Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-20 / 92. szám

ília István szákcsi nyugdí­jas tragédiája annyira élénken foglalkoztatja megyénk köz­véleményét, hogy sokan ve­szedelmes bűnözési hullám je­lentkezését emlegetik. Egye­sek már most latolgatják, hogy a bíróság súlyosbító kö­rülményként értékeli-e majd a gyilkosok terhére, hogy az életellenes bűncselekmények az utóbbi hónapokban elsza­porodtak megyénkben. Ez a probléma a büntetés kiszabá­sának körébe tartozik. Róla most csak annyit, hogy a bíró­ságnak szükséges tudnia: je­lentkezik-e egyáltalán adott te­rületen valamelyik bűntetti ka­tegória, mértékénél fogva, kü­lönös veszélyként. Honnan szerez erről tudomást a bíró­ság? A válasz ropoant egysze­rűnek tűnik: a statisztikából. Pontosabban: a bűnözési, ál­talánosan ismert nevén a kri- minálstatisztikából. Arról, hogy voltakénpen ml a bűnözés, egyénenként meg- ■ lehetősen eltérőek a vélemé­nyek. A fogalomnak találó meghatározását adia a ..A bű­nözés megismerésének statisz­tikai módszerei” című köny­vében a neves kriminológus szerzőoár, dr. Borsi Zoltán és dr. Halász Kálmán. „A bűnö­zés — írják — olyan megha­tározott időben és helyen (földrajzi, államigazgatási te­rületen) jelenlévő negatív, komolex társadalmi tomegje- lenség melv számtalan kap­csolatban, kölcsönhatásban van a legkülönbözőbb gazdasági és társadalmi jelenségekkel: ön­álló mozgástörvénye van, de ugyanakkor a társadalmi moz­gástörvényekkel is kapcsolat­ban áll, változásának iránya pozitív vagy negatív formában eltérhet a.^társadalmi mtoz-Sás- *öry4nyék által kifejezhető fejlődés fő vonalától, illetve azzal egybe is „eshet” A orecíz — és kíméletlen­nek tűnő őszinteségfl — meg­határozásból érthető, hogy a bűnözés sem a bűnelkövetők (normaszegők) számával, sem a bűncselekmények (norma- szegések) számával nem azo­nos. A két mennyiség szigorú kö^sönhatásai miatt a krimi­nológusok két alaovető oldal­ról: cselekményt és személyi oldalról vizsgálták a bűnözés helyzetét, Vizsgálódásaik kö­rébe a közvádas bűncselek­ményeket elkövető .személyek és a közvádas bűncselekmé­nyek tartoznak. ELSrt LAKÁSRA ROPPANT EGYSZERŰ... A jogerős bírói ítélet meg­nyugtató a társadalom számá­ra, hiszen azt lelkiismeretes nyomozás, egy vagy két fó­rum felelősségteljes mérlege­lése előzte meg. A bűnözés mérésére tehát kitűnő alatmak ígérkezik a jogerősen elítéltek számának alakulása. Nyom­ban megváltozik egyértelműen optimista vélekedésünk. ha eszünkbe jut, hogy különféle okok miatt nem minden nor- m aszegő kerül a bíróság elé. Hazai viszonyainkat tekintve nem büntethető — például — a 14 évnél fiatalabb személy, a szellemileg beszámíthatat­lan. Az sem, aki a felelősségre vonást megelőzően meghalt; de az a bűnelkövető sem, aki­nek személve nem válik is­mertté. Más normaszegők­nek azért nem a bíróság előtt kell felelniök, mivel cselekmé- lyük, súlya olyan csekély, . hogy jő útra térítésükhöz ele­gendőnek Ígérkezik a rendőri, az ügyészi, a bírói figyelmez­tetés. fegyelmi eljárás kezde­ményezése stb. SZÁMOLÁS az ismeretlennek; Á társadalom természetesen nem törődhet tétlenül bele, • hogy csupán a bíróság elé ke­rült esetek alapján következ­tessen a megelőzés teendőire. 1 Szilárdabb ehhez az alap, ha ' az adott időszakban elkövetett valamennyi bűncselekménnyel Kódkártyán a bűnözés A kriminálstatisztika korunkban — Quetelet tévédése — Közérdekű előrejelzés — Hány dollár egy emberélet ? számoL Ezeknek a normasze1- géseknek nagyobb hányadát Magyarországon az egységes rendőrségi-ügyészségi statiszti­ka tartalmazza. A nyomozás befejezésére nyert adatok alap­ján összegezik a normaszegé- seket, továbbá az ismertté vált és a fel nem derített el­követőket. Ezt tudva könnyen megértjük, miért mutatkoznak — bűncselekményi kategóriá­kon belül is — olykor igen nagy különbségek a bírósági, valamint a rendőrségi-ügvész- ségi statisztika adatai között Érzékeltetésül: 1964—68-ba.n a befejezett emberölések tettesei azért sem kerültek mindannyi­an a bíróság elé mivel 21,2 százalékuk öngyilkosságot kö­vetett el. Több ok miatt nem jut minden bűncselekmény a ha­tóság tudomására. Például: Valaki becsíp és alkalmi hölgyismerőse elemei tőle 500 forintot. Az illető — valószí­nűleg — óvakodik a feljelen­téstől, mivel attól tart, ha meg is kerül a Dénze, kaland­ja az asszony fülébe jut, ak­kor pedig régen rossz... A modem kriminálstatiszti- ka ezeknek a felderítési aka­dályoknak ellenére is megbíz­ható eszközökkel rendelkezik a rejtett — latens — bűnözés mérésére. Szocialista társadal­mi viszonvok között — amint erre dr. Borsi és dr. Halász rámutat —, értékes támpontok ehhez a néni ellenőrzés, vala­mint a felügyeleti szervek vizsgálatai. Vannak bűncselek­mények — például az ember­ölés —, ameivnek kategóriáján belül gyakorlatilag nincs la­tens bűnözés. Ég vannak ka­tegóriák, amelyeknél a latens hánvad az ismertté vált há­nyadnál jóval nagyobbnak té­telezhető fel; efféle a prosti­túció, a csempészés, a fegy­verrejtegetés. ________________ H ÄNYAN, hányszor, HOL, KIK A bűnözés —, amint fentebb említettük —, időben és tér­ben jelentkező társadalmi je­lenség. Bevált, sok évtizedes gyakorlat, hogy a bűnözés ala­kulását esztendőként veszik számításba. Külön statisztika mutatja, hogv adott területen hány bűncselekmény vált is­mertté, hogy hányán követtek el ott bűncselekményt, sót — szinte újdonságként — azt is, hogy melvik terület lakói kö­zül kerültek ki a normasze­gők. A vizsgált területi egy­ség lélekszámúnak megfelelő­en az adatokat 100 000 vagy 10 000 lakosra vetítik. Például: megyénkben 1969-ben 10 000 lakosra szánv'tva a normasze­gők száma 57 volt. abban az évben csak négv me«w be’v- zete volt ebken a vonatkozás­ban kedvezőbb a miénknél. Világszerte hatalmas erőfe­szítéssel keresik a kriminoló­gusok a bűnözés válságos mé­résére legalkalmasabb mód­szereket. s mindinkább csata­sorba állítják a korszerű gé­peket. Magyarországon — pél­dául — a felszabadulást kö­vető években csak kezdetleges masinák álltak rendelkezésre; naoiainkban a villamos szá­mológépek és a mindig ió szolgálatot tévő logarlécek mellé felsorakozott az elekt­ronika is. i . Két amerikai tudós — Sel­lin „és. Wolfgang — a bűnözés valóságos méreteinek megis­merésére pontozásos rendszer bevezetését javasolta. Ebben a skálában egv gyilkosság = 26 pont. E,gv járműlopás (kár nélkül) = 2 pont. Tízdollá­rosnál kisebb looás 1 pont. Bár a neves kriminológusok szisztémája kétségkívül figye­lemre méltó, r>vev alkalma­zásának abszurditása azonnal szembeszökő. MIRE KIVÁNCSI A KRIMINÄL­STATISZTIKCS7 Mindenre, gyakorlatilag min­denre. Érdeklik a már elmon­dottakon kívül a lakásviszo­nyok, a foglalkoztatottság, a járművek száma, a kereske­delmi fqrgalom. a válások, ön­gyilkosságok, tartási perek 6Zéma és sok más egyéb. Az olthatatlan — és a hivatástól elvál aszthatntl.gn — érdeklő­dés azon alapszik, hogy a bű­nözés társadalmi tömegjelen­ség; olyan jelenség, amivel — minimális túlzással szólva — az égvilágon miniden össze­függ. Dr. Gödöny József, az Or­szágos Kriminológiai és Kri­minalisztikai Intézet igazgató­ja „A társadalmi' fejlődés és a bűnözés alakulása” című cikkében kifejti, hogy hazánk technikai fejlődése azért nem okozta a bűnözés növekedését, mivel a fejlődés meghatározó jellege szocialista volt. Igen fontos dr. Gödöny Józsefnek az a megállapítása, amely sze­rint a társadalmi fejlődés nem jár együtt a bűnözés növeke­désével. ha azt megfelelő szo­ciálpolitikai intézkedések kí­sérik. Az OKKrI igazgatójának megállapítása Quetelet francia csillagász és statisztikus híres elméletének csattanó cáfolata. Quetelet ezt állította: „A bű­nözés évenként visszatérő olyan adó. amelyet az emberi­eégnek azért kell fizetnie, hogy társadalomban élhessen”. Eb­ből logikailag az következne, hogy minél magasabb rendű­én szervezett társadalomban élünk, annál magasabbra csapnak körülöttük a bűnözés hullámai... Mennyire másként igaz, jól szemléltetheti egy kis össze­hasonlítás. Hazánkban a jog­erősen elítéltek száma 1926- ban 73 310 volt, ez — némi hullámzással — 1930-ra 80 981- re emelkedett: 1970-ben pedig Magyarországon csak 66 677 ismertté vált bűnelkövető volt, ám az ismertetett okok miatt közülük sokan bíróság elé sem kerültek... FILOZÓFIA, POLITIKA A kriminálstatisztika fog­lalkozik a bíróságok büntetés­kiszabási gyakorlatával is. Következtetései értékes segí­tői mind a jogalkalmazásnak, mind a jogalkotásnak. A bű­nözés ellen vívott harcnak még hatékonyabb fegyvere lesz a kriminálstatisztika, ha az eddiginél többet tud nyúj­tani a bűnözés előrejelzésében, a kriminálprognózisban. Dr. Borsi Zoltán és dr. Halász Kálmán, a marxiz- mus-leninizmus filozófiai bá­zisáról vallja, bizonyítja, hogy lehet és szükséges bű­nözési előrejelzést adni — szo­cialista társadalomban. Para­doxnak tűnhet, e sorok íróia mégis úgy véli: a kriminál­prognózis akkor jó, ha —nem következnek be azok a nor- maszegések, amelyeket előre jelzett. Azért jó ebben az esetben, mivel célja nem a bűncselekmények „megjöven­dölése”. hanem időben adott információ azok megelőzésére^ BORVÁRÓ ZOLTÁN Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ferencz József 38 éves mö- zsi református lelkészt — amint január 7-én „Már- tírium vagy makacskodás” címmel megírtuk — a Szekszárdi Járásbíróság, majd a Szekszárdi Megyei Bí­róság magánlaksértés vétsége miatt 1000 forint pénzbünte­tésre ítélte. Az ügyben a Leg­felsőbb Bíróság elnöke tör­vényességi óvást emelt. A Leg­felsőbb Bíróság az ítéleteket hatályon kívül helyezte és a Szekszárdi Járásbíróságot új eljárás lefolytatására utasítot­ta. Imre László Két év nyolc hónap 25. — Nem mindenki bátor, aki nem féL — Nagyon hegyes a nyelve. Azok beszélnek így, akik még nem szerettek senkit. Mert azok nem is szenvedtek. — Honnan tudja maga eze­ket? — Megtanított rá az élet. — Tudja is maga, mi az élet Csak beszél itt. — Nemcsak beszélek. Azt mondom, amit gondolok, — Kigondolni könnyű vala­mit — Nem akarom én megját­szani magam. ígérje meg, hogy este találkozunk. Jó? Csönd támadt közöttük. Az­tán idegen hang riasztotta őket. Bika hangja: — Főnök! — gúnnyal csen­gett a hangja. — Itt van Pet- terson. — Akkor nekem mennem keil — mondta nyugodtan Ka- pailáró, belül azonban csupa egy nyugtalanság volt. Sokáig beszélgettek. Már délutánra járt az idő. Hozzá szerette volna tenni, visszajön nem­sokára, legszívesebben azt mondta volna, el se megy többé, hosszú idő óta ez az első nap, amikor úgy érzi, va­lóban éL Dehát ezt nem mondhatta, már Bika miatt sem. Elindult, vissza-vissza- aézve. nézz utánam, csak egy­szer nézz utánam, kislány, hogy találkozzon a nézésünk, tudjam, hogy rendben van minden. Nyugodtan jövök ak­kor hozzád, és egyszer el se megyek többé, nem voltam így még senkivel, mint Veled, mintha kővel ütöttek volna mellbe, nem tudok magamhoz férni, viszem az arcodat ma­gammal, viszem a szőke ha­jadat, a hangod simogaíását, ezt az ajándék-délelőttöt, amint ott állsz az ajtóban. Menj be. ne álldogálj ott Bi­kával. Nem olyan mint én. Leteper, mert képes rá, nem úgy szeretne szeretni, vigyázz, nagyon vigyázz Marika. Meg­állt, hogy kiáltson neki, hogy odaparancsolja maga mellé Bi­kát, de a kiáltásból csak fél­resikerült intés lett, talán észre se vették, vagy úgy tet­tek, mintha nem vennék ész­re, valamin nevetnek, talán őt nevetik ki, oda kellene menni, elzavarni Bikát, kopj le, ez a csaj nem neked szü­letett, ha pedig nem megy, a pofájára mászni, ráverni, ami ráfér, kutyákat uszítani rá, futna ki a világból, leg­alább innen ed, örökre, hogy ne is látná többé. Dúlva-fúlva ért Kicsiékhez, a két fiún látszott, ma seho­gyan sem megy nekik a mun­ka. — Petterson? — kérdezte, flfnjrtó körülöiéiíett» Kicsi és Kés röhögtek. — Nem is volt itt — vilá­gosította fel Kicsi. — Biká­nak piszkálta a csőrét, hogy nem jössz. Na, megállj Bika. Gyere csak, megtudod, hány a kettő. Fekete düh járta áj, a keze ökölbe szorult. Minden eszé­be jutott egy pillanat alatt, mennyi bajt okozott neki ez a rohadt, az első perctől kezd­ve, mióta csak megismerték egymást Gyűlölte, amennyire embert gyűlölni lehet, nyár eleji napok szerelemtüzében, amikor elszólítják, elbolondít- ják az embert attól, akit sze­ret Mert neki is kellene. Mi­re kell neked egy lány, aki tiszta? Fölment a létrára, mérgében olyan tempóval kezdte a falat lekaparni, hogy a másik kettő megbabonázva nézte, ilyennek nem látták még Kapellárót. Azután rá­juk is átragadt ez a lendület, a szájuk széle is elkeskenye­dett, arccsontjukra ráfeszült a bőr, homlokukon izzadság- csöppek gyöngyöztek, a meg­szállottak dolgoznak így, ko­nokul, semmit nem nézve, amíg egy csepp erő van ben­nük. így csak önmagát tudja hajtani az ember, aki csak a maga szolgája. Megverem. Agyonverem — izzott Kapelláró mérge. Hir­telen Bereczki alakja tűnt fel az emlékezetében, visszagon­dolt egy régi beszélgetésre, né­hány hete ismerte akkor még, szemük előtt tépte egymást két srác, ők kihajoltak az ab­lakon. valamelyik új ház ab­lakán. amelyen üveg sem volt még, a ház előtt, a sáros, lánc­talpas traktoroktól fölszagga­tott útoo ütötték egymást, he­ves kiszámítottsággal, a végén az egyik — zömök, pufajkás fiú — az arca elé emelte a két kezét, ujjai közül vér szi­várgott, ez a megadás jele volt, tudta, látta a másik is, otthagyta lassú léptekkel, erő­szakolt nyugalommal, néha azért hátrapillantva, nem ro­han-e rá hátulról a legyőzött ellenfél, előfordult már ilyen, de nem, a srác már semmit sem akart, elment a szégye­nével, megverték, mit tehe­tett volna? Bereczki akkor föl­emelte a mutatóujját és egye­nesen hozzá címezte a szót; no Kapelláró, tudod-e miért a soványabb győzött, és nem az erősebb? Azért, mert ő ütötte az elsőt. Mindig az győz, aki először üt. öreg igaz­ság. Persze ahhoz el is kell .találni. Jól kell eltalálni. Az épület nyitott ajtajában feltűnt Bika vállas alakja. Kö­zelebb jött. Vigyorgott. Meg­állt Kapelláró létrája alatt, arcáról még mindig nem tűnt el a gúny. Ebben a pillanat­ban, majdnem az orrhegyét súrolva, éles suhanással vá­gódott a spakli a padlóba, pontosan a bal hegyével, apró lengéssel a nyelében. Kapel­láró egy ugrással lent volt a ■ létráról. ' — Valamit akartál monda­ni, Bika? Na gyere — mond­ta egészen halkan — gyere, hogy azt a jó .. . -r- mocskos szavakat mondott, ami épp a szájára jött. Kicsi és Kés egy­másra nézett; mit csinálja­nak? Rémület ült a szemük­ben. Látták, itt ők semmit ■ sem tehetnek. Ami most kö­vetkezik, annak meg kell tör­ténni. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom