Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

Fock Jenő beszéde

(Folytatás az t. oldalról) hető ségek biztosításával erősít.‘Szükség váti~örr&ritK)g^ az$c á* legjobb munkájsofc, akik felsőbb szintű vezetők lesznek, döntéseikben. a munkás mai efe'fénék szeríjéjyes ' tapasztalatait, .érzésviíá'gat .képviseljék. . Ázt;'kívánjuk — mondotta —, : bojgjr ' a munkásosztálynak mindenféle szempontból, j'éhát politikailag;'tTtótálíjan' ésátjya- ' silag is‘‘biztö'sits^k ;a'z őt megillető helyet," ^ Amellett, hogy kiigazítottuk'^'p.agyipavi rpün- kás'ság gazdásági, helífzetgben tatJasztalt ^tfírányt,'^?t akalkjuk,' hogy a .murikáíiemberek szavának súlya Js jbbÖan’vnö- vekedjék a Jövőben. Szükséges, hogy a vezetpk.. miMen szinten egyaránt' vegyék' komolyabban azt,, amit a munkások a-politikai életről; a.myrt- kás szervezéséről, a szociális kérdésekről mondanák. ..

Á kormány: tevékenységéről szólva Fock Jé'nő elmondotta, hogy a kormápy á párt ,határozatai, elvi állásfoglalásai alánján dolgozza ki a gyakorlati tennivalókat, szervezi és irányítja a végrehajtást.

. se. Fock Jenő elmondotta: A tanácsok anyagi lehetőségei és a velük szemben támasztott igények egy része között he- , lyenként feszültségek tapasz- . talhatók. A helyi tanácsoknak éppen úgy, mint a központi szerveknek, mindenkor gondo- . san mérlegelniük kell szavaidat, ígéreteiket. A megalapozatlan . ígéretek politikai hibát jelentenek. Persze legalább ilyen hiba, amikor a tanácsok nem használják ki megfelelően á helyi kezdeményezésből adódó lehetőségeket.

' Fock Jenő részletesen szólt a párt életszínvonal-politikájáról. Célunk — mondotta, — hogy a gazdálkodás eredményességével egyidejűleg emelkedjen népünk életszínvonala. Az. idén, a márciusi béremelések figyelembevételével — a fogyasztói árszínvonal tervezett ' 3,6' százalékos emelkedése ellenére — a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy főre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva.

A tanácsok.szerepéről, a közelgő választásokról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: A tanácsok szerepe állami, tárRush beszéde

Á Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a' Szálját—2 jelzésű tudományos űrállomást. A Szaljut—2 felbocsátásának célja egy űrállomás tökéletesített konstrukciójának, fedélzeti rendszereinek kidolgozása, az űrrepülés közben tudományos-műszaki kutatások és kísérletek végzése.

sadalmi életünk fejlesztésében meghatározó jellegű, a kormány törekszik, hogy szerepüket tovább növelje, tekintélyüket hatáskíörük szélesítéséKenneth Rush amerikai külügyminiszter-helyettes az an- napolisi (Maryland állam) haditengerészeti akadémián tartott beszédében egyebek között rámutatott: 1973 ..a jelentős haladás éve” lesz az Egyesült Államok és a szocialista országok közötti kapcsolatok javulásának területén.

vei és az - ehhez szükséges ,leI7 el szabad ti fi ási ünnepünk

szovjet visszhangja

Á szerdai szovjet lapok vezető helyen közük a szovjet vezetőknek Magyarország ^.felszabadulásának,^, évfordulója alkalmából a magyár »éphez intézett üdvözlő táviratát. Emellett számos cikk foglalkozik a Magyar Népköz- társaság politikai, gazdasági és kulturális fejlődésével.

A Pravda budapesti tudósítójának, Mihail Ogyinyecnek a tollából a magyar népgazdaságról közöl áttekintést. A tudósító kiemeli, hogy a maÁ- ’ • ,* .. ’ v ^ y -v

gyár ipar 'ma' már 40 ' nap alatt termel annyit, mint 1943-bari égy év alatt..1: ; ,

A'Szovjet hadsereg lapja, a Kraszrraja Zvézda a ’ magyarországi felszabadító . híarcok egyik részvevőjének', Mihail Abdolov törzsőrmesternek, ’ a Szovjeturüó Hősének visszaemlékezését közli. A . lapnak egy .másik cikke egy magyar internacionalistáról szól, aki Kazahsztánban., küzdött a szovjefhatalorn győzelméért;

Rus'h kifejezte azt a reményét, hogy az európai biztonsági értekezlet meggyorsíthatja majd „Kelet-Európa és Nyugat-Európa, valamint a kelet-európai országok és az Egyesült Államok kapcsolatainak-rendezését”. K .,

„Készek vagyunk nemcsak békében együtt élni a keleteurópai országokkal, hanem együttműködni is hajlandók vagyunk velük a békéhez és a kölcsönös megértéshez vezető úton, á népeink közötti kapcsolatok elmélyítésének érdekében” — hangsúlyozta Rush.

A négyoldalú katonai vegyes csoport első ülése

Saigonban megtartotta első hivatalos ülését az a négyoldalú katonai vegyes csoport, amely a volt négyoldalú katonai vegyes bizottság utódaként a hadműveletek során eltűnt. illetve elesett amerikai katonákat kutatja fel. Az első tanácskozáson a . VDK és a DIFK küldöttsége tiltakozott a szabadon bocsátott foglyok

rosszhiszemű megszólaltatása miatt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok a közvélemény megdolgozására valótlanságokat ad a volt foglyok szájába. Amerikai részről, a tiltakozást válasz nélkül hagyva, a fogságban elhalálozott amerikaiak holttestének mielőbbi kiadását kérték, ,_á

Miért utazik Brandt Washingtonba?

A jobboldali, ellenzéki és természetesen Amerika-barát nagy nyugatnémet napilap, a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung a minap vezércikkben panaszkodott. A legutóbbi közvélemény-kutatási jelentések szerint ugyanis romlott a kapcsolat ' Nyugat- Németörszág és az Egyesült Államok között. Nem felső, diplomáciai szinten, hiszen ennek megállapítására amúgy sem a közvéleménykutató intézetek hivatottak. Hanem a nyugatnémet lakosság körében növekszik szemmel láthatóan és szinte lcitapinthatóan az Amerika-ellenesség.

A közvélemény-kutató intézetek több okot is felsorolnak gz elhidegülés alátámasztására. Ezek közt szerepel az NSZK-ban állomásozó amerikai hadsereg jelenléte iránt! fokozott ellenszenvtől a legutóbbi dollárleértékelésig, számos tényező.

A közvélemény-kutatási jelzések feltehetően jelentős szerepet játszottak abban, hogy váratlanul és hirtelen bejelentette Willy Brandt kancellár május elsejei Washingtoni útját, holott néhány nappal ezelőtt a nyugatnémet kormány még kifejezetten cáfolta, hogy a kancellár az USA-ba készül. Az előbb említett tényezőn kívül sürgőssé vált azért is az út,' mert a nyugatnémet sajtóban mind több szó esik Leonyid Brezsnyev közeli nyugat-németországi látogatásáról. Ezt megelőzően pedig nyilván mind Brandt, mind Nixon szükségesnek látja külpolitikájuk

egyeztetését.

................ .1 ■

B

ECS

a. . Csütörtökön ismét hazánk bécsi nagykövetségének épületében tartották a haderő- csökkentési, tanácskozások újabb nem hivatalos fordulóját, amelyen d.C. ■ Ustor Endre nagykövet, a magyar delegáció vezetője, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, valamint a NATO-országok konzultációs főmegbízottja, Ufford holland diplomata vett részt.

STOCKHOLM

Alekftzej Koszigin szovjet és Olof Palme svéd miniszter- elnök csütörtökön befejezték tárgyalásaikat.

’ " SAN CLEMENTE Képmutató szólamoktól és a Vietnami Demokratikus Köztársaság címére intézett fenyegetésektől hemzsegő közös közleményt adtak ki az egyesült államokbeli San Cle. mente-ben, Nixon amerikai és Thieu saigoni elnök tárgyalásairól.

Peking legnagyobb utcáin, a Csananyzén és a Vanjuczin utcán, de Sanghájban, Harbin- ban, Kantonban és a többi kínai nagyvárosban is dobok pergése, gongok zengése közepette ünnepnapokon

, sőt hétköznap esténként is munkások és fiatalok csapatai vonulnak. Mennek óvóhelyet építeni, A pekingi hivatalos jelszó mozgósította őket: Fel kell készül-, ni a háborúra, fel kell készülni elemi csapásokra. A munka még a most végei ért Csy.n Dze, a holdnaptár szerint számított tavaszünnep idején gém, szünetelt.

1970-ben kezdték meg a, légoltalmi óvóhelyek építését, ele ezek. létezését a legnaf/yobb titokban . tartották, A pekingi vezetés azonban viszonylag nemrég glyan lépést tett, amelyet sö?c Kína-szakértő „Kína kapui második ,megnyitásának” nevez. Antant a DPA hírügynökség pekingi tudósítója még tavaly szeptember 23- án jelentette, egyik-másik ilyen „föld alatti várost” már megmutatják a Kínával baráti viszonyban lévő országok küldöttségeinek. Peking védelmi intézkedésiéi két alápelvbén foglalhatók össze — folytatta a tudósító: Az egyik a totális háború eine („Vérébe fojtunk minden ’lgresszort”), a másik az atomjvmjverrel való megfélemlítés Hárommillió kínai katona -és a félkatonai milícia 50—60 millió tagja képezi a hagyományos kínai véderő' gerincét. Peking feltehetően nem

.! . i4\. s. 1 ,

A kínai arzenál

Esztelenül irreális elképzelés

riad vissza semmilyen erőfeszítéstől és költségtől, hogy gyarapítsa atomfegyverekből és interkontinentális f.akéták- ból álló arzenálját'.

Mint sokan megállapítják, a jelenlegi pekingi vezgtők. t — minden egyebet figyelmén ld- vül hagyva — art a iöreksze-'l nek, hogy növeljék katonai potenciáljukat. Külföldi megfigyelők véleménye szerint a Kínai Népköztársaság miUtari- zálásának programja Mao Ce- tung „stratégiai elgondolásainak” legfontosabb’ része-. Ezt olyan, szigorúan „belföldi fogyasztásra” szánt jelszavak kíséretében ^valósítják meg, mint „Készüljünk a háborúra”,-:';,Az egész országnak a hadseregtől keü tanulnia”, ,-,Foglalkozzunk a katonai kérdésekkel, valósítsuk meg a nép'általános felfegyverzését”.

Válóban, Kína mostani katonai 'kiadásai — különbpző forrásokból szármázó adatokból ítélve — a költségvetésnek több mint egyharmádát emésztik föl és meghaladják a nép- gazdasági beruházások- teljes összegét. . az ipari beruházásokét többszörösen is.jA „kultru- rális forradalom” rendzavarásai a hadiipart szinte alig érintették. Amikor 1968: ”elején

Csou En-laj miniszterelnök beszédet mondott a hadiipar dolgozói előtt, hangsúlyozta, hogy a többi. területektől eltérően, a hadiiparban a termelést és a tudományos kutatómunkát kell az első helyre állítani.

Sokan, akik az utóbbi időben Kínában jártak, megállapítják, hogy a kínai gazdaság fejlődését eltorzította az, hogy a hadiipar minden mást megélő,z. Minden iparágat aszerint értékelnek, mennyiben segíti elő a repülőgépek, a tüzérségi rakéták és egyéb,- a kínai ütő- erőt növelő termékek gyártásának fokozását.

' A- nukleáris fegyverkezési program meggyorsítása végett a Kínai Tudományos Akadémiát a hadsereg ellenőrzése alá helyezték. A „vörösgárdisták” tombolásai idején az Egyesült Államokból érkezett fizikusoknak egyetlen hajuk szála sem görbült meg. Amint az Energie című francia folyóirat közölte, akkoriban építették az új atomipari létesítményeket: Peking közelében atomreaktor és ciklotron, Botouban a második plutóniumrekator, Szin- cijanqban gázdiffúziós urándúsító. Kim azon kevés országok egyike, amelyek légköri nukleáris robbantásokkal kísérleteznék: A Szincijangi

atomgyakorlótéren, Lop Nornál végzett legutóbbi robbantás Japán fölött négyszázszorosára növelte a rádioaktivitást.

Külföldiek előtt a hadiipar fejlesztését az állítólagos „északi fenyegetés” jelszavával indokolják. Joseph Alsop, a Washington Post szemleírója 1973. január 13-i cikkében elmondja: Pekingben a külügyminisztérium tisztviselőivel, a kínai sajtó irányítóival, végül magával Csou En-laj miniszterelnökkel folytatott nagy számú, nyílt és hosszas beszélgetései alkalmával mindig ugyanarról a fő témáról volt szó, „a Kína elleni szovjet preventív támadás veszélyéről”.

Ezzel a pekingi vezetők nem is két, de több legyet akarnak ütni egy csapásra. A harmadik világ képviselőit arról akarják, meggyőzni, hogy a Szovjetunió, miközben Kína megtámadásáig készül és összepaktál a másik „szuperhatalommal”, elárulja az internacionalizmus és a nemzeti felszabadító mozgalom érdekeit. A nyugateurópaiakban azt a gondolatot igyekeznek elültetni, hogy haszontalan és előnytelen számukra az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet, valamint az európai fegyveres erők és fegyverzet korlátozása. A nukleáris rakétaháború folytatásához szükséges saját fegyvertáruk megteremtésével és fejlesztésével pedig lehetőséget akarnak nyerni arra, hogy a nemzetközi szerződéseket alá nem írva, önállóan valósítsák meg a nukleáris visszariasztás politikáját és mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió tekintetében szabad kezet kapjanak a politikai és katonai manőverezéshez és a nukleáris zsaroláshoz.

A kínai katonai készülődésekről írva Alsop jegyzi meg, hogy Mao Ce-tung, Csou En- laj miniszterelnök és az egész kínai kormány alapjában véve egy „esztelenül irreális elképzelést követ egy Kína elleni szovjet nukleáris támadás tekintetében.”

A Szovjetunió 1969. óta nemegyszer javasolta Kínának, hogy vállaljanak kölcsönösen világos, szilárd és tartós kötelezettséget az egymás elleni támadás kizárására. Peking ezt elutasította, amint elutasította a Szovjetunió 1971. január 15-i javaslatát is. hogy kössenek különszerződést az erőszakról való lemondásról. Aligha téveszthet meg valakit a Kínát fenyegető „szovjet veszély”

jelszava, a maoista propagandának ez a szüleménye.

Jurij Sztyerligo»