Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
A NÉPÚJSÁG MCLLCKLCTC A hátországvédclem jelentősége Á korábbi háborúk története azt bizonyítja, hogy a hátországnak nem volt más szerepe, mint a harcoló hadsereg katonával, fegyverrel és anyagokkal való ellátása. A hátország a fegyveres erők hadműveleti és hadtápterülete mögött feküdt és a haditevékenységek közvetlenül nem érintették. A hadviselés eszközeinek hatótávolsága még az első világháborúban is kicsiny volt. E hatótávolság maximálisan 40 km-ig terjedt, így a szemben álló felek a háború politikai célját az arcvonalon har. coló fegyveres erők megsemmisítésével, majd területének fokozatos elfoglalásával érték el. A második világháború — a technika fejlődésének, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megváltozása következtében — már sokkal kegyetlenebb jelleget öltött és a nemzeti lét fenntartása érdekében sokkal nagyobb megpróbáltatásokat, sokkal nagyobb feladatokat rótt a hátországra. A haditechnikai eszközök, különösen a repülőgépek rohamos fejlődése már lehetővé tette a hadviselő felek hátországában lévő lakosság, az ipari és energetikai központok, vasúti csomópontok és a hadviselés szempontjából fontos közigazgatási objektumok bombázását, a lakosság morális állapotának káros befolyásolását is. Ezek a lehetőségek még a második világháborúban is korlátozottak voltak. Például a Szovjetunióban a fontos gazdasági körzetek az Ural, Szibéria, Közép-Ázsia, stb. a hitleri légierő hatáskörzetén kívül maradtak. Olyan állam pedig, mint az Egyesült Államok. közvetlenül nem is érezte a légitámadás veszélyét. A haditechnikai fejlődés és ezen keresztül a hadviselés módjának megváltozása kimutatható az országok lakossága veszteségének alakulásában is. Míg az első világháborúban az összveszteségen belül a polgári lakosság vesztesége 5 százalékot tett ki, addig ez a veszteség a második világháborúban már 48—60 százalékra emelkedett. A tudomány és a technika, a termelőeszközök rohamos fejlődése a második világháború után technikailag lehetővé tét. te a fegyveres harc minőségileg új eszközeinek előállítását. Ezek az új eszközök megváltoztatták egy esetleges háború jellegét és alapvető befolyást gyakorolnak a fegyveres harc elveire, formáira és módszereire is. A fegyveres erők fegyverA hátországvédelemmel kapcsolatos problémákkal a NATO-államok és ezek katonai vezetése egyaránt sokat foglalkozik. Különböző elnezetében rendszeresített új harceszközök közül a legjelentősebb a rakéta-atomfegyver. Az atomfegyver pusztító ereje, valamint az azt célba juttató rakéták hatótávolságának növekedése lehetővé teszi, hogy a fegyveres küzdelem ne csak és nem elsősorban az arcvonalak mentén, hanem a hadviselő felek területének egészében, az országok teljes mélységében egyidejűleg bontakozzék ki. A fegyveres küzdelem fő eszközei — hadászati rakéták — a légierő, a légi deszant- csapatok alkalmazása képessé teszi a hadviselő feleket arra, hogy a háború első perceiben hatalmas, pusztító, illetve megsemmisítő csapást mérjenek a szemben álló állam vagy koalíció politikai, gazdasági objektumaira és a lakosságra is, függetlenül azok földrajzi helyzetétől. A hátországvédelem fogalmának és céljának, valamint tartalmának vizsgálata, meghatározása előtt célszerű röviden áttekinteni a hátországvédelemmel kapcsolatos eddig kialakult nézeteket vezések alatt, különféle nézetekkel lehet találkozni. A hátországvédelemmel kapcsolatos problémát nyugaton a (Folytatás a 6. oldalon.) A hátországvédelemmel kapcsolatos nyugati nézetek: Dr. Vígh Dezső, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszönti a polgári védelemben végzett munkáért kitüntetetteket. A lakossá«* új rendszerű polgári védelmi kiképzéséért A megyei polgári védelmi parancsnokság és a törzs párt- alapszervezetének kezdeményezésére, jelentőségének megfelelően megyeszerte megyei, városi, járási szintű aktívaértekezleteken foglalkoztunk az MSZMP Politikai Bizottsága 1969. augusztus 13-i határozatából adódó polgári védelmi feladatokkal, elsősorban a munkahelyen szervezett polgári védelmi kiképzés meg. szervezésével. Az aktívaértekezletek nagy mértékben hozzájárultak a határozat jobb megértéséhez, egységes értelmezéséhez, amely elengedhetetlenül fontos a gyakorlati munka végrehajtásához. A résztvevők között jelen voltak a tanácsok, hivatalok, üzemek vezetői, akik mint munkahelyeik polgári védelmi parancsnokai felelősségérzettől áthatva aktívan hozzájárultak az értekezlet munkájához. Az értekezleteken elhangzott vitaindítók igyekeztek bemutatni azt a nagy horderejű feladatkomplexumot, amely a kiképzés során, de már az előkészítő időszakban is jelentkezik. A legtöbb helyen megfelelő hangsúlyt kapott a határozatból adódó „kötelező jelleg”, de néhol elmaradt annak a magyarázata, hogy ennek két iránya van. Amely egyrészt a dolgozókat kötelezi a munkahelyen szervezett polgári védelmi kiképzésen való részvételre, másrészt — és ezt szeretném kihangsúlyozni — a munkahelyi vezetőket kötelezi a kiképzés megszervezésére, a végrehajtással összefüggő személyi, anyagi, technikai előfeltételek biztosítására. Ott mérték fel igazán helyesen a kiképzés méreteit, végrehajtásának várható körülményeit, a várható eredményt ahol az előkészítés és a végrehajtás időszakában egyaránt támaszkodni kívánnak a szervezetszerű polgári védelmi törzsek és szervezetek állományára, különösen a politikai felelősi, megbízotti állományra, és ahol a feladatok végrehajtásához a társadalmi szervezeteket is segítségül kívánják hívni, ahol nem nélkülözik a politikai tartalmat, ahol az adminisztratív eszközöket másodlagosnak tekintik. Éppen ezért, a megtartott értekezletek munkájának, megszervezésének értékelése nélkül is ki kell emelnem a Bonyhád járási Polgári Védelem Parancsnokságon szervezett aktívaértekezlet munkáját. Már az aktívaértekezletüket is e nagy munka kezdetének tekintették. Erről tanúskodott az értekezlet magas fokú szervezettsége, a nagy gonddal lé- nyegretörően összeállított vitaindító, a felszólalók őszinte, hozzáértő és aktív vélemény- nyilvánítása. Mint Juhász József elvtárs, járási polgári védelmi parancsnok felszólalásában megjegyezte „e nagy horderejű feladat megoldásához igényelni fogjuk a párt-, tanácsi, üzemi vezetők és a társadalmi szervezetek összefogását”. Valóban, a társadalmi bázis ki- szélesítése záloga lesz a hatékony kiképzésnek. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. Kiss Imre mk. szds. A kitüntetés utáni puiiá.küszöutő. A megyei tanács elnökhelyettese a murgai Jókai Jánosnak adja át a 10 év utáni Honvédelmi Érden"1 mot.
