Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

Á szentgyörgyi vízfakasztók Igaz mese több tételben Egyszer volt. hol nem volt. volt egyszer egy törpevízmű- társulat Dunaszentgyörgyön. Törpe vízműtársulat és törpe­vízmű társulat is volt egyben, mert csupán egyetlen ia!u lakói adták össze a pénzüket. Ugyanúgy, mint kerek Tolna megyében sok helyütt. mint széles ez országban Záhonytól Szentgotthárdig. A vállalkozásnak nagyon is komoly céljai voltak; Nem kevesebbet terveztek. mint csapból folyó vizet a szent- györgyieknek. Erre fizetett is mindenki kétezervalahány fo­rintot. Ami nagy pénz, de még a kilencvenéves Pista bácsi se sokallta. Hét év alatt kel­lett pefizetni apránként. Har­minc forint jutott egy hónap­ra. e Álig fizették ki az első rész­leteket a falusiak, mik.ir egy szép reggelen (az ilyen regge­lek mindig szépek) megjelent az út mellett féltucatnyi mun­kás. Meg egy árokásó gép. Kijöttek a ház elé a nagyma­mák és a buszra várók is elégedetten bólogattak: „Ez igen”. látták, jó helyre tették a pénzüket. Pedig csak a ma- gasságos bank előlegezett. Hét évi törlesztésre adta a veze­ték építéséhez szükséges ősz­szeget. Az ezután már külön is izgalmas, hogyan tudta a társulat a pénzt hét év he* lyett sokkal hamarabb vissza­fizetni. Hetvenben lejárt a hetedik év is. Akkorra volt víz mindenütt. Kiveve az új­telepi részt. Oda ígéret jutott. A falu fölött, ma gólyáié^ székként emelkedik a törpe­vízmű gömbtartálya. Ezüst­színű. Visszaveri a napfényt, észreveszik a műúton rohanó autók vezetői is. ..Módos fala Szentgyörgy” ezt jelzi a nap­fény morzejele a fémen. o A falusi vízveze‘ék-hálóza­tot — ahogy illik, átvett» a vízmű. Ezentúl ő üzemelteti a rendszert. A társulat megtette kötelességét, a társulat mehet Igenám, de maradt még négyszázezer forint. Szép summa pénz, Ha most a tár­sulat leköszön, vissza kell ad­ni. Hogyisne! Amikor annyi minden nincs még! (Ezt ak­kor szokta észrevenni az em­ber. amikor már valamije van.) Előkerült az ígéret is, amit a telepieknek teltek an­nak idején. Nézték a papíroso­kat. Hát látják ám. hogy az egyik kút. ami működik, csali 350 liter vizet ad percenként Kiszámolták, kevés lesz. Nyá­ron. ha sok kell belőle, nagy szó lesz a víz. „Építünk még egy kutat” — határozták el. • A telepi vízvezeték gyorsan elkészült Áldás egy árokásó gép. Az tudja csak. akinek kellett már kubikolnia életé­ben. Azután kérték a vízmű segítségét, ajánljanak egy jó kútfúró céget mely olcsón (nem mellékes) dolgozik. Mert akkor már csak kétszáz- nyolcvanezer forint volt a négyből. Jelentkezett is nemsokára egy vállalkozó pécsi cég. El­készítették a terveket, osztot­tak. szoroztak és azt mondtak: „Háromszáznyolcvan”. Már­mint ezer. A szentgyörgy lek meg: ..Kö­szönjük”. Mert annyi pénzük nem volt. Végre a kaposvári­ak vállalták. A tárgyalás nem tartott sokáig. „Kérem, ennyi pénzünk van. Ha ennyiért megcsinálják.. .•* — így. nyílt lapokkal. Felállították a fúrótornyot. A víz mérges arrafelé is. A sok vas. ásványi só egy év alatt megeszi a fémet Különleges műanyag került a furatba. Kísérleti fúrás volt a szentgyörgyi. de úgy tűnik, lesz ez még gyakorlat is. Mert kitűnően sikerült. 'A szakem­berek menetes sapkát húztak a csővégre és elbúcsúztak; • X kút kerítésére már nem volt pénze a törpévízmű-tár- sulatnak. A tanács adott fo­rintot a néhány cölöpre és á dróthoz. A társulatnak csak a neve maradt .meg Most fel­számolják. Az új kút 450 li­ter vizet adna percenként. Jól olvassák: adna. Mert nem ad az egy millilitert sem. , Kellene még százezer forint. Á vezetékhez, amivel becsat­lakozna a 150 méterre húzódó főághoz. Szivattyúházat kelle­ne építeni, mert a víz nem jön föl magától. Á vízműnél azt mondják: „Nem vesszük át a fúrást. Csak akkor, ha szivattyú is lesz hozzá Ha vizet ad a kút a rendszierbe. így nem kell.” — Most mi lesz? Á’ tanácselnöknő a fejét rázza, de a szemei egészen mást mondanak... Ha kevés lesz a falunak az a víz amit a jelenlegi egy kút ad. úgyis átveszi a mási­kat iá a vízmű. A néhai tör- pevízmű-társulatnak és a fa­lusiaknak jó így. Pénzük nincs már igaz. de van egy csaknem kész tartalék kutuk. Nagy baj nem lehet Széntgyörgyön a vízzeL KÁDÁR PÉTER A 2500 adagos Kétségtelen, hogy a 2500 adagos önkiszolgáló étterem — mellyel lapunkban, az „ön kérdez..rovatában is foglalkoztunk — döntően megváltoztatja a közellátást Szekszárdon. Bár az étterem még a tervezés szakaszában van, a vendéglátó máris megrendelte a berendezés egy részét. A konyhába kor­szerű hűtőkamra-berendezé­sék, adagolók, előkészítő-, és mosogatógépek, főzőüs­tök kerülnek. Ha pénz jut rá — terv szerint — üdítő- automatákat is állítanak az éttermi részbe. Megint egy új ház ' • ' ' . . • ...... • -+.»••’; i A ház tulajdonképpen .nem égy ház, hanem több. Sok. fia a vevő akarja álakíiják., jnódqsítják a beosztást; ablakot, ajtót helyeznek, máshová, stb. Á ház. lényégében egy ház- családot jelent. Mert mint a prospektusból is olvashatom: legalább hatféle méretben lehet készíteni. Hat méret: tehát már hat igényt kielégíthet. A Dombóvári Univerzál Szövetkezet az idei BNV-n be­mutatja legújabb^ házát. Nem merem állítani, hogy faház, mert nem az. Műanyagnak sem, mert nem is műanyag. A kettőnek valamiféle szerencsés ötvözete, kombinációja. A DO típusú elemekből készítik a dombóvári házakat. Nem a szokásos ÉRDÉRT-faanyagból, hanem egy új, Dombóvárott kísérletezett és szerkesztett anyagból — elemekből — lehet a házat összeállítani. A szendvicsszerkezet megbízható: négy­centis fenyőlécre kétoldalt farostlemezt ragasztanak, a köz Hungarocellel van kitöltve. A KERMT tanúsítása szerint egy ilyen panel 68 (!) centiméter vastag téglafal hőszigetelési tu­lajdonságaival rendelkezik. Tehát: egy hagyományos, köböl, téglából, sóderből stb. épített hétvégi ház anyagszükséglete legalább ötven tonna. Egy DO-ház összes anyagát egy teher­gépkocsi elviszi... A másik: hagyományos házhoz kell kő­műves, asztalos, festő, ács, lakatos stb.. Ide-kell egy jó asz­talos, meg négy segédmunkás és a ház három nap alatt a helyén áll, lakni lehet benne. Nem szándékom reklámot csinálni a DO-házcsaládnak. Ez a ház, annak aki ért valamit az építőiparhoz a kivitele­zési gondok egy részét ismeri — önmagáról beszél. A napok­ban a helyszínen, tehát ahol a panelokat készítik, tapasz­talhattam, hogy első osztályú anyagból, nagy szakértelemmel gyártják a házak alkotó részeit. Amint egy — a rendelés szerinti — házcsomag elkészül, külön rakják és értesítik a vevőt — jöhet az áruért, a házért. Napjainkban egyre többen építenek hétvégi házakat. Az építőanyag viszont egyre kevesebb. Az anyagipar nem tud lépést tartani az igényekkel, ugyanakkor a hagyományos építkezéshez nem lehet szakembert kapni. Egy kőműves 30— 40 forintos órabért kér, Harkányban, a Balaton partján még ennél is többet. Érthető, ha egyre többen az újfajta ház­építési lehetőségek iránt érdeklődnek. Az érdeklődés és a gondos piackutatás eredményeként született a DO-házcsalád. Gyümölcsösben, szőlőben, vízparton, zárt településen az új­fajta ház jól illeszkedik. Úgy tudjuk, az építési hatóságok is szívesebben fogadnák az építtetőket. ha egységesebb ház­típusokat alakítanának ki — ezek a variálható házak alkal­masak erre. Mert bármennyire is azonosak az elemek — annak kell lenni a szerelhetőség, illeszkedés miatt —, ha felépül a ház, mégis csak egyedi. Külső megjelenésében, és belső elrendezésében egyaránt. Dombóvárott például a hét­végi pihenőtelepen egész utcasort építenek majd ezekből a házakból — ide csak ilyen típusú házakat engedélyez fel­állítani az építési hatóság ... A dombóvári új ház, a szakmai körökben sem nagyon ismert. Néhány kereskedelem-politikai ok arra késztette a szövetkezet vezetőit, hogy csak a BNV után lépjenek a kö­zönség elé ajánlatukkal. Nyilván a könnyű szerelhetőség, az elemek nagy tartóssága — a külső „vakolásra” például 15 év (!) garanciát vállalnak —, a gyors építés az új ház mellett szól. Dombóvárról kaptunk már néhány hírt új házfélék építéséről. Ez! a legújabb is a mérnökök, munkások szor­galmát, hozzáértését dicséri. Ipari szövetkezeteink A Városligetben és Kőbányán a nemzetközi ipari se* regszemlén ott találtuk a kiállítók között megyéink ipari szövetkezeteit is. Ezek közül mutatunk be kettőt. A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet bemutatójá­nál mindig. találni látogatókat. A Herolit nevű rideg mű­anyag habbal bélelt különféle kivitelű építőanyagoknak nagy sikere van. Kis Lőrincnek, a szövetkezet képviselőjének ebédelni is alig van ideje, annyi az érdeklődő. A Tolnai GÉM a pesti ipari szövetkezetek pavilonjá­ban mutatja be termékeit, a már közismert nővérhívó tele­font, a fordulatszámmérőt, az üzemanyagfogyasztás-mérőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom