Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

Könnyűipari tájértekezlet Szekszárdon Megkezdték az ötödik ötéves terv előkészítését — Meggyorsul a könnyűipar fejlődése — Megszigorítják az árellenőrzést Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Gemenc Szálló tanács­termében hat megye — Bara- nva, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Tolna és Somogy —va­lamint Pécs és Szeged megyei j'i- á városi tanács vb inari osz­tályvezetői és helyettesei rész­vételével kétnapos tájértekez­let kezdődött. A Könnyűipari Minisztérium közgazdasági főosztálya, a Tolna megyei Tanács VB ipari osztálya és a Magv"f Közgazdasági Társa­ság Tolna megyei szervezete rendezésében aktuális könnyű­ipari közgazdasági problémá­kat vitattak meg. Bakonyi György, a miniszté­rium közgazdasági főosztálvá- nak vezetője tartott előadást. Elmondta többek közt. hogy a minisztériumban már meg­kezdték az ötödik ötéves terv élőmunkái atait, dolgoznak a koncepció kialakításán, a kü­lönféle variációkon. A taná­csokat — a tanácsi ipart — különösen a nyomdaiparral, a ruházati iparral, a textiltisztí­tással, valamint az egyéb szol­gáltatásokkal kapcsolatos ter­vek érintik, de nem érdekte­len számukra a többi iparág fejlődése sem. A fejlesztési koncepciók ki­dolgozásánál mindenekelőtt fi­gyelembe veszik a Közoonti Bizottság novemberi állásfog­lalását, miszerint a következő ötéves tervidőszakban tovább kell lépni az értékarányos ár­rendszer kialakításában, az pedig egyik oldalról az élelmi­szer-----elsősorban a húsárak — emelését, másrészt pedig a jelenleg magas forgalmi adó tartalmú ruházati cikkek ár- csökkentését jelenti. Fel kell tehát készülni a textil- és bőr­ruházati iparban a nagvobb keresletre, a választék iránti igény növekedésére. Nem for­dulhat elő. hogy az árleszállí­tás következtében megnőtt ke­reslet növelje a hiánycikkek listáját. A lakásépítés meg­gyorsulása növeli a bútorioar, a lakberendezési tárgyakat előállító iparágak iránti igé­nyeket. A kulturális színvonal emelkedése pedig a nyomda­ipart állítja nagyobb követel­mények elé. A könnyűipar fejlesztését az Ss sürgeti, hogy a KGST-koo- peráeióban eevre nagvobb fel­adat hárul reá. Elsősorban a Szovjetunióba irányuló expor­tot kell fokozni, az onnét be­hozott, nélkülözhetetlen alap­anyagok ellentételeként, köny- nyűipari termékekkel. A könnyűipar — a már ko­rábban megkezdett és az ötö-' dik ötéves tervidőszakban is intenzíven folytatódó — re­konstrukció eredményeképpen alkalmas lesz a megnöveke­dett igények kielégítésére. Egyrészt elősegíti a termelési struktúrának a változó igé­nyekhez való igazodását, más­részt, a termelést bővítő hatá­sa mellett növeli a hatékony­ságot is. termelékenyebbé te­szi a munkát. A textiliparban 45-ről 50 százalékra nő a ve­gyi szálak aránya, a szövet- gyártásban a kisebb munkaerő- igénvű és helyigényű. tehát termelékenyebben előállítható kötszövött termékek arányát növelik, a konfekcióiparban a jelenlegi termelőberendezések jobb kihasználásával, a mun­kaszervezés megjavításával 25 —30 százalékkal növelhető a termelés. A bőriparban a hazai sertésbőrök feldolgozását kell fokozni, a cipőiparban a mű­bőr felsőrész és a műanyag talp arányát. A közgazdasági szabályozó- rendszer módosításara is már számos elgondolás született a minisztériumban. Több variá.-. dót dolgoznak ki a jövedelem­szabályozásra, a bérgazdálko­dásra, az alapok képzésére. Meg akarják oldani azt az el­lentmondást, ami jelenleg a vezetőket nem teszi érdekeltté a perspektivikus gazdálkodás­ban. ma ahhoz fűződik érde­kük, hogv a „tárgyévben” le­gyenek jók a gazdálkodási eredmények. Az 1973-as fejadatokkal megbirkózik a könnyűipar. Háromszázmillió forint értékű árcsökkentést határozott el a kormány a ruházati cikkeknél, ezt végrehajtják. A központi bérintézkedéseket nem lehet a fogyasztókra áthárítani áreme­léssel, erre különösen ügyel a minisztérium. Megszigorítják az árellenőrzést, a világpiaci áremelkedést sem engedik „be­gyűrűzni” a fogyasztási cik­kekre, például a műselyemfo­nalnál. Kiegészítik a minisz­térium által már korábban ki­dolgozott árképzési szabályo­kat. A szabad áras termékeknél is előírják, milyen költségté­nyezők állíthatók be az árve­tésbe, kalkulációba, a beépít­hető nvereséget nem íriák elő központilag, azonban kötelező­vé teszik a vállalatok részére, hogy az év eleién alakítsák ki és rögzítsék a szabad áras ter­mékekre vonatkozó árképzési koncepciójukat (például az év közben belenő úi termékek, a legújabb divatnak megfelelő cikkek nyereségszázaléka mennyivel legyen nagvobb a vállalati átlagnál, vagy a gyer­mekruházati cikkek nyereség­százaléka ne emelkedjék stb.). Kiadják az árpolitikai maga­tartásbeli irányelveket, ame­lyek betartását ellenőrzik és elvárja a minisztérium a me­gyei, városi tanács vb-k ille­tékes osztályaitól, hogy szigo­rú árellenőrzést végezzenek. A tanácskozás délutáni programiát két részletben bo­nyolították le, az egyik cso­port a Szekszárdi Nyomdát, a másik a Szekszárdi Textiltisz­tító és Ruházati Vállalatot (Patvolatj tekintette meg. A nyomdánál Széli István igaz­gató tájékoztatta a vendégeket a rekonstrukcióról, a Patyolat­nál Göndöcs Ferencné igazga­tó számolt be „A mosoda és vegytisztító kapacitásfejlesz­tés, a géolmoort tapasztalatai, kisvárosias és falusias telenü- lésviszonyok mellett a lakos­sági szolgáltatás” címmel. Ma vitával folytatódik a tanács­kozás. n Tegyünk többet Dombóvárért" Három héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a dóm- bóvári költségvetési üzem pártszervezete mozgalmat indított annak érdekében, hogy gyorsabban fejlődjék a város. A pártszervezet kezdeményezése nyomán az üzemekben a szo­cialista brigádok is hasonló vállalást tettek. A hét elején Tóth József, a költségvetési üzem pártszervezetének tömeg- szervezeti felelőse már arról tudósított bennünket, hogy a társadalmi munkát megkezdték. Szombaton harmincán vet­tek részt a város szépítésében. Hatórás műszakot tartottak szabad szombatjuk helyett, és a kertvárosi játszótéren a parkot rendezték. A tavasszal minden szabad szombaton egy-egy csoport végez majd társadalmi murikat a költség- vetési üzem dolgozói közül, hogy szebbé tegyék Dombóvári. Tanácskoztak a szakszervezeti könyvtárosok Tegnap délelőtt a Babits Mihály megyei művelődési központban tartották meg ne­gyedévi tanácskozásukat a megye szakszervezeti könyv­tárhálózatának könyvtárosai. \ megjelenteket dr. Dán Mi- hályné, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa köz­ponti könyvtárának vezetője köszöntötte, majd beszámolt a hálózat elmúlt évi tevékeny­ségéről. A könyvtárosok munkájá­nak hatékonyságát, eredmé­nyességét az olvasók és a köl­csönzött kötetek számának alakulásából mérhetjük le. Az elmúlt évben közel nyolcezer- hétszáz olvasója volt a megye Ax államositáx 25. évfordulója Tanárból igazgató Az iroda előtt várta a mun­kásnő. Idős, tpl a. negyvenen, közel az ötvenedik évhez: — Igazgató eivtárshoz jöt­tem, már voltam mindenütt. És sorolja panaszát: A sárgarépa-tisztítást nem bírja az asztmája miatt, a raktárban nehéz a munka. — Asszonyom — mondja az igazgató — a legkönnyebb se­gédmunkát adták magának. A sárgarépát fűtött helyen tisz­títják. a raktárban egykilós üvegeket kell rakosgatni... Menjen el még egyszer az or­voshoz, mondja meg, vizsgál­ják meg újbóL Többet mi nem tudunk tenni, a legkönnyebb munkát felajánljuk... — Hát, majd elmegyek az orvoshoz — mondja a munkás­nő, és nyugodtabban távozik. Második látogató vagyok Ör­vös Ferencnél, a Paksi Kon­zervgyár igazgatójánál. A hét elején a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki, az államosítás negyedszázados évfordulóján. — Tulajdonképpen nem az államosításban való közvetlen részvételért kaptam a kitün­tetést. hanem az élelmiszer- gazdaságban kifejtett negyed- százados munkáért az évfordu­ló alkalmából. — Hogyan kezdődött mun­kásélete?' — Kalocsán végeztem a ta­nítóképzőben és onnan a pa- lánki technikumba helyeztek tanárnak. A növénytermelést, talaj művelést, kémiát tanítot­tam. 1955-től a Paksi Konzerv­gyárban dolgozom, először a nyersanyagosztály vezetője voltam, majd 1965 óta a gyár igazgatója. — Hogyan emlékszik az el­múlt huszonöt évre? — Tulajdonképpen a törté­nelem egy kis szakaszát tu­dom magam mögött, és mun­kám révén én is alakítója voltam szocialista rendünk­nek. Hét évig az élelmiszer- gazdaságnak képeztem a szak­embereket, azóta gyakorlati — vezetői munkakörben tevé­kenykedem. Sok-sok tanítvá­nyom ma partnerem, A zöld­ségtermesztés gondjai Itt a gyárban is, meg a termelő­üzemekben is úgys érzem" az én gőndom is, ha előrelépünk egy területen, tudok örülni a sikernek. — Munkássága során mit tart jelentős „hagyatéknak?” — Elsősorban azt. hogy itt a gyárban a középvezetők megtanultak önállóan dolgoz­ni. Jó érzés ezen túl, hogy ve­zető beosztásban lévő kollé­gáimmal őszinte, munkatársi a kapcsolat. Jó itt velük dol­gozni. S nemcsak a vezetők, hanem a munkások körében is jó összhang van, tudnak az emberek a gyárért lelkesedni, dolgozni, áldozatot is vállalni. a — Nyilván látják, hogy gyárban végzett szellemi és fizikai munkának haszna van, az eredményt elismerik... — Igen. Feltétlenül szüksé­ges, hogy az emberek mun­káját kellő időben, kellő mó­don ismerjék el. Nemcsak itt a gyári vezetők, hanem a ki­csit följebb lévő vezetők is. Nem panaszkodhatunk. 1965 óta például ötször volt a gyár Kiváló vállalat cím kitüntetett, je, most kaptuk a múlt évi ér­tékelést, a tröszt tizenöt vál­lalata közül az első helyen ál­lunk ... — örvös elvtárs, gratulá­lunk a kitüntetéshez. — Köszönöm.- Pj ­szakszervezeti könyvtárainak; Hétszázasai több, mint 1971- ben. Közismert, hogy csak akkor növekedhet a köny­vet szerető-értő emberek tá- bora, ha a könyvtárak állo­mánya lépést tart könyvki­adásunkkal, és könyvtáraink nagy gondot fordítanák a meg­jelenő művek mielőbbi beszórJ zésére. A múlt évben több mint százhatvanezer forint ér­tékű könyvvel növelték, frissí­tették a szakszervezeti báló-; zat könyvállományát. Az eredmények mellett ter­mészetesen problémák is akad- tak. Az a jellemző a megye szakszervezeti könyvtáraira^ hogy szolgáltatási körüket nem növelik a tanácsi hálózat könyvtáraihoz hasonlóan. En­nek magyarázataként oersze elfogadható, hogy a szakszer­vezeti hálózat könyvtáraiban társadalmi aktívák végzik a könyvtárosok közhasznú mun­káját. Ebből fakadóan a háló­zatban nagy gondot kell for­dítani a szakmai továbbkép­zésre is. 1972-ben húsz könyv­táros részére indítottak alap­fokú könyvtárosi tanfolyamot, melyet a hallgatók eredménye­sen végeztek eL Befejezésként Dán Mihályné szólt a szakszervezeti könyv­táraknak az elmúlt évi Kell a jó könyv országos olvasópályá­zatban való részvételéről. El­mondotta, hogy a hálózat ol­vasóinak több mint tíz száza­léka eredményesen pályázott. A könyvtárosok megyei ér­tekezletének utolsó napirendi pontjaként a jelenlévők a szak. szervezeti könyvtárak gyakor­lati problémáiról hallgattak előadást. — vj — A szekszárd—bátaszéki úttól nem messze építik a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet legnagyobb, 1500 négyzetméter alapterületű fóliasátrát. A két­száz méter hosszú, átlátszó mű­anyag fóliával borított meleg­házban paprikamagot vetnek majd. A hideg tavaszi éjszaká­kon két olajtüzelésű hőlégfúvó berendezés melegíti a kibújó palántákat. Jövő tavasszal a most készü­lő első fóliasátor mellé még három hasonló nagyságút épí­tenek. Akkor már nemcsak a palántákat nevelik mestersé­ges melegben, hanem a ter­més beéréséig ott gondozzák a paprikái, paradicsomot, salá­tát és más zöldségféléket. A négy melegházban össze­sen hatezer négyzetméteren a környék lakosságának jobb el­látására termelik a primőröket. Képünkön: készítik az árkot, amelyben a csővázra ráfeszülő fólia szélét rögzítik. Fotó: K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom