Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

4 TOLNA HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunkból vAlyi Péter NYILATKOZATA £- «k NŐK, HÉTKÖZNAP X. •> A MATUZSÁLEMI ÉLETKOB — ABBAND i •. A CSALÁD ÉS A HÁZ S. a HASZNOSÍTSUK VIZEINKET C. a IFJÚSÁG l a NÉPÚJSÁG a magyar szocialista munkáspárt tolna meg&ti Bizottságánakprífta Nőnapra XXIII. évfolyam, 56. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1973. március 8. Ifjúsági betétből tartjuk az első helyezést Tájékoztató ax OTP eredményeiről, terveiről — Poétátok tanácskozása Szekszárdion Szerdán a Magyar Sajtó Há­zában Szirmai Jenő, az Orszá­gos Takarékpénztár vezérigaz­gatója tájékoztatót tartott az OTP múlt évi munkájáról ésl ez évi terveiről. Hazánkban tavaly a lakosság betétállomá­nya 13, a lakossági hitelek ál­lománya 15 százalékkal nőtt. A lakosság számára kifizetett nyeremények és elszámolt ka­matok összege 280 millió fo­rinttal volt több az 1971. évi­nél, és 150 millióval haladta meg a kétmilliárd forintot. Gépkocsit betétkönyvvel 2178- an nyertek tavaly. Megőrizte népszerűségét a nevelési szempontból is igen jelentős pénzügyi konstrukció: az ifjúsági takarékbetét. Az if­júsági betéttel rendelkezők szá­ma a múlt év végén 140 ezer­nél több, összegyűjtött pénzük pedig 400 millió forint volt Ebben a fontos takarékossági ágazatban Tolna megye — a lakosság számarányát tekintve 190 millió forint értékű gép értékesítésével számol az AGROKER Szekszárdon az AGROKER Bogyiszlói úti telepe előtt te­hergépkocsik, vontatók sora várakozik, mindegyik árut visz majd haza: munkagépet, alkat­részt. Bent az udvarban két MTZ-re a védőkeretet szerelik fel — biztos, hogy van már gazdájuk, nyilván időben je­lentkeztek. Az MTZ ugyanis — mint a Gacsályi László igazgatóhelyet­tessel folytatott beszélgetésből kiderül — az idén is hiány­cikk. Sajnos, a mezőgazdaság legnépszerűbb, legkeresettebb erőgépéből nem lehet annyit importálni, amennyi kellene. Viszont helyette van elég a hatvanöt lóerős, U—650-es traktorból, a régi Utos kor­szerűsített utódjából. Egyéb­ként a számadatok azt mutatják, hogy az igény eltolódott a nagyobb lóeró- teljesítményű traktorok felé. Ez az igény elsősorban az Intenzív kukoricatermesztést folytató gazdaságok részéről jelentkezik. A tavaly vásárolt 310 traktorból hatvanegy volt a D—4—KB, az idei 118-ból huszonkilenc. A magyar trak­tor iránti megnövekedett ke­resletben közrejátszott, hogy üzemeltetése az utóbbi időben megfelelt a várakozásnak, az alkatrészellátása megoldott A második félévben már a szék. szárdi mezőgazdasági kiállítás són is bemutatott, elsősorban a traktoros kényelmét szolgáló, módosított változata került for­galomba. Egyébként, most »vallatnak” egy negyvenöt ló­erős, összkerékmeghaj tású ro­mán traktort az U—445-ös t, amely, ha megfelel a kívánal­maknak, a szőlő- és gyümölcs- termelő gazdaságok megfelelő erőgépe lehet talán már a második félévben kapható lesz. A kisgazdaságok igényeinek megfelelően áll rendelkezésre a T—4—K kistraktor. A kombájnellátásban nem ilyen egyértelmű a helyzet már ami a keresett E—512- eseket Illeti. Ezeket a gépe­ket — amennyit a külkeres­kedelemnek sikerült biztosíta­ni — elsősorban a kukorica­programban részt vevő gazda­ságok kapják. SZK—4-esből az eddig jelentkező igényt ki tudják elégíteni, viszont az ezután! plusz igényekre nem tudnak garanciát adni, főleg arra nem, hogy azokat aratás előtt megkapják az üzemek. A tavalyi 79-cel szemben az idén mintegy százat értékesít az AGROKER. A kukoricabetakarításhoz a négysoros Braud-adapterből a tavalyi 58-cal szemben mint­egy 80-at hoznak forgalomba, a terményszárítókból öttel szemben tizennégyet értékesít a vállalat, a tavalyinál öt- czörte nagyobb teljesítmény- nyeL A három éve bevezetett Hamster-pótkocsikból az első félévben mintegy negyvenet vásárolhatnak a mezőgazda- sági üzemek — ezeket jó néhány gazdaság nemcsak a takarmánybetakarításra, ha­nem a kombájnszalma össze­hordására is felhasználja. Ha már a takarmánybetakarítás­ról van szó, el kell mondani, hogy még kevés az önjáró El—285-ös, 301-es betakarító gép, viszont amilyen nagy ér­deklődés fogadta a KDP—4-es kétpengés fűkaszát, olyan mi­nimális a vásárlás. Ahol van — például Gerjenben —, ott fenntartás nélkül dicsérik tel­jesítményéért. A tavaszi vetéselőkészítés­hez szükséges gépekből meg­felelő a választék, hasonló­képpen az öntözőberendezé­sekből is ki tudják elégíteni az igényeket. Ez évben kerül forgalomba a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat által gyártott Tisza—I. szórófej. A megyei AGROKER az idén 190 millió forint értékű gép értékesítésére készült fel. Megrendelés eddig ennek az összegnek hatvan százalékára van. Meglepően alacsony a növényvédő gépek iránti ke­reslet, pedig a Kertitox-gépe- ket igen sokoldalúan fel lehet BL A Lőrinci Fonóba látogatóit el szerdán Kádár Janó*, az MSZMP Központi bizott­ságának első titkára. — a megyék között megtartot­ta elsőségét. Megyénkben im­már hét és fél ezernél több fia­tal rendelkezik ifjúsági taka­rékbetéttel. A majdnem ötezer kölcsönös segítő takarékpénztárba tavaly 800 ezernél többen tömörültek. A befizetett összeg meghalad­ta a másfél milliárdot, a hite­leké egymilliárdhoz közelített Tízmilliárd forintnál több volt a múlt év végén az OTP által kezelt közületi betétállo­mány. Ennek mintegy három­negyede tanácsoké és intézmé­nyeké, a többi társadalmi és egyéb szervezeteké. Napjainkban minden ötödik magyar család ügyfele az OTP-nek lakásvásárlással vagy -építéssel kapcsolatban. Az OTP közreműködésével 1972-ben kereken 60 ezer la­kás készült el, negyedével több mint 1971-ben. Az OTP 1973. évi tervei sze­rint a lakosság betétállománya hat és fél milliárd forintnál többel növekszik. Ebben az időszakban mintegy 70 ezer la­kás épül az OTP közreműkö­désívei. Egymilliárd-háromszázmillió forintot őriznek a takarékban Tolna megye előrelátó polgá­rai. Az egy lakosra jutó be­tét 5105 forint; ezzel a megyék között változatlanul a negye­dik helyen állunk. (Az orszá­gos átlag 5300 forint) A lakosság bankja — az OTP — csaknem 130 millió forinttal többet hitelezett ügy­feleinek 1972-ben, mint egy évvel előbb. A növekedés 20 százalékos. A hitelek java há­nyadát lakást építők és lakást vásárlók vették igénybe. A múlt évben megyénkben tető alá került 1780 lakásból 1646 az OTP közreműködésével lé­tesült közülük 292 készült az OTP beruházásában. Az OTP megyei fiókjának összesítőjéből kitűnik, hogy szűkebb hazánk­ban a lakásépítés szintén tük­rözi a városiasodás örvende­tes folyamatát A múlt évben épített lakások közül hétszáz már emeletes ház részeként született Az idén tovább javul a többszintes épületek aránya a földszintesekéhez képest. Az OTP közreműködésével 1973- ban terv szerint 1663 lakásnak — közülük 390 OTP-beruhá- zásúnak — kell felépülnie. Ez a mennyiség biztató ígéret a IV. ötéves terv időszakára ter­vezett 8200 lakás megteremté­sére. A postával való kapcsolatát gondosan ápolja az OTP Tol­na megyei igazgatósága, hiszen a teljes betétállomány 40 szá­zalékát a postahivatalok keze­lik. A további gyümölcsöző egvüttműködés érdekében tar­tottak tegnap postásokkal meg­beszélést az OTT’ megyei ve­zetői. Az értekezleten a Pécsi Postaigazgatóság is képviseltet­te magát Ha valaki évszázadok múlva megírja „a nők tör­ténetét”, a mi mostani év­tizedeinket ezzel jellemez­hetné: jogalkotás, panaszok, ünneplés. Az országos felszabadu­lással együtt először egyen- jogúsítani kellett a lakos­ság nagyobbik részét, mint­egy 52 százalékát. Rögtön megkezdődött a harc a tör­vény betűjének és szelle­mének érvényesítéséért — s tart ma is. Elindult a pa­naszáradat és az ünneplés — s tart ma is. Történt hát egyáltalán va­lami? Nagyon sok történt. Csak éppen a kelleténél, de még a lehetőségeknél is ke­vesebb. És nem ünnepron­tás, ha a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa ülésén, né­hány héttel a nemzetközi nőnap előtt bőségesen szó­ba került, mi minden hát­ráltatja a nők tanulását és továbbtanulását, munkájuk jobb anyagi és erkölcsi el­ismerését, miért csökken a pozíciók magasságával egye­nes arányban közéleti sze. replésük. Az sem volt ün­neprontás, hogy két évvel ezelőtt, szintén csaknem a nőnappal egyidőben, az MSZMP Központi Bizottsá­ga a nőpolitika javítását tűzte ki célúk A jogalkotás is folyamat, az élet nem engedi leállni. Még inkább folyamatos a tudat, a szemléletmód vál­tozása, és természetéből kö­vetkezően lassúbb is. mint a törvényhozó, a törvényt végrehajtó és ellenőrző te­vékenység. Tudati, szemléleti válto­zás eredménye, hogy a lá­nyok, asszonyok jó munka­helyi, szociális ellátottságá­val együtt kívánjuk, köve­teljük jó családi és emberi .ellátottságukat” is. Szem­léleti haladás jele, hogy a jogokkal együtt — s a jo­gok fejlett felhangjaként mind erőteljesebben szólal meg az egyenlő érték, az egyenlő rang igénye és el­ismerése. Vannak akik azt mond­ják, „magától is” megte­remtődik a nők helye a Nap alatt Nem jó ezt a termé­szeti, organikus fejlődésre bízni. Gyorsítani kell, és tesszük is. Szükség van át­fogó elemzésekre, elhatáro­zásokra, intézkedésekre. És nélkülözhetetlen az apró­munka, a sok helyi és sze­mélyi megoldás, hogy való­ság, élet legyen a törvény, rendelet határozat A nemzetközi nőnap ha­gyománya alig több mint hat évtizedre tekint vissza: születési ideje és helye: 1910. március 8., Koppenhá­ga. A nők „története” sok­kal régebb keletű, s a jövő krónikájában bizonyosan ki. emelt hely jut majd ezek­nek az évtizedeknek. Ami­kor a jogalkotás és a pana­szok pillanatnyi szünetében — hóvirágot adunk a nők­nek. GYENES ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom