Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
Múzeum 52000 hektáron A nemzeti park, mint génbank — A Hortobágy jövője: a múltja A Hortobágyra induló, kiránduló autóbuszban angolok, németek, hollandok, svájciak ültek. A „látványt” várták. Az embert — mint minden vendéglátót — ilyenkor izgalom fogia el: nem okoz-e csalódást, jól érzik-e majd magukat a messze földről érkezett turisták. A Hortobágyon nincsenek csipketornyú várak, nehéz oéocélok, a múlt sejtelmeit idéző lovagtermek, sem bércek, se tenger, csak a végeláthatatlan pusztaság. Gyalogoltunk egv-két kilométer*. Visszafelé jövet az egyik vendég a horizont késpenge élére tekintve azt mondta: „Csodálatos ez a semmi! Mcít- nvugszik és új erőire kap ettől az ember!...” A Hortobágy pszichológiai csodát művel? Biztosan így van ha már a külföldiek ezt állítják. De számunkra nem, csak az idegenforgalmáért fontos. (Zárójelben: 1972. év mérlege 200 000 látogató!) Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1973. január elsejével a Hortobágyot nemzeti parkká nyilvánította. Dr. Győri Jenővel, az ATVH főmérnökével e magas rang okáról és jelentőségéről beszélgettünk. A nemzeti parkká nyilvánítást sokan valamiféle magyaros nagyképűségnek, még többen a múlt konzerválásának gondolták. Romániában a Re- tyezát, Csehszlovákiában a Tátra egy része nemzeti park. TERMELŐI BOR szekszárdi bikavér 28,— Ft szekszárdi vörös 25,— Ft szekszárdi siller 20,— Ft tolnai muskotály 20,— Ft tolna ezerjó 20,— Ft tolnai vegyes (fehér) 20,— Ft kimérve Állandóan KAPHATÓ TESZKERV, piaccsarnok. Az áruház vasárnap 6.80-tól 10 óráig tart nyitva. (414) A Szekszárd ÄG. sárközi (Ujberek) kerület gépműhelyébe azonnal felveszünk: TRAKTOROS, VILLANYSZERELŐ. LAKATOS, MG. GÉPSZERELŐ, ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT. Üzemi konyha, munkás- szállás biztosított. Jelentkezés: V árdomb—U j berek. (445) Az olasz—francia határon a Grand Paradiso őrzi meg a ritka állatokat és növényeket. Kanadától Afrikáig sorolhatnánk a példákat. A Hortobágy nekünk, nemzeti kincs. Miért? A Hortobágy 52 ezer hektáros területén (73 százaléka legelő) Európa legnagyobb, összefüggő, szikes pusztája alakult ki, a csakis reá jellemző állat- és növényvilággal. Dr. Lányi György egyik tanulmányában felsorolja ezeket. ... .Felbecsülhetetlen értéket jelent a Hortobágyon a kiveszőiéiben lévő ősi magyar háziállatok még meglévő állománya: az alföldi szürke marha, a Pödrött szarvú racka juh, a magyar ló. a bivaly, a mangalica, a pásztorkutyák közül a komondor, a kuvasz, a puli és a ppmi, továbbá a magvar baromfifaj rák... A rövid füvű pusztai növényeket csak ezek képesek hasznosítani...” Az ősi állattípusok a modern állattenyésztés hasznára is válnak, génbankok. Velük lehet felfrissíteni a mai produktív. de szervezetileg gyenge fajtákat. A „látvány” is szép: a dühös, büszke kormosbika, a címeres ma^ha, a csikósok hajtotta szilaj ménes. Itt valódi a viadal! Nem 2—3 mázsás spanyol bikával, hanem a 8—9 —10 mázsás karmossal kell megbirkózni. Nem embernek! Egymás között rendeznek az állatok véres párviadalokat. e Lehetne még beszélni a ritka madarakról, á különleges tiszai vadhalakról, a gémesku- takról. és pásztorkunyhókról. A XX. század végének praktikus és ökonomista embere mégis azt kérdezheti: nem lenne jobb az egészet felszántani és búzával, vagy kukoricával bevetni? — Nem! — válaszolja dr. Győri Jenő. — Nem volna értelme. Óriási befektetéssel sem lehetne ezt az összefüggő szikest intenzíven termővé tenni. Nem egy letűnt termelési mód konzerválásáról van szó, hanem a gazdaságilag értéktelen terület hasznosításáról. A nemzeti park védi majd a puszta természeti értékeit, megőrzi a Hortobágy állatvilágát, hiteles formában bemutatja és mindenki számára közkinccsé teszi a pusztai életfára mát, a Hortobágy jellegzetes kulturális, történelmi emlékeit Történelem a „semmin ?” — Évszázadokkal ezelőtt 20-nál több község volt itt, nyomaikat megtaláltuk. Elpusztultak, de hátra van még teljes feltárásuk. A pásztorélet emlékei között teljesen egyedi szerszámokat, eszközöket találunk. A hortobágyi háziipar és népművészet méltán igényli, hogy az egész ország megismerje. o Megismerni, de hogyan? Ra- konczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke szerint a nemzeti park legnagyobb része bárki számára. bármikor hozzáférhető lesz, de csak a levegőt nem szeny- ovező és zajt nem okozó járművekkel, illetve gyalog. A délibábos rónaságot élvezni, megismerni, csak kisebb csoportokban és gyalog lehet A tömeges idegenforgalom számára mintegy 5000 hektáros területet tartanak fenn, ahol rövid idő alatt betekinthetnek a Hortobágy világába. A nemzeti parknak lesz természetesen elzárt része is. ahol a tudósok, kutatók, természetvédelmi szakemberek végezhetik megfigyeléseiket, kicserélhetik tapasztalataikat. A nemzeti park szervezetének kialakítása most folvik. alakul az igazgatóság is. A legfőbb. a jogi aktus, a terület védetté nyilvánítása megtörtént, jöhetnek a mezőgazdászok. zoológusok, biológusok, építészek és néprajzosok, valamint a gyors pénz.t hozó idegenforgalmi szakemberek, hogy közösen megvalósítsák, nem a rossz hagvománvú délibábos álromantikát, hanem az okosan kigondolt terveket. Sok mindent le kell majd bontani, még többet építeni, hiszen — bármily hétköznapi dolog — a „vándor” pihenni, étkezni, lakni akar, érkezzen a messzi Vancouverből, vagy Nagykanizsáról. A töretlen látóhatár, a pacsirtadal, a végtelen puszta, a „semmi”, lám mégis mennyi sok minden! És üzletnek sem rossz! SZÜTS DÉNES A TIT megyei elnökségének ülése Tegnap tartotta ülését a TIT Tolna megyei Elnöksége Szek- szárdon. Dr. Prantner József, tiszteletbeli elnök nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Ko- váts Jenő, a társulat megyei elnöke a VI. országos küldött- gyűlésről tájékoztatta az elnökség tagjait. Közölte, hogy dr. Partner Józsefet és saját személyét beválasztották az országos vezetőségbe. Vajnai Jánost a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki, s még a megyei küldöttgyűlésen hasonló kitüntetésben részesült a nyugdíjba vonult dr. Prantner József is. Ezután Solymár Magdolna és Bücher Flórián, a TIT megyei szaktitkárai a társadalomtudományi, illetve a természettudományi szakosztályok évi munkatervét ismertették. Befejezésül Takács Mihály- né, a TIT megyei titkára közölte, hogy a megyében 440 tagdíjat fizető tagja van a társulatnak, s újabban 60-an kérték felvételüket. Szólt az egyéves dunaföldvári, és a nemrégiben megalakult tolnai TIT-klub működéséről. Elmondotta, hogy a járási pártbizottságok is egyre jobban odafigyelnek a TIT munkájára és a szekszárdi járási pártbizottság legutóbb elismerésben részesítette a járási TIT-szervezetet. Tavasz váró hétvége — Domboriban Foto: Jantner FÉLMÜ SZAKOS TAKARÍTÓNŐT FELVESZÜNK. PIÉRT Kereskedelmi Vállalat Szekszárd, Babits M. u. 1. sz. (416) Népújság 1973. március 20.