Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

Levélcímünk : 7101, Szekszérd, Postafáók 71

On kérdez

Hibrid kukoricát az egyénieknek is

„Az én problémám nem egyéni, közérdekű, és egyben népgazdasági érdek is fűződik hozzá. Azt kérdezem, hogy miért nem kaphatunk mi egyéniek is abból a jól kitenyésztett kukorica-vetőmagból,

amely jól bevált és jó termést ad? Mi ezt a pénzünkért sem kapjuk. Erre a kérdésre szeretnék minél előbb választ kapni. Hol és mikor lehetne a 15—20 kiló — ennyi vetőmag kellene egy- egy családnak Faddon — vetőmagot beszerezni? Úgy gondolom, hogy nem mindegy, hogy azon az egy hold földünkön mennyi kukorica terem, 15 vagy 30 mázsa...” — irta levelében Aradi Mihály, Fadd, Sport u. 46. szám alatti olvasónk.

Kérdésére Somorjai Sándor, a megyei tanács mező. gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője válaszolt.

— A faddi egyénileg gazdálkodók panaszát és kérdését úgy értelmezem, hogy a vetőmagellátásuk megoldott, csak az MvSC— 530-as, vagy az MvSC—570- es fajtákból nem kapnak vetőmagot, hanem olyan fajtákat kapnak, amilyen jut. A fenti fajták termő- képessége igen magas — a tájékozottság érdekében azonban előre kell bocsáj- tanom — ezt a képességet azonban csak nyolc mázsa/ kataszteri hold vegyes műtrágya felhasználása mellett tudják realizálni, a vetőmag ára pedig 5600 forint mázsánként. Ezért egyéni viszonyok mellett a szakemberek nem javasolják.

— Igényük érvényesítése érdekében — a jövőre nézve tanácsolom — hogy még ősszel írják össze: milyen fajtákból, hány mázsa a vetőmagszükségletük a következő évre, és adják át a helyi közös gazdaság, főag- ronómúsának, aki az igényelt szaporítóanyagot meghozatja az egyéni termelők számára is.

— Az idei évi ellátásuk érdekében felhívtam a dombóvári Vetőmagtermeltető Vállalat kereskedelmi osztályát, ahol elmondták: a fenti fajtákból tudnak biztosítani az egyéni termelők számára abban az esetben, ha a megrendelő a szállítást vállalja és minimum 50 kilót megvásárol, ugyanis ez a mennyiség van egy zsákban.

— Jó lett volna, ha a levélben nemcsak egyszerűen martonvásári hibridről írnak, hanem annak a FAO-számát is feltüntetik, mert a martonvásári hibridnek ez ideig 21 változata ismeretes, de martonvásári 530-as hibrid csak egy van. Ezért a faddi termelő által említett „bevált fajtákat” 6aját termelési tapasztalataink alapján voltunk kénytelenek kiválasztani.

Izzóprobléma

Szabó Sándor segédüzem- ág-vezető, a várengi Petőfi Termelőszövetkezet nevében küldte be a kérdést: „Kérésünk, hagy írják meg, hol tehet kapni 12 V 4 W-os izzót az MTZ 50-es traktorokhoz? Körülbelül egy hónapja nem tudjuk beszerezni. Problémánk még ezzel kapcsolatban, hogy az említett izzók túlzottan hamar tönkremennek. Az utóbbi négy hónapban 14 MTZ 50-es traktorunkhoz 100 darabot használtunk fel.”

Azt gondoltuk, hogy a válaszadásra a Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat az illetékes. Az innen érkezett válaszlevélből két dolgot tudtunk meg; nem hozzájuk tartozik az izzóellátás és mégis lelki- ismeretesen utánajártak — helyettünk — a dolognak. Külön is köszönjük Biczó Ernő igazgató válaszát, akinek levelében a következők olvashatók: „A hiányként jelentkező izzó forgalmazása nem tartozik vállalatunk hatáskörébe. Ettől függetlenül utánanéztünk, hogy az ezen izzó forgalmazását végző AUTÓKER Vállalatnál milyen az izzó beszerzési lehetősége. Az AUTÓ- KER-nél közölték, hogy ebből az izzóból az elmúlt év. ben az ellátás folyamatos volt, februárban hiánycikk volt, de márciusban újabb beérkezést várnak. Az AUTÓKER állítását mi is alá tudjuk támasztani azzal a ténnyel, hogy az álta. lünk forgalmazott gépek komplettírozásához mi is tőlük szerezzük be az izzókat. A várongi termelő- szövetkezetnek — bár ezzel az igényét nem tudtuk kielégíteni — 10 égőt a saját készletünkből átadtunk.

Húsboltnyitás

„Az ősszel olyan hír kelt szárnyra, hogy Bonyhádon, a Perczel Mór u. és a Károlyi M. u. sarkán lévő Sváb-féle ház egyik utcai lakásából hentesüzletet alakítanak ki. Valóban a lakókat ki is költöztették. Azóta a lakás üresen áll. Úgy hallottuk, hogy tavasszal nyit az új húsbolt, de a mai napig semmi mozgolódást nem láttunk. Pedig fontos lenne a húsbolt, mert ezen a területen sorra épülnek az új családi házak, szövetkezeti lakások, az ellátás viszont nem kielégítő. A másik kérdésem: mikor építenek járdát a Jókai utcában? Itt már van országút, az egyik oldalon járda is, de azon az oldalon, ahol az iskola van, ott nincs". — irta levelében Sziklai Jakabné Bonyhád, Asztalos u. 3. szám alatti olvasónk.

Soczó Lajos bonyhádi tanácselnök a kérdésre így kezdte a választ: „Régi ké. rése a bonyhádiaknak a harmadik húsbolt létesítése. A múlt év őszén egy volt üzlethelyiséget a Perczel Mór utca 97. 6zám alatt erre a célra felajánlottunk a Tolna megyei Népbolt Vállalatnak. Azóta ez a helyiség üresen álL A vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint a bolt megnyitására a második negyedévben kerül sor.

A Jókai utcában néhány évvel ezelőtt épült betonút és az egyik oldalon járda (Bonyhádon 18 utcában nincs járda. Az utcák egyik oldalán még az idén építünk.) A Jókai utcában

járda építésére a II. sz. általános iskola másik szárnyának megépítésével azo. nos időben, vagy az építkezés befejezése után kerülhet sor.”

Előjegyzés a boltokban

„A Népbolt tolnai bútorüzletében vásároltam 1973. február 5-én a kislányomnak egy Bandi elnevezésű gyer- mek-iróasztalt. A hozzá megfelelő alacsony széket akkor nem kaptam, de megígérték, hogy értesítenek, ha lesz. Mint utóbb megtudtam, három nap múlva, 8-án volt is ilyen, összesen 10 darab, de mire mentem már elfogyott. Nem értesítettek. Most a következő negyedre ígérik, de lehetséges, hogy egy nappal később érdeklődöm megint, mint a szék érkezik, és nem kapok. Javasolnám a vásárlók idejének megtakarítására, hogy típusmegjelöléssel előjegyzést lehessen kérni a boltokban, az áru megérkezéséig. Ha a jelzett napon a vásárló nem jelentkezne az áruért, úgy az eladható lenne. Úgy gondolom, hogy sokunk gondja oldódna meg ezzel.” — fejtette ki véleményét Kovács József Tolna, Be- zerédj u. 3. szám alatti olvasónk.

A Tolna megyei Népbolt Vállalattól érkezett választ ketten is aláírták: Steindl István főosztályvezető és Újvári József főkönyvelő. Válaszuk a következő: „A belkereskedelmi miniszter 1/1972. (II. 10./BKM) számú rendeletét, mely a meg- rendeléses vásárlás és az előleg adásáról intézkedik, vállalatunk az iparcikkboltoknak 1972. március 13- án kiadta és biztosította e boltok részére a szükséges nyomtatványokat is. Ez a rendelet a boltokra vonatkozóan az alábbiakat írja elő: Előjegyzés vehető fel mindazon árucikkekre, amelyeknek értéke az 500 forintot meghaladja és belátható időn belül (3 hónap) beszerezhető és a vásárló az áru irányárának 20—30 százalékát előleg címén befizeti. A rendelkezés értelmében Kovács József vásárló kérése ennek alapján nem teljesíthető, mert a keresett szék ára 90—100 forint között van. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kérdéses székből olyan minimális mennyiség érkezik a boltjainkba, hogy a keresletnek mintegy 20—30 százalékát tudjuk csak kielégíteni. A II. negyedévi igényünket a szállító vállalat még nem igazolta vissza, így jelenleg nem tudjuk, hogy a második negyedévben milyen mennyiséget kapunk. A szék hiányát az okozza, hogy az gyermekbútorként kerül forgalomba, és mint ilyen, dotációs termék, a dotáció összege meghatározott, árfekvése lényegesen olcsóbb, mint a többi székeké. Hasonló típusú normál szék ára 380— 420 forint között mozog.”

Közlekedés a „pécsi úton“

Herpai László Szekszárd, Szent Mihály dűlői olvasónk

kérdezte: „Mikorra remélhető, hogy a a pécsi úton, a Palánki hegy alatt közlekedni lehessen? Egyelőre csak a dömperek és a lánctalpasok részére megfelelő, gyalogosoknak és kerékpárosoknak nem. Ezen az útvonalon a közművesítés megtörtént, van villany-,, telefon-, vízhálózat, épülnek a víkendházak, tanyák. Minden megvan, de a közlekedés, az tűrhetetlen. Az elakadt mentők, taxisok engem kérnek meg, hogy telefonáljak segítségért”.

— A városi tanács jelentős anyagi eszközöket fordít a város belterületi úthálózatának kiépítésére, korszerűsítésére — kezdte válaszát Császár József, a városi tanács elnöke. — Az erre fordított összeg 1973- ban mintegy 15 millió forintot tesz ki. A nagymértékű ráfordítások ellenére ez ideig nem kerülhetett sor a város belterületén több lakóterületi út megépítésére. Amíg ilyen gondok jelentkeznek az északi és a déli kertvárosban, a felsővárosban, természetes, hogy — forgalmi és egyéb szempontok szerinti sorolás alapján — először a belterületi utakat építtetjük meg. A Palánki hegy alatti út karbantartását, sártalanítását évente rendszeresen elvégeztetjük, azonban a pormentes út kiépítésére egyelőre nincs lehetőség.

Mcadácb-bélyeges

leva^zőicpok

Farkas Béla Őcsóriy, Rákóczi u. 1. szám alatti olvasónk kérdése: „Az egy hónapja megkapott Madách- bélycges levelezőlapokat mikor fogják árusítani?"

— A levelezőlapokat a Posta Madách születésének 150. évfordulójára adta ki 1973. január 20-án 70 filléres és 2,10 forintos áron — vezette be válaszát Birtalan József postafőfelügyelő, a megyei postahivatal hivatal- vezetője. — A levelezőlapokat csak a nagyobb fór. galmú postahivatalok árusították. A szekszárdi posta- hivatal a 70 filléres lapból eddig 5000 darabot adott el és sajnos ebből további készlettel nem rendelkezik. A 2,10 forintos lapból jelenleg is körülbelül 1000 darab áll rendelkezésre. Nagyon sajnálom, hogy kedves olvasójuk nem juthatott hozzá ilyenhez, amennyiben még ilyen lap érkezne a hivatalomhoz, úgy olvasójukat értesíteni fogom. (Időközben Farkas Béla ilyen lapon tudatta velünk, hogy kapott 70 filléres Madách-'bélyeges levelezőlapot. A szerk.)

Távira»

két héten belül

Sándor Eszter, a Szekszárdi Tervező Vállalat dolgozója írta a következő sorokat: „1973. február 23-án megkaptam azt a táviratot, amit február 12-én adtak fel Eger- bocsban névre szólóan, de nem a lakáscímemre, hanem a munkahelyemre. Amikor az illetékeseknél reklamáltam, a levélellenőr nagyon udvariasan elnézést kért, és úgy éreztem« ennél többet nem

tehet, emberek vagyunk, ön is tévedek, a postán is előfordul. Az viszont felháborított, amikor beszélgetésünkre hátrafordult egy munkatársnője és megjegyezte, ő látta, hogy már két hete halmozódik a vállalatunkhoz címzett expresszlevél és távirat, ,de amilyen szépen beszélnek a tervezősök, megérdemlik*. Erre én nem válaszoltam, mert én is tervezős vagyok, és féltem, hogy én is .szépen* beszélek vele. Egészen pontosan az történt, hogy megbetegedett a vállalati kézbesítőnk, és aki helyettesítette, nem tudott róla, hogy az exprezsz- leveleket és táviratokat nem a postafiókba teszik, hanem külön kell elkérni azokat. 23- án végre egy jó szándékú postai alkalmazott megkérdezte, .mikor viszik már el az összegyűlt expresszleveleket?* így kaptam meg 11 nap után a táviratom.”

Birtalan József a kérdésre adott válasza tömör és határozott.

— Sándor Edit olvasójuk panaszával teljesen egyetértek. A dolgozó viselkedése elítélendő, ezúton is elnézést kérek azzal, hogy az érdekelt ellen megfelelően eljártam.

Összekötő út

Szabados Adám Szekszárd, Mátyás király u. 41. szpm alatti olvasónk tette szóvá: „Pár éve építették meg a Tengelic község és Júlia-major közötti összekötő szakaszon az utat (kb. 6—8 kilométer). Ez az út körülbelül egy kilométerré közelítette meg a szed- resi vasútállomásnál lévő kö- vesutat. A kérdésem: a tenge- lici, illetve a szedresi tanács (esetleg a termelőszövetkezet) a még hátralévő egykilomé- teres útszakaszt miért nem építtette meg? Tervezik-e megépíteni? Ha ugyanis ezt megépítenék, 10—15 kilométeres utat takaríthatnának meg a termelőszövetkezetek gépjárművei is a Szekszárd— Tengelic, illetve a Tengelic— Szedres közötti útvonalon**.

— A Tengelic és Júlia- major közötti út megépítése a két termelőszövetkezet egyesülésével vált szükségessé. Az út megépítése állami . beruházással történt, kizárólag azzal a céllal, hogy a két gazdaság majorközpontját műúttal kössék össze, ezzel is megkönnyítve a szállítójárművek közlekedését.

— Valóban még körülbelül egy kilométer utat kellene megépíteni, hogy a szedresi vasútállomás mű- útjával össze lehessen kötni. Ennek a megépítése azonban mintegy, 1,2 millió forint költséggel volna kivitelezhető.

■— Jelenleg egyik gazdaság sem tudja vállalni a költségfedezetet. A községi tanácsoknak sincs annyi pénzük (Szedres, Tengelic), hogy ezt a nagy kiadást vállalni tudnák. — válaszolta Németh István, a tengelici tanács elnöke.

Telefonszámcunk : 129—01, t23—61.

Ml VÁLASZOLUNK