Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
Központi feladat a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése Száz milliméfernyi csapadék hiányzik a talajból Az MSZMP Központi Bizottságénak az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről szóló határozata értelmében „a mezőgazdaság fejlesztésében a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését, a tehénállomány növelését és a hozamok emelését” központi feladatnak kell tekinteni. Mint az egyik legfontosabb élelmiszertermelő és devizát hozó ágazat, nagy szerepe van a lakosság tej- és húsfogyasztásában és a tőkés exportban. Az utóbbi években a szarvasmarha-tenyésztés nem fejlődött kellő mértékben. A tehénállomány évről évre csökkent, s az egy tehénre jutó tejtermelés szintje alacsony. Kevesebb lett a marhahústermelés összes mennyisége is. A szarvasmarha-tenyésztés kedvezőtlen helyzete több, egymással is összefüggő tényező hatására alakult ki. A szükségletek és a termelés összhangjának biztosítása érdekében vált szükségessé a fejlődést gátló tényezők feloldása, a termelés fejlesztésére hatékony intézkedések foganatosítása. A kormány 1972. július 27-én hozta meg határozatát, elfogadta és meghirdette a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének kormányprogramját. Ezzel kezdetét vette egy hosszan tartó türelmes, következetes, odaadó munka. Tolna megye szarvasmarhatenyésztésének helyzete, valamint az ágazattal kapcsolatos problémák az országoshoz hasonlók. Az összes szarvasmarha-állomány 1971. december 31-hez viszonyítva csökkent. (71 733-ról 71 361-re). örvendetes és a jövőre vonatkozóan biztató viszont a tehénállomány növekedése. (26 792-ről 27 389-re). A növekedés az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben következett be, a háztáji gazdaságokban stagnálás tapasztalható. A tejtermelés megyei átlaga egy tehénre vetítve alacsony és csökkenő tendenciát mutat. (1971-ben ,2613 liter, 1972-ben 2591 liter.) A szarvasmarhatartásban, különösen a tehenészetben 1972-ben bekövetkezett további romlás nagyon aggasztó, s jelzi a súlyos gondokat és problémákat minden szektorban. Például a Tolna megyei állami gazdaságokban az 1972. évi ágazati veszteség 18 millió forint volt, ami nagyon komoly jelzőszám. Hasonló a helyzet a termelőszövetkezeti szektorban is. Az ágazattal kapcsolatos jelenleg tapasztalható problémák felhívják a figyelmet arra, hogy mind népgazdasági, mind üzemi vonatkozásban racionális intézkedésekre volt, van és lesz szükség a jövőben is. A központi intézkedések már megtörténtek, hatása az idei és a következő években jelentkezik poztív. vagy negatív irányban. A megyére vonatkozóan még kevés a konkrét tapasztalat a kormányhatározatok hatását illetően, főképpen olyanok, amelyekből hosszabb távú meg. nyugtató következtetéseket lehetne levonni. Egy dolog biztosnak látszik, mégpedig az, hogy csak a központi intézkedések nem oldják meg véglegesen az ágazat problémáját, sőt további differenciáló hatásával számolni kell az eddigi elemzések tapasztalatai alapján. 1973. április 8. A központi intézkedésektől nyilvánvalóan csak akkor várhatunk eredményeket, ha azokat komplex üzemi intézkedések követik és azok a gyakorlatban ténylegesen realizálódnak is. Az máris világosan körvonalazott, hogy ez a munka evolúciós folyamatban fog realizálódni, mert az anyagi érdekeltség és egyéb központi intézkedések mellett több olyan lényeges területen kell az eddiginél sokkal gyorsabban előrehaladni, mint: — a tenyésztői munka színvonalának emelése, az állomány minőségének folyamatos javítása különféle eljárásokkal, — a hasznosítási irányok észszerű, fokozatos szétválasztása, az állomány fajtaösszetételének kialakítása, — megfelelő színvonalú személyi feltétel biztosítása, a munkakörülmények javítása, — a takarmányozás korszerűsítése, az ellátás biztonságossá, kiegyenlítetté tétele. — a meglévő férőhelyek kihasználása, korszerűsítése, hatékonyságának javítása, stb. A kormányhatározatok eddigi pozitív hatása megyei vonatkozásban elsősorban: — a tehénállomány létszámának gyorsított növelési törekvéseiben (az üszők nagyobb arányú tenyésztésbe állításával és az eladási kínálat csökkentésével), — a meglévő nagyüzemi férőhelyek jobb kihasználásában és technológiai korszerűsítésében, — a tenyésztői munka fokozottabb előtérbe állításában, (a felemelt, illetve újonnan bevezetett szolgáltatási díjak ellenére a törzskönyvi ellenI gazán semmiség, kis kitérő csupán, alig harminc kilométeres út és a Du- naföldvár irányából Kecskemét felé tartó, illetőleg Kecskemét irányából Dunaföldvár felé tartó autó utasai körülnézhetnek Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőhelyén. Bács megye fővárosából jövet ezt tettem magam is, hétköznapot választva a csendes tisztelgésre és ami valójában ennél is fontosabb, a szent hely szülte gondolatok zavartalan „emésztésére”. Kiskőrösön nyomban érzékelhető, hogy a hétköznapiság lehetetlen. Az ide jövő embert a térre lépve a piros betűs ünnepek hangulata, áhítata tölti el. A „zarándok” Magyar- országnak azon a néhány négyzetméteres darabkáján jár, ahol 1973-ban egyszerűen nincs hétköznap. A helybeliekre ez a megállapítás természetesen aligha érvényes, hiszen Kiskőrös a kiskőrösi embernek végeredményben lakóhely, élettér, munkahely és a sekrestyésre gondolva, aki az oltárnál sem hajt mindig térdet, hamar beláttam: a rétescukrászda méla pénztárosától, a hazafelé tartó hivatalnoktól nem várhatom, hogy örökké megilletődve mozogjon szülőhelyén, és hogy azt érezze, amit most én éreztem. A tér közepén Petőfi-szobor. önkéntes adományokból emelték a kiskőrösi járás községei: Akasztó. Bajaszentistván, Öcsa, Császártöltés, Csengőd. Érsek- csanád, Hajós, Kecel, Kiskőrös. Nemesnádudvar, Páhi. Prónay- falva, Sükösd, Soltvadkert, ^oltszentimre, Szeremle... Melczer Gyula járási főszolgabíró lelkes buzdítására, 1927- ben. Kultúrtörténeti szempontból érdekes, hogyan kerül ide Szeőrzés, minőségi bikákkal való termékenyítés iránti igények növekedésével stb.) jelentkezik. A központi feladat végrehajtása érdekében már több megyei, üzemi szintű intézkedés történt, a fejlesztésre vonatkozó elképzelések, célkitűzések, állásfoglalások többé-kevésbé kialakultak. A megyei program alapját képező üzemenkénti fejlesztési’ tervek az állami gazdaságokban központi irányítással elkészültek. a termelőszövetkezetekben azok kidolgozása folyamatban van. A tejfeldolgozó kapacitás bővítésére Pakson új tejüzem létesül tsz-ek társulásával, az állami tejiparral kooperációban. A háztáji gazdaságok üszőborjú-felesle- gének felvásárlását és nagyüzemi telepeken való felnevelését megszervezték. A létszámot és a termelőkapacitást meghatározó anyaállományt 1970-hez viszonyítva 1975-ig a termelőszövetkezetekben 20, állami gazdaságokban 11 százalékkal, 1985-ig a tsz-ekben 60, állami gazdaságokban 28 százalékkal kívánjuk növelni a megye IV. ötéves, valamint távolabbi terveinek előirányzataival összhangban. Fajtaarányok tekintetében továbbra is dominál a .részben tej-hús, részben hús-tej típus irányában nemesítendő magyartarka, a termelőszövetkezeti állomány mintegy 80 százalékában. A kifejezetten húshasznositású irányzathoz, tartozó magyar tarkát. ->edig az állomány 2Q százalékában tervezzük kialakítani. Az . állami gazdaságokban csak mintegy 18 százalékot tesz ki távlatban a tej-hús hasznosítású magyarHétköznap a Petőfi téren remle, hiszen 1927-ben Bács- Bodrog megyei község, és talányos Prónayfaiva. Ilyen nevű település Magyarországon nincs, már csak itt, a szobor talapzatán létezik, és meghökkentően furcsa, hogy éppen ezen a talapzaton még mindig létezik. „Majd én megmondom, én mindent tudok” — kezdi az ártézikút mellett várakozó asszony eltelve a buzgó közlési vágytól, dehát jobbnak láttam a szóáradat elől megfutamodni. Kicsit nagyképűnek vélem az „I. kerület” megjelölést, miként később lehangolónak az emlékkiállítás termeibe beerőszakolt, Petőfivel aligha rokonítható bútordarabokat, továbbá a gondnokféle elszólását, aki március 21-ét alkotmány- ünnepnek nevezte. De ezekkel most nincs kedvem törődni. Átlépem az alacsony nádtetős ház küszöbét és sietek a kicsi szobába: itt született Petőfi Sándor. Nehezen leírható érzés, még kísérletet sem teszek rá, hogy visszaadjam, attól^ tartok belefulladnék az ide méltatlan álpátoszba, a nagy szavakba ... Egvet biztosan tudok: a gerendás mennyezet alatt, a narányi ablakok mögött, az ágy mellett állva, fájdalmas és ismeretlenül ujjongó döbbenettel megsejtettem, mit jelent megverni élni, beszélni, érezni, gondolkodni, és mire kötelez ezen a táion, itt és most kommunistának lenni. Többet nem tudok mondani. Petőfi Sándor december 31- én született. Kiolvasom a be- iegvz.ést a keresztlevélen, és ösztönös kíváncsisággal kibebí- zöm azoknak a nevét, akik utána kerülve így lettek vele tarka, a többi tejirányú fajtakeresztezésben fog kialakulni. Az egy tehénre jutó tejtermelést 1975-ig 15 százalékkal, (2950—3000 literre) 1985-ig 3500—4000 literre tervezzük növelni. A személyi feltételek biztosítására törekedve együttműködési megállapodásokat kötöttünk az illetékes egyetemekkel és főiskolákkal. Tolna megyei diákklubot alakítottunk, olyan célkitűzéssel, hogy a megyéből származó végző hallgatók a megye üzemeibe kerüljenek vissza. Egyidejűleg erősíteni kívánjuk a szak. és betanítotr- munkás-képzés ütemét és méreteit. A takarmányozás terén egyrészt a gyepterületek hozamnövelését és intenzívebb hasznosítását, másrészt a takarmány- termelés, -betakarítás, -tárolás és -felhasználás komplex fejlesztését helyezzük előtérbe. A hatékonyságot az ágazat egészében a tenyésztési munka színvonalának a célirányos specializálással és komplex technológiai (tartási) rendszerekkel összehangolt emelésével kívánjuk folyamatosan javítani. Az 1973. évi feladatok maradéktalan végrehajtása a feltétele annak, hogy a IV. ötéves tervidőszak éveire és az azt követői évekre előirányzott fejlődés megvalósuljon. A párt-, állami és társadalmi szervek a maguk sajátos eszközeivel nyújtsanak segítséget a végrehajtásban érdekelt mezőgazdasági üzemeknek. A program gyakorlati Végrehajtását pedig minden gazdaság tekintse központi feladatának. PEREI DANIEL mb. gazd.-pol. oszt. vez. h. halhatatlanok. Paulus Holkó Susanna Gyurik, Zsuzsa nevű lánya Petőfi örök keresztlevél- szomszédja. Neve divatos lehetett a nyolcszázas évek első évtizedeiben, minthogy utána még három Zsuzsanna következik, aztán egy Mihály, egy Pál, egy András és egy Mária. Megveszem a levelezőlapot. A képen nem látni, csak a valóságban. hogy Petőfi Sándor szülőházán végig koszorúk lógnak. Száz. kétszáz, háromszáz, ki tudja, lehetetlen megszámolni és felesleges is. Itt van az egész ország, ez biztos. A dunaújvárosi darukarbantartó üzem Petőfi brigádja koszorúja mellett a kalocsai Sütőipari Vállalat koszorúja. Pécs, Nyíregyháza, Bonyhád. Veszprém, Szeged, Budapest, és rengeteg kisközség tantestülete, iskolája. Mondom: megfordult itt az utóbbi két-három hónapban, de főleg márciusban A Tamásiban, és a nagyközség környékén lakó sok száz gépkocsitulajdonos gondjait enyhítik a Tamási Vegyesipari Ktsz legutóbbi beruházásai. A ktsz autójavító részlegét új gépekkel, műszerekkel szerelték fel. A napokban állítják üzembe a dinamikus centírozópadot. amelyen gépkocsik kerekének pontos kiegyensúlyozását végzik. Uj autóvillamossági próbapadot, emelőket, és egyéb, modern berendezéseket vásárolt a héten az ipari szövetkezet. EmelA mezőgazdasági nagyüzemek növénytermesztő szakemberei egyre inkább aggódnak a szokatlan hosszú ideig tartó száraz, aszályos időjárás miatt. A legújabb mérések szerint az 50 évi átlaghoz képest 100 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból. Az altalaj vízszintje is „megsüllyedt”, és a folyók vízállása is alacsony. A természetes tárolók vízkészlete is alaposan megcsappant 1973. tavaszára. A gazdaságokban nagy erőfeszítéseket tesznek az öntözési lehetőségek kiiiasznáiására. A szezon a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben a szokásosnál 2—3 héttel hamarabb megkezdődött. Ezekben a napokban több ezer hekxáron öntözik a gabonát, az évelő pillangós növényeket, a réteket és a legelőket, valamint a gyümölcs- és szőlőkultúrákat Előkészítették az öntözőberendezéseket az egyre jobban esedékes kertészeti ültetésekhez is. Az AGROTRÖSZT öntözőberendezés-készletei alaposan megcsappantak; március végéig 121 különböző típusú öntöző aggnegátot, 80 000 méternyi gyorskapcsolásű öntözőcsövet és 4500 szórófejet vásároltak meg a gazdaságok. 166 000 méternyi öntözőcső van még a raktárakban, s ehhez folyamatosan — április végéig — további 400 000 méter érkezik. 140 szivattyús gépcsoportot és közel 10 000 szórófejet kínálnak eladásra. Ezeket a készleteket a következő hetekben kiegészítik, mert például a Szekszárdi Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat 17 000 szórófejet küld még a raktárakba, és a diósgyőri gépgyár is előbbre hozta néhány megrendelés kielégítését. (MTI) az egész ország. Előző nap, március 21-én nyolcszázan írták be nevüket az emlékkönyvbe. Hozzánk, Tolnához Kiskőrös közel van, szinte a szomszédságban. Ezt abból is sejtem, hogy látok egy Tolna megyei nlakátot: a sárszent- lőrinci Petőfi-napok műsorát hirdeti. Esteledik. A kiskőrösi Petőfi tér eleven, és akaratlanul talán, de mindenképpen Petőfi szellemét idézi. Nem szentélyhangulatot áraszt, ahol az ember lábujjhegyen kénytelen járni, ellenkezőleg: a tér harsány, fiatalos, nyújtózkodó és kifejezetten mai. A művelődési ház új, nemrég avatták s a városi rangot reprezentáló térre néző középületek nem a múltat, sokkal inkább a jelent idézik, miként jelent idéző látvány az autóbuszra várakozó diáksereg. Utaznak haza, bejáró tanulók a környékről, lehetnek legalább százan, százhúszan. SZEKULITY PÉTER lett bővítik a szerviz területét is. A korábbi négy helyett egyszerre hat gépkocsit tudnak fedett helyen szerelni. A mostani bővítés, korszerűsítés egy folyamat kezdete. A megyei tanács az iparfejlesztésére szánt összegből a következő évben 1,2 millió, a KISZÖV a kölcsönös fejlesztési alapból nyolcszázezer fo. rintot ad a ktsz-nek. Ebből az összegből további 150 négyzetméterrel bővítik a szerviz műhelyeit és építenek egy fűtött kocsimosót. Bővítik Tamásiban az autószervizt
