Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

Fock Jenő beszéde (Folytatás az t. oldalról) hető ségek biztosításával erősít­.‘Szükség váti~örr&ritK)g^ az$c á* legjobb munkájsofc, akik fel­sőbb szintű vezetők lesznek, döntéseikben. a munkás mai efe'fénék szeríjéjyes ' tapasztala­tait, .érzésviíá'gat .képviseljék. . Ázt;'kívánjuk — mondotta —, : bojgjr ' a munkásosztálynak mindenféle szempontból, j'éhát politikailag;'tTtótálíjan' ésátjya- ' silag is‘‘biztö'sits^k ;a'z őt meg­illető helyet," ^ Amellett, hogy kiigazítottuk'^'p.agyipavi rpün- kás'ság gazdásági, helífzetgben tatJasztalt ^tfírányt,'^?t akalk­juk,' hogy a .murikáíiemberek szavának súlya Js jbbÖan’vnö- vekedjék a Jövőben. Szüksé­ges, hogy a vezetpk.. miMen szinten egyaránt' vegyék' ko­molyabban azt,, amit a munká­sok a-politikai életről; a.myrt- kás szervezéséről, a szociális kérdésekről mondanák. .. Á kormány: tevékenységéről szólva Fock Jé'nő elmondotta, hogy a kormápy á párt ,hatá­rozatai, elvi állásfoglalásai alánján dolgozza ki a gyakor­lati tennivalókat, szervezi és irányítja a végrehajtást. . se. Fock Jenő elmondotta: A tanácsok anyagi lehetőségei és a velük szemben támasztott igények egy része között he- , lyenként feszültségek tapasz- . talhatók. A helyi tanácsoknak éppen úgy, mint a központi szerveknek, mindenkor gondo- . san mérlegelniük kell szavai­dat, ígéreteiket. A megalapo­zatlan . ígéretek politikai hibát jelentenek. Persze legalább ilyen hiba, amikor a tanácsok nem használják ki megfelelően á helyi kezdeményezésből adó­dó lehetőségeket. ' Fock Jenő részletesen szólt a párt életszínvonal-politikájá­ról. Célunk — mondotta, — hogy a gazdálkodás eredmé­nyességével egyidejűleg emel­kedjen népünk életszínvonala. Az. idén, a márciusi béremelé­sek figyelembevételével — a fogyasztói árszínvonal terve­zett ' 3,6' százalékos emelkedé­se ellenére — a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy főre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalék­kal növekszik 1972-höz viszo­nyítva. A tanácsok.szerepéről, a kö­zelgő választásokról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: A tanácsok szerepe állami, tár­Rush beszéde Á Szovjetunióban Föld kö­rüli pályára juttatták a' Szál­ját—2 jelzésű tudományos űr­állomást. A Szaljut—2 felbo­csátásának célja egy űrállomás tökéletesített konstrukciójának, fedélzeti rendszereinek kidol­gozása, az űrrepülés közben tudományos-műszaki kutatások és kísérletek végzése. sadalmi életünk fejlesztésében meghatározó jellegű, a kor­mány törekszik, hogy szerepü­ket tovább növelje, tekinté­lyüket hatáskíörük szélesítésé­Kenneth Rush amerikai kül­ügyminiszter-helyettes az an- napolisi (Maryland állam) ha­ditengerészeti akadémián tar­tott beszédében egyebek között rámutatott: 1973 ..a jelentős haladás éve” lesz az Egyesült Államok és a szocialista or­szágok közötti kapcsolatok ja­vulásának területén. vei és az - ehhez szükséges ,le­I7 el szabad ti fi ási ünnepünk szovjet visszhangja Á szerdai szovjet lapok ve­zető helyen közük a szovjet vezetőknek Magyarország ^.felszabadulásának,^, évfordu­lója alkalmából a magyár »éphez intézett üdvözlő táv­iratát. Emellett számos cikk foglalkozik a Magyar Népköz- társaság politikai, gazdasági és kulturális fejlődésével. A Pravda budapesti tudósí­tójának, Mihail Ogyinyecnek a tollából a magyar népgaz­daságról közöl áttekintést. A tudósító kiemeli, hogy a ma­Á- ’ • ,* .. ’ v ^ y -v gyár ipar 'ma' már 40 ' nap alatt termel annyit, mint 1943-bari égy év alatt.­.1: ; , A'Szovjet hadsereg lapja, a Kraszrraja Zvézda a ’ magyar­országi felszabadító . híarcok egyik részvevőjének', Mihail Abdolov törzsőrmesternek, ’ a Szovjeturüó Hősének vissza­emlékezését közli. A . lapnak egy .másik cikke egy magyar internacionalistáról szól, aki Kazahsztánban., küzdött a szovjefhatalorn győzelméért; Rus'h kifejezte azt a remé­nyét, hogy az európai bizton­sági értekezlet meggyorsíthat­ja majd „Kelet-Európa és Nyugat-Európa, valamint a kelet-európai országok és az Egyesült Államok kapcsolatai­nak-rendezését”. K ., „Készek vagyunk nemcsak békében együtt élni a kelet­európai országokkal, hanem együttműködni is hajlandók vagyunk velük a békéhez és a kölcsönös megértéshez veze­tő úton, á népeink közötti kap­csolatok elmélyítésének érde­kében” — hangsúlyozta Rush. A négyoldalú katonai vegyes csoport első ülése Saigonban megtartotta első hivatalos ülését az a négy­oldalú katonai vegyes csoport, amely a volt négyoldalú ka­tonai vegyes bizottság utóda­ként a hadműveletek során el­tűnt. illetve elesett amerikai katonákat kutatja fel. Az első tanácskozáson a . VDK és a DIFK küldöttsége tiltakozott a szabadon bocsátott foglyok rosszhiszemű megszólaltatása miatt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok a közvéle­mény megdolgozására valót­lanságokat ad a volt foglyok szájába. Amerikai részről, a tiltakozást válasz nélkül hagy­va, a fogságban elhalálozott amerikaiak holttestének mi­előbbi kiadását kérték, ,_á Miért utazik Brandt Washingtonba? A jobboldali, ellenzéki és természetesen Amerika-barát nagy nyugatnémet napilap, a konzervatív Frankfurter All­gemeine Zeitung a minap ve­zércikkben panaszkodott. A legutóbbi közvélemény-kutatá­si jelentések szerint ugyanis romlott a kapcsolat ' Nyugat- Németörszág és az Egyesült Államok között. Nem felső, diplomáciai szinten, hiszen ennek megállapítására amúgy sem a közvéleménykutató in­tézetek hivatottak. Hanem a nyugatnémet lakosság köré­ben növekszik szemmel látha­tóan és szinte lcitapinthatóan az Amerika-ellenesség. A közvélemény-kutató inté­zetek több okot is felsorolnak gz elhidegülés alátámasztásá­ra. Ezek közt szerepel az NSZK-ban állomásozó ameri­kai hadsereg jelenléte iránt! fokozott ellenszenvtől a leg­utóbbi dollárleértékelésig, szá­mos tényező. A közvélemény-kutatási jel­zések feltehetően jelentős sze­repet játszottak abban, hogy váratlanul és hirtelen bejelen­tette Willy Brandt kancellár május elsejei Washingtoni út­ját, holott néhány nappal ez­előtt a nyugatnémet kormány még kifejezetten cáfolta, hogy a kancellár az USA-ba készül. Az előbb említett tényezőn kí­vül sürgőssé vált azért is az út,' mert a nyugatnémet sajtóban mind több szó esik Leonyid Brezsnyev közeli nyugat-né­metországi látogatásáról. Ezt megelőzően pedig nyilván mind Brandt, mind Nixon szüksé­gesnek látja külpolitikájuk egyeztetését. ................ .1 ■ B ECS a. . Csütörtökön ismét hazánk bécsi nagykövetségének épü­letében tartották a haderő- csökkentési, tanácskozások újabb nem hivatalos forduló­ját, amelyen d.C. ■ Ustor Endre nagykövet, a magyar delegáció vezetője, továbbá a Szovjet­unió és az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, vala­mint a NATO-országok kon­zultációs főmegbízottja, Ufford holland diplomata vett részt. STOCKHOLM Alekftzej Koszigin szovjet és Olof Palme svéd miniszter- elnök csütörtökön befejezték tárgyalásaikat. ’ " SAN CLEMENTE Képmutató szólamoktól és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság címére intézett fe­nyegetésektől hemzsegő közös közleményt adtak ki az egye­sült államokbeli San Cle. mente-ben, Nixon amerikai és Thieu saigoni elnök tárgyalá­sairól. Peking legnagyobb utcáin, a Csananyzén és a Vanjuczin utcán, de Sanghájban, Harbin- ban, Kantonban és a többi kí­nai nagyvárosban is dobok pergése, gongok zengése köze­pette ünnepnapokon , sőt hét­köznap esténként is munkások és fiatalok csapatai vonulnak. Mennek óvóhelyet építeni, A pekingi hivatalos jelszó moz­gósította őket: Fel kell készül-, ni a háborúra, fel kell készül­ni elemi csapásokra. A mun­ka még a most végei ért Csy.n Dze, a holdnaptár szerint szá­mított tavaszünnep idején gém, szünetelt. 1970-ben kezdték meg a, lég­oltalmi óvóhelyek építését, ele ezek. létezését a legnaf/yobb titokban . tartották, A pekingi vezetés azonban viszonylag nemrég glyan lépést tett, ame­lyet sö?c Kína-szakértő „Kína kapui második ,megnyitásá­nak” nevez. Antant a DPA hírügynökség pekingi tudósító­ja még tavaly szeptember 23- án jelentette, egyik-másik ilyen „föld alatti várost” már meg­mutatják a Kínával baráti vi­szonyban lévő országok kül­döttségeinek. Peking védelmi intézkedésiéi két alápelvbén foglalhatók össze — folytatta a tudósító: Az egyik a totális háború eine („Vérébe fojtunk minden ’lgresszort”), a másik az atomjvmjverrel való megfé­lemlítés Hárommillió kínai ka­tona -és a félkatonai milícia 50—60 millió tagja képezi a hagyományos kínai véderő' ge­rincét. Peking feltehetően nem .! . i4\. s. 1 , A kínai arzenál Esztelenül irreális elképzelés riad vissza semmilyen erőfe­szítéstől és költségtől, hogy gyarapítsa atomfegyverekből és interkontinentális f.akéták- ból álló arzenálját'. Mint sokan megállapítják, a jelenlegi pekingi vezgtők. t — minden egyebet figyelmén ld- vül hagyva — art a iöreksze-'l nek, hogy növeljék katonai po­tenciáljukat. Külföldi megfi­gyelők véleménye szerint a Kínai Népköztársaság miUtari- zálásának programja Mao Ce- tung „stratégiai elgondolásai­nak” legfontosabb’ része-. Ezt olyan, szigorúan „belföldi fo­gyasztásra” szánt jelszavak kí­séretében ^valósítják meg, mint „Készüljünk a háborúra”,-:';,Az egész országnak a hadseregtől keü tanulnia”, ,-,Foglalkozzunk a katonai kérdésekkel, valósít­suk meg a nép'általános fel­fegyverzését”. Válóban, Kína mostani ka­tonai 'kiadásai — különbpző forrásokból szármázó adatok­ból ítélve — a költségvetésnek több mint egyharmádát emész­tik föl és meghaladják a nép- gazdasági beruházások- teljes összegét. . az ipari beruházáso­két többszörösen is.jA „kultru- rális forradalom” rendzavará­sai a hadiipart szinte alig érin­tették. Amikor 1968: ”elején Csou En-laj miniszterelnök be­szédet mondott a hadiipar dol­gozói előtt, hangsúlyozta, hogy a többi. területektől eltérően, a hadiiparban a termelést és a tudományos kutatómunkát kell az első helyre állítani. Sokan, akik az utóbbi idő­ben Kínában jártak, megálla­pítják, hogy a kínai gazdaság fejlődését eltorzította az, hogy a hadiipar minden mást meg­élő,z. Minden iparágat aszerint értékelnek, mennyiben segíti elő a repülőgépek, a tüzérségi rakéták és egyéb,- a kínai ütő- erőt növelő termékek gyártá­sának fokozását. ' A- nukleáris fegyverkezési program meggyorsítása végett a Kínai Tudományos Akadé­miát a hadsereg ellenőrzése alá helyezték. A „vörösgárdisták” tombolásai idején az Egyesült Államokból érkezett fizikusok­nak egyetlen hajuk szála sem görbült meg. Amint az Energie című francia folyóirat közölte, akkoriban építették az új atomipari létesítményeket: Pe­king közelében atomreaktor és ciklotron, Botouban a má­sodik plutóniumrekator, Szin- cijanqban gázdiffúziós urán­dúsító. Kim azon kevés orszá­gok egyike, amelyek légköri nukleáris robbantásokkal kí­sérleteznék: A Szincijangi atomgyakorlótéren, Lop Nornál végzett legutóbbi robbantás Japán fölött négyszázszorosára növelte a rádioaktivitást. Külföldiek előtt a hadiipar fejlesztését az állítólagos „észa­ki fenyegetés” jelszavával in­dokolják. Joseph Alsop, a Wa­shington Post szemleírója 1973. január 13-i cikkében elmond­ja: Pekingben a külügyminisz­térium tisztviselőivel, a kínai sajtó irányítóival, végül magá­val Csou En-laj miniszterel­nökkel folytatott nagy számú, nyílt és hosszas beszélgetései alkalmával mindig ugyanarról a fő témáról volt szó, „a Kína elleni szovjet preventív táma­dás veszélyéről”. Ezzel a pekingi vezetők nem is két, de több legyet akarnak ütni egy csapásra. A harmadik világ képviselőit arról akarják, meggyőzni, hogy a Szovjetunió, miközben Kína megtámadásá­ig készül és összepaktál a má­sik „szuperhatalommal”, el­árulja az internacionalizmus és a nemzeti felszabadító moz­galom érdekeit. A nyugat­európaiakban azt a gondola­tot igyekeznek elültetni, hogy haszontalan és előnytelen szá­mukra az összeurópai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet, valamint az európai fegyveres erők és fegyverzet korlátozása. A nukleáris raké­taháború folytatásához szüksé­ges saját fegyvertáruk megte­remtésével és fejlesztésével pe­dig lehetőséget akarnak nyer­ni arra, hogy a nemzetközi szerződéseket alá nem írva, önállóan valósítsák meg a nukleáris visszariasztás politi­káját és mind az Egyesült Ál­lamok, mind a Szovjetunió te­kintetében szabad kezet kap­janak a politikai és katonai manőverezéshez és a nukleáris zsaroláshoz. A kínai katonai készülődé­sekről írva Alsop jegyzi meg, hogy Mao Ce-tung, Csou En- laj miniszterelnök és az egész kínai kormány alapjában véve egy „esztelenül irreális elkép­zelést követ egy Kína elleni szovjet nukleáris támadás te­kintetében.” A Szovjetunió 1969. óta nem­egyszer javasolta Kínának, hogy vállaljanak kölcsönösen világos, szilárd és tartós köte­lezettséget az egymás elleni tá­madás kizárására. Peking ezt elutasította, amint elutasította a Szovjetunió 1971. január 15-i javaslatát is. hogy kössenek különszerződést az erőszakról való lemondásról. Aligha té­veszthet meg valakit a Kínát fenyegető „szovjet veszély” jelszava, a maoista propagan­dának ez a szüleménye. Jurij Sztyerligo»

Next

/
Oldalképek
Tartalom