Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

* TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) MJE >YflR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 79. szám. ARA: 1,20 FORINT Szerda, 1973. április 4. Hagy eredményeket értünk el, hűek maradtunk az einyert szabadsághoz Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke mondott beszédet a szekszárdi nagygyűlésen Felszabadulásunk 28. évfordulójának tiszte­letére április 3-án este 7 órai kezdettel ünnepi nagygyűlést rendeztek . Szekszárdon a Babits Mihály megyei művelődési házban. A dél- /utáni órákban a megye és a város párt-, ál­lami és társadalmi szerveinek vezetői, üze­mek, termelőszövetkezetek és hivatalok kép­viselői megkoszorúzták a Felszabadulás téri és az alsóvárosi temetőben levő szovjet hősi emlékművet. Ezután a dolgozók a művelődési ház nagytermében gyülekeztek, hogy meghall­gassák a nagygyűlés szónokát. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Párdi Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, Tolna megye Ta­nácsának elnöke, dr. Solymosi Mihály megyei rendőrfőkapitány, Rúzsa János, a városi párt- bizottság első titkára, Császár József, a városi tanács elnöke, szovjet vendégek, valamint a város társadalmi életének kiemelkedő szemé­lyiségei, kiváló dolgozók. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd átadta a szót Párdi Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének. Párdi Imre beszéde — A mai ünnepi megemlé­kezésen hazánk felszabadulásá­nak, népünk újjászületésének 28. évfordulóját ünnepeljük. Naptárainkban a múltban és a jelenben is számos piros szín­nel jelzett ünnepet találhat­tunk és találhatunk ma is. Áp­rilis 4-e azonban a legköze­lebb áll szívünkhöz, emberi méltóságunkhoz, mai életünk értelméhez és valóságunkhoz. Közel három évtizeddel ez­előtt szabadult fel hazánk a hitleri' fasizmus igája alól és indult el népünk a szabadság, a nemzeti függetlenség birto­kában az új élet, a szocialista haza építésének útján — kezd­te beszédét Párdi Imre. — A szovjet hadsereg kato­nái, hősei nagy áldozatokkal, életük és vérük árán nyitották meg népünk számára az új Ezután így folytatta a szó­nok: — Az elmúlt 28 eszten­dő történelmi .mértékkel mérve nem nagy idő. De ha ezt az időszakot a dolgozó ember szá­mára legfontosabb nézőpontból vizsgáljuk, abból, hogyan ala­kult az emberek millióinak élete, akkor meggyőződéssel mondhatjuk: az elmúlt 28 esztendő alatt évszázadokat hagy­tunk magunk mögött. A szónok által ismertetett számadatok, az elért eredmé­nyek közül a legfontosabbak felsorolása mintegy mérlegét — Jelen időszakban a cse­lekvés programját pártunk X. kongresszusának határozatai, a negyedik ötéves tervünkben foglalt feladatok jelentik — mondotta ezután Párdi Imre. — Pártunk Központi Bizottsá­ga múlt év novemberében meg­társadalomhoz vezető utat. Ma. amikor felszabadulásunk első napjaira emlékezünk, a hála és a köszönet legőszintébb sza­vait küldjük a testvéri szovjet népnek. — Őszinte tisztelettel és a legnagyobb megbecsüléssel kö­szöntjük azokat a kommunis­tákat, igaz hazafiakat, akik a szovjet hadsereg oldalán har­coltak szabadságunkért, né­pünk becsületéért, akik itt vannak ma is közöttünk és ve­lünk együtt ünnepelnék, Párdi Imre ezután azokról a veszteségekről beszélt, amelyek népünket a háborúban érték, majd méltatta az újjáépítés nagyszerű munkáját, amelyet a magyar dolgozók a kom­munista nárt vezetésével haj­tottak végre. adták a három évtized nehéz, de szép és lelkes munkájának. Elég csak néhány tényre utalni: a magyar ipar terme­lése ma kilencszerese a felsza­badulás előttinek, a mezőgaz­daság mintegy ötven százalék, kai termel többet, mint 1938- ban. Hazánkban megszűnt a munkanélküliség, a létbizony­talanság, felszámoltuk az írás- tudatlanságot, minden faluba eljutott a kultúra nagykövete: a villanyfény, és mindezeken túl felmérhetetlenül értékes az, hogy a mi társadalmunk­ban tisztelik a dolgozók embe­ri méltóságát és népünknek is becsülete van a világban. tartott ülésén áttekintette és ellenőrizte, hogyan valósulnak meg a X. kongresszus határo­zatai. Központi Bizottságunk megállapította: „A X. kong­resszus bel- és külpolitikai irányvonala, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és művelődés­politikai határozatai helyesnek bizonyultak, kiállották a gya­korlat próbáját.” — Országunkban negyedik ötéves tervünk első két évé­ben is a termelőerők jelentős fejlődése következett be. Az elmúlt két év alatt a nemzeti jövedelem 12 szá­zalékkal, az ipari terme­lés 12,3 százalékkal növe­kedett. Az iparban a termelés növe­kedését teljes egészében a ter­melékenység növekedésével ér_ tűk el. — A mezőgazdaság terme­lése az utóbbi két év átlagá­ban 12 százalékkal volt nagyobb mint a harmadik ötéves terv­időszak évi átlagos termelése. Szocialista mezőgazdaságunk ötéves tervünk elmúlt idősza­kában .eredményesen teljesí­tette feladatát. — Az ország fejlődéséhez hasonlóan az elmúlt évek Tol­na megye lakossága számára is a gazdasági fejlődést, a tár­sadalmi és személyi javak gyarapodását jelentették. Nagy változás következett be a gaz­daság szerkezetében és ezzel együtt az életviszonyokban is. A foglalkoztatottak száma az 1966—70-es években az ipar­ban 51 százalékkal, az építő­iparban 39 százalékkal nőtt. A 28 év alatt évszázadokat hagytunk magunk mögött Á cselekvés programját a X. kongresszus határozatai jelentik harmadik ötéves teív végén a megyében az aktiv keresők egy- harmada az iparban és építő­iparban dolgozott Az iparosí­tás a negyedik ötéves terv időszakában is folytatódik. A megyében épül fel hazánk első atomerőműve. Az iparosodás, amely nem szűkíthető le csak az ipari üzemek létesítésére, egyre nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban. Ennek Tol­na megyében különösen nagy a jelentősége, mivel a mezőgaz­dasági termelés színvonalát te­kintve, országosan rangos he­lyet képvisel. A továbbiakban az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyoz­ta: — Most az a feladat áll előttünk, hogy a Központi Bi­zottság határozatainak érvényt szerezve, konkrét kormányzati intézkedésekkel, kérve a dol­gozó tömegek eddiginél is ak­tívabb és cselekvőbb támoga­tását, olyan irányban fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy min­den szinten, az irányításban és a gazdálkodásban is, tovább növekedjék a munka társadal­mi eredményessége és egyre szűkebb térre szorítsuk mind­azt, ami a gazdaság intenzív irányú fejlődését gátolja. — Mindez kötelezővé teszi számunkra, hogy eredménye­ink tudatában fokozzuk erő­feszítéseinket munkánk fogya­tékosságainak megszüntetésé­ért. Ne legyünk elégedettek azzal a teljesítménnyel, ami az adott feltételek mellett jobb is lehetett volna. Sokat tehetünk még és kell is tennünk a mun­ka termelékenységének növe­léséért, a munkaeszközök ha­tékonyabb kihasználásáért, a magas műszaki-technikai és technológiai színvonalat kép­viselő termelési eljárások be­vezetéséért. Tagadhatatlan, hogy üzemeinkben még na­gyok azok a tartalékok, ame­lyek a munka- és üzemszer­vezés javításával, a vezetés színvonalának szüntelen eme­lésével felszínre hozhatók. A szocialista munka hajtóerői­ben nagy erőforrást képvisel az a tényező, amely az igazsá­gos és emberséges munkahelvi légkör megteremtésében rej­lik. Arra kell törekednünk, hogy mindenütt érvényesüljön a kölcsönös bizalom a veze­tők és a dolgozók között, a kollektíva véleményének igénylése, a munkahelyi rend, a dolgozókról való állandó gondoskodás. Politikánk következetesen internacionalista Politikánk néhány külpoliti­kai vonatkozását érintve a szó­nok rámutatott: — Dolgozó né­pünk nemcsak azért támogatja pártunk politikáját, mert lát­ja, hogy ebben a politikában mindennapos érdekeinek esz­mél a cselekvés gyakorlatával párosulnak, hanem azért is, mert ez a politika következe­tesen internacionalista. A be­csületes dolgozó ember érzel­mében mindig internacionalis­ta volt, hiszen az elnyomatott- ság és a kizsákmányolás kö­zös sorsa összekötötte őt hatá­ron túli osztálytestvéreivel. Ezen az ünnepi megemlékezé­sen szeretném különös súly- lyal aláhúzni a Szovjetunió­hoz, a testvéri szovjet néphez való kapcsolatunk jelentősé­gét. A népeink közötti kapcso­latokat a közős sors, a sza­badság kivívásáért és vé­delméért folyó harc, a bé­kés építőmunkában meg­valósult együttműködés ko­vácsolta és tette örök ér­vényűvé. — Hazánk felszabadulásának 28. évfordulóján meggyőződés­sel és büszkeséggel mondhat­juk: Nagy eredményeket értünk el, hűek maradtunk az elnyert szabadsághoz.' A becsületes és szorgalmas munka meghozta gyümölcsét. Népünk a szocializmus épí­tésének útján elért győzel­mek tudatában bizakodás­sal tekinthet a jövőbe. Tudjuk, hogy a szocializmus teljes felépítésének előttünk álló feladatait csak akkor old­hatjuk meg eredményesen, ha továbbra is becsületesen és szorgalmasan dolgozunk, ha hűek maradunk kommunista elveinkhez, ha megőrizzük, és szüntelenül erősítjük pártunk és a dolgozó tömegek kapcso­latát — Azzal a meggyőződéssel, és szilárd elhatározással te­kintünk az elkövetkező évek elé, hogy következetesen vég­rehajtjuk pártunk X. kong­resszusának, Központi Bizott­ságunk múlt év novemberi ülésének határozatait, teljesít­jük IV. ötéves tervünket, hogy az elkövetkezendő időszakban felépítjük hazánkban a szocia­lizmust, és megteremtjük né­pünk boldog jövőjét: a kom­munizmust — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Párdi Imre. Az ünnepi beszéd elhangzása után K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára mon­dott zárszót, majd az Inter- nacionáléval befejeződött a szekszárdi nagygyűlés. Az ünnepség második részé­ben művészi műsor szórakoz­tatta a megjelenteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom