Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
KORUNK Kényelmesen — nagyobb teljesítmény Ésszerűsítések a mezőgazdasági munkákban Az élettani vizsgálatok szerint az emberi tetjesitókápes- síg a vérellátásnak, pontosabban a vérkeringésnek a függvénye. Fáradtság akkor lép fel, amikor a vérellátás akadályokba ütközik. A legkedvezőbb a fekvő ember helyzete, mert eben a helyzetben ütközik általában a legkisebb ellenállásba a vérkeringés. A fekvő helyzethez képest több mint ötven százalékkal nagyobb a vérellátás energiaigénye, ha lehajolunk, míg ülő, térdeplő és guggoló testhelyzetben csak kisebb mértékben nő a vérellátás energiaigénye. Munka közben tehát sok energiát lehet megtakarítani a helyes testtartással. A legegyszerűbb munkaeszközöknél, a talajművelő szerszámoknál — ásó, kapa —, a velük dolgozó emberhez méretezett nyéiiiosszúság, a szerszám helyes tartása, a szerszámfej és a nyél megfelelő hajlásszöge nagymértékben csökkentneti az igénybevételt, mert kedvező testhelyzetet biztosít. Emelésnél pedig akkor alakulhat ki jó testhelyzet, ha a szokásossal ellentétben nem lehajolunk, hanem leguggolunk a megemelendő tárgy mellé és ebből a helyzetből emeljük fel a tárgyat, közvetlenül a testünk mellé tartva, és nem nyújtott karral. Teherhordáskor is a nyújtott. egyenes testtartás, a helyes, hogy a zsák, vagy egyéb teher a vállat terhelje, és a súlyt az egész test vegye át. Ha megemelt teherrel el kell fordulnunk, a láb helyzetének egyidejű megváltoztatásával, tehát teljes testünkkel forduljunk, ne csak a felső testrészünkkel. AUra vagy ülve ? Nagyon gyakori az is. hogy a túl alacsonyan elhelyezett, vagy nagyon szélesre méretezett és egyenes oldalfallal határolt munkafelület miatt rnrghajolva dolgoznak. Ha pedig megfelelően méreteznek, és az oldalfal befelé döntésével helyet biztosítanak a lábfej számára, lehetővé válik az egyenes testhelyzetben való munkavégzés, ami kisebb energiaigénye miatt, nagyobb munkateljesítményt eredményez. Mivel az állás is fárasztóbb az ülésnél, nagyon helytelen az ülő helyzetben való munkavégzéssel szemben még sok helyen tanúsított ellenállás, és az lenne az ajánlatos, hogy ahol csak lehet, az álló munkát ülő munkára vál- * toztassák. Különösen akkor érhető el kedvező eredmény az ülő helyzettel, ha nem támla nélküli és állandó ülőkemagasságú széket használnak, hanem olyat, amelynek az ülőkemagassága változtatható, a dolgozó magasságának, és a végzendő munkafolyamat jellegének megfelelően. A háttámla pedig nemcsak magassági irányban, hanem előre és hátra is állítható, mert az ilyen szék az ülő helvzet mellett egyenes testtartást is biztosít, ami a legkevésbé fáradtságos, ezért fokozza a termelékenységet. A könnyű fémcsőből kialakított, három vagy négy állítható nyomtávolságú keréken gördülő, egy vagy több ülőhellyel ellátott, alacsony építésű palántázó- és szedőkocsival is elsősorban azért növelhető a munkateljesítmény, mert kedvezőbb testhelyzetet biztosít, a hagyományos utódon, hajladozva való palántázásnál, szedésnél. Ezenkívül a kis kocsi tartóasztalán a palánták, illetve a leszedett termények elhelyezhetők, nem kell kézben tartani, ami gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé, mintha az egyik kézzel dolgozna és a másikat csak fogásra használják. Forgatható asztal Kevésbé fárasztó a munka, és növekszik a teljesítmény, ha a munkahelyen minden szükséges anyag és szerszám a dolgozó közelében van, és a helyük állandó, mert az utánuk való járás, vagy a keresésük sok időt elvehet. A munkahely olyan tágas legyen, hogy I a dolgozók ne álljanak egy- : más útjába, és a szállításim j is legyen elegendő hely. A j vizsgálatok szerint az a leg- ! jobb. ha a de’gőzök előtt 6C j cm és jobbra, balra pedig 75— 73 cm munkahely áll rendel kezétre, a különböző növénykezelési, -szaporítási és -átültetési munkáknál. A rendszere kezelést — például gyomlálást, kannával való öntözést, ritkítást — kívánó növények területe, ha két oldalon kezelőét van, 189 cm szálas lehet, ha csak egy oldalról közelíthető meg, 90 cm széles lehet. A munkaasztaloknál nagyon fontos a megfelelő magasság. Ha ülő helyzetben dolgoznak az asztalnál, 79—80 cm magas legyen, ha állnak mellette, a 95—105 cm-es magasság a legkedvezőbb, ami akkor is jó méret, ha álló és ülő munká hoz egyaránt használják az asztalt. Különösen a válogatás, osztályozás, csomagolás köny- nyíthető meg nagymértékben forgó körasztalokkal, amelyek re az egyik oldalon, vagy középen adagolható kézzel, esetleg szállítószalaggal a feldolgozásra kerülő anyag, ami a forgó asztalon az asztal mellett álló, vagy ülő dolgozókhoz „megy”. így a forgó asztal sok szálítást feleslegessé tesz. K. L. Muukáhan az amur Komoly veszélybe került a Csita szovjet város mellett Haltenyészíés — futószalagon A vizek élővilágára táplálékként számot tartó emberiség ma már céltudatosan beavatkozik a szaporulat alakulásába, hogy a majdani halászzsákmányt ezáltal is növelje. A halállomány „karbantartására” és felfrissítésére különösen nagy súlyt fektetnek a kutatóintézetek, a „halgyárak”. Kiváltképpen az értékes húsú halfajok — például a lazacfélék, a tokhalak stb. — tenyésztésével törődnek sokat. A képen látható fehér köpenyes dolgozók nem igazgyöngyöket válogatnak, hanem a mesterségesen megtermékenyített halikrákat készítik elő a keltetéshez, nagy figyelmet kívánó munkával. A tálakba rakott ikrák mintegy két és fél hónapot töltenek a különleges keltető- berendezésben. Onnan a nevelőbe viszik át a tálcák tartalmát, ahol az embriók további két hónapig nyugalomban vannak. Ezt követően a legerősebb apróságokat visszaadják a természetnek, útjukra bocsátják őket a folyókba. A Szovjetunió lturup-szigetén levő kurli halgyárban évente közel 80 millió kishalat tenyésztenek ki az értékes szibériai- és púposlazac-íajtákból. Talán kevesen tudják, hogy a Szovjetuniónak külön halgazdasági minisztériuma van, amelynek felügyelete alá 140 haltenyésztő és akklimati- zációs állomás tartozik. fekvő, halban gazdag Kenon- tó. Mióta a tó vízével hűtik a csitai regionális vízierőmű berendezéseit, a víz hőmérséklete 5—6 fokkal nőtt, ami ideális szaporodási körülményeket teremtett a vízinövények számára. A tavat az el- sekélyesedés veszélye fenyegette. Miután a mechanikus nö- vényírtás csődöt mondott, a növényevő fehér amuroknak adták át a „terepet”. A hajdan Kínából behozott, igen gyorsan növő kifejlett édesvízi halak súlya eléri a harmincötven kilogrammot. Farkasétvágyukkal helyre is billentették a tó biológiai egyensúlyát. Tekintve, hogy a Kenőn már tele van amurivadékok- kal, valószínűleg, hamarosan „akad” dolguk a halászoknak is. Népújság 6 1973. március 1. Képek az NDK néphadseregének életéből A Német Demokratikus Köztársaság néphadserege ma ünnepli megalakulásának 17. évfordulóját. Képriportunk a hadsereg életének három mozzanatát örökíti meg. 3. FLOTTAGYAKORLAT Az NDK hadiflotta torpedó-gyorsnaszádjainak gyakorla1. ÚJONCOK ESKÜTÉTELE. A Berlin Uöpenicki kerületé';en állomásozó határőregység katonáinak ünnepélyes eskütétele. 2. TÜZÉREK HADGYAKORLATA Az NDK néphadseregének egyik motorizált tüzéregysége hadgyakorlat közben. Új, átfogó mű a második világháborúról „A második világháború története, 1939—1945’’ címmel tizenkét kötetes mű kiadását készítik elő a Szovjetunióban. A katonapolitikai jellegűnek szánt munka bemutatja majd, milyen volt a világ a háború előkészítésének éveiben és a háborús esztendőkben, áttekintést ad a fontosabb politikai, gazdasági, diplomáciai és katonai fejleményekről. Kifejezésre juttatja azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió játszott a hitleri birodalom és a japán hadigépezet szétzúzásában. A mű összeállításában ismert történészek, közgazdászok, filozófusok, kiemelkedő katonai vezetők vettek részt. „A háború fogantatása” című első kötettel kapcsolatos munkák már befejeződtek, a kötet jövőre jelenik meg. A teljes sorozat kiadása 1977-re ér véget.
