Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-04 / 102. szám
„Nem hagyjuk visszaperelni a gyárakat!" 95 Hét tonna dollár” Santiagói riport a chilei munkások: harcáról A chilei fővárost a tengerparttal összekötő Melipilla-i főútvonal mindkét oldalán — akárcsak a budapesti Váci úton —' gyárak sorakoznak. E gyámegyedben most a chilei forradalmi fejlődés döntő csatáit vívják meg: itt van annak a 42 üzemnek a zöme, amelynek birtoklásáért a volt tőkések és a dolgozók kemény küzdelmet folytatnak. A Csavargyár a repülőtér közelében van. Kapuján tábla hirdeti, hogy itt már „tőkések nélkül termelnek”, és az igazgatósági épületen chilei nemzeti zászlót lenget az őszi szél. (A déli féltekén tudvalevőleg márciusban kezdődik az ősz. — A szerk.) A gyár neve még „American Screw”, hiszen az üzem részvényeinek többsége észak-amerikai monopolisták kezében van: 31,5 százalékot a Texten Industries, s 21,2 százalékot pedig egy New York-i bankház panamai leányvállalata mondhat magáénak, a fennmaradó hányad egy chilei iparbáró tulajdona. Gyárfoglalás A gyár gazdái tavaly októberben, a jobboldali államcsínykísérlet idején, a chilei gyáriparosok szövetségének ■felhívására azonnal csatlakozásukat jelentették be az ország teljes megbénítását célzó munkabeszüntetési akcióhoz, összehívták dolgozóikat és közölték* hogy amíg a gyáriparosok el nem határozzák a munka megindítását, bezárják • •■a. gyárat. hp«y. ,a munkásoknak persze nem kell gggódniok, hiszen az igazga- -»fcóság a sztrájk idején ugyanúgy fizeti őket, mintha dolgoznának. A dolgozók azonban nem hagyták megvesztegetni magukat: megakadályozták a gyár bezárását, elfoglalták az épületeket es folytatták a termelést. A tőkések, akik fizettek volna a sztrájkért, megtagadták a fizetések folyósítását a termelő munkásoknak. A dolgozók a népi kormányhoz fordultak segítségért és az Al- lende-kormányzat 41 másik hasonló helyzetbe került üzemmel együtt a Csavargyárat is állami ellenőrzés alá vonta. A gyárak állami lefoglalása egy több mint harminc esztendős törvény alapján történt, amely lehetővé teszi a beavatkozást, ha szabotázs vagy munkaügyi vita miatt egy-egy nemzetgazdaságilag fontos üzemben anynyira csökken a termelés, hogy veszélyezteti a közellátást. Beavatkozik a főszámvevőség... A tőkések nem törődtek bele gyáraik elvesztésébe, hanem megpróbálták visszaperelni azokat. Először azt szerették volna a maguk javára hasznosítani, hogy Chilében a bírói kar még mindig a burzsoázia kiváltságainak védelmezője és érvényben vannak a polgári rend törvényei is. Hiába hoztak azonban döntéseket a bíróságok a gyárak visszaadásáról, a munkások elkergették a tőkéseknek a.z üzemekben újra megjelenő megbízottait. Az új munkásvezetők pedig bebizonyították, hogy ők is el tudnak igazodni a burzsoá jogrend útvesztőiben. Terjedelmes beadványokkal a fellebb- vi-teli bírói szerveknél óvták meg az alsóbb fokú bíróságok döntéseit. A volt gyárosoknak be kellett látniok, hogy a bírósági procedúrák évekig is elhúzódhatnak. Ezért változtattak a taktikán és az úgynevezett főszámvevőséghez fordultak. Ezt az intézményt a chilei kapitalista gépezet annak idején azért hozta létre, hogy legyen olyan — államapparátus feletti — ellenőrző szerv, amely döntéseivel közbeléphet, ha valahol netán megsértenék a kiváltságosok érdekeit. Nos, a főszámvevőség „törvénytelennek” bélyegezte az állami beavatkozásokat s szinte futószalagon hozta meg döntéseit 42 elkobzott üzem visszaadására. Amikor pedig a munkások és a kormány által kijelölt igazgatók ezután sem voltak hajlandók visszaadni a gyárakat, a főszámvevőség új dokumentumokkal látta el a volt tulajdonosokat. Ezek birtokában a tőkések volt igazgatói megakadályozhatták az üzemek nyersanyagellátását, megbéníthatták áruszállításaikat, sőt arra is felhatalmazták őket, hogy a gyár által szállított áruk ellenértékét a jövőben is ők vegyék fel. A postahivatalokat utasították, hogy a gyárvezetőségnek szóló minden küldeményt a volt igazgatóknak kézbesítsenek. A gyárosok ezután már azon mesterkedtek, hogy — „idegen tulajdon bitorlása” címén — Érdeklődés, érdeklődés Tényszerű rövidséggel: az amatőrmozi első vetítésére nyolc azaz nyolc néző volt kíváncsi. Közülük hárman már részt vettek a filmek délelőtti vetítésén, valószínűleg tehát „szakmabeliek”. Kitűnő kisfilmeket vetítettek, a XX. amatőrfilm-fesztivál díjnyertes alkotásait, egy-két vagy tízperces „műalkotásokat". A nézők elégedettek voltak, tiszta sor: ők tudták, miért jöttek el. A mozisok elégedetlenek voltak, ez is világos. Nyolc embernek nem érdemes vetíteni. a bevételt jelentő ZZ forint (l) még a világítást sem fedezi. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Először is: epés szavakat ifjúságunk érdeklődő kedvéről. Mert a fiatalok azok, akik újat, mást, frisset akarnak, sőt követelik maguknak. Egészen addig, amíg nem kell érte kinyújtani a kezüket...? A városnak négy középiskolája van, és valamennyi iskola valamennyi osztályában legalább négy érdeklődő emberke. Ha nem több. Hol vannak ők ilyenkor? És a többiek, akik már dolgoznak, és idejük jő részét panaszkbdással töltik, miszerint „Szekszárdon semmi nem történik, Szekszárdon meg lehet halni az unalomtól”? Valószínűleg ilyenkor is búsonganak, vagy törik a fejüket, hogy hogyan lehetne elütni az időt. Nem veszik észre hogy az idő múlik közben. — vfé — letartóztatási parancsokat szerezzenek a kormány által kinevezett jelenlegi igazgatók ellen. A kormány ellenakciója A népi kormány gyors akcióval visszaverte a tőkések rohamát. Allende a kormány valamennyi tagja által aláírt 42 rendelettel hatályon kívül helyezte a főszámvevőség döntéseit. A chilei elnököt az alkotmány feljogosítja ilyen aktusra, hiszen az országban elnöki kormányzási rendszer Van, amely különleges hatáskört biztosít a köztársaság elnökének. A jobboldal — parlamenti többségének felhasználásával — most kormányválság kirobbantását fontolgatja, hogy zavart és bizonytalanságot keltsen az országban. Az American Screw és a többi 41 üzem dolgozói nagy örömmel és megelégedéssel fogadták a kormány . lépését, amellyel meghiúsította az üzemek visszaperlését. Mint a gyárakban elmondták, most már nyugodt, biztonságos légkörben kezdődhet meg újra a mindennanos küzdelem a termelés növeléséért. Hamarosan új neveket is adnak az államosított üzemeknek. Az egykori soanyoi hódítók ellen oly hősiesen csatázott indián vezetőkről akariák elnevezni a gyárakat, amelyek ezután már a dolgozó nép javára termelnek. ÁRKUS ISTVÁN Uj filmet forgat a MAFILM, „Hét tonna dollár” címmel.. A filmvígjáték rendezője: Hintsch György, operatőr: Illés György, főszereplők: Kabos László, Bárdy György, Darvas Iván. Képünkön: Bárdy György, Darvas Iván, K&bos László, a film egyik jelenetében. Repült Ön már TU—154-gyel ? Repülőjegy OTP-re — Tengerparti járatok — Nyári menetrend Repült ön már kilencszáz- ötven kilométeres sebességgel? Ha nem, jövő ilyenkorra kipróbálhatja! Csak felül a MALÉV TU—154-es menetrend szerinti repülőgépére és leszállás nélkül háromezer kilométer távolságra is elutazhat. Jövő ilyenkorra ... Ugyanis 1974. április 1-től menetrend szerint közlekedik majd az a három TU—154-es repülőgép, (egy-egy gép 158 személy Szállítására alkalmas), amellyel a MALÉV gépparkját bővítik. A szakemberek a Szovjetunióban tanulják a gép kezelését, karbantartását. Az ősztől már Magyarországon próbaüzemeinek a magyar felségjelű TU—154- es repülőgépek. Tervek szerint Budapest—Moszkva és Budapest—London között repülnek majd a TU—154-es gépek, mert nagy távolságokon gazdaságos az üzemeltetésük. Amíg az új gépek forgalomba állnak, addig is tervez jó néhány új járatot a MALÉV a nyárra. Az április elsején életbelépett nyári menetrend szerint a MALÉV és a 16 partner légi- társaság hetenként 248 menetrend szerinti járatot indít a Ferihegyi repülőtérről. Berlint például hetenként 44 járat köti össze fővárosunkkal, heti 17 járattal Prága, 14—14 járattal Moszkva, Varsó és Zürich következik. A szókásos nyári idényjáratok mellett az idén új útvonalakat is bekapcsol a hálózatba a MALÉV. Június 1. és szeptember 30. között, hetenként kétszer, — hétfőn és csütörtökön — este indul MALÉV- járat Budapestről a Feketetenger partjára, Burgaszba. Hetenként kétszer — pénteken és vasárnap — indul repülőgép Várnába, minden kedden, csüA TU—154-es óriásgép. (MTI-foto — Bara István felv.) törtökön és szombaton érkezik MALÉV-gép a romániai Kons- tancába. Ugyancsak háromszor hetenként utazhatnak repülőgéppel a turisták az Adriai- tenger partjára Dubrovnikba. Május 1-től október 31-ig heti három MALÉV-járat indul Budapestről, a hangulatos NDK-beli városba, Erfurtba. Június 1-tői szeptember 30-ig minden kedden Kijevbe is indul MALÉV-gép. A nyáron új légitársaság kapcsolódik be Ferihegy forgalmába, a spanyol IBÉRIA, június 1-től hetenként kétszer indít gépet MadridBarcelona—München—Budapest útvonalon (így a MALÉV három járatával ötre emelkedik a Budapest és Madrid közötti járatok száma.). Nyáron is érvényben varrnak az egységes nemzetközi díjtételek és egyes kedvezmények. Egyebek közt — a csecsemők 2 éves korig 90 százalékos kedvezményt kapnak, a 2—12 éves gyerekek 50, az ifjúsági és diák-kedvezményre jogosultak 25 százalékkal olcsóbban vehetik meg jegyüket. Meghatározott útvonalakon — egy hónapon belül — 25—30 százalék kedvezményt kaphat az utas. Érvényben van a családdal utazók kedvezménye, a csoportosan utazók is kedvezményt kaphatnak. Már negyedik éve OTP-hitellevélre is lehet repülőjegyet vásárolni. Érdemes megemlíteni, hogy Európa, Közel-Kelet és Észaik- Afrika 27 országának 37 városát kötik' össze Budapestté! menetrendszerű MALÉV-jára- tok. S csak tavaly a MALÉV menetrendszerű és különjáratain 339 225 utas répült éa 5 535 000 kilogramm árut szállítottak. (KS)