Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
Gondolatok az új ügyészi törvényről Berlin készül a VIT-re A Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény ebben az évben lépett hatályba. Erről a jelentős jogszabályról, amely az 1959. évi 9. számú törvényerejű rendelet helyébe lépett, dr, Szilcz Ákossal,, a Tolna megyéi Főügyészség vezetőjével beszélgettünk. — Mi tette szükségessé az ügyész« ség hatáskörének, feladatának újabb szabályozását? — érdeklődtünk. — Keletkezése idején a törvényerejű rendelet az akkori társadalmi viszonyokat tükrözte, a törvény a jelenlegieket tükrözi. Akkoriban, például, még nem fejeződött be a szocializmus alapjainak lerakása, kötött volt a népgazdaság irányítási rendszere... Az ügyészi szervezeti törvény , méltó helyet foglal el több fontos jogi esemény — az alkotmány módosítása, az új tanácstörvény és az új bírósági törvény megalkotása — mellett. Ebben annak bizonyságát is látom, hogy az ügyészi szervezet részese és segítője volt a fejlődésnek — válaszolta dr. Szilcz Ákos. =» Melyek az új torvény legfontosabb elvi változásai elődjéhez képest? — Éppen az elvi változások a leglényegesebbek! Azért ezek, mivel a jövőben ezek határozzák meg az ügyészi munka tartalmi, lényegi követelményeit. Míg a tvr. a törvényesség megtartása feletti őrködést a legfőbb ügyészre és :az általa irányított ügyészi szervezetre bízta, immár az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az alkotmány s az alkotmányos jogszabályok megtartása és megtartatása feladatkörén belül minden állami szervnek és minden állampolgárnak feladata. A tvr. megfogalmazását annak idején nem kevesen tévesen értelmezték, s úgy vélték: a törvényesség megtartása és meg- , tartatása az ügyészi szervek kizárólagos feladata. Az utóbbi évek gyakorlata elszakadt ettől a helytelen szemlélettől, s mindinkább érvényesült az a politikailag is, jogelméletileg is helytálló felfogás, amely az alkotmányban is, az ügyészi törvényben is kifejezésre jutott. A törvényességért támasztott széles körű felelősség a szocialista társadalom törvényesség-igényéből fakad. Magas fokú törvényesség elérésére csak a szocialista társadalom képes. A törvény egyértelműen meghatározza az ügyészi és a bírói szervek kapcsolatát; sőt világos megfogalmazásából az is kitűnik, hogy az ügyészség nem a bíróság fölé rendelt szerv. A tvr. egyik címe — „A bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet” — hellyel- közzel téves értelmezésre és helytelen gyakorlatra vezetett. A törvény a tvr.-hez képest új sorrendben határozza meg az ügyészi feladatokat, s ezzel utal jogpolitikai fontosságukra is. Alapvető és általános ügyészi feladat társadalmunk törvényes rendjének, államunk biztonságának és függetlenségének, az állampolgárok jogainak védelme. Ezen belül elsődleges a bűncselekmények következetes üldözése és a lehetőséghez képest megelőzése, — Milyen új jogokkal ruházta fel a törvény a legfőbb ügyészt? — Fontos változás, hogy a legfőbb ügyészt imm;*' megNyilatkozott dr. Stilcz Ákos, megyénk főügyésze illeti a jogszabály kiadására,' módosítására.' hatályon kívül helyezéséré, továbbá jógi állásfoglalás kiadására irányuló kezdeményezési jog. Ennek megadása főként azért indokolt,, mivel az ügyészségek munkájuk során gyakran tárnak fel' olyan eseteket, amelyekre jogi szabályozás nincs, és a jogalkalmazás során felmerülnek olyan vitás kérdések, amelyek eldöntéséhez elvi állásfoglalás szükséges. Az ügyészi szervezet elvhű, törvényes működésének fontos garanciája; hogy1 a szervezet — a legfőbb ügyész útján — az államhatalom legfelsőbb szervének; az országgyűlésnek alárendelten., működik^ Szervezetünk részére megtiszteltetés, hogy a Minisztertanács a tör- vényben felhatalmazást kapott arra, hogy az ügyészség számára feladatokat állapítson meg. Ügyészi jogokat , és kötelezettségeket azonban csak törvény vagy törvény ere j ű ren _ delet, szabhat meg.-T* A bűnüldözés és megelőzés körében milyen újdonságot hozott a törvény? —1 Aránylag csekély változások .mellett jelentős, hogy kiterjesztette az ügyészi; jogokat a feltételes szabadságra bocsátásra, az utógondozásra, valamint a bűnügyi jtyilván- tartásra." . „ó 1. — Bár kevésbé látványos, de igen fontos az ügyészi tevékenység a polgári ügy. szakban is. Ebben a körben ma mi az ügyészi munka alapvető feltétele? .— A fontp$ közérdek, illet- ve állami vágy társadalmi érdek'. Az állampolgárok egymás között folyó polgári jogvitáiban az ügyész csak kivételesen léphet fel; gyakorlatilag akkor, há magára hagyott, szellemi vagy testi fogyatékos személy jogait látszik szükségesnek oltalmaznia. Polgári jogvitás eljárásokban az ügyészt a fél jogai illetik meg, természetesen a per- és jogorvoslatok benyújtásának, kezdeményezésének , jogaival együtt. — Hogyan jut áttekintéshez az ügyész a polgári és a büntetőeljárások felett? — Az előző jogszabállyal szemben áj-törvény nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az ügyésznek mind a büntető-, mind a polgári eljárásban joga van akár egyes ügyeket, akár egyes ügycsoportokat tanulmányozni, Az így feltárt fontos adatok a legfőbb ügyész útján a Legfelsőbb Bíróság elé kerülnek; a Legfelsőbb Bíróság az ítélkezés elvi irányításánál veszi figyelembe a legfőbb ügyészi elemzést. Ezt — egyébként — a bíróságokról szóló 1972. é^i‘ ÍV; törvény is rögzíti.-- Kérjük, szíveskedjék szólni oz ügyészi általános felügyeletre vonatkozó újabb törvényi rendelkezésekről is. — Ezek közül azt kell kiemelnem, amely a felügyeleti tevékenységet kiterjeszti a Minisztertanácsnál alacsonyabb szintű valamennyi államigazgatási hatóság általános intézkedéseire, a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire, a bíróságon kívüli jogvitát’ intéző szervek, a gazdasági, a munkaügyi' és ä tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitát eldöntő szervek egyedi döntéseire. Újdonság, hogy az ügyész a tanácsoknál és: más területi (helyi) szerveknél általános érvényű rendelkezés kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti. — Az ügyészi törvény, — talán nem tévedés így fogalmaznunk —, joghézagot pótol egyes gazdálkodó szervek felügyeletével kapcsolatban. Mi módon érvényesül ez a gyakorlatban? Az új gazdaságirányítási rendszerben a szövetkezeteknek lényegében nincs felettes szervük, hiszen megyei szövetségeik (például a MÉSZÖV) csupán érdekképviseleti szervek. Az állami felügyelet joga a tanácsoké, de az operatív beavatkozás joga nélkül. A szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartásával rendelkezik úgy a törvény, hogy ha az ügyészi vizsgálat alapján benyújtott óvással, felszólalással felettes szervvel nem rendelkező szerv — például tsz-közgyűlés — nem ért egyet, az ügyészi intézkedést akkor is érdemben kell elbírálnia, miután felettes szervhez felterjeszteni nem lehetséges. Ha azonban az óvással megtámadott határozat bírósági megtámadására van lehetőség, úgy az ügyésznek — egyet nem értés esetén — a bírósághoz kell fordulnia. — Milyen garanciát nyújt ai ügyé- s*i törvény a törvényesség erősödésére, az állampolgárok jogainak fokozottabb védelmére? — Az új ügyészi törvény fiatal, mindössze kéthónapos hatályú jogszabály; így a változások gyakorlati érvényesülését illetően még nem lehetnek tapasztalataink. Ügy vélem azonban, hogy az eddig elmondottak érzékeltetik: mindkét, egymással különben sem ellentétes területen előbbre fogunk lépni. A módosítás nem csupán az ügyészek feladatait gyarapítja, de szilárdítja felelősségérzetüket is. A törvény egyfelől biztosítékot A beteg talán még nem is érzi a közelgő rosszullétet, amikor a folyosó végén az ügyeletes ápolónő, egy műszer jelzésére már fogja a gyógyszert és indul megelőzni a bajt. Az ilyesmi 10—15 év alatt megszokott kórházi gyakorlattá válhat a komplex betegőrző rendszerek elterjedésével : integrált áramkörös, soha nem fáradó műszer-ápolónők figyelik majd a beteg állapotát, mindent feljegyeznek és kritikus esetben kérik a gyors beavatkozást. Átalakul a rendelőintézetek vizsgálati technológiája is: a beteg a folyosókon elhelyezett műszerfülkében halad végig, elektronikus szemek és fülek tetőtől talpig megvizsgálják, az adatokat azonnal közvetítik egy számítógépnek, az pedig a folyosó végén ülő orvoshoz. Mikor a páciens odaér, a komputer már a képernyőre írja a valószínű diagnózist. AZ ELSŐ TÍZ KÖZÖTT 55 ilyen és ehhez hasonló, összetettebb és ,egyszerűbb téma — gyógyító technikai rendszerek, készülékek, műszerek kidolgozását, fejlesztését határozza meg a KGST-tagorszá- gok orvostechnikai komplex kutatási programja. Ennek alapján most meggyorsulhat a gazdasági integráció az érintett országok vállalatai között. A programot hét szocialista ország orvostechnikai készülékeket gyártó szakemberei álad az ügyész számára, hogy munkáját zavartalanul elláthassa, másfelől minden állampolgárt, minden szervet az ügyészi tevékenység támogatására kötelez, A törvénynek ahhoz a rendelkezéséhez, amely szerint az ügyész törvénysértés észlelésekor köteles azonnal intézkedni, párosul az ügyészek jogvédelme. Ügyész ellen büntető felelősségre vonást kizárólag a legfőbb ügyész engedélyével lehet kezdeményezni. Az ügyészek csak a legfőbb ügyésznek és meghatározott szervezeti vezetőiknek vannak alárendelve; az államhatalom és az államigazgatás helyi szerveitől függetlenül járnak el— Talán nem indiszkréció megkérdeznünk: az úf törvénnyel kapcsolatban jelenleg min dolgoznak a főügyészségen? — Az állami és szolgálati titkokat leszámítva nincsenek titkaink... A Legfőbb Ügyészség ez évi munkaterve alapján elkészített munkatervürik már tartalmazza az új törvényből fakadó teendőinket. A törvény további realizálásának az a követelménye, hogy egyeztessük munkánkat az állami felügyeletet gyakorló tanácsi szervekkel, különösen a hatósági felügyeleti tevékenységgel. Az ügyész az állami és társadalmi igények figyelembevételével köteles dolgozni, és így segíteni az állami és jogi életben a párthatározatok végrehajtását. Ennek érdekében egyeztetjük munkánkat a párt. és tanácsi szervek, valamint a nyomozó hatóságok tevékenységével. — Köszönjük a tájékoztatást. lították össze két évvel ezelőtt és az idén már a program végrehajtásának „hétköznapjaihoz” érkeztünk: kezdődnek az első szakosított kutatások a laboratóriumokban. A kutatók — ebben az 55 témában — többé már nem külön-külön gondolkodnak: a témákat felosztották egymás között; témavezető országokat jelöltek ki, közös megegyezéssel, egy-egy adott fejlesztési, majd gyártási program nemzetközi megszervezésére. A cél, hogy a lehetséges legrövidebb idő alatt a szocialista országok önellátók legyenek a legkorszerűbb gyógyítástechnikai eszközökből. A hazai orvosiműszer-gyár- tás a világ legjobb hírű gyártóinak sorába tartozik. A Medicort pl. ma már a világ első 10 cége között jegyzik. Ez a „helyezés” is magyarázza, hogyan vállalkozhatott arra, hogy az 55 nemzetközi komplex kutatásra megfogalmazott témából 21-ben főszerepet vigyen. Itthon a témafelelős tehát a Medicor: vállalta a fejlesztés és majd a gyártás megszervezését, hét másik magyar vállalat munkájának egyeztetését így a nemzetközi gazdasági integráció még a belföldi szakosodást. együttműködést is segíti egy-egy ágazatban és sürgeti is természetesen. A KÖZÖS MEMÓRIA Korábban is létezett már együttműködés a szocialista orAz NDK iránti nemzetközi elismerés és bizalom egyik jele, hogy Berlin — amely 1951- ben volt először a VIT színhelye — 1973-ban ismét házigazdája lehet a világifjúsági találkozónak. A város lakói nagy örömmel fogadták a döntést és már egy évvel az esemény előtt megkezdték a felkészülést, hogy méltónak bizonyuljanak a megtiszteltetésre. Vannak természetesen hivatalos testületek: a nemzeti VIT- bizottság és a fővárosi VIT- bizottság, amelyek kidolgozzák a terveket, programokat, de munkájuk távolról sem lenne olyan eredményes, ha nem segítene a lakosság nap mint nap munkavállalásokkal, ötletekkel, kezdeményezésekkel. Az építőmunkások szocialista vállalásai biztosítják, hogy időben elkészüljenek az új diák- és munkásotthonok, amelyeknek első lakói a VIT-vendé- gek lesznek. A berlini Hum- bóldt-egyetem több ezer diákja múlt évi iskolaszünetének nagy részét arra áldozta, hogy Berlint még szebbé tegye. Dolgoztak lakás- és útépítésnél, az új földalatti-állomáson és sportstadionok létesítésénét A berliniek azt szeretnék* ha a világ minden részéből érkező fiatalok mindig szívesen emlékeznének vissza az itt töltött napokra, ha éreznék, hogy itt őszinte szeretettel fogadják őket. A VIT-re körülbelül 300 ezer fiatalt várnak Berlinbe3 ezek közül vagy 100 000 berlini családoknál lakik majd. Már régóta élénk tanácskozások folynak a házközösségekben, ki mennyi vendéget fogad be és hogyan lehet berlini tartózkodásukat minél kellemesebbé tenni. A közlekedési vállalatok, a vendéglátó- ipar és az egészségügy részletes terveket dolgoztak ki, hogy a megszaporodott munkát zökkenőmentesen győzzék — Berlin lakóinak száma ugyanis a VIT idején 25 százalékkal emelkedik. szágok orvosiműszer-gyártói között, de azok többnyire csak kétoldalúak voltak — ez pedig most a kutatásban, s majd az árra épülő gyártásban — hétoldalú lesz, másrészt az együttműködés inkább csak a kereskedésre és a gyártásra szorítkozott Most a közös munka — a komplex program szellemében — az alapoktól, a fejlesztéstől építkezik: a párhuzamosságokat elkerülő, egyeztetett kutatások egyszerűsítik, gyorsítják majd a gyártásszakosodást is: a szakosított kutatást szinte önműködően követi a szakosított gyártás. A közös szellemi erőfeszítés a párhuzamosságok, átfedések, felesleges költekezések elkerülése csak a közös memóriára épülhet. Ezért alakult meg tavaly az orvosiműszer-kutatás nemzetközi koordinációs központja Moszkvában. A központ adatbankja pedig az első „betétekkel” már a múlt év végétől működik. Hétköznapi dolog ma már a központ komputeréhez fordulni — információért. A moszkvai adatbankkal most rengeteg laboratóriumi kapacitás szabadítható fél, hiszen egy sor részkísérletet pl. nem kell elvégezni mindenütt, mert lehet, hogy az már valahol korábban megtörtént s az eredményt betápláltak a közös emlékezetbe, ahonnan azt bármely érdekelt ország igénybe veheti. GERENCSÉR FERENC BORVÁRÖ ZOLTÁN Az integráció hétköznapjai Komplex kutatás a gyógyulásért V