Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-28 / 98. szám
Testvérvárosok Gazdaságfejlesztés, internacionalista alapon Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődésének évtizedek óta — és természetesen napjainkban is — fontos ösz- szetevője a szocialista internacionalizmus, amelynek elveit a gazdasági életben a KGST- országok széles körű együttműködése, fejlődő integrációja tükrözi és érvényesíti. A szocialista országokkal való gazdasági együttműködés jelentőségét export-import forgalmunkban való részvételük, arányuk híven kifejezi, hogy az együttműködés a népgazdaság egész újratermelési folyamatában — a nyersanyag- beszerzéstől az értékesítésig — kapcsolja össze gazdaságunkat a szocialista országokéval. Gazdasági együttműködés-^ nek ugyanez a fő jellemzője, számunkra azonban annak is nagy jelentősége van, hogy az együttműködés csomópontjai, legintenzívebb formái azokon a területeken alakulnak ki, amelyeken egy-egy középlejáratú tervidőszakban elsősorban és nagy lépésekkel kívánunk előrehaladni. Más fogalmazásban : együttműködésünk mindig a gazdaságfejlesztésben kulcsszerepet betöltő területekre, feladatokra összpontosulj A jelenlegi tervidőszakban gazdaságpolitikánk fő cél ja, a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, amit az iparban a gazdaságosabb termelési struktúra kialakításával kívánunk szolgálni. Ezt a gazdaságpolitikai célt és feladatot tükrözik a negyedik ötéves terv központi fejlesztési programjai, amelyek népgazdasági szinten javítják — részben a termelés, részben a felhasználás — hatékonyságát. A hat központi fejlesztési program közül öt szorosan kapcsolódik a KGST- orszá gokkal való két- és többoldalú gazdasági együttműködéshez. Magyarország energiahordozókban szegény, szeneink alacsony kalóriatartalmúak, nagy költséggel bányászhatók. A földgázprogram, a szénhidrogén-felhasználás gyors ütemű fejlesztése ilyen adottságok között fokozottan javítja mind a termelés, mind az energiafelhasználás gazdaságosságát. Az ötéves terv azt tűzte ki célul, hogy a szénhidrogének aránya 53—55 százalékra emelkedjék. S bár a hazai földgáztermelést 1975-ig kb. 5 milliárd köbméterre növeljük, a gazdaságosabb energiahordozó-struktúrát csak a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió segítségével, szállításaival — biztosíthatjuk. A múlt év végéig megépítettük a Barátság II. vezetéket, amelyen a későbbiek során évi 10 millió tonna kőolajat szállíthatunk. Megkezdtük a Testvériség gázvezeték építését, amely 1975-ben 1 milliárd köbméter földgázzal gyarapítja a felhasználható szénhidrogén mennyiségét. Az energia- ellátás korszerűbb szerkezete népgazdasági szinten sok milliárd forinttal csökkenti az energiahordozók termelésének költségét. A magyar—szovjet timföld- alumínium termelési együttműködéshez kapcsolódik az a központi fejlesztési program, amely a hazai alumínium-feldolgozó kapacitásokat bővíti. A magyar—szovjet termelési együttműködés a népgazdaságunk rendelkezésére álló nyersalumínium mennyiségét mintegy 250 ezer tonnára növeli. Alumíniumfelhasználá- sunk. annak egy főre jutó mennyisége már elérte a fejlett tőkésországok szintjét. Az együttműködés és az alumíni- umfeldolgozó-kapacitás fejlesztésének legfontosabb népgazdasági előnye emellett az, hogy az alumíniumbőség kedvezően befolyásolja külkereskedelmi mérlegünket, mert az alumínium féltermékek és készáruk bármely piacon — a fejlett tőkésorszögokban is — jó áron értékesíthetők. A korszerű közúti járművek, mindenekelőtt az autóbuszok gyártásának fejlesztése — ez is központi program — egyidejűleg nyújt lehetőséget a magyar gépipar termelési szerkezetének átalakítására — ezt példázza a Vörös Csillag Traktorgyár bekapcsolása a járműgyártásba — és széles körű nemzetközi kooperációra, amelynek legjelentősebb vetü- lete a magyar és a szovjet autóipar együttműködése. Ebben a tervidőszakban a magyar közúti járműipar több mint 30 000 autóbuszt és nagy mennyiségű gépjármű-részegységet. alkatrészt szállít a KGST-országoknak. Együttműködő partnereink ugvan- csak részegvségszállításokkal járulnak hozzá, hogy Magyarországon létrejöjjön Európa legnagyobb autóbusz-gvár- tó bázisa, amelynek termékei — egyelőre még kisebb számban és résziben tőkés cégekkel való kooperációk révén — a nem szx»cialista országokban is megjelentek. Az olefin-program elsősorban magyar—szovjet, kisebb mértékben magvar—lengyel beruházási-termelési együttműködésre épül. Ez a program lehetővé teszi egv nemzetközi viszonylatban is gazdaságos kapacitású petrolkémiai üzem építését, amelynek hazai szükségletet meghaladó termelését — az etilént, a propilént és a butadlént —• másmilyen, nálunk nem gyártott műanyagipari alapanyagok ellenében értékesíthetjük. A központi fejlesztési progAz első figyelmeztetések már évekkel ezelőtt elhangzottak, mostanáig azonban cselekvést sürgetővé érett a felismerés: hazánkban csökken a szőlő termőterülete és évről évre kevesebb bor terem, A közelmúltban a Miniszter- tanács is foglalkozott ezzel a témával és az intézkedések egész soráról határozott. A kormányzat a korszerűség oldaláról közelítette meg a kérdést. Az igazi baj ugyanis az, hogy hazánk 218 ezer hektárra csökkent szőlőtermő területéből mindössze 47 ezer hektár a korszerű. A magyar mezőgazdaságban az átlagos szőlőhozam hektáronként 30 mázsa körül mozog, holott a fejlettebb szőlőtermelő országokban még ennek a duplája sem különösebb dicsőség. Hazai közgazdasági viszonyaink között a harmincmázsás termés még jókora ráfizetéssel jár. Harmincöt mázsa körül van az a határ, ahol az egyenleg nulla, vagyis se haszon nincs, se ráfizetés. A többi mezőgazda- sági ágazatok azonban hasznot hoznak, tehát szőlőt telepíteni. termelni akkor érdemes, ha 60—80 mázsa körüli termések mellett már jelentős haszon mutatkozik. Ebben igyekszik segíteni a minisztertanácsi határozat, mégpedig különböző eszközökkel. Ezek között a legjelentősebb kétségkívül a telepítéshez, vagy korszerűsítéshez biztosított, vissza nem térítendő állami támogatás, dotáció. Ezt most kiterjesztették a síkvidéki területekre is, és összegét is megemelték. A bank 6em ragaszkodik mereven valami ram és az együttműködés lényege: gazdaságos méretű petrolkémiai üzemet hozhatunk létre, s egyidejűleg szükségtelenné válik különféle vegyipari termékek kismeny- nyiségű belföldi szükségletének kielégítésére olyan üzemek létesítése, amelyek csak ráfizetéssel működhetnének. A számítástechnika elterjesztése és az ehhez szükséges eszközök gyártása ugyancsak központi fejlesztési program, amit az indokol, hogy a gazdasági fejlődés mai szakaszában a számítástechnika széles körű alkalmazása jelenti azt a láncszemet, amely az intenzív termelési módszereket ösz- szekapcsolja a korszerű irányítási módszerekkel. Ennek a központi fejlesztési programnak a megvalósítását az biztosítja, hogy a KGST-országok egvséges számítógéprendszert alakítottak ki, azt közösen fejlesztik, a számítógépeket, s azok tartozékait szakosította« gazdaságos méretű sorozatokban gyártják. Ez a fejlesztési program átalakítja a hazai híradástechnika és a műszeripar termékszerkezetét, s a kölcsönös áruszállításokat is bőviti, mert az együttműködő országok ellátják egymást az általuk gyártott számítástechnikai termékekkel. A magyar ioar ebben a műszaki fejlesztési és termelési együttműködésben a kis kapacitású számítógépek és az úgynevezett periférikus berendezések szakosított gyártásával vesz részt. A szocialista országok gazdasági közössége, tudományos, műszaki együttműködése lehetővé teszi, s egyben igényli is népgazdaságunk korszerűsítését. a megvalósuló integráció nyújtotta előnyök sokoldalú kihasználását. GARAMVÖLGYI ISTVÁN előre kikötött arányú saját erő biztosításához; hanem az állami támogatás és a saját erő közötti különbséget kedvezményes lejáratú hitelből biztosítja. Tehát ma már meg van a lehetősége annak, hogy a nagyüzemek szőlőt telepítsenek, vagy arra érdemes nagyüzemi tábláikat korszerűsítsék. Nagy figyelmet fordít a mostani határozat a szakszerűség követelményeire. A támogatás lehetővé teszi például, hogy már a telepítéskor nem is nagy adagú, hanem hatalmas adagú műtrágyát dolgozzanak bele a talajba, és így évekre biztosítsák az új ültetvény erőteljes fejlődését. A szaporítóanyag mennyiségére. de különösen minőségére is jobban ügyelünk most, mint a megelőző nagy telepítések alkalmával. Nagyon lényeges, hogy az állami támogatást csak pályázat útján lehet elnyerni, tehát kiszűrhető az öncélú vállalkozás, például az, hogy valaki egészen silány területre akarjon szőlőt telepíteni. (Más kérdés az úgynevezett gyenge adottságú téeszek ügye. Ók termő szőlőik hozama után árkiegészítést kapnak, mert náluk a gazdaságosság másként nem biztosítható.) Szerepel a feltételek között a megfelelő termőterület-mére. tek biztosítása, a gépesítés lehetőségeinek megteremtése is. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány- határozat eléri majd a kitűzött célt. A jó adottságú gazdaságoknak érdemes lesz szőlőt telepíteni, vagy korszerűsíteni, különösen akkor, ha a Április utolsó vasárnapja a testvérvárosok napja. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1957. április 28-án is vasárnap volt, akkor alakult meg a Testvér Városok Világszövetsége, és napjainkban már 1400 város tanácsa, elöljárósága, sok százmillió lakója ápol egymással igen gyümölcsöző, a közösség hasznát szolgáló testvéri, baráti kapcsolatot. A Testvér Városok Világszövetsége végrehajtó tanácsának két magyar tagja is van: a Fejér megyei és a Szeged városi tanácselnök. A szocialista országokból 36, a tőkés államokból 23 várossal, megyével, területtel tartanak testvéri kapcsolatot magyar tanácsok, városiak, megyeiek. A testvérvárosi kapcsolat, a kölcsönös látogatások, véleménycserék, a személyes ismeretségek megannyi kitűnő alkalom arra, hogy például a különböző társadalmi rendszerű országok középigazgatási szinten is „gyakorolják” a békés egymás mellett élést. A baráti, a szocialista országok városai, megyéi pedig — kitűnő gyakorlat! — rengeteget tanulhatnak egymástól éppen társadalmi rendszerük azonos_ sága miatt. Különösen gyümölcsöző testvérvárosi, testvérmegyei, illetve területi kapcsolatokat teremtettek magyar városok, megyék szovjet városokkal, területekkel. A Szimfero- polban tartott Bács-Kiskun megyei kiállítás viszonzásakép_ pen például tavaly a krimi te_ rület népgazdasági eredményeit bemutató gazdag kiállításban gyönyörködhetett sok ezer kecskeméti és környékbeli lakos. Győr-Sopron megye Örményországnak, Vas megye a Mari Autonóm Köztársaságnak nyújtott testvéri jobbot, Győr-Sopron megye is az NDK-beli Erfurt kerület együttműködésének ötödik évtermést fel is dolgozzák, tehát bort adnak eL Az új körülmények között a szőlőkultúra nem lesz mostohagyerek, nem lesz érdemes a ráfizetés csökkentése érdekében kivágni a termő szőlőt, inkább arra törekednek majd a gazdaságok, hogy ezt az ágazatot is korszerűbbé tegyék. Ettől várhatjuk a probléma megoldását. Persze nem gyorsan, mert például addig, amíg nincs elegendő szaporítóanyag, erősebb iramú telepítés nem is képzelhető el. Nem számítunk a szőlőtermő területek növekedésére sem. Inkább a koncentrálódás következhet majd be. Esetleg kevesebb gazdaság foglalkozik ezzel a kultúrával, de nagyobb területen, jobb fajtákkal, megfelelően gépesítve. (A szőlő- betakarító kombájnokat csak tavaly próbáltuk ki, de a siker minden várakozást felülmúlt.) Esetleg elképzelhető az is, hogy a szőlőtermelésben is lesznek — a kukoricához, cukorrépához, stb. hasonlóan — fővállalkozók, vagy gesztorok, akik saját, kitűnő gépparkjukkal a környező gazdaságok tábláinak művelését is elvállalják. Nálunk azonban a szőlőtermő területek igen jelentős hányada még ma is kisemberek kezén van. Mi történik ebben a szektorban? Végeredményben, a téeszek, vagy ÁFÉSZ-ek közreműködésével a kisembereknek is segíthetnek a kormányintézkedések. Ha ugyanis összefogva dombvidéken legalább tíz, sík vidéken legalább 20 hektáros összefüggő szőlőterületet telepítenek, akkor a szakmai előfordulóján, tavaly Győrött és Erfurtban is megrendezték a. barátság hetét. Legújabbkori történelmünk kiemelkedő eseménye, rendezvénye fűződik fővárosunk nevéhez: tavaly 29 európai főváros polgármestere, tanácselnöke, metropoliszok igen nagy felelősséget viselő vezetői tanácskoztak a száz éve egyesült Budapesten. A résztvevők elhatározták az európai fővárosok közötti még szorosabb összefogást, a földrész biztonságát szolgáló együttműködés további bővítését, és azt is. hogy közösen veszik fel a harcot a természeti környezetet, a lakosságot veszélyeztető szennyeződések, ártalmak ellen. Igen fontos politikai jelentősége is van a testvérvárosig testvérmegyei kapcsolatok bő« vítésének, ápolásának. A szocialista országokban azért, mert a helyi tanácsi, közigazgatási szervek kölcsönösen belekapcsolódhatnak a testvér- országok hasonló alakulatainak társadalmi, gazdasági és kulturális vérkeringésébe. A tőkés országoknak viszont éppen a kapcsolatok szélesítése segít abban, hogy hazánkrólj társadalmi rendszerünkről, helyi igazgatási szervezeteinkről valóságos képet és véleményt alkothassanak maauknak. Mindezek alapján helyes, ha a tanácsok arra törekednek hogy nemzetközi kapcsolataikat fejlesszék és a vezetői színtű küldöttségcseréket minél több szakmai, — tervezési, gazdálkodási, kommunális, szociálpolitikai, építési, közlekedési, idegenforgalmi stb. — delegáció kövesse. A testvéri kapcsolatok általános politikai céljait a szakmai véleménycsere, tapasztalatszerzés jól kiegészítheti a közösség javára. (Kulcsár) írások betartása esetén ugyanúgy megkapják az állami támogatást, mint a nagyüzemeké A nagy tábla művelése azután már történhet egyéni felosztásban. Ezen túl azonban a Minisztertanács nem tudott segíteni a kisemberek gondján. Az elavult módszerekkel, elvénült ültetvényeken történő szőlőművelést sajnos nem tudjuk gazdaságossá tenni. Egyébként pedig nagy távon — egv-két évtized távlatában — fel kell készülnünk arra, hogy amint az a gabonatermesztésben már megtörtént, a baromfitenyésztésben most van folyamatban, a bortermelése ben is mindinkább a nagyüzemek veszik át a főszerepet^ látják el borral a hazai fogyasztót, árualappal a külkereskedelmet. Ezért is nagyon fontos, hogy állami eszközökkel a nagyüzemi szőlőkultúra fejlesztésének lehetőségeit megjavítsuk — a nagyüzemi szőlőkultúra kibontakozásának távlatait megteremtsük. földeAki béla A Bonyhádi Vasipari Szövetkezet felvesz MARÓS SZAKMUNKÁSOKAT. és női betanított munkásokat. Jelentkezés: 7151 Bony- hád, Vasipari Szöv. Munkaügy. Tel.: 102. (543) Szőlő és bor
