Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

1 CSALÁD OTTHON Mi a lakásért, a lakás értünk ? ! Soha ilyen otthon-kultusz nem volt még országszerte, mint amilyen jelen évtizedün­ket jellemzi. Hárommillió csa­lád túlnyomó része nap, mint nap arra törekszik, hogy szé­pítse környezetét, megszerez­zen mindent, ami szép, hasz­nos és nagyobb kényelmet nyújt. A húszmilliárdos „ház­tartási gépvagyon” már közis­mert tétele a közgazdászok fejtegetésének, betéve tudjuk, hogy minden második csalá­dunk rendelkezik hűtőszek­rénnyel, hogy kétmillió otthon­bán áll a mosógép, a rádió­előfizetők száma két és fél, a tv-előfizetőké* kétmillió. De nemcsak töretlenül és szépen gyarapodunk, hanem szerzett javaink használatához egyre több idővel is rendelkezünk, miután a szabad szombatok mind szélesebb körben kerül­nek bevezetésre. Van tehát minek örvende­nünk, és jut idő élveznünk is munkánk gyümölcsét. Mégis, valljuk be, nagyon sokán va­gyunk, akik a birtoklás betel­jesüléséig eljutva, ott megtor­pantunk, megrekedtünk, s a használatbavétel vágya már nem él bennünk olyan elemi erővel, mint a szerzés vágya volt. Megdolgozunk valamiért, verejtékezve, lemondások árán eljutunk az „enyém, megsze- reztem magamnak” bűvös cél- ■ jáig, s aztán sok helyen még mindig ... Lakásunk egyik he­lyiségében a „tiszta _ szótőt” tiszteljük, a másikban a tévét „trónoltatjuk”, a harmadikban a nehezen megszerzett fürdő­kádat „kíméljük”, s csak alig használjuk ki a megszerzett javak nyújtotta kényelmet. Hány család van, ahol le­cserélik a néhány éve vásá­rolt bútort, holott jóformán még ki sem ülték azt a fotelt, de veszik az újabbat, a diva­tosabbat, hogy aztán azt — nézhessék. Vesszük, hogy le­gyen, vesszük, mert másnak is van, s nem akarunk lema­radni. A gyűjtésnek, a szerzésnek mindig voltak megszállottái. Azonban a normálisnak mond­ható gyarapodásnak csak az lehet az értelme ha a javaink­kal élünk is. A bútor azért van, hogy a gyereknek legyen kényelmes tanulóhelye, a szo­bák azért vannak, hogy ké­nyelmünket szolgálják. A ru­galmas, laticeles, epedás fek­vőhelyek arra valók, hogy em­berhez méltóan pihenjük ki a munka fáradalmait. Mert mit ér az, ha mi vagyunk a házért, a lakásért, ahol szentként tisz­teljük a bojlert, s jéghideg vízben öblögetjük a ruhát, és izületesre nyomorítjuk a ke­zünket. „Az én házam, az én váram” tartotta az angol, csakhogy a magyar ember mindig híres volt a vendégszeretetéről, szé­les kedvéről, s hívott, vonzott magához rokont, jóbarátot, is­merőst. ' Mostanában azonban, mintha a családok belterjes életet élnének, ritkulnak a Iá­Népújság ]2 togatások, a jóízű beszélgeté­sek, az estékbe nyúló házi ösz- szejövetelek. A családok ösz- szezsúfolódnak kint a konyhá­ban, gyorsan bekapja ki-ki a vacsoráját, majd helyfoglalás következik a tv előtt, s „üzem­zárás” után zuhanás az ágy­ba. Egyre több a szép otthon, egyre több idő jut családunk­ra, mégis beszűkül életünk a konyhák négy fala közé és sorvadnak emberi kapcsolata­ink is. Pedig minden fotel , annyit ér, ahány estét kényel- ' mesen végigülünk benne, s ahány jóbarátunk megpihenhet benne. Nem elég valamit bir­tokolni, ha megszerzése után nem számolunk vele. Állítsuk hát szolgálatunkba az ottho­nunkat és minden szerzett ja­vunkat, hiszen, azért dolgoz­tunk értük, hogy boldogítsa­nak bennünket. K. É. Ki aszabaiisa I Nemcsak a lakásunkat, a ruhatárunkat, a'hpj-;. tartási gépeinket, s jó esetben, a gépkocsinkat kell megfelelően karbantartanunk, hanem első­sorban önmagunkat. Mégis, a saját testi-lelki előnlétünkről, kedély- és idegállapotunk felfrissí­téséről, fizikai és hangulati regenerálódásunkról gondoskodunk legkevésbé. Pedi,g, ha úgy dön­töttünk, hogy élni akarunk, s ráadásul a lehető­ségeknek megfelelően, legalább 75—80 eszten­deig, akkor be kell rendezkednünk a nehézsége­inket ellensúlyozni képes életmódra. Ez a leg­kevesebb, amit meg kell tennünk önmagunkért. Persze könnyű ezt így elmondani, de annál nehezebb kinek-kinek megvalósítani. Jól pihenni ugyanis művészet. , Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szabod idejükben bezárkózó hétalvók, az embereknek,, társaságnak, külvilágnak feléje sem nézők állari- dó fáradtsággal küzdenek, s nem tudnak olyan harmonikus, kiegyensúlyozott egyéniségekké válnfi, mint a sokat beszélgető és sétáló, erdőt-mezőt já­ró mozgékonyabb emberek. Az aktív pihenés ugyanis a leghatásosabb módja szervezetünk megújulásának. A kerti tevékenység, de ha érié nincs mód, akkor maga a természetjárás a leg­jobb gyógyszer mindenfajta fáradtság elűzésére, a gyönyörködés a .napsütötte tájban, a felfrisr sülés a tiszta levegőn többet ér minden fekete­kávénál vagy .pirulánál. Mégis, sajnos az embe­rek nagy többsége'rest mozdulni is, legfeljebb füstös presszókba ül be néhány órára. Ha megr gondoljuk, a munkahelyek és 'az otthonunk fo­kozódó gépesítése is egyre inkább megfoszt ben­nünket a legkisebb testmozgástól is. A gáz- és távfűtés terjedése a. fűtéssel, .favágással, tüzelő­hordásjal együttjáró kis mozgástól is „megkímé­li" a férfiakat, az autó pedig kétszeresen is ár­talmas, mert szennyezi környezetünket, és meg­foszt bennünket a sétáktól, a járkálás, nézelő­dés,/levegőzés egyszerű, de nagy jelentőségű változatosságától. így aztán a szabad idejüket helytelenül felhasználó emberek száma egyre szaporodik, s neurotikus konfliktusaink és felhal­mozódó fáradtságunk betegséggé is válhat. Hol a kiút fehat, mi a megoldás? A telekvásárlás, a nyaralókért nyújtotta ki- kapcsolódás azért nem tökéletes megoldás, mert mindenkinek nem telik telekre, s mert a kiskert nem is,nyújtja teljesen azt a testmozgás-szükség­letet, amire a legkülönfélébb munkát végző em­berek egészsége egyformán megkíván. Nem ma­rad. más hátra, mint egy mind ez ideig csak kis 'mértekben kihasznált, ugyanakkor mindenkinek ’ egyformán rendelkezésére álló lehetőség igény- bevétele: kj kell mennünk, ki kell törnünk a sza­badba. A hazai tájak, erdők, hegyek és vízpar­tok mindenért gazdagon kárpótolnak bennünket, a legjobb orvos sem tud ennél különb receptet. Ma még kevesek hobbija a természetjárás, holott valójában milliók szükséglete a civilizációs ártalmaktól való szabadulás. Vonjuk ki magunkat a zajok, a közlekedési ár- tálmük, a rossz levegő, a nagy tömeg „bűv­köréből", mert ha ezt nem tesszük, megsínyli idegrendszerünk, csökken életerőnk és ezzel pár­huzamosan életkedvünk is. Ne feledjük, a kérdés így szól: Élni, vagy idő előtt meghalni? S a fe­lelet, a tennivaló nem lehet más, mint: ki a szabadba! k. é. 1973. április 4. Rej tvenyülVkben Fodor József költe­ményének utolsó versszakát idézzük, amelyben a hazánk felszabadításáért éle­tüket adó szovjet katonáknak állít maradandó emléket. Az idézet folytatóla­gosan. a vízszintes . 1., függőleges 19. és a vízszintes 101. so­rokban található. Vízszintes: 1. Az idézet első része. .19, ... a kürtszó: rádió­műsor címe. 20. Hu­mánus cselekedet emberi életek meg­mentésére. 21. „Ló­gok a . . . : Karinthy Frigyes műve. 22. Tartalmát kiöntl. 24. Katolikus szerzetes (eredeti helyesírás­sal) . 26. Jobbra, balra mozgat. len­get. 27. Légzési és testtartási gyakorla­tok rendszere. 28. Viiág*»lan. 30. Tesz. 31. Félbeharaoó! 33. Tbsen drámája. 34. Folyó a Szovjetunió­ban. 35. Légnemű anyagok vég velem - zésével foglalkozó szakember. 39. Nát­rium és hidrogén. 40. AAA. 41. Buito- "ató. izgató. 42. Vö­rösmarty legismer­tebb költeményé. 44. Varróeszkoz, 45. Általában ilyen anyag szabását . is vállalják. 46. CGÉ. 48- .. „ az nyer (közmondás). 49. Véresonort betűjele. 51. Zárfalta. 51. Kis • veréb, a gyerekek nyelvén. 54. Juhok istállója. 55. Lantán. 56. Vörös. angolul. (Pl.: ... River.) 58. ■Te'eket, vonalakat vés. karcol valami­be. 59. Fényessé dör­zsöl. 61. Szovjet re- nülőg&o betűjele. 62. Testrész. 63. Az áll ■ dísze” (névelővel). 65. Kétszeres Kos- suth-dijas festőnk (István. 1965—1961.). 66. Dal. 68. Rálma- faita. 70. Ködbe ve­sző. 71. „Ezek” az ikrek világhírűek voltak. 72. Babétel. 74. Észak-afrikai vá­ros. 75. Svájci ős- kanton. 76. Bűntett­készül. 78. V’°rer kedés közben meg­szűr. 80. Cs Cs Cs V| Cs Cs. 81. Libahang. 82. Vezető funkció bizottságban. 83. Nyelvta­ni egység. 85. Tegefcőviszony. 87. Asztácium. 88. Visszamegy! 90. Gyalázó. 91. Szinültig. 93. Kiadós étkezésre- vágyik. 97. Török kato­nai rang. 98. Erre a helyre haji- gál. 101. Az idézet befejező része. 102. Tanácskozó. 105. Alma . . . (szovjet város). Ii06. Maria Siklo- dowska és, férjének egyik lánya (anyjáról könyvet írt). 109. Két-két azonos betű. 110. Euróbái határfo­lyó. 111. Gabonaféle. 112. Kiejtett mássalhangzó. 113. Vizsgán húzzák 1 1 s k 5 € 7 3 9 (0 11 13 r­w? BT H 20 É *.ví '■'r. L- t.v. 2.2. m 23 9&Ml '' JÁ\I w? p iá P 2ß • tí­m ía 19 «Hé 30 Ü íf & Ü 3S 2* 35 iä m ’W HO M mg Mg HZ m ,'ü Ü n m u ■ Ü 51 ü 51 5Í m 5H m 56 58 Ü 53 60 m 61 ü 6Z 63 ÍA il w. 66 s? * só 63 10 H 71 sz H 72. 73 . « 7“t • ' •' . ‘ 75 II •(6 •m Tf m 78 79 80 CS eh mg 82 ö m 85 66 * % tó Őd n ÜÉ 9C mg éWí m m sx 92­93 94 <25 96 ü 97 ü 9Q ICO m n 101 K 1 icz tó ÍOH 105 1 1o6 106 ICO mr 1! II 110 VAS* mg W m 111 V. 112 113 4M 115 116 ü ?r/ * 118 119 120 ü m­121 123 H 13rt m 126 m 127 126 129 130 131 132 1 133 1-Vt 135 f*§ 156 13? ü 5 '■ 139 140 141 W m 142 143 m 144 m 145 Aé Ps M H-.7-^ 150 a 152 Ml 153 1\5H n 155 m 156 m 15? 158 m 159 160 161 Ü 162. 163 sági 165 166 167 v m 168 169 rto n 171 1fl b 173 m IfS­Z-vw. Ü m re m I73 • . L. 160 1 181 ül 182 183 im — . ► GY n a diákok. 117. Tüzet szüntet, 118. Költőnk (Mihály, 1817—^68.). 121. Magunk. 122. Kéz betűi. 124. Ka­par. 126. Lerakat. 127. Pálca. 128. Puliszka. ,1.3*0: Daloskedvű. 132. Megyénkben született festő: . . .Ne­pomuk -János. 133. Kezdés után jö­vő. 134. Ház része. 136. Ravaszdi. 137. Tranzisztoros rádió 1 tartozéka. 138. Testrész. 139. Vasúti csomó­pont Jugoszláviában. 140. Kétes! 142. Katafalk. 144. Kettősbetű. 145. Római 1501 (fordítva). 146. A múlt idő jele. 147. Kedvelt édesség. 149. ...L&o. 150. Bök. 152. ÖL 153, Vendéglátóipar! egység. i5$. SLG. 156. Valakinek ,a sikeréért, izgüL 157. Nemzeti Bajnokság. 159. Költő, a szabadságharc eseményeinek meg éneklője (Gyula, 1816—61.). 161. A virág része. 162. Közterület. 163. Ide. de ke verten! 165. Kedvelt Bzobanövények. 168. Női név rövi- d-ebb változata. 169. Igén magas, nagy termetű. i?l. Esetleg. 172. RTE. 173. Titokban figyel. 174. Pan társa (ékezet felesleg). 175«. Együgyűen hiszékeny (fordítva). 177. Orvosi sebészeti eszköz. 179. Ennek a kőzetébe»» 180» Győr« léptek jelzője. 182. Kossuth-díjas költő, író. festő és esztéta (ke­resztnevének kezdőbetűjével a vé­gén. 1887—1967.). 164. Elcsépelt, üres mondás, frázis. Függőleges: 2. Kártyajáték. 3. Ókori római hármasfogat. 4. A "némafilmek' .egyik legnagyobb sztárjának keresztneve (. . .Niel- .jsen). Ila és -Ali' ;betúL.. 6..;.Úgyne­vezett. '7. Egymást előző betűk. 8. Nagydbb emberi' közösség. 9. Dét- apverikai papagájféle. 10. Könyvek» műtárgyak rendszeres jegyzéke. 11. „.. . ég a házad. .. (gyermek­dal). 12. Határozószó. 13. Kiejtett mássalhangzó. 14. Csont, latinuk 15. RZI. 16. A szobában. 17. Ne­mesgáz. 18. Termést betakarít. 19. Az idézet második, része. 23. Szo­rosságot csökkentő. 25. Katus. 28. A legfőbb vonásokat feltüntető. 29. Hangutánzó szó. 31. Lakóépülete« 32. Női becenév. 35. Fogyasztásmé­rő, városban. 36. IndulatsZó. 37. Kettősbétű. 36. Spanyol női név. 41. Sóbálvánnyá változott. 43. Táv­beszélő röviden. 46. A Keleti-Kár­pátok része: ... -havasok. 47. A fájdalom is ez. 50. Fenyőfában élő szú (Ips Typographus). 52. Körösi ... Sándor. 53. Töltéssel rendel­kező atomcsoportok. 55. ,,Ide” he­lyezik azt, aki börtönbe kerül. 57. Ezekről a kozákokról írt Solo- fiov több regényében. 59. Négylábú állat há túlsó lábán a bokának megfelelő összetett ízület. 60. Fö­lényesen legyőz valakit. 62. Lányos házban szívesen látott vendég. 64. Építőanyag. 65. Lábbeli. 67. Fehér szőrű sertés. 69. U. a., mint a víz­szintes 58. 71. Retorika. 73. Nagy helyet foglal el. 76. Azonos mással­hangzók. 77. A porcelán is ez. 79. LT. 82. Gyakran szóba hoz. 83. Foszló. 84. Arrafelé halad. 86. Fel- gyógyulás utáni erősítő kezelés.' 89. Messzire. 92. Kutya. 94. Költő­nő és műfordító keresztneve (Ká­rolyi. ..). 95. -nál — rag párja. 96. Elavult hordóűrmérték. 98. Aro­mája. 99. Római 504. 100. Döcögni kezd! 103. Teljes terjedelmében víztelenít. 104. Rénium. 107. Sír. 108. Erősödő. 114. Esztendő. 115. Ez az időszak. 116. Gonosztevő. 118. Maga előtt hajt. 119. Nehéz, puha fém. 120. Azonos mássalhangzók. 123. Mint a penge. 125. Fokozatosan rászokik. 126. Mozdony igéje. 127. ... Balogh Ádám. 129. Kötőszó. 131. Akkumulátor-fajta. 132. Az orvos páciense. 133. Kicsinyítőkép- ző. 135. Hosszú nyakáról közis­mert. 138. Fekete, mint a „ „. 141. Szűk cipő tészi. 143. Legendás: el­süllyedt földrész. 144. Hágó. 147. Visszasóz! 14«. Elkülönít. 150. Tar­kabarka. 151. Verskellék. 154. Lo­pakodik. 156. Mond valamit. 158. A füzetbe jegyez. 160. Korrövidá- tés. 161. Stroncium. 162. Undor. 164. Mágnesség. 166. Női becenév. 167. Latolgat. 168. Régi magyar férfinév. 170. Befogókészülék. 174. Említést tesz valamiről. .176. Szúr. 177. Kén és argón. 17«. Talajforga­tó eszköz. 179. Vajon ez? 181. Sajt­darab! 182. Építőanyag. 183. Lyka Károly. 184. Sáros! Gyula. Beküldendő á vízszintes Í.7 a függőleges 19. és a vízszintes 10L. sorok megfejtése levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ 7101. Szekszárd, postafiók: 15. címre 1973. április 16-ig. A levelezőlap­ra kérjük ráírni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők iközött 10 db könyvet sorsolunk kk WCI W - !r SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom