tulajdonába kerültek vol­na. A szükséges mezőgazdasá­gi munkát a mesterségesen le­apasztott létszám^ szovjet és az európai országokból odade­portált népek végezték volna. (Folytatjuk.) A szovjet sajti napja A kommunista párt és a világ első szocialista államá­nak megalapítója, Vlagyimir lljics Lenin rakta le a szovjet sajtó alapjait. 1901. januárjában indult meg a híres Iszkra (Szikra), a munkásosztály első országos és valóban marxista lapja. A iapindítás ötlete és gyakorlati része Leniné volt. Ezt követően 1917. októberéig az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt különböző időkben az orosz- országi városokban és külföldön tucatnyi más napi- és hetilapot indított. Az SZKP Központi Bizottsága központi sajtóorgánuma, a Pravda első száma 1912. április 22-én, az új időszámítás szerint május 5-én jelent meg. Az első számot, meglehe­tősen szerény példányszámban Pétervárott, az Ivanovszkij utcában lévő kisebb nyomdában készítették. A nyomdai költséget a munkások adományaiból fedezték. Azóta a szovjet sajtó napját minden esztendőben május 5-én tartják. Ma a Pravda 9 millió 200 000 példányban jelenik meg naponta és a Szovjetunión kívül 120 országban olvassák. A szovjet országban jelenleg nyolcezer lap jelenik meg 57 nyelven. A lapok napi példányszáma meghaladja a 145 milliót. A nyolcezer sajtótermékből 28,központi, 152 köztársasági, mintegy háromezer határterületi, területi és járási lap: 91 lap jelenik meg az autonóm köztársaságok­ban és az autonóm területeken. A nagyobb gyárak, kolho­zok, állami gazdaságok, halászflották, sőt egyes tenger­járó hajók saját üzemi lappal rendelkeznek. A Szovjetunióban nincs olyan család, amely ne fizetne elő egy, vagy több lapra. A statisztika szerint ma egy családra legalább négy újság jut. A magyar sajtó munkatársai ezen a napon szeretettel köszöntik ünneplő kollégáikat, a szovjet sajtó munkatársait. ______________________ (KS) A KGST-országok egrüttműltödése a tehergépkocsi­éi az autóbuszgyártásban A KGST-országok — 1971- ben a világ termelés 11 száza­lékát — 780 ezer darab teher­gépkocsit és autóbuszt állítot­tak elő. Ezek az országok a világ ipari termelésének 33 százalékát adták. A tehergép­kocsi- és autóbuszgyártás az igényeknek megfelelően ala­kult, különösen a Szovjetunió­ban, Lengyelországban, Cseh­szlovákiában, az NDK-ban és Romániában fejlődött nagy járműipari ágazattá. Romá­niában 1950-ig, Bulgáriában 1960-ig nem volt, Lengyelor­szágban és az NDK-ban pe­dig csekély szerepet játszott a tehergépkocsi-gyártás. Hazánk IV. ötéves tervének egyik ki­emelten kezelt programja a közúti járműgyártás, amely az európai szintű autóbusz-terme­lésünknek is alapját képezi. Az Ikarus-gyár a szükséges termelésfejlesztési tervek meg­valósítása után 1975-ben 10— 11 ezer darabos szériával a világ autóbuszgyártásának él­vonalába kerül. A tagállamok különböző ka­pacitású jármű szükségletét az egymás között lebonyolított külkereskedelmi forgalomban elégítik ki. 1971-ben az érde­kelt országok — Csehszlovákia 5700 (800); Lengyelország 11 900; NDK 10 600; Magyar- ország (5000); Románia 7600; Szovjetunió 34 500 (2200) — összesen 70 300 db tehergép­kocsit (illetve 8000 db autó­buszt) exportáltak. A tagor­szágok 54 600 db tehergépko­csi (illetve 8000 autóbusz) — Bulgária 8700 (800); Csehszlo­vákia 2800; Lengyelország 5800; Magyarország 22 000; az NDK 4400 (1200); Szovjetunió .10 900 (6000) — importjával fokozták a társadalmi újrater­melés hatékonyságát. A fokozódó igények kielégí­tését a gyártmány- és az al­katrész-kooperáció kiszélesíté­sével akarják megoldani. Je­lentős alkatrészgyártási együtt­működés alakult ki az illeté­kes járműipari vállalatok kö­zött. (pl. magyar vállalatok hátsóhidakat szállítanak szov­jet partnereiknek,és onnan el­sőtengelyeket szereznek be). Ezen fontos népgazdasági ág fejlesztését a Nemzetközi Be­ruházási Bank hosszú leiáratú hi tel ele kel segíti, például a Tátra Művek 77,5 millió, az Ikarus Autóbuszgyár 12,7 mil­lió transzferábilis rubel hitelt kaoott a termelésbővítésre. A KGST-országok tehergépkocsi - és autóbuszgyártása, — a szo­cialista közösség szükségletei­nek figyelembevételével — vőszolgálat megszervezésére és hosszú távú fejlesztési progra- a pótalkatrész-ellátás javítá- znok alapján folytatódik. Az sára is. együttműködés kiterjed a ve- — TERRA —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom