Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
TOLNA MEfcftsl VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ni MAOYflR szocialista mümkAbpAht tolna megyei bizo^ts^oAha« lapja XXIII. évfolyam, 59. szám ARA: 1,30 FORINT Vasárnap, 1973. március 11. Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben — Ot százalékkal nőtt a termelés — tizenöttel a lakossági szolgáltatás — elmaradás a lakásépítésnél A megye ipari szövetkezeteiben mérlegzáró közgyűléseket tartanak ezekben a hetekben. Az éves mérleg már mindenütt elkészült, most a tagsággal ismertetik a tavalyi gazdálkodás eredményeit, hiányosságait, meghatározzák az ez évi tennivalókat, kifizetik a nyere: égrészesedést. A közgyűlések szezonjának most van a félideje. A sort február 21-én kezdte a „EONY” és március 19-ével zárja a Tolna megyei Ipari Szolgáltató. Tegnap hat szövetkezet tartott közgyűlést, a Gyönki Építőipari, a Paksi Körzeti Építőipari, a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó, a Bátaszéki Építőipari, ' a Bátaszéki Kádár és a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet. A K13ZÖV-ben már összesítették a megye 31 ipari szövetkezetének mérlegadatait, így teljes a kép a Tolna megyei szövetkezeti ipar múlt évi gazdálkodásáról. Amint az már várható volt, a termelés növekedésének üteme csökkent az előző évekéhez képest, amikor a megye legdinamikusabban fejlődő ipari volt a szövetkezeti ipar. öt 'százalékkal termeltek, szolgáltattak többet a szövetkezetek, mint 1971- ben. A 31 szövetkezet összesített nettó árbevétele 1162 millió forint volt, míg 1971-ben, amikor „átlépte” az egymil- liárd forintot, 1076 millió forint. A növekedés 8%. A lakossági javítás-szolgáltatás azonban 15%-kal emelkedett és ez már megbízható jele annak, hogy a szövetkezetek többségében végrehajtják a X. pártkongresszusnak az ipari szövetkezetekre vonatkozó határozatát. A fejlődés azonban nem egyenletes, az eredmény még jobb lenne, ha valamennyi érdekelt szövetkezetben fejlesztenék a szolgáltatást. A lakásépítés terén a szövetkezetek nem teljesítették középtávra terveik időarányos — tehát az ötéves tervidőszak első két esztendejére esedékes — részét. 1971-ben 10-zel maradtak el, tavaly 83-mal. A belkereskedelmi értékesítés az előző évinek 92%-a volt, az export azonban 37%-kal haladta meg az 1971 évit. A nyereség az előző évhez képest 2%-kal csökkent, még nagyobb a csökkenés, az árbevételhez viszonyítva. Így az idén kevesebb jut részesedésre és a fejlesztési alapba. 1971ben egy veszteséges szövetkezet volt, a Dombóvári Vegyesipari, ez a szövetkezet tavaly már másfél milliós nyereséggel zárta az évet. Tavaly szintén egyetlen szövetkezet gazdálkodott veszteségesen és ez is dombóvári. A Faipari Szövetkezet vesztesége több mint kétmillió forint. Itt a vezetőket év közben leváltották és új vezetőség próbálja „egyenesbe hozrli” a szövetkezetét. A legnagyobb , mértékben a Tamási Vegyesipari Szövetkezetben nőtt a nyereség, 57%- kal volt magasabb, mint 1971- ben, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet 47%-kal növelte nyereségét. Több éves gyakorlat már a szövetkezetekben, hogy az „R” nyereségrészből nagy összeget csoportosítanak át az „F”-be, tehát a részesedési alap terhére növelik fejlesztési alapjukat. Ez azt jelenti, hogy a vezetők és a tagság lemond r nyereségrészesedés egy részéről és a pénzt beruházásra, fejlesztésre fordítja, áldozatot vállal a jövő érdekében. Ér „jó üzlet”, hiszen az átcsoportosított pénzt — mint részesedési nyereségrészt — rendszerint 70%-os adó terhelné, de ha átteszik fejlesztésre, kedvezményes, 40%-os adót kell utána fizetni. így például egymillió forint átcsoportosításánál tulajdonképpen 300 ezer forint részesedésről mondanak le, de ebből 600 ezer forint fejlesztési alap lesz. A népgazdaság is — adócsökkentés útján — ugyanannyival támogatja a szövetkezetét, mint amennyi részesedésről lemondanak a tagok. Tizenkét szövetkezet élt ezzel a lehetőséggel, több mint 7 millió forint átcsoportosításával. A szövetkezetek ez évre a tavalyinál gyorsabb ütemű fejlődést irányoztak elő, a közgyűléseken erről is tájékoztatják a tagságot, mozgósítják a" idei tervek megvalósítására. Mai számunkból FIATAL TANÁCSTAGOK MEGBESZÉLÉSE 3. oldal NINCSENEK PERBEN, HARAGBAN 5. oldal BESZÉLGETÉS VÁCZY LÁSZLÓVAL 6. oldal IRODALMI MELLÉKLET 8—9. oldal MAGAZIN 10—11. oldal Összehívták az országgyűlést — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1973. március 21. napján (szerda) délelőtt 11 órára ösz- szehívta. Az országgyűlés elnökétől kapott tájékoztatás szerint az ülésszak napirendi javaslatai között előreláthatóan a kővetkezők szerepelnek: A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. Földön és levegőben A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetet egy ember nap-nap után felülről látja. A tenneiőszüv: .'rezet egy esztendőre repülőgépet bérelt a Ra- pülő^ínes Növényvédő Állomástól, amely előreláthatólag 3400 órát tölt az idén a magasban. Felvételünk ideién a gép éppen műtrágyázást végzett. Előnyei kétségbe vonha- tatlanok. ugyanis olyan időben is működhet, amikor a földekre nem lehet a tipratás veszélye nélkül rámenni. A repülőgéD kapacitását a termelőszövetkezet esvmaea nem képes kihasználni, így azt „alvállalkozásban” a környék, tehát elsősorban a Sárköz már termelőszövetkezeteinek is rendelkezésére bocsátja. Ugyanígy a Szekszárdi Állami Gazdaságnak, ahol a gép szőlőpermetezést végez majd a nyáron. A szedi"-"» Petőfi Tc-mcl s :ö .ctkezetben a hagyományos módszerekkel szórják kuko- ricavciés alá a kombinált műtrágyáit. Az RNÁ gépe a bátaszéki halár felett. * Fotó: üottvald Károly.
