Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

XXIII. évfolyam, 51. szám ARA: 80 FILLER Péntek, 1913. március 9. A megyeszékhely mérlege Tanácsülés Szekszárdon TOINA^MEGYII V|Ug PftOUfXRU!, égYésOljetékí a magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottságának iapia Kitüntetések a nemzetközi nőnap alkalmából Bensőséges ünnepség színhe­lye volt csütörtökön a Parla­ment kupolacsarnoka. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a nők gazdasági és szociális helyzetének megjaví­tásáról szóló párt- és kor­mányhatározat végrehajtásá­ban, valamint a nőmozgalom­ban kifejtett eredményes mun­ka elismeréséül kitüntetéseket nyújtott át. Az ünnepségen je­len volt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes, Pullai Árpádé az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára- és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnö­ki Tanács és a kormány nevé­ben köszöntötte a vendégeket^ majd átnyújtotta a kitüntetése­ket. A kitüntetettek között Tol­na megyei is volt: Tankó Árpád- né, a kisvejkei tsz tejkezelőie, aki a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. 9 + 44 4- 25 + 60 és 3689 ezenkívül 16 OOO A leszerelési világkonferencia előkészületei Magyar felszólalás Genf ben A beszámolónk alcímében jelzett számok kétévi munka mércéi. A kilenc ugyanennyi számú tanácsülést jelent. A negyvennégy az itt tárgyalás­ra került napirendi pontok számát, a huszonöt a bejelen­tésekét, a hatvan az interpel­lációkét. Az elmúlt „fél” taná­csi ciklusban a végrehajtó bi­zottság tizenegy tagja három­százhatvannyolc témával fog­lalkozott, és egyétlen esztendő­ben tizenhatezer ügyiratot dol­goztak fel, intéztek el a ta­nácsnál. Végzett munkájáról adott számot tegnapi ülésén a me­gyeszékhely tanácsának vég­rehajtó bizottsága a tanácsta­gok előtt. A tanácsülésen részt vett Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára is. ' Számot adni nem könnyű. Á jelenlévők a gyarapodó lélek­számú megyeszékhely válasz­tott képviselőiként kritikusan és önkritikusan értékelték azt a fejlődést, aminek egy törté­nelmileg valóban rövid, de egyáltalán nem elhanyagolan­dó időszakát ölelte fel Császár József tanácsenök beszámoló­ja. Az elhangzott beszámoló lé­nyege a következő: Szekszárd városfejlesztési terveinek kö­zéppontjában a harmadik öt­éves terv időszakában az ipar- telepítés állt. A negyedik öt­éves terv első időszakában „különös erőfeszítés történt a kommunális feszültségek meg­szüntetése irányában.” Mi az, hogy „kommunális feszült­ség”? A gyakorló városlakók szempontjából annyi, hogy például valahová külterületre nem jár el az autóbusz, amit öt vagy tíz esztendővel ezelőtt még csak nem js hiányoltak, most pedig mind többen sürgetik... Bár „városunk az elmúlt két évben dinamikusan fejlődött”, nyilvánvaló, hogy a rendelke­zésre álló anyagi erőt nem a szurdikok világára fordítot­ták, hanem a város belterüle­tére. (Ahol 93 kilométernyi úthálózat van és ennek fele kiépített. Ahol a kereskedelmi egységek 3950 négyzetméter­nyi helyet foglalnak el, de ugyanitt majdnem ennyi — 3250 négyzetméter — létesítése az előkészítés . stádiumában van. És ahol — már nemcsak a belterületen <— 741 óvodai és 149 bölcsődei férőhely áll rendelkezésre.) A különböző tanácstagi kör­zetek fejlesztése, és ezt a ta­nácselnök majdnem szó sze­rint így fogalmazta meg, nem volt és nem is lehetett azonos mértékű. Az alcímünkben is említett évi tizenhatezer ügy­iratról — ha csak a számokra figyel az olvasó — azt lehetne mondani, hogy csak a bürok­ráciából következtek, származ­tak. Biztos volt része mindeb­ben ennek is. De zömmel a lakosság óhajtásának. Igen so­kan információs igényekkel fordultak a tanácshoz. Ol •- annyira, hogy jogosnak tűnik a tanács vezetőinek az a ter­ve, mely szerint érdemes len­ne információs irodát felállíta­ni — a dolgozók érdekében. Beszámolója befejeztével Császár József megköszönte a tanácstagok eddigi munkáját. Különösen kiemelve annak a harminckét személynek a te­vékenységét, akik ennek a „csonka” ciklusnak kezdetén először megválasztva vették ki részüket a közérdek szolgá­latából. Hivatkozott Kádár Já­nosnak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutób­bi ülésén mondott szavaira. Egyebek közt a következőkre: „A tanácsválasztásnak... úgy kell lezajlania, olyan ered­ménnyel kell befejeződnie, hogy fokozza és segítse a szo­Aprilis 11—13-a között Bu­dapesten tartják az úttörőve­zetők országos konferenciáját, melyet megelőznek a járási, városi és megyei tanácskozá­sok. A Tolna megyei úttörő­vezetők konferenciáját tegnap rendezték meg a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban. István István, a megyei út­törőelnökség tagja köszöntötte a megjelenteket, köztük az el­nökségben helyet foglaló Tol­nai Ferencet, a megyei pártbi­zottság titkárát, Varjas Jánost, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, Lovas Henriket, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, Nagy Sándort és Havasi Ottót, a KISZ KB munkatársait. Sajnos, a konferenciát csak mintegy háromnegyed órás késéssel lehetett megkezdeni, mert a Volántól megrendelt különjáratú autóbuszok egyike késve szállította be a tamási járás küldötteit, a bonyhádiak pedig kénytelenek voltak a menetrend szerinti járattal utazni. Ugyanakkor kellemes meglepetés is érte a nőküldöt­teket: a szekszárdi KISZ-bi- zottság virággal, Tóth István, az úttörőelnökség tagja pedig két Petőfi-verssel köszöntötte őket a nemzetközi nőnap al­kalmából. A Tolna megyei úttörőelnök­ség munkájáról szóló beszámo­lót Hagyó Irén, a KISZ MB titkára, a megyei elnökség el­nöke ismertette. Többek között elmondotta: A megelőző ta­nácskozások egyik legnagyobb érdeme, hogy a beszámolók reálisan értékelték az elmúlt két év tevékenységét, és fel­tárták a mozgalmi munka hiá­nyosságait. A küldöttek őszin­te hangnemben foglalkoztak az úttörőmunkában jelentkező gondokkal, keresve a megöl­és módia;t. Az elfogadott ha­tározatok hosszabb távra meg­cialista építőmunka lendüle­tét.” Végezetül Rúzsa János, a városi pártbizottság és a Ha­zafias Népfront városi elnök­sége nevében szólalt fel, és értékelte a tanácstagok mun­káját, „kik nyugodt lelkiisme­rettel állhatnak a város lakói, a választópolgárok elé” a so­ron következő választásokon, és a megelőző jelölő gyűlések során. Kétségtelen ugyan, hogy a lakosság segítségére, a társadalom összefogására a jövőben épp olyan nagy, sőt nagyobb szükség lesz, mint ed­dig, de „városunk negyedik ötéves terve főbb vonásaiban realizálódni fog." szabják a csapatok, illetve az elnökség tennivalóit. Hagyó Irén szólott a kulturális és sportmunkáról, a különböző vezetőképző táborokkal kap­csolatos tapasztalatokról, az elnökségek, szakbizottsá­gok tevékenységéről, az úttörőélet demokratizmusának fejlesztéséről. A beszámoló feletti vitában többek között felszólalt Nagy Árpádné mórágyi csapatveze­tő, aki a pártoló tagság jelen­tőségéről, tapasztalatairól be­szélt. Varga István, a Dombó­vári Vegyesipari Szövetkezet KISZ-titkára az úttörők és a KISZ-esek testvérkapcsolatai fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. Katona Klára Szekszárd városi úttörőtitkár véleménye szerint javítani kell az úttörőtanácsok munká­Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere fogadta a Moszkvában tartóz­kodó Ali Nasszer Mohammedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. A jemeni vendéget fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP A genfi leszerelési értekez­let csütörtöki ülésén A. Ros- csin, a szovjet küldöttség ve­zetője a Szovjetunió álláspont­ját ismertetve, elsősorban a leszerelési világkonferencia kérdéseivel foglalkozott. Rá­mutatott, hogy a nemzetközi légkörben megfigyelhető egész­séges változás, a feszültség csökkenése kedvező feltételeket teremt a leszerelési világkon­ferencia előkészületei számára ját. Kántor György nagydorogi iskolaigazgató az úttörők által végzett társadalmi munka je­lentőségéről, az úttörőcsapa­tok és a helyi tanácsok közöt­ti együttműködés fontosságá­ról szólt. A vitát szekcióülések követ­ték. Ezután Tolnai Ferenc be­szélt a vitában és a szekció­üléseken felvetődött kérdé­sekről. Hangsúlyozta a fiata­lok közéletre történő nevelé­sének fontosságát és az úttö­rőmunkával kapcsolatban ki­fejezésre juttatta elégedettsé­gét A résztvevők megválasztot­ták az országos küldötteket és a megyei úttörővezetői taná­csot, a tanács pedig a megyei úttörőelnökséget Központi Bizottságának főtit­kára is. A meleg hangulatú, elvtársi megbeszélés során megvitatták a szovjet—dél-jemeni kapcso­latok fejlesztésének és erősí­tésének kérdéseit, valamint a közel-keleti, ezen belül az és elősegíti az ENSZ XVII. közgyűlésén határozatba fog­lalt különbizottság létrehozá-, sát. Roscsin rámutatott annak a véleménynek a tarthatatlansá­gára, amelyet néhány küldött a különbizottság összehívásá­val szemben hangoztatott. A leszerelési világértekezlet ösz- szehívásának ellenzői — mon­dotta — kibúvókat keresnek, hogy minden eszközzel gátol­ják az ENSZ-közgyűlés aján­lásainak végrehajtását. Egyes atomhatalmak ténykedése kö­vetkeztében bonyolult helyzet' alakult ki. de nem nyugodha­tunk bele az egy helyben való topogásba, s nem egyezhetünk bele abba, hogy a különbizott­ság az atomhatalmak részvéte­le nélkül üljön össze. A Szovjetunió képviselője kiemelte, hogy a különbizott­ság életrehívása megteremtené a szükséges szervezeti alapot a leszerelési világértekezlet útjá­ban álló akadályok elhárításá­hoz. A leszerelés kérdésével kapcsolatos fontos feladatok megoldásában való előrehala­dáshoz jóindulatra, valamint az akadályok és nehézségek le­küzdésére való erőteljes törek­vésre van szükség. A genfi leszerelési értekez­let csütörtöki ülésén felszólalt dr." Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője is. Beszéde első részében kifej­tette, hogy a leszerelési bizott­ság ez évi ülésszaka kedvező (Folytatás a 2. oldalon) Arab-félsziget déli részén ki­alakult helyzetet. Leonyid Brezsnyev megerő­sítette a Szovjetunió elvi ál­láspontját, amely a haladó társadalmi-gazdasági átalakít Is megvalósításáért küzdő demok­ratikus Jemen népének támo­gatására irányul. „A jövőben is dolgozzunk jól, eredményesen.” (ordas) Az országos konferencia előtt A megye úttörővezetőinek tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom