Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-10 / 83. szám
A MAGYAR $ZQ.CIAtlST^KlUNKÁSP'ÁRT TQ'CNA MfóVEI S 12 Q7T^ G Á N aXTSPI A Tolna megyei pedagógiai napok Napkdzis nevelők szakmai továbbképzése Kiállítás a Rózsa Ferenc Hűszaki Szakközépiskolában ÍOLK* MEGYEI ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGVESOlJEÍEKl XXIII. évfolyam, 83. szám. ARA: 90 FILLER Kedd. 1973. április 10. Magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások Tanaka fogadja Péter Jánost k' A kiállítás egy részlete Tegnap folytatódott a Tolna megyei pedagógiai napok rendezvénysorozata. Délelőtt tíz órakor a megye mintegy kétszázötven napközis nevelője találkozott Szekszárdon, a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközép- iskola kollégiumában, hogy részt vegyen az egész napon át tartó szakmai továbbképzésen. A szakmai továbbképzési nap első eseménye egy kiállítás megnyitása volt. A megye napközis nevelőinek és napközis diákjainak legjobb alkotásait bemutató, két napig látható kiállítást Vida Jánosné, a Tolna megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg a kollégium előcsarnokában. Kézügyességről, ötletességről és sok-sok munkáról tanúskodik a kiállított mintegy hétszáz alkotás. Nagyon szépek a fából faragott evőeszközök, a szőttesek, faliszőnyegek, a ku. koricaszemekből készített képek. A legmegkapóbbak azonban azok a bábfigurák, — egy- egy mese alakjainak másai — melyeknek elkészítése a tanuló kézügyességén, szorgalmán túl a mese. történet elolvasását, az olvasmány élményét is megkövetelték. A kiállítás megnyitása után előadásokat hallhattak a továbbképzés résztvevői. Az első előadást Vida Jánosné, a Tolna megyei Tanács VB. mű. velődésügyi osztályának helyettes vezetője tartotta A nevelési eredmények tervszerű feltárása, a nevelési hatás mérése címmel. Vida Jánosné előadásában azokról a vizsgálati módszerekről beszélt, melyekkel a pedagógusok le tudják mérni munkájuk eredményességéi. ,. _ Ezután Kurucz Antalné megyei vezető szakfelügyelő a napközi otthonokban folyó pedagógiai munkáról tartott elő. adást. Áttekintést adott megyénk napközi otthonainak helyzetéről, ismertette az elmúlt évek eredményeit, problémáit. Egy érdekes számadat a beszámolóból: megyénk napközis munkás- és parasztszármazású tanulóinak közel negyven százaléka tanul tovább, ez a szám majdnem duplája az országosénak. Délután Kereszty Zsuzsa veDél-Vietnam területén, szolgálatuk teljesítése közben, baleset miatt helikopter-katasztrófa áldozata lett a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar tagozatának két tisztje, indonéz tagozatának egy tisztje, kanadai tagozatának egy tisztje, a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány két összekötő tisztje és a helikopter háromtagú amerikai személyzete. Valamennyien életüket vesztették. A katasztrófa körülményeinek kivizsgálása folyik. A lezuhant helikopteren tartózkodott és éleiét vesztette a magyar tagozat két képviselőié: Dvlski Aurél határőr százados ős Cziboly Csalfa főzető szakfelügyelő, az Országos Pedagógiai Társaság titkára tartott előadást Az érzelmi nevelés lehetőségei és módszerei a napközi otthonban címmel. Az előadás után a pedagógusok ellátogattak a Babits Mihály megyei művelődési központba és megtekintették azt a kiállítást, melyet az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat a Tolna megyei pedagógiai napok tiszteletére rendezett.- vj hadnagy. Hazahozatalukról és temetésükről később történik intézkedés. Quang Tri tartomány népi forradalmi bizottsága a következő nyilatkozatot tette közzé a NEFB képviselőit szállító helikopter 1973. április 7-i szerencsétlenségéről: A központi kétoldalú katonai vegyes bizottságban helyet foglaló DIFK-küldöttség és a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság között létrejött megállapodás értelmében 1973. április 7-én reggel két helikopter Hűéből Gio Linhbe. maid Gio Linh-ből Lao Bao-ba szállította a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság képviselőiből és a személyzetiről y tatás a 2. oldalon) Helikopter-katasztrófa Dél-V ietnamban Két magyar áldozat A hivatalos látogatáson Tokióban tartózkodó Péter János külügyminiszter hétfőn délelőtt udvariassági látogatást tett Tanaka Kakuei japán miniszter, elnöknél. A látogatásra elkísérte a magyar külügyminisztert Szigeti Károly csoportfőnök, Kos Péter főosztályvezető és Horváth Ernő, hazánk! tokiói nagykövete. Péter János, a magyar kormány nevében meghívta a japán kormányfőt, látogasson el Magyarországra. Tanaka miniszterelnök a meghívást elfogadta, azzal, hogy a látoga(Folytatás a 2. oldalon) Kölcsönös támogatási alap A TOT Elnöksége —olvashatjuk a sajtóközleményekben — elhatározta, ajánlást ad ki a mezőgazdasági szövetkezeteknek, a kölcsönös támogatási alap létrehozására. Március végén Szabó István elnökletével tartották azt az elnökségi ülést, ahol ez a rendkívül fontos valóban nagy jelentőségű elhatározás megszületett. Nincs abban semmi túlzás, hogy a kölcsönös támogatási alap növeli a tsz-ek gazdálkodásának bázisát, erősíti együvé tartozásuk elemeit. Az alapba a közös gazdaságok önkéntesen, közgyűlési határozat alapján léphetnek be, és évente — bizonyos összeggel — rendszeresen fizetik a hozzájárulást. A nagyüzemi gazdálkodás megerősödésének, fejlődésének újabb állomása, úgy is mondhatnánk, mérföld, köve a kölcsönös támogatási alap létrehozása. Lehetővé teszi, hogy a tsz-ek rugalmasabban, saját pénzforrásokra is támaszkodva hidalják át a gazdálkodás esetleges átmeneti pénzügyi zavarait. Közös szövetkezeti és fejlesztési céljaikat gyorsabban elérhetik, javulhat a szövetkezetek hitelképessége. Felvetődhet természetesen az a kérdés, olyan helyzetben volnának a termelőszövetkezetek, hogy anyagilag megengedhetik maguknak az ilyen természetű együttműködést, illetőleg az együttműködésnek ilyen változatát, módozatát? Erre a kérdésre a nagyüzemi gazdálkodás eredményei ismeretében határozott igennel válaszolhatunk, hiszen tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére, az ország közös gazdaságai hét százalékkal növelték termelésüket, ami egymagában is sokatmondó szám. Tolna megyében nagyjából ugyanaz a helyzet, ami az ország többi megyéjében. Sőt az átlaghoz képest valamivel jobb a Tolna megyei termelőszövetkezetek anyagi helyzete. Bizonyosra vehető, hogy a lényegre ráismerve, az itteni közös gazdaságok tagjai, vezetői helyesléssel fogadják és magukévá teszik a TOT ajánlását a kölcsönös támogatási alap létrehozására. Annál is inkább, mert az itteni két területi tsz-szövetség „hatáskörébe"’ tartozó tsz-ekben nem ismeretlen, sőt helyenként igen népszerű az együttműködés, a közös vállalkozás valamilyen formája. Ebben az esetben szintén arról van szó, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek együttes erővel segítsék egymás előrehaladását, korszerűsödését, az új termelési eljárások meghonosítását, bevezetését. A nagyüzemi gazdálkodás sokat emlegetett és valóságos ma- gasabbrendüsége nemcsak gazdasági, hanem egyúttal erkölcsi magasabbrendűség is. Ennek 6zámos esetben láttuk a bizonyságát. Legutóbb éppen tavaly nyáron, amikor a tiszántúli tsz-ekből százával érkeztek a dunántúli közös gazdaságokba a kombájnosok segíteni a gabonabetakarítást. Az erkölcsi magasabbrendűséget jelenti a kölcsönös támogatási alap létrehozása. Valamikor az egyéni gazdáiKodás „korszakában” elképzelni sem lehetett volna azt, hogy akár egy községen belül is pénzügyileg egymást támogassák a földművesek. A nagyüzemi gazdálkodás keretei között viszont megyei, illetőleg országos méretekben valósítható meg. Az arra rászoruló tagszövetkezetek az alapból végleges juttatás, kezességvállalás, óvadéknyújtás, vagy bankkölcsön formájában részesülhetnek. f
