Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

persze írhattam volna a címben Csötönyi-völ- gyet, vagy Jobbparásztát, de itt vágyóik ismerős, a szívemhez is ez áll közelebb, meg ami itt. igaz, az lényegében igaz amott is. • • * .

Aztán a teljes igazság kedvéért, egybeírni, sem helyes, pontosan így hangzanék: új

gazdák. De amúgy érzem iga- zabbnak, mert az valósabb fogalmat takar.

Két-háromszáz öles parcellák. Kert szőlő, gyümölcsös. Inkább a második. S legtöbbje új telepítés. A tulajdonosok: mérnök, tisztviselő, üzemi munkás, orvos, katonatiszt, újságíró... szóval az egész társadalom. Úgy az. egész,

a • *

vj.. . ja

iszom. De ésaéVehettei: töb&röfiL, van itt-szóS-y( v * 1*

hpgy közbül jtt vajjnak á parasztok — most már tsz-lágok

— is. a régi gazdák. Az - .03 birtokok ugvapis néni alkotnak egységes tömböt', szána- szót szóródtak a régi parcellák közé, beékelődtek a megvoltba — inkább csak tarkítják a hegyet. A jellegén -vál- . toztatni természetesen nem ’ tudnak, színesíteni és gazdagítani viszont annál inkább.

Egyébként sajátos folyamat. Mennyit összeírtak már arról

— jól és rosszul — hogy, a parasztfiatalok otthagyják a földet, még a szőlőt is. Itt meg egyfajta visszavándorlás- nak lehetünk a tanúi a föld (pontosabban: szőlő gyümölcsös) felé. A pontos kép: elfe- le a fiatalság, odafelé — vagy inkább bizonyos értelemben, vissza — a középnemzedék vándorol.

Kikapcsolódás? Lehet. Kereseti forrás? Lehet. Esetleg a spekuláció fogalmáig fényéig? Lehet. Nosztalgia? Lehet.

Keressük a választ a miértre. Megtaláljuk? Nem hiszem. De ' keresni talán nem haszontalan.

*

K. J. (tisztviselő): (Egy tőkesorral . bíbelődik. Ha nem tudnám mennyire aprólékos tevés-vevést kíván a szőlő, azt hinném csak .imitálja a munkát. A metszőolló ritkábban csattan, mint a hivatásos napszámosoknál, de azok nem is nézik annyi ideig és főleg olyan gyönyörködve a kialakított tőkét.) Úgy maradt rám, mint szamárra a fül. Az első években nem sokat törődtem vele. pedig az örökséget becsülni kell. Aztán már restell- tem, hogv az én szőlőm a völgy csúfja. Most nézze meg, akár tanítani is lehetne. Lenz Moser. És kékfrankos. Mondták is annak idején az öregek, amikor átfordítottam az új módszerre: „Szegény Feri bácsi — az apám, isten nyugosztalja — ha látná, hogyan teszi tönkre ez a gyerek a birtokot!” Most már jönnek nézelődni. A borom meg híres lett a völgyben. Ez a hobbim. Hobbi? Több annál, a szenvedélyem. A bort kérdezi? MegH. F. (mérnök): (A nagydarab ember kezében úgy jár a kapa, hogy csak a vas' csilla- nását látni. Csak á sor végén egyenesedik' fel," égy h omlók - törlés idejéig. Amikor mégszö-. lítóm, megörül, lehet kicsit lazítani. Borral kínálni a tanyába invitál, mert & munka közben cäak vizet iszik.) Ha- már ilyen kíváncsi, megmondom.- Eredetileg parasztgyerek vagyok. Vagyishogy voltam. Sváb parasztígyérejt. Hogy melyik községben Váz mindegy. Volt nekünk ott?földünk, meg szőlőnk _ is. Elmúlt. Higgye el, nem sajnálom . Jó * állásom van. Négyezret keresek havonta. Nem néztem én a földnek még csak tájára sem. 'Aztán megnősültem. Pesti lányt vettem feleségül és — most kapaszkodjon meg . ■— egyszer csak az asszohy elkezdte rágni á fülemet; Apu.vegyünk egy darab szőlőt! /Akkor bennem megmozdult 'valami. Hát így esett, 'Mondja, látta maga már 'kelrii a napot, és tudja milyen a szőlő levélé,'amikor harmatos? Neip? Végyen maga is egy parcellát, nem bánja

meg. "vt#

* •*

P. I, (azt mpndja.j üzemi alle almazio.tt)^, i[Komótosan- sétál • a' násÉtók ájöáji írtakon., » .Első - o::l!aotásrá,/i&tái,'.,a . kapálás kész,.' a metszés' kész., népány barackfa mát vir^gQ^ni''.készülődik. Azok /meUétk. ’ Légy Tégy pillanatra '.ípegáíl. Aztán, yisz- szaindul av tanya irányába.) Miért?,. MégmontlönCén. Szítéra a bort. Ivedig kocsmában

Áfák*

óta:, Az ugyanis,nekem neitni;!

kelt Akarcfil, ■ tudíu: ‘hpgy mjt'L'

!#i. N<á .'Steife

masík,meg az." hogy szellemi foglalkozású ember vágVok' és , kedl á kikáppsoíódás. '' Nékem ez pqnfosan ’ínégíelel.: Volt egy kis üdülőm Domboriban. eladtam és vettem »helyette ezt a szőlőt: ,Otb: csak .heverni '.lehetett a víztartón, ittv> meg dolgozni is kell. Elhiszi: hogy kell a fizikai munka? Én életemben mindig dolgoztam, volt amikor a két kezemmel.

most sem ; tudok meglenni dolog néd-kül. Azt! hiszi, hogy! most a szeminárium anyagát mondtam föl? Téved. Amit

mondtam, úgy van.

•

H. F. (könyvelő): (Igazán

nem lehet intenzívnek nevezni. , ahogy dolgozik'. Ha gye-' rekről lenne szó, áz alkotó játék illenék legjobban mozgására, die ebben a kórban mondjunk inkább szórakozást. Cseppet sem örül, amikor meglát, ö az egyetlen, alti kartymyi itáliai sem-kínált, igaz, tanya nincs a szőlő mel- , lett. de a rend végén ott a hasas demizson. Mindvégig a kapa nyelére támaszkodott, amíg odalökte a néhány mondatot.) Maga is ezzel jön? Annyian kérdezték már. Voltak köztük irigyek isi A? egyik meg. is jegyezte, jól megy a < tagnak, ikre is. t*lUé. Na , és, - ha így van? Tudja mit? Hagy- . jufe egymást békén...

* ,

K~ P. bácsi (hatvan' évig egyéni paraszt, most nyugdíjas tsz-tag): (Hangos,, „hát te, Gyuri?”-val fogad. A tegezés is természetes, hiszen pende- lyes gyerek korom óta ismer, meg érthetői az öröm is, hiszen egy nyugdíjasnak pláne jólesik szót váltani az oly ' ritkán erre vetődő ismerősökkel. Pali bácsi itt lakik a hegyen a félig ház, félig tanyában. Él á'két keze munkájából, meg' a mindig kevesellt, de mütndig naevon várt nyugdíjából. A szőlőié tisztán tartott; sáéoen gondozott/de egy kissé mégis elszomorítanák a felkopott; öreg tőkék, öreg a. gazda, öreg á szőlő — sztomo- rú- az. öregség.) Elnézem őket. Értíátés híolőg ám vátosi^bm- Ixút.: pláne úrierribért kápával látni,/Né, ne szólj közbe, én.

úgy-- mondom,' Hoígy ’ úriembert. Persze, hogy rendesek.. nem is arról van szó. hanem a; munkának meg - kell adni a módját. A szőlő meg olyan, mint' a menyecske; babusgatni kell azt, akkor ad.. jó, jó, akkor, terem. Hogy-némelyiknek a szőleje szebb, mint az enyém? Igaz. de könnyű annak, ki most telepít, pénz kell, fiam, nekem

möicsösnek; akkor azt kell telepíteni.” Ezt még a földhivatali vezető mondatja vele, aminthogy azt is: „Sajnos

csak Szekszárdon mennek jól az .ügyek, itt nagy az- érdeklődés a kis parcellák vásárlása iránt, de például Simontor- nyán már érdektelenséggel állunk szemben.” Magánemberként- lelkesedik: „A szabad időt a természettel. a növényekkel kell összekötni.” Tőle tudtam még meg, hogy Szekszárdon az összes tartalék-földek ügyének in tézése a földhivatal hatáskörbe került, meg azt is. hogy ezek a kis parcellák tovább nem apró- zódbatnak. Örökölni tehát lehet, de csak egy tagban, megosztás nélkül.

Kaposi István ismertette az ' ígért számadatokat. Szekszárdon, a régebbi tulajdonosokat leszámítva körülbelül ezer ember rendelkezik ilyen kiskerttel. A területek 200—600 négyszögöl között váltakoznak. „2200 hold zártkertet alakítottunk ki. A tulajdonjog rendezése folyik, ez elengedhetetlen a termelési biztonsághoz. Vannak még parlagterületeink, folyamatosan azok is értékesítésre kerülnek. Ezeket a parcellákat a nagyüzemek képtelenek lettek volna hasznosítani, a kistulajdonosok viszont csodákat műveltek. A szakcsoportoknak nem látom értelmét, ehelyett inkább a kertbarátok körét hoztuk létre. Szakmai segítséget nyújtunk mindenkinek.! aki igényli.” S aztán szóba jön, hogy ez a segítség igen sokoldalú, mert egy négyszáz- öles terület, hozzá nem értés mellett. súlyos tehertételt je- lentliet a családnak de hozzáértéssel kedvezően belejátszhat a családi jövedelembe. A kertbarátok köre itt segít. VoJt^Vtór növénjurédelmi tájékoztató, szőlőmetszési bemutató és — az igények szerint szárítós' -előadásra- .kerül sor a jövőben. „Lesz itt még 2000 parcella is” — optimizmus, amivel * zárja mondandóját Kaposi István? Az, de megalapozott.

összegezni "kellene. de nem fontos. Az idézett vélemények önmagukért beszélnek. A kisparcellák élnek és, ami sokkal fontosabb, szépen élnek azok', akik szabad idejüket nem ultipartival, vagy- a kocsmai asztal mellett, nem semmittevéssel töltik, hanem pihenésük aktív pihenés.

LETENYEI GYÖRGY

meg az már ■“ a 'legkevesebb. Én már új módit nem kezdek. Öreg vagyok ahhoz, , meg lá- "v tód ez az enyém már százéves is megvan, még az apám forgatta alá a földet. Olyan, amilyen, nekem jó. Annyi megterem, amennyi nekem kell, eladni meg már úgysem akarok. No, de ne szaporítsuk annyit a szót, isten, isten... Hanem meg ne' írd, amit egy vén efaber. moíjdott.

Ahány ember, annyi féle. Akár-a szőlő. Könnyű lenne azt mondani, hogy mindenki szórakozásból veszi, műveli ezt a pár gzáz ölet. Azt is könnyű lenne mondani, hogy pénzt akarnak csinálni belőle, vagy éppen akad, aki nyerészkedni szeretne. Ilyen is vant , plyan is van.- A többség kikapcsolódásnak, szánja, hobbinak, szenvedélynek olyik. Ismerek, embert, aki —- egész famíliáját birtokossá. téve — már messze túl van a kétezer ölön, más barátom meg túlságosan soknak találja azt a háromszáz ölet is, amire most Alkuszik. Ha az elnevezésnek lenne jelentősége,- a nagyobbik. . áítúlnyonió .csoportot új- gazdáríák (így. egybeírva) nevezném,- az ‘elenyésző kevesekre- pedig ' mondanám: régi

gazdák — új köntösben. Persze itt; nem a köntös a fontos..

Azért még-zárjuk le ezt az írást, • hallgassak meg néhány htfeftálból'-"üiétéké§ véleményét «is, és azt' hiszem pár számadat ismertetése sem lesz mihaszna.

Szűcs Lajos, ,armegyei föld- hiy^-^ii'yez'elpÁ^zsial a .-.na- gyón; is',.gyakorlati’ megállapítással. kezdi, nogy, „minden taíppja^Bvi. jföldet meg*-, -.okelhrr mű vélni.” Vagyis/nem engedhetjük meg faágunknak a parlagi erületék lúx’usát.' „Ha .erdőre álkalfaás, akkor azt, ha szőlőnek, akkor azt, ha gyüA Szekszárdi * Vá-rosgazdál- kodási; Vállalát feladata elsősorban a távhőszolgáltatás, az állami ingatlanok karbantartása. ' A- vállalat dolgozói' tavaly 33 millió forint értékű munkát végeztek. A harminchárom fai] Íjából másfél-millió a város köztisztaságáért . végzett tevékeriypéfre ,iut.

A szemét szállíjása' — mert erről van szó' — az, uhszmunku kicsiny hányadát 'jejénti. Mégis a vállalat tevékehységét általában azon mérik, milyen a köztisztaság.

Tavaly novemberben meghibásodott az új 'Bobri begyűjtő- kocsi kuplungja. Egy hétig tartott mire a kocsit megjavították. S egy hé* glatt el- szemetesedett a város. A begyűjtés hetven százalékát a Bohr végzi,.

— Az a kérdés, —■' mondja Orbán György, a vállalat igazgatója, — hogy lehet-e alapos felkészülésről beszélni, amikor mindössze két' gépünk van. Egy Bobr: és egy Kuka típusú. Ha valamelyiknek akár égy csapágya eltörik, megáll a tudományunk.

Idén még egy Skoda Bobr típusú gyüjfekocsit, vásárol a vállalat; Hatszáznegvvenezer forintba kerül. Harmincöt szemétgyűjtő , konténerrel is gyarapszanak ugyanakkor a lakótelepek. Egy Bobr-konténer 12 ezer forintba kerül. Magán házakhoz aligha .helyezhető. Kivel lehetne megfizettetni ezt a;.roppant összegei? A leül t erű 1 eteken ■ beváltak a kukaedénvek,-Mosk_«»aj<l-C6eV 'iti ' 4

Megoldást szemétügyben!

rélgetik. Ahol a belvárosban eddig kuka volt, oda ezentúl Bohr kerül. A vállalat idén egymillió forintot költ eszközökre. A termelési érték másfél millió.

— Azért azt lássuk be, 1—

mondta e sorok írója —. hogy Szekszáxd sajnos szemetes város. . i

— A mi feladatunk — válaszolta az igazgató, — nem az utcák tisztán tartása, csupán a hulladék elszállítása. Világos, hogy ha a mi feladatunkat elvégezzük, házunk táj át szó nem érheti. ' ,

Világos. A másik gazda a város költségvetési üzeme.

— Véleménye szerint mi az

oka annak, hogy Szekszárdon két bábája is van a köztisztaságnak. ,.

— Csak. a magánvéleményem mondhatom,' —. így az igazgató s mondja, s kéri, hogy ez ne kerüljön írásba. Félreérthető, lenne;

A cikk ' szerzőjét viszont «fern gátolják hasonló' meggondolások. Kétségtelen, hogy koncentráltabb erűkkel köny- nyebb lenne, ami miatt most szidják olykor a vállalatokat. Biztos, hogy nyerne a város, a lakosság. Hagyomány, hogy két gazda legyen. Vannak rossz hagyományok. A költségvetési üzemnél nagyrészt kézi erővel dotgoznalt. A városgazdálkodás a maga munítve

végzi. Nyilván nem egyik, vagy másik vállalatra kellene „sózni” áz összes köztisztasági feladatot. Lehetne viszont esetleg — miért ne javasoljuk —; új vállalatot létesíteni, keresni. Akár olyat, mely az egész megyében őrködne a köztisztaság felett.

. Tolna megyében aránylag sok olyan település van, mely a városi szintet majd-majd- hogynem elérni. Dombóvár várom' éve város: ott van egy begyűjtő kocsi. Nemsokára vásárolnak Bonyhádira, Paksra is. Egyet-egyet. Kihasználni még-nem lehet a felsorolt helyeken az egyet sem. Viszont ha bármelyik elromlik, akkor kicsordul --a -kukákból a szemét Dombóváron, Bonyhádon, Pakson. S a lakossági panaszokat Aem lehet magyarázatokkal orvosolni. .

— A’Tiszta, Virágos Tolna megye mozgalmat j értékeltük egy megbeszélésen." '— meséli az igazgató. — Kétségbeejtő, hogy sok helyen olyan gon- dókkal küszködnek, melyek másutt régen megoldottak.

Mindez a megyei vállalat ■mellett szól..

e

A városgazdálkodási vállalatnál az új gép érkezése után — a III. negyedévben — az .eddigi két,csoport helyett három dolgpzife/majd. A. reggeli és a délutáni munkakezdés közé még egy - kerül. így a

szemét mindenhonnan előbb eltűnik, mint eddig.

Egyelőre lesz kapacitás- tartalék. De meddig? A gépesített hulladékelszállítás előnyeit újabb és újabb utcák élvezik majd. Az a lakosság igénye is azt kívánja. A város tisztaságát így javítani kell, lehet. A tartalék az év végére elfogy. S akkor ismét elegendő egy kuplung-meghibásodás?

A témának, melyet érintünk, mindenki tudja aki belegondol, társadalmi szempontból roppant nagy a jelentősége. Ki szereti, ha piszkos az utcája, ahol lakik? Ki nem szégyenkezik, amikor vendégeket kísér a városban, és valóságos szemétdombok mellett kalauzolja a látogatót? A Kadarka út lakótelepe melletti lejáróiban, a Rákóczi úti park árkánál, a vasútállomás, a vidéki buszmegálló környékén, és másutt. - •»’_

h Mondhatjuk, hogy a lakos- ! ság is hibás, a szemléleten is változtatni kell. Valóban, de úgy. hogy először tiszta utcákat teremtünk. És akkor majd a szemlélet is változik.

A tiszta Szekszárd. a tiszta megye mozgalmat a köztisztaság őrzésének és ellátásának jobb szervezésével kell , kezdeni.

örülnénk, — s meggyőződésünk, hogy minden olvasónk is, — ha az érintettek elmondanák e kérdésekről véleméUjgazdák az Előhegyen