Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

Múzeum 52000 hektáron A nemzeti park, mint génbank — A Hortobágy jövője: a múltja A Hortobágyra induló, ki­ránduló autóbuszban angolok, németek, hollandok, svájciak ültek. A „látványt” várták. Az embert — mint minden vendéglátót — ilyenkor izga­lom fogia el: nem okoz-e csa­lódást, jól érzik-e majd magu­kat a messze földről érkezett turisták. A Hortobágyon nin­csenek csipketornyú várak, ne­héz oéocélok, a múlt sejtelme­it idéző lovagtermek, sem bércek, se tenger, csak a vé­geláthatatlan pusztaság. Gyalogoltunk egv-két kilo­méter*. Visszafelé jövet az egyik vendég a horizont késpenge élére tekintve azt mondta: „Csodálatos ez a semmi! Mcít- nvugszik és új erőire kap et­től az ember!...” A Hortobágy pszichológiai csodát művel? Biztosan így van ha már a külföldiek ezt állítják. De számunkra nem, csak az idegenforgalmáért fontos. (Zárójelben: 1972. év mérlege 200 000 látogató!) Az Országos Természetvé­delmi Hivatal 1973. január el­sejével a Hortobágyot nemzeti parkká nyilvánította. Dr. Győ­ri Jenővel, az ATVH főmérnö­kével e magas rang okáról és jelentőségéről beszélgettünk. A nemzeti parkká nyilvání­tást sokan valamiféle magya­ros nagyképűségnek, még töb­ben a múlt konzerválásának gondolták. Romániában a Re- tyezát, Csehszlovákiában a Tátra egy része nemzeti park. TERMELŐI BOR szekszárdi bikavér 28,— Ft szekszárdi vörös 25,— Ft szekszárdi siller 20,— Ft tolnai muskotály 20,— Ft tolna ezerjó 20,— Ft tolnai vegyes (fehér) 20,— Ft kimérve Állandóan KAPHATÓ TESZKERV, piaccsarnok. Az áruház vasárnap 6.80-tól 10 óráig tart nyitva. (414) A Szekszárd ÄG. sárközi (Ujberek) kerület gép­műhelyébe azonnal fel­veszünk: TRAKTOROS, VILLANYSZERELŐ. LAKATOS, MG. GÉPSZERELŐ, ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT. Üzemi konyha, munkás- szállás biztosított. Jelent­kezés: V árdomb—U j be­rek. (445) Az olasz—francia határon a Grand Paradiso őrzi meg a ritka állatokat és növényeket. Kanadától Afrikáig sorolhat­nánk a példákat. A Hortobágy nekünk, nem­zeti kincs. Miért? A Hortobágy 52 ezer hektáros területén (73 százaléka legelő) Európa leg­nagyobb, összefüggő, szikes pusztája alakult ki, a csakis reá jellemző állat- és növény­világgal. Dr. Lányi György egyik ta­nulmányában felsorolja ezeket. ... .Felbecsülhetetlen értéket jelent a Hortobágyon a kive­szőiéiben lévő ősi magyar há­ziállatok még meglévő állo­mánya: az alföldi szürke mar­ha, a Pödrött szarvú racka juh, a magyar ló. a bivaly, a mangalica, a pásztorkutyák közül a komondor, a kuvasz, a puli és a ppmi, továbbá a ma­gvar baromfifaj rák... A rövid füvű pusztai növényeket csak ezek képesek hasznosítani...” Az ősi állattípusok a mo­dern állattenyésztés hasz­nára is válnak, génbankok. Velük lehet felfrissíteni a mai produktív. de szervezetileg gyenge fajtákat. A „látvány” is szép: a dü­hös, büszke kormosbika, a címeres ma^ha, a csikósok hajtotta szilaj ménes. Itt való­di a viadal! Nem 2—3 mázsás spanyol bikával, hanem a 8—9 —10 mázsás karmossal kell megbirkózni. Nem embernek! Egymás között rendeznek az állatok véres párviadalokat. e Lehetne még beszélni a rit­ka madarakról, á különleges tiszai vadhalakról, a gémesku- takról. és pásztorkunyhókról. A XX. század végének prakti­kus és ökonomista embere mégis azt kérdezheti: nem len­ne jobb az egészet felszántani és búzával, vagy kukoricával bevetni? — Nem! — válaszolja dr. Győri Jenő. — Nem volna ér­telme. Óriási befektetéssel sem lehetne ezt az összefüggő szikest intenzíven termővé tenni. Nem egy letűnt terme­lési mód konzerválásáról van szó, hanem a gazdaságilag ér­téktelen terület hasznosításá­ról. A nemzeti park védi majd a puszta természeti értékeit, megőrzi a Hortobágy állatvilá­gát, hiteles formában bemutat­ja és mindenki számára köz­kinccsé teszi a pusztai életfára mát, a Hortobágy jellegzetes kulturális, történelmi emléke­it Történelem a „semmin ?” — Évszázadokkal ezelőtt 20-nál több község volt itt, nyomaikat megtaláltuk. El­pusztultak, de hátra van még teljes feltárásuk. A pásztor­élet emlékei között teljesen egyedi szerszámokat, eszközö­ket találunk. A hortobágyi há­ziipar és népművészet méltán igényli, hogy az egész ország megismerje. o Megismerni, de hogyan? Ra- konczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal el­nöke szerint a nemzeti park legnagyobb része bárki számá­ra. bármikor hozzáférhető lesz, de csak a levegőt nem szeny- ovező és zajt nem okozó jár­művekkel, illetve gyalog. A délibábos rónaságot élvezni, megismerni, csak kisebb cso­portokban és gyalog lehet A tömeges idegenforgalom szá­mára mintegy 5000 hektáros területet tartanak fenn, ahol rövid idő alatt betekinthetnek a Hortobágy világába. A nemzeti parknak lesz ter­mészetesen elzárt része is. ahol a tudósok, kutatók, ter­mészetvédelmi szakemberek végezhetik megfigyeléseiket, kicserélhetik tapasztalataikat. A nemzeti park szervezeté­nek kialakítása most folvik. alakul az igazgatóság is. A leg­főbb. a jogi aktus, a terület védetté nyilvánítása megtör­tént, jöhetnek a mezőgazdá­szok. zoológusok, biológusok, építészek és néprajzosok, va­lamint a gyors pénz.t hozó ide­genforgalmi szakemberek, hogy közösen megvalósítsák, nem a rossz hagvománvú délibábos álromantikát, hanem az oko­san kigondolt terveket. Sok mindent le kell majd bontani, még többet építeni, hiszen — bármily hétköznapi dolog — a „vándor” pihenni, étkezni, lakni akar, érkezzen a messzi Vancouverből, vagy Nagykanizsáról. A töretlen látóhatár, a pa­csirtadal, a végtelen puszta, a „semmi”, lám mégis mennyi sok minden! És üzletnek sem rossz! SZÜTS DÉNES A TIT megyei elnökségének ülése Tegnap tartotta ülését a TIT Tolna megyei Elnöksége Szek- szárdon. Dr. Prantner József, tiszteletbeli elnök nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Ko- váts Jenő, a társulat megyei elnöke a VI. országos küldött- gyűlésről tájékoztatta az el­nökség tagjait. Közölte, hogy dr. Partner Józsefet és saját személyét beválasztották az or­szágos vezetőségbe. Vajnai Já­nost a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki, s még a megyei küldöttgyűlésen ha­sonló kitüntetésben részesült a nyugdíjba vonult dr. Prantner József is. Ezután Solymár Magdolna és Bücher Flórián, a TIT megyei szaktitkárai a társadalomtudo­mányi, illetve a természettu­dományi szakosztályok évi munkatervét ismertették. Befejezésül Takács Mihály- né, a TIT megyei titkára kö­zölte, hogy a megyében 440 tagdíjat fizető tagja van a tár­sulatnak, s újabban 60-an kér­ték felvételüket. Szólt az egy­éves dunaföldvári, és a nem­régiben megalakult tolnai TIT-klub működéséről. Elmon­dotta, hogy a járási pártbizott­ságok is egyre jobban odafi­gyelnek a TIT munkájára és a szekszárdi járási pártbizottság legutóbb elismerésben részesí­tette a járási TIT-szervezetet. Tavasz váró hétvége — Domboriban Foto: Jantner FÉLMÜ SZAKOS TAKARÍTÓNŐT FELVESZÜNK. PIÉRT Kereskedelmi Vál­lalat Szekszárd, Babits M. u. 1. sz. (416) Népújság 1973. március 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom