Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

A tanácstagi beszámolókon és a felölő gyűléseken a közérdek kapott hangot Beszélgetés Császár Józseffel, Szekszárd város Tanácsa elnökével A j ólinformáltság elenged­hetetlen a helyes döntések meghozatalához, a jó község-, vagy várospolitika kialakítá­sához. Információ oda és visz- sza — így nevezik a hivatali zsargonban, s azt takarja, hogy az adott tanácsnak pontos is­meretekkel kell rendelkeznie a lakosság véleményéről, észre­vételeiről, kívánságairól, ja­vaslatairól. Ugyanakkor a- la­kosságot pontosan kell tájé­koztatni a tettekről és lehe­tőségekről ahhoz, hogy jó ja­vaslat érkezhessen részéről, meg a meghozott döntéseket is tudomására kell hozni á legilletékesebbnek, a lakosság alkotta közösségnek. Egy kis községben ez vi­szonylag egyszerű, hiszen min. denki ismer mindenkit, a ta­nácsvezetés és tanáceapparátus tájékozottsága úgyszólván tel­jes és a választópolgárok is szinte egyenesben értesülnek mindenről, ami a tanácsszer­vektől a község fejlesztése ér­dekében kiindul. Már bonyo­lultabb egy városban, ahol összetett. 1 bek a feladatok és komplikáltabb a lakosság, és a népképviseleti szerv kapcsola­ta is. Erről beszélgettünk Csá. szár Józseffel, a Szekszárdi városi Tanács elnökével. Az első kérdés úgy hangzott, érkeztek-e javaslatok, vélemé­nyek, kívánságok a választó­polgárok részéről, elősegítendő a tanács munkáját? — A város fejlődésével együtt a lakosság aktivitása is szemmel láthatóan nőtt — kezdte válaszát Császár József. A közösségi élet formálódásá­nak lehetünk tanúi. A tanács­tagi jelölő gyűlések látogatott­sága, aktivitása is jobb volt most, mint 1971-ben. 363 fel­szólaló hallatta hangját, sokan tettek közérdekű észrevételt, javaslatot a fejlesztési lehető­ségek gazdaságosabb felhasz­nálása érdekében. De elsősor­ban nem a számok fontosak, hanem az, hogy a javaslatok között csak elvétve található egyéni sérelem, vagy kívánság orvoslását sürgető, inkább a közérdek kapott hangot. Na­gyon kell örülni annak, hogy növekedett a városi igény­szint. Magyarul: nőttek az igények. Például egy: megkér­dezték, az adott lakótömb mi­kor lesz bekapcsolva a táv­fűtési hálózatba? A jelölő gyűléseken elhangzott javasla­tok tételes feldolgozása egyéb­ként folyik a szakigazgatási szerveknél. Az április 15-én megválasztandó tanácsnak te. hát lesz dolga bőségesen. Tekintettel arra, hogy a ta­nács munkáját nem lehet egy- egy ciklusra mereven korlá­tozni, hiszen a működés folya. matos, a jelenlegi tanács azt kívánja javasolni a majdan megváiasztanítónak: a második tanácsülésre készítsen „ciklus- programot”, négyéves feladat- tervet. részben a folyamatos-, ság biztosítása érdekében, részben új javaslatok beillesz, tése érdekében. Elmondta Csá­szár József, gondot okoz, hogy egy folyamatban lévő népgaz­dasági terv közepén vagyunk, alapvető változtatásokra tehát a tervciklus végéig nem kerül­het sor, de azárt nem marad tennivaló nélkül a tanács. — Évente 2—2,5 millió fo­rintot félretettünk „tanácstagi interpellációs keretre”, ezzel folyamatosan tud gazdálkodni a városi tanács. A jelölő gyű­léseken és azt megelőzően is elsősorban a közműépítést, az út-, csatornahálózat javítását kérték a választópolgárok. Nem kis probléma ez, hiszen a város belterületén lévő utak ötven sza .a'éka földút. No már most a városban, hogy csak egy példát mondjak 1700 tna- gángépkocsi van, sok az olyan földburkolatú utca, ahol a gépkocsik száma tíznél is több, itt a be. és kijárás esős idői ben szinte megoldhatatlan. Vagy egy másik példa: a vá­ros igényeinek kielégítésére a vízmennyiség biztosított, de a minőség már nem. A csúcsfo­gyasztásban Szekszárd vízigé­nye 12 ezer köbméter napon­ta. ezzel szemben ä ' Vas'- és mangántalanítő kapacitása na­pi 7500 köbméter. Vcilt-e példa arra, hogy vala­milyen kívánságra nemet kellett mondani? — Volt. Annak ellenére, hogy a kívánságok, javaslatok többségükben indokolt ' igényt tartalmaztak, mindent meg­valósítani nem tudtunk és va. lószínűleg az új tanács sem tud majd. Egy példa: az útfej­lesztés! igények indokoltak, de a város anyagi lehetőségeit fi­gyelembe véve 15 év kell ah­hoz, hogy a város belterületép minden utat, utcát lekövez­zünk. Ilyenkor nagyon gondos sorolásra van szükség, melyik az első, melyik a második és így tovább. Hogyan történik a lakosság ér­tesítése akkor, fra valami nera valósul meg, vagy a megvalósí­tás hosszú időre elhúzódik? Ha valami megvalósul, az természe­tesen már önmagában is érte­sítés. •' — Minden javaslat, véle, mény, kívánság tanácsülésre kerül. A tanács döntést hoz és a tanácstag ekkor egyszersmind informálódik is. Ezt az ismer ■ rétét aztán - útaejjá. .yálásztóir- nak. Évente tanácstagi beszá­molókra kerül soFj-s-de ezen-' kívül is, ha a tanácstag jól . látja el feladja tát, abban a vi­szonylag kis körzetben ahol lakik, szinte naponta találko­zik választóival. Örvendetes tapasztalni, hogy a választók számon is kérik javaslataik, tanácsaik sorsát. Elmondhat­juk, hogy közvetlen, jó a lég­kör választókörzeteinkben. A kapcsolat mélységé kétirá­nyúan is hasznos. így a ta­nácstag többet tud tenni vá- . lasztóiért, de a kollektíva is sokat tud segíteni a tanácstag . gondjainak megoldásában. Múlt év decemberében tartot­tuk a tanácstagi beszámoló­kat, aztán következtek a jelölő gyűlési beszámolók. Vélemé- • nyeltet itt is, ott is hallottunk. Bárhol hangozzék el bármi, nem az alkalom, hanem a fel. vetett javaslat- súlya szerint rangsoroljuk és a megvalósí­tásra is ebben a sorrendben kerül sor. Utolsó kérdésünk: Volt-e pél­da arra, hogy a tanács nem fo­gadta cl a végrehajtó bizottság \ a’.amély előterjesztését? —: A benyújtott előterjesztés egyértelmű és egyöntetű eluta­sítására egyszer sem került sor. De az általános- volt a munkánkban, hogy szinte egyetlen előterjesztés sem vált teljesen eredeti formájában határozattá. Éles vitában, ér­vek és ellenérvek összecsapá­sában kovácsolódott ki egy-egy határozatunk. Sok döntésünk, nél ellenszavazat is történt, például az útfejlesztés! keret felhasználásánál, de a többség akarata itt' is a határozatban érvényesült. Javasolni tervez­zük az új' végrehajtó bizott­ságnak, hogy azokban az ága­zatokban, ahol a legnagyobb a ■ feszültség alternatívákat ter- ' jesszen a tanácsülés elé, az alaposabb, jobb döntés érde­kében. Legutóbbi ülésén több napi. rend keretében, a Központi Bizottság novemberi állásfog- • laláeából és a Minisztertanács Vonatkozó !Katáro2htáböl kö­rvetkező feladatok megoldásáról“' is tárgyalt a szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága. Számos határozat született, amelyek meghozatalával a rövidesen megválasztásra kerülő népkép­viseleti szervnek kíván segít­ségére lenni. Ezárt folytattunk beszélgetést Császár Józseffel, Szekszárd város Tanácsa el­nökével. LETENYEI GYÖRGY Jegyzet Női kéz a magasban Sokszor mérjük le azon a női egyenjogúság alakulását, hogy a különböző vezető testületekben a nők számarányuk­nak megjelelő mértékben foglalnak-e helyet. A „képviseleti’’ szemlélet azonban alaposan leegyszerűsíti a nők társadalmi, közéleti, emberi megbecsülésének problémáját, mert számok­kal, százalékokkal mér olyasmit, aminek mértéke nem ilyen könnyén megfejthető. A számszerűség kimutatása ugyanis még senkit nem tesz nőpártivá, egyetlen vállalatot, és egyet­len döntést sem. Mi nők, bekerülünk ugyan a vezetőségekbe, dé ott a mi szerepünk mégis sokszor jelentéktelen. Ahhoz, hogy minden egygs megszerzett „pozíciót” érdemben kihasz­náljunk, tudomásul kellene vennünk, hogy nem csupán je­lenlétünk a fontos, hanem mindenekelőtt részvételünk a döntésben. Ehhez azonban nem a számokat kellene hajszol­nunk, mert éhnél fontosabb, hogy azok a nők, akik bekér ül­nek a választott testületekbe, ne statiszták legyenek, ne ab­ban merüljön ki minden tevékenységük, hogy általuk női kéz is a magasba lendüljön, és jóváhagyjon egy-egy határo­zatot. Előfordul, hogy azokat választják meg, és azokat fogad­ják be szívesebben, akik nem töprengenek, nem vitatkoznak. Előfordul bizony, hogy a jelölés és a választás is a békésebb természetű, kevésbé vitatkozó szellemű nőkre esik. Pedig minden megszerzett lehetőséget nagy politikai csatározás elő­zött meg. A nők társadalmi, politikai, jogi egyenjogúságának „tanulóéveiben’’ nem a frizura számít, nem is nőies varázsra van szükség, de a hallgatásra, a mindennel egyetértésre sem. Küldetésünk arra szól, hogy alkotó módon vegyünk részt a helyes megoldások megtalálásában — még a döntések előtt. Érvényesüljön ebben a munkában közismerten fejlett igazság érzetünk és szociális érzékenységűnk. Csakhogy min­den a gyakorlatban dől el és a nők gyakorlata még vajmi kevés. E hátrány azonban könnyen behozható, ha megkapjuk a szükséges még nagyobb figyelmet. — türelmet. És akkor a, női kezek nem hiába lendülnek a magasba. kocsisévá (Folytatás az 1. oldalról.) — Azt kérdezi a német kol­léga, hogyan értse az első mondatot. Mert szerinte nem jár előbbre az ő kereskedel­mük. Fsz^e ' mutató Lipcsében,. az önkiszol­gálás, a szabad árusítás rend­szere és —"őszintén’— ez’Volt ' a legnagyobb dicséret tegnap délután. S a válasz Siegfried Spann­nak, az NDK sajtóosztályának vezetője szájából: — Elsősorban ' az tetszik, hogy az évek alatt kialakult kereskedelmi módszerek a la­kosságot szolgálják. Különösen a . textil-nagykereskedelem szerkezetét találjuk imponáló­Nincs visszalépés! Tolnán 4 körzeti orvos, 2 gyermekkörzeti orvos, 2 fogorvos 1 üzemi orvos, ezenkívül kétórás laboratóriumi szakrendelés és nőgyógyászati szakrendelés működik Tanácsülések interpellációi­nak, jelölő gyűlések felszólalá­sainak, lépten nyomon hangoz tatott, indulatos véleménynyil­vánításoknak tárgya volt hosz- szü ideig Tolnán a röntgen­gép, melynek működését a megyei egészségügyi - szervek megszüntették. Az új egész­ségügyi törvény szellemének megfelelő egységesítés e lépésé­ről sajnos nem tájékoztatták időben és megfelelően az ér­dekelteket, így alakult ki az vélemény hivatalos és nem hi­vatalos körökben egyaránt, hogy a röntgengép helyi mű­ködésének leállítása tulajdon­képpen visszalépést jelent a nagyközség életében, romlani fog a település lakosságának egészségügyi ellátottsága és így tovább. Lapunk ön kérdez, mi válaszolunk rovatának is „sze­replője” volt a beállításának időpontjában nem eléggé meg­gondoltan munkába állított röntgengép, amiről — leg­alábbis Tolnán —- többet be­széltek az emberek, mint a würtzburgi Röntgen Vilmos 1896-ban publikált felfedezésé­ről annak idején. Bár egész­ségügyi felvilágosultságunk máig elsajátított fokán igen­csak tudni illik, hogy a rönt­genvizsgálat egyéb szakorvosi vizsgála­tok nélkül egymagában alig jelent valamit az egyes betegségek megállapítá­sában. Ma már aligha kétsé­ges, hogy kényelmi szempon­tok voltak a dominánsak a kiiktatott röntgengép körül tá­madt hercehurca hangulati hullámzásaiban. S maguk a nagyközségi vezetők sem úgy léptek fel, hogy a józan ész érvei előtt meghátráljanak a szemellenzős lokálpatriotizmus­tól sarkantyúzott röntgenkö­vetelők. Nos, végre pont ke­rül a röntgen-ügy végére, lé­vén, hogy a Tolna megyei Ta­nács egészségügyi és szociális ellátási bizottsága megvizsgál­ta a közelmúltban, mennyiben lenne indokolt az évekkel ez­előtt elsietetten kihelyezett röntgen-szakrendelés visszaál­lítása. Az ilyen, vagy amo­lyan elfogultsággal nem vádol­ható bizottság egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a ké­relem messzemenően i'n- dokolatlan. A község la­kosságának egészségügyi alap­ellátása tökéletesen biztosítha­tó a meglévő orvosi, gyermek- orvosi körzetekkel, a két fog­szakorvossal, egv főállású üzemorvossal, kétórás labora­tóriumi, és nőgyógyászati szak- rendeléssel. Megállapította to­vábbá a bizottság, hogy a vég­rehajtott átszervezés indokolt volt mér csak azért is, mivel erre egészségpolitikai koncep­cióink szellemében került sor. Megszűnt a belgyógyászati szakrendelés, de ezt a felada­tot összevontan a felülvizsgá­lattal a sáv belgyógyász-főor­vos végzi 1972. decémber 1 óta. Végül, amennyiben a rendel­kezésre álló két gyermekkör­zeti orvosi állást a nagyköz­ségi közös tanács betölti. Tol­na a megye hgsonló nagyságú más községeit megelőzve pél­daképül szolgálhat az egész­ségügyi alapellátás biztosított­ságával és azzal is, hogy az egészségügyi törvénynek meg­felelő egységet — amire ille­tékeseink megyeszerte töre­kednek — itt teremtették meg elsőként. Mindezek után joggal felté­telezzük, hogy végre lecsilla­podnak a kedélyek, az indula­tok helyét a józan belátás ve­szi át, hiszen a nagy vihart ki­váltott változásokra valóban és kizárólag a lakosság magasabb szintű szakorvosi ellátásának érdekében került sor. És... egészségügyi szerveink részére sem minden tanulság nélkül! Ezért hisszük, hogy bárhol is kerül napirendre a tolnaihoz hasonló, az egészségügyi ellá­tás egységét szolgáló átszerve­zés, az eljárás körültekintőbb lesz. — lászló — nak, valamint a kiskereskede­lemben a kiszolgálók magatar­tását és udvariasságát tartjuk követendőnek. Úgy tűnik, mindkét országnak sokat kel­lene még tenni a dolgozók munkakörülményeinek a javí- tásáépt. '^y,,,-!^,^ ,, 'J' u j Kérdés: „,.jj •m.tMi^í§^,-,őnre a legmé? lyebb benyomást? Dr. Bedrich Psenicka, a cseh kereskedelmi miniszter sajtó­titkára válaszol: — A helyi vezetők fogadta­tása, a széles körű tájékozta­tás a két város és a megye gazdasági és társadalmi életé­ről. — Nekünk csehszlovákoknak érdekes volt hallani a beszá­molót, mivel a legtöbb turista Budapestet és a Balatont lá­togatja meg országunkból. Most a tájékoztatások és vendég­látás segítségével megismer­hettünk egy újabb területet Kérdés: — Véleménye szerint milyen kereskedelmi területen szük­séges elsősorban az országaink közötti kereskedelmi kapcsola­tok bővítése. Dr. Eduárd Bibiri, a legna­gyobb román kereskedelmi szaklap, a Comertul Modern főszerkesztője válaszol: — Véleményem szerint a kereskedelmi együttműködés fejlesztésének legíőbb iránya a választékok bővítése, valamint a korszerű eladási formák meghonosítása. Áruválaszték bővítésénél egy sor olyan cikk­re gondolok (pl. kozmetikai cikkekre) amelyeket orszá­gunkban nagyon kedvelnek. De nálunk is vannak olyan cikkek (bőrök), melyek az önök érdeklődésére tarthatnak szá­mot. Sajnos, női vásárlóink elég ritkán találkoznak az önök termékeivel. Tegnap hazánkban járt a KGST-országok kereskedelmi lapjainak főszerkesztőiből, il­letve a minisztériumok sajtó- osztályainak képviselőiből álló küldöttség. Pakson és Szek- szárdon számos kereskedelmi egységet tekintettek meg. Min­den érdekelte őket. Azért jöt­tek Tolna megyébe — mint mondották — mert szövetke­zeti irányítású megye. Látogatásuk jelentősége: jobb információ egymás keres­kedelméről. Az első, mostani tanácskozást újabbak követik majd. Mindig más és más or­szágban. kadar Péter Kereskedelmi küldöttségek Tolna megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom