Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

f nun ....................................................................................................................................... H arcban az idővel Testvérmegyénk, Tambov éleiéből A fogyasztók jobb kielégítése érdekében évről évre nö­veli a termelését a tambovi kekszgyár. Ä Lenin-rendjellel kitünte­tett Tambov testvérmegyénk dolgozói különböző vállaláso­kat tettek az 1973. évi népgaz­dasági terv túlteljesítése érde­kében. A Tambov megyei dol­gozók már 1972-ben is szép eredményeket értek el. A nép- gazdasági tervet ekkor is egy sor területen túlteljesítették. Eredményüket jól mutatja az a tény is, hogy 1972-ben 20,4 millió rubel értékű különböző terméket állítottak elő terven felül. Az össz-szövetségi szocialista verseny keretén belül Tambov megye ipa­ri, építőipari és köz­lekedési dolgozói, földművelői és állattenyésztői, a megye valamennyi dolgozója az 1973- as népgazdasági terv határidő előtti teljesítése érdekében vál­lalta: szakadatlanul növelik a termelékenységet, tökéletesítik a munka, és üzemszervezést, jobban kihasználják a terme­lőberendezéseket, takarékosab­ban bánnak a nyersanyaggal, a villamos energiával. Az ipar­ban dolgozók vállalták: határ­idő előtt teljesítik a mezőgaz­II Az amatőrfilmeseket korunk költőinek és festőinek nevezik. Egyre több amatőr filmstúdiót szerveznek Tambov megye munkásklubjaiban, az ifjú technikusok állomásain, az út­törőházakban. A műkedvelő filmezés az utóbbi években a megyében szokatlanul nagy lendülettel fejlődik. Évente Az én hazám Tambovban mérik össze erejü­ket, tudásukat az amatőrfilme­sek, természetesen a nagy nyil­vánosság előtt. 1972-ben a ver­seny az „Én hazám” jelszó je­gyében zajlott. Az első díjat a két tambovi munkás: G. Kor- nyejev és O. Kaverin által ké­szített „És erősíteni ezt a ba­rátságot” című film nyerte. daság megrendeléseit, több műtrágyát juttatnak a mező- gazdaságnak. A mezőgazdaságban dolgod zók a meglévő termelőkapaci­tások mind jobb kihasználásá­val, a tudományos-technikai forradalom gyorsításával, a hatékony vezetési módszerek kiaknázásával növelik a ga­bonafélék, az ipari és takar­mánynövények, a zöldség és gyümölcs, az állattenyésztés hozamait. A mezőgazdaságban a munka termelékenységét 8—10 százalékkal kívánják nö­velni, a termékek önköltségét pedig 5—7 százalékkal csök­kenteni. t Mindezekkel el kívánják ér-' ni, hogy a népgazdasági terv fő célkitűzéseit december 27-ig teljesítik és terven felül 25 millió rubel értékű terméket állítanak elő. Tanuló munkások A tambovi vegyikombinát­ban nagy gondot fordítanak a technológiai folyamatok töké­letesítésére. Hamarosan e fo­lyamatok 85 százaléka auto­matizált lesz. Ennek következ­Petőfi Tambovban is népszerű Petőfi születésének 150. év­fordulójáról szerte a Szovjet­unióban, így Tambov megyé­ben is megemlékeztek. A nagy magyar költő igen nagy nép­szerűségnek örvend a Szovjet­unióban. Művei orosz fordítás­ban még a forradalom előtti időben megjelentek, a szovjet­hatalom éveiben pedig olyan híres költők tolmácsolták, mint Tyihonov és Paszternák. Az utóbbi években — írja a Tambovszkaja Pravda — észrevehetően megnőtt a tam­bovi olvasók érdeklődése is Petőfi iránt. A Puskinról el­nevezett megyei könyvtárban Petőfi műveit és a róla szóló könyveket az olvasók külön­böző rétegei, köztük különösen a diákok, tudósok, technikusok és mérnökök keresik. A könyv­tár ki tudja elégíteni az ér­deklődést, hisz több példány­ban megtalálható itt Petőfi összes verseinek négykötetes gyűjteménye, de vannak egy­kötetes vers- és elbeszélőköl­temény-gyűjtemények is. Nagy érdeklődéssel olvassák Luna­csarszkij cikkét a költőről (Cikkek az irodalomról gyűj­teményben található) és Gers- kovics könyvét: „Petőfi Sán­dorról”. Ez utóbbi könyv nép­szerűén mutatja be a költőt. A jubileum alkalmából a könyvtár kiállítást rendezett az olvasóteremben. Itt bemutat­ták Petőfi műveit, a munkás­ságát méltató könyveket, folyó­iratokat és újságokat. Ezen túlmenően a könyvtár dolgo­zói is méltatták a nagy forra­dalmár költő munkásságát. Új klubok A zsergyevszki járás Tw- golukov falujának lakói a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját új kultúr­palotában ünnepelték. A kultúrpalotát a Gigant kol­hoz építtette. A kultúrpa­lotában szélesvásznú filme­ket is bemutathatnak és itt kapott helyet a népművé­szeti múzeum is. A sokter­mes kultúrpalotában zene- és énekkarok, műkedvelő színjátszók és táncegyütte­sek próbálnak esténként. Az utóbbi öt évben több mint 150 hasonló kultúr­palota és klub épült Tam­bov megyében. Tambov—Tolna jelvény A tambovi elektromos beren­dezések gyára Tambov—Tolna jelvényt készített. A színes zo­mánccal díszített acéllemezen a következő olvasható: „Tam­bov—Tolna”. Ez a két szó azo­kat a baráti kápcsolatokat fe­jezi ki, amelyek Tambov és Tolna megye dolgozói között alakultak ki. Ugyanezt a témát vették alapul új ajándéktár­gyak készítésekor a tambovi művészeti és emléktárgyakat gyártó üzem dolgozói is. Az ajándéktárgyakat — díszzseb­kendőket és másokat — sok­színű orosz és magyar motívu­mokkal díszítik és minden tárgyon ott olvasható ez a so­kat mondó szó: „Druzsba” — Barátság. Kevesebb munkás — több termék A scsekinszíki vegyikombinát tapasztalatai mind nagyobb mértékben terjednek a Szov­jetunióban. Tambov megyében a Moszkva alatti vegyészek módszerei alapján a technoló­giai berendezéseket előállító üzem dolgozói kezdték el a munkát. A scsekinszki mód­szer lényege: kevesebb dolgo­zó — több termék. Nemrégen összegezték az üzemben az új módszer eredményeit. A négy hónap eredménye: 5 százalék­kal kisebb létszám és 8,1 szá­zalékkal több termék. A mun­katermelékenység 13,3 száza­lékkal, a dolgozók átlagbére pedig 9,2 százalékkal nőtt. Egy parasztcsalád diplomái A nyikiforovi járás Jurlov- ka falujának lakója — Andrej Szemjonovics Asztahov — ősi földművelő. Apja és dédapja írástudatlanok voltak és me­zőgazdasági béresként szolgál­tak a falusi gazdáknál. Andrej Szemjonovics sorsa másként alakult a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom után. A szovjethatalom gon­doskodásénak köszönhető, hogy mind a hat gyereke tanulha­tott. Jurij és Nyikoláj mér nők, Taiszija és Valentyina középiskolai tanár lett. Viktor a zeneiskola befejezése után zenetanár lesz, Júlia pedig a Tambovi Pedagógiai Intézet­ben tanul. Ma Jurlovka lakói közül minden hatodik középiskolai, és minden tizennegyedik fel­sőfokú végzettséggel rendel kezik. tében a nehéz munkát végző és kis szakképzettséggel dol­gozó munkások számát 20—25 százalékkal csökkentik. Helyü­ket magasan képzett szakem­berek foglalják el. Hogy ezt a munkát elláthassák a dolgo­zók, a gyárban átképzik őket. 1972-ben 300 munkást tanítot­tak be a bonyolultabb mun­kára és több mint ezer mun­kásnak növelték a szakkép­zettségét, illetve képezték ki őket új szakmára. A kombinátban hasonló mó­don törődnek az általános és szakmai műveltség fejleszté­sével is. Jelenleg a gyár dol­gozói közül 112-en tanulnak munka mellett főiskolán, 104- en technikumban. Ezenkívül 8 ösztöndíjasuk sajátítja el a vegyész szakmát az- egyeteme­ken. Céljuk:, az ötéves terv végére a szakemberek számát 80—86 százalékkal növelni. A hatodik cukorgyár Nemrég, a Tambovtól mintegy 30 kilométerre lévő Kavian vasútállomás mö­gött még a szovhozok föld­je kezdődött — olvasható a Tambovszkaja Pravdában. — Most egy kis város van itt. Itt épült fel a Zname- ni Cukorgyár, amelynek korszerű, automata gépei naponta 30 ezer mázsa cu­korrépát képesek feldol­gozni. Az építők és szere­lők gyönyörű gyárat emel­tek üvegből és betonból, amelyben nemcsak korsze­rű gépek kaptak helyet, ha­nem kitűnő munkakörül­ményeket is biztosítottak a cukorgyári munkásoknak. Tambov megyében ez a hatodik cukorgyár. Belépé­sével az összes cukorgyár naponta 150 ezer mázsa cu­korrépát dolgoz fel, amely napi 16 500 mázsa cukrot jelent. Micsurinszkban balettiskola létesült. Tapasztalt pedagó­gusok irányítása alatt száz kzépiskolás ismerkedik a tánc titkaival. Áz iskola növendékei gyakran vendégszerepelnek az üzemekben és gyárakban, az iskolákban és a főiskolákon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom