Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
Szólunk, falón még nem késő Hasznosítsuk vizeinket Az ember elszakíthatatlan a vizek világától. A víz döntő tényezője volt és marad is az ember életének. Az árvízkatasztrófák ellenére az ember létét, vagy nemlétét jelentette a víz az ősidőktől fogva mind a mai napig, és jelenteni fogja a jövőben is. Környezetünk védelme, élő vizeink tisztasága, a tiszta víz biztosítása tehát társadalmi ügy. Mind kevesebb a felszín alatti víz. Napról napra jobban rászorulunk a felszíni élő vizekre. Ezek pedig erősen szennyezettek. Mi hát a tennivaló? össze kell gyűjteni a felszíni élő vizet és azt tartalékolni Országosan is ez történik, Rakaca, Tisza II. stb. De jó példát mutatnak a Baranya megyeiek, akik Orfűn olyan víztárolót építettek, amely ma már országos hírű üdülő- és horgászvíz. Va6 megyében, Rum mellett, az őszszel avattak egy 16 katasztrá- lis hold területű horgásztavat Országszerte mentik a menthetőt, kisebb-nagyobb kavicsbányákból, elhanyagolt holt. ágakból horgászvizet, üdülőt, hétvégi pihenőtelepet képeznek. Mi történik Tolnában? Egyelőre nem sok. Igaz, van néhány eredményesen működő halastavunk, főleg a paksi, a dombóvári és a tamási járásban. Három nagy víztároló is van ezekben a járásokban, azonban semmi ilyesféléről nem tudunk a szekszárdi járásban. de Szekszárdon és környékén sem. Ami van, azokból egv sem horgászvíz, még kevésbé olyan, hogy üdülésre alkalmas lenne. (Mi van a Bogra pusztai vízzel?) Mi a helyzet Szekszárdon és környékén ? Az urbanizáció erősen érvényesül. Nő a lakosság száma, üzemeink terjeszkednek, modernizálódnak, százszámra épülnek a lakóházak. ,Ez jó. Nem jó azonban, hogy a város területén napról • 1 3tmr -» ^ L A Sió-zsilip elkészülte után egy három-néKy kilométeres holt Sió-szakasz keletkezik. 2. A Füstös-tó. (Holt-Sió ág) napra kevesebb a fa. Mert ugye sem a Sötétvölgyet, sem Gemeneet nem számíthatjuk parkerdőnek, mert nem engedi a vadvédelem. Elemi erővel nő az emberek vágyódása a természethez, elsősorban a vízhez. így van ez Szekszárdon is. Bizonyítja ezt a dombori üdülőtelep dinamikus fejlődése, de nem utolsósorban a Bóni és Karászi foknál létesített „illegális” települések fejlődése. Ez a két utóbbi nem más, mint a gemenci Dunától eltiltott emberek „önkényes", de erkölcsileg jogos vízfoglalása. Topográfiaiig bővelkedünk vadvizekben. Ez a látszat. Valóságban a Duna és mellékágai Gemenchez tartoznak. Igaz ott van még a megye egyetlen üdülőtelepe, Dombon 25 kilométer távolságban, a maga zsúfoltságában, de a Balatonra is elmehet mindenki, aki víz mellé vágyik. Mi az a 9(f kilométer?! Lehet, hogy van, aki így gondolkodik, de nem mindenki és nem mindig. A talaj nedvességének védelme A tél ismét nagyon csapadékszegény volt: szeptember elejétől január végéig a sok évi átlagnál 25—50 százalékkal kevesebb csapadék hullott az ország nagy részén. Nehezíti a helyzetet. hogy — az összesített meteorológiai jelentések szerint — 1970 második felétől úgyszólván minden hónapban, tehát előzőleg harminc hónapon át a szokásosnál kevesebb csapadék jutott a földekre. Ezért az öntözés mellett minden olyan módszer hasznosítása fontos, amellyel a még meglévő talajnedvességet megtarthatjuk. Elsősorban a talaj vízkészletének fő pazarlói, a gyomok ellen kell küzdeni. A gyomnövények többsége ugyanis nagy kiterjedésű gyökérzetet fejleszt, és ezzel több vizet vesz fel, — amit el is párologtat —, mint a kultúrnövények. A babbal és borsóval folytatott kísérletek például kimutatták: ha gyomos volt a terület, a felszíni húsz centiméteres talajrétegben egy hét alatt 8—10 mm-rel több víz fogyott el, mint a gyommentes területrészeken. A gyomok által felhasznált vízmennyiség tehát jelentős mértékben csökkentheti a termesztett növények rendelkezésére álló vízkészletet, ezért meg kell gátolni az elgyomosodást. GYOMIRTÁS — TALAJMCVELÉS A gyomirtás hagyományos módja a rendszeres időközökben végzett talajápolás. A talaj vízkészletének megőrzése szempontjából azonban az sem1 közömbös, hogy milyen eszközzel és milyen mélyen műveljük a talajt A gyakori kapálás ugyanis ha nem sekély, sarabolásszerű, hanem két-három centiméternél mélyebb, akkor rétegcentiméterenként akár hat milliméterrel is fokozza a talaj vízpárologtatását. Ezért kedvezőbb, ha kapálás helyett boronával lazítjuk a talajfelszínt és irtjuk a gyomot, amíg a termesztett növényben még nem okoz kárt a fogasborona. Ha forgatnunk, szántanunk kell most a talajt, ezt is azonnal kövesse a felszínegyengető gereblyézés, boronálás, különben a nagy felü. letű rögök kőkeményre száradhatnak. Esetenként a hengerezés is elősegíti a talaj nedvességtartalmának megőrzését, feltárását, a gyűrűs henger egyébként rendszerint hatásosabban, mint a sima henger. Fokozza a talaj vízveszteségét minden olya® eljárás, amely megnöveli a talajfelszínt. Többek között ezért sem kifizetődő a régen elterjedt kukoricatő-feltöltögetés és a zöldségnövények, virágok számára kijelölt ágyások sírhantszerű felmagasítása. Kerülni kell minden felesleges bakhátképzést. KOZTESTERMESZTÉS ES KÉMIAI VEDELEM Mivel a talaj és a növények párologtatását a szél is fokozza, ahol lehetséges az alacsonyabb növények között soronként termesszünk magasabbakat — köztestermesztés —, vagy határoljuk körül a területüket magasabb növényekkel — a kulisszás termesztés —, mert ez többé-kevésbé útját állja a szárító hatású szélnek. Erre a célra például a kukorica, cirok, kender és a karósbab alkalmas. Az egyre elterjedtebben alkalmazott zöldtrágya termesztésénél is figyelemmel kell lenni arra, hogy száraz tél, tavasz után mielőbb be kell dolgozni a talajba a zöldtrágya- növényt, mivel fejlődése alatt naponta négyhat milliméter vizet párologtathat el a talajból. A korszerű zöldtrágyázással egyben talaj- takarást is végezhetünk, a széles sorközben termesztett zöldtrágyanövényt, a sorokra kaszálva takarórétegnek. Az így összegyűlő szervesanyag-réteg a második évtől már közel ötven százalékkal csökkentheti az alatta lévő talaj víztartalmának ingadozását. Ugyanis nemcsak közvetlenül gátolja a talaj vízveszteségét azáltal, hogy árnyékolva megakadályozza erős felmelegedését, hanem közvetve is, a gyomok visszaszorításával és a szárító szél felfogásával. A talajnedvesség megőrzésére kémiai eljárásokkal is kísérleteznek. Külföldön már elterjedt a karbamid és formaldehid műgyanták habosítása révén nyert műanyag hab használata. amely sok vizet képes felvenni-tárolni, ezért a talajba keverve, nagymértékben javít, ja annak vízmegtartó képességét Legújabban pedig olyan szintetikus anyagok után kutatnak, amelyeket gazdaságosan lehetne használni olyan módon, hogy a talaj felső rétegébe keverve, kiszárítanák a felszíni réteget, és így meggátolják az alsóbb talajrétegek vízvesztését T. M. Városunk vezetősége is érzi és tudja, hogy ezen a téren tenni kell valamit. Ezért valósította meg a kertakciót a szőlőhegyen, ezért terveznek vadaskertet Keselyűsben, parkerdőt a Sötétvölgyben és a Kálváriahegyen. Szép és okos gondolatok, a baj csak az, hogy mire megvalósulnak, eltelik húsz-harminc év és hiányzik a víz. Most, amikor általánossá válik az ötnapos munkahét, hová menjenek azok az emberek, akik nem az italboltból, hanem a természetből szeretnének erőt meríteni a következő hét munkájához? A rendelkezésre álló lehetőségek nem elégítik ki még a meglévő igényeket sem, hát még a napról napra növekedőket! A Csörgető kicsi, vize be- zöldült. A Sió szennyezett. A Duna messze van, mert — Gemenc miatt — csak Dombodban és Bajánál érhető el. Lenne még Taplós, ám az is csak tiltott úton közelíthető meg. Marad tehát a Balaton a sokpénzűeknek és Dombori a kevésbé tehetősebbnek. Es a 2. Van még egy víz. közei Szekszárdhoz. Népiesen a „bolondok vize”, a régi-régi holt Sió-ág, amelyet Füstös tónak is hívnak, mivel a Füstös dűlőben helyezkedik el, Palánktól délkeletre, két és fél kilométer hosszan, öt-hat hektárnyi területen. (2, sz. térkép- vázlat.) E terület bizonyos talajmun-: kával, partjának fásításával alkalmas víztároló és horgász- víz lenne, ha a Garav Tsz összefogna a horgászokkal és segítené őket a városi tanács. Ez a víz egy öntözőcsatornarendszerben máris összefüggésben van a Csörgetóval. A Csörgetó vize is bővíthető lenne 35—10 katasztrális holdra. 3. Harmadik javaslatunk! vizsgálja felül a városi tanács és a Jóreménység Tsz Pataki József tanár 1964. februárjában beadott javaslatát, amelyben egy-egy üdülőtó jellegű víztároló létesítését javasolja a Bonyhádra vezető műút — Völgy.ségi patak közti területre, a hidasi völgy bejáratával 3. A hatos út mellett üdülő tó jellegű víztárolót lehetne létesíteni. többieknek, azoknak, akik sokan vannak? A közepes keresetűeknek, a nagycsaládosoknak, a fiataloknak és a nyugdíjasoknak? Keresni, kutatni kell, meg kell találni a lehetőséget az ő igényeik kielégítésére is. Javasoljuk a következőket: 1. Legyen kirándulóhely Keselyűs. A Sió-zsilip megépítésével egy három-négy kilométeres holt Sió-szakasz keletkezik. (L sz. térképvázlat) Ezt a területet át kell adni a horgászoknak a sárosalji tóval együtt. A jelzett terület közvetlenül a Szarvas csárda környékére tervezett úgynevezett vadaskert mellett van. E terület adottságainál fogva, engedéllyel, vagy anélkül is kirándulóhellyé lépett elő. A vadgazdaság is Ízelítőt tudna adni a valódi Gemencből és idegenforgalmi érdekeket is szolgálna, t A horgászok Igényéi egy alkalommal már visszautasították azzal a kifogással, hegy az a htsz. vize és a szövetkezet tulajdona nem csorbítható. Láttunk már arra példát 1970-ben, amikor a vadgazdaság érdekében cs: itatták e tulajdont szemben a juhhodály melletti domb nyúlványáig. (3. sz. térképvázlat.) E tavat a Rákpatak táplálná, de számításba lehetne ma már venni a Völgységi patakot is. Úgy tudom, ma -már nem szennyezett. Vajon nem lehetne ezt a sötétvölgyi parkerdő gondolatához kapcsolni? 4. Nem lenne érdektelen megvizsgálni annak a lehetőségét sem, amelyet a régi sióagárdi út, a Völgységi patak és a Sió gátja közti csincsás terület nyújt Ha javaslataim megvalósulnának, nemcsak a kirándulók és a horgászok örömét, hanem közvetlenül a termelés érdekét is szolgálnák. Öntözővizet adna a szántóföldi területeknek. Lehet, hogy ma még a talajvíz megfelelő szinten van, de meddig marad ezen a szinten? A mezőgazdasági termelés növelésének hathatós «szköze az öntözés. Valószínű, hogy az általunk említett lehetőségeken kívül vannak jobbak, könnyebben megvalósíthatók. Aki tud ilyet, mondja eL Nézzünk utána gyorsan, mert a dolgozók érdekei ezt kívánják. BARO FLÓRIAN a Szel s á '! szegyesüld c; í -' ke
