Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

Nyereaégréaxeaedés a Szekszárdi Nyomdában Beszélik, hogy... Valóban olyan vékony az a boríték? A pénz az OTP-nél van * t Ä vállalatoknál most van a nyereségrészesedés kifizetésé­nek időszaka. Az üzemek dol­gozói érthető kíváncsisággal és nem kevés aggodalommal te­kintenek a zsebbevágó ese­mény éléi Mert nem mindegy, hogy milyen vastag lesz az a ■bizonyos boríték. AproDÓ, bo­ríték. Mit is tartalmaz? Le­egyszerűsítve mindig csak annyit, amennyit egy-egy fi­zetési napon kézhez kanunk, de ha a jövedelem valóságos összegét nézzük, már koránt­sem ilyen leegvszerűsíthető a kérdés. A példa, amelyről alább szó lesz, jó arra, hogy bizonyítsa: a boríték eseten­kénti vastagsága vagy vé­konysága — fogalmazzunk pontosabban, a nyereségrésze­sedés kifizetésekor való álla­pota — egyáltalán nem jelen­ti, hogv ilyen a bérezés, a dolgozók részesedésének össz- kéne. Persze sok minden nem so­rolható az úgynevezett bérjel­legű juttatások közé, de hogy milyen egy üzem összképe és milyen a dolgozók haűffulata, abba ez is, az is belejátszik. Sőt. egyetlen tényezőt sem szabad elhanyagolni, mert va­lós képet csak akkor kapha­tunk, ha mindet figyelembe vesszük együtt- és összhatásá­ban.' Ezekután térjünk a tárgyra. Azt mondják, az idén kevés nyereségrészesedést fizetett a Szekszárdi Nyomda. Öt fil­lért. (öt fillért, de ezt úgv kell érteni, hogv minden év közben bér címén kifizetett forintra jutott öt fillér.) Tu­lajdonképpen nem is rossz pénz 13. havi fizetésnek. De. — De — ezt mondja a párttitkár, Müller Péter Is, s először arra utal, hogv eleinte három fillért emlegettek az üzem dolgozói — nem tudni milyen értesülések alapján — a március. 8-i, nőnapi kifize­tés után viszont már nem két­séges az egy forintra jutó öt fillér. Annak a bizonyos ,.de”-nek azonban ez csak egyik része. Hadd idézzük ismét a párt- alapszervezet titkárát. — Az elmúlt évben, 1972- ben bérrendezésre, magyarán béremelésre, az összbér 4.9 százalékát fordítottuk. Ez hat és fél millió forint összbér esetében már számottevő ösz- szeg. Tehát ez is belekerült abba a bizonyos borítékba. Persze, differenciáltan, kinek-kinek mennyi — ezt már az újság­író teszi hozzá. Megint Müller Péteré a szó: :— Jutalomra hetvenezer fo­rintot fizettünk ki. üdülésre százezret, hűségjutalomra 55 ezret. A beszélgetés során szóba kerül, hogv míg azelőtt öt fo­rintos órabérrel vették fel az új. betanításra váró dolgozó­kat, ez az összeg most már hat forintra emelkedett, mondván, hat forint alatt a Szekszárdi Nyomdában nem lehet órabér. Az utóbbi két évben jelen­tősen megváltozott az üzem dolgozóinak összetétele is, ami a szakmunkások és a betaní­tott munkások arányát illeti. Tehát a múlt évi béremelés már tulajdonkéooen nem az egvkori alacsony bérszintről, hanem a szakmunkások beál­lásával, magasabb szintről tör­tént. De ez már más ké^d“'. Az üzem egy időben két üdü­lőt épít, illetve épített. Az egyik a harkányi, már el­Népújság 3 1973. március 13. készült, indulhat az üdültetés, tízen kaphatnak egyszerre he­lyet. A másik, Domboriban, rövidesen elkészül. Mindez megint csak pénzbe került. Nem is kevésbe. — Felépítettünk egy új üzemépületet és a többi épület rekonstrukciója is folyik — mondja Müller Péter. — A vállalatvezetés és a pártszer­vezet a fejlesztés indításakor megértést és támogatást kért a dolgozóktól. Megkaptuk. s valamennyien mindent igyek­szünk meg is tenni közös ügyünk érdekében. Nagyon so­kan már az új, kulturált, vi­lágos, jól fűtött munkahelye­ken dolgoznak. Ez sincs a borítékban köz­vetlenül, de valahol talán ott van. Mondhatná bárki, hogy az üzemvezetés a kollektív szer­ződésben vállalta a megfelelő munkahely biztosítását. Nos, mindenki addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. A Szekszárdi Nyomdának, éppen a fejlesztés eredményeképpen, most már egvre hosszabb a takarója. Az új gépek vásárlá­sa, az üzemépületek létreho­zása, új technológiák alkal­mazása természetesen gondok­kal is járt és jár még sokáig. Ez bizonyosan a nyereség ala­kulásában is figyelembe veen­dő tényező, de hosszabb — ta­lán nem is olyan nagyon hosz- szú — távon megint csak a dolgozók érdekeit szolgálja. Mint ahogyan problémát oko. Attól. hogy közös tanácsa nemcsak a lakossággal való együttműködés jegyében vé­gezte és akarja végezni mun­káját, hanem életre hívta, megerősítette és továbbra is ápolni kívánja a — szám sze­rint tíz — nem tanácsi szerv­vel kötött együttműködési megállapodást. Rengeteg, majdnem minden függ attól, hogy egy adott, növekvő igényű emberek által lakott helyen — legyen az ki­csi vagy nagy település 1— a heiyi tanács miből képes köz­ügyét csinálni? Milyen célo­kért ösztönöz közös, tehát együttható cselekvésre alkal­manként és az élet parancsoló folyamatosságával. Nagydorogon a rövidesen záruló tanácsi ciklus időtarta­ma alatt a nagyközségi közös tanács a fejlesztési feladatok megvalósításából csinált köz­ügyét. S nemrégiben, eszme­cserére invitálva a vele együtt­működő nem tanácsi szerve­ket, erről adott számot. A mérleg elkészült. S mi sem természetesebb, mint az, hogy e tanácskozáson nemcsak az 1972-es év fejlesztési ter­vének a végrehajtásáról, a nagyközségi közös tanács 1972. évi költségvetésének tel­jesítéséről esett szó, hanem azokról a fejlesztési munkák­ról is, amelyek megfelelve a negyedik ötéves terv időará­nyosan elosztott fejlesztési célkitűzéseinek ebben, az 1973-as esztendőben esedéke­sek az anya- és a társközsé­gekben szebbé, kénvelmesebbé tenni a lakosság életét. A meghívott tíz gazdasági és társadalmi szervezet vezetői közül néhányan nem vettek részt ebben a mérlegkészítő, feladatokat meghatározó be­szélgetésben. Hiányoztak pél­dául a termelőszövetkezetek képviselői. Ebből azonban sen­ki nem vonhatja le azt a kö­vetkeztetést, hogv a távolma­radók ígv akarják fölmondani a korábban kötött, konkrét tennivalókat tartalmazó együttműködést, ami az érde­zott a termelékenység enyhe visszaesése, a javítás a jövő­ben feltétlenül nyereségnövelő tényezővé válik. A kifizetett nyereségössze­gen már nem lehet változtatni, azt megjegyezni viszont nem árt. hogy nem egy szekszárdi üzemben örülnének ilyen nye­reségnek, ilyen bér- és nem bérjellegű előzetes juttatások mellett. Az idei, az 1973-as év azonban további bérfejlesztést hoz a Szekszárdi Nyomdában. A novemberi párthatározat nyomán meghozott kormány- rendelet által előírt nyolc szá­zalékos hét-fejlesztésre sor ke­rül. (Differenciáltan.) Az üzem lehetőségei megteremtették a további négyszázalékos fej­lesztést a dolgozók összességé­re vonatkozóan. De — és ezt is megtudtuk a beszélgetés során — a nvomdaioar prefe­rálása, támogatása következté­ben — további négyszázalékos bérfejlesztésre is lehet szá­mítani. Személyekre vonatkozó szá­mításokat tenni most termé­szetesen nem lehet, de nem is szükséges. A vállalat gazdasá­gi és társadalmi vezetése gon­doskodik az elosztás megszer­vezéséről. Két dolog bizonyos: a rendezés a nyomdászok élet­színvonal-emelkedését szolgál­ja, az öt fillér nyereségrésze­sedés pedig, ha figyelembe vesszük az egyéb juttatásokat, akkor lényegesen- több... LETENYEI GYÖRGY kék egyeztetésének igényé­vel, az összefogásban jelölte meg a gyorsabb előrehaladás biztosítékát. Változatlanul érvényben van tehát a kölcsönös tájékoztatás vállalt kötelessége és a kap­csolatok ugyanilyen alapú tar­tása. A nagyközsége közös ta­nács, akárcsak eddig, ezután is igényt tart munkatervének készítésekor a vele együttmű­ködő társadalmi és gazdasági szervezetek véleménynyilvá­nítására. anyagi, szellemi, fi­zikai áldozatvállalására. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogv mindezekkel már ki is merült a helyi erők tár­háza. és az együttműködés csupán a fentiekre vonatkozik, hiszen ott van a munkaerő­helyzet. a kulturális élet, a fejlesztést igénylő gyermekin, termén vek. ott vannak a szo­ciális feladatok és ami majd minden településünkön nagy gondot jelent, a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatások javí­tásának feladata. Méltathatnánk itt oontró! pontra az együttműködés el­múlt évi eredményeit, bizonyí­tandó, hogy a címben adomá­nyozott nagykorúság valódi. Mi egy követésre alkalmas példának is ajánlható ered­ményt emelnénk ki, mivel ez magyarázza leghívebben, való­jában milyen is az a légkör, ami a nagyközségi közös ta­nács házatáját jellemzi. Nagyon fontos dolog vala­hány közigazgatási egységet alkotó településünkön, hogy a gazdasági tervek kidolgozásá­nál egyeztessék a tervekben érdekeltek a fejlesztési prog­ramban szereplő beruházáso­kat. Hiszen ha tudja a jobb kéz. mit csinál a bal, nem fordulhatnak elő olyan bal­fogások, amelyeket a válasz­tópolgárok később joggal vé­tóznak meg. Nagydorogon a nagyközségi közös tanács lét­rehozta saját költségvetési üzemét, s megállapodott mind a termelőszövetkezettel, mind pedig az ÁFÉ^Z-szal, hogy ha­sonló kapacitású, létszámú Bizonyóra sokan emlékeznek még a néhány évvel ezelőtt köz­szájon forgó történetre, amely szerint a külföldi üzletember Bu­dapestre jön tárgyalni, körülve­szik az ésti fővárosban és ma­gyarázzák neki, hogy ez ez, az meg az. ő mindenre bólogat, közben nézi az üzletek kivilágí­tott cégtábláit, a reonfeliratokat, majd a városnézés végén azzal a kérdéssel fordul útimarsalljá- hoz, hogy mielőtt hazautazik, szeretne találkozni Mr. OTP-vel, bizonyára ez az úr lehet Mo- gyarorsrágon a leggazdagabb üzletember, mert nagyon sok he­lyen látni a reklámját Megtörtént-e ez a valóságban vagy sem, hát ezt legfeljebb ta­lálgatni lehet, de mindenesetre tény, hogy az OTP heti sajtótá­jékoztatóján, amelyen a tavalyi eredményeket és az idei terveket ismertették, valósággal röpköd­tek a milliárdok, kiderült, hogy az OTP-nek csakugyan tengernyi a pénze, tehát csakugyan a leg­gazdagabbnak tekinthető ebben az országban, amelyet pedig köztudomásúlag nem sorolnak a leggazdagabbak közé. Kapkod­ják önök is a fejüket: a lakos­ság takarékbetét gyanánt 55 milliárd forintot tart az OTP-ben, a közületi betétállomány mint­egy 10 milliárd, s akkor még nem is szóltunk az egyéb üzlet­ágokról, mint például a totó- és lottószelvényekből származó be­vételekről. A pénz tehát csakugyan az OTP-nél van, amelynek hatalmas apparátusa behálózza az egész építőrészleget nem alakít ki csupán házilagos építőbrigád- jait tartja fenn. Lényeges ez? Nagyon, mivel Naevdorog ígv kerülte el, hogy túlíejlesztés- sel „vízfejűvé” növelje a he­lyi, belső építési szükségletek ellátására létrehozott építöbri- gádokat. De nézzük a társadalmi munkavégzést. Egy lakosra 110 forint értékű társadalmi munkavégzés jutott az elmúlt évben. Az összes társadalmi munk3érték meghaladja a fél­milliót. És mint ezt Nagydo­rogon hallhattuk, erre eddig nem volt még példa. Igaz, még arra sem, hogy mint a legutóbb megtartott falugyűlé­sen, közel nyolcszázan vettek részt és hatvanan kértek szót közérdekű javaslataiknak. Ez is a nagykorúságot jelenti. A közügyekben való közös fele­lősségvállalás hatalmas erőt képviselő készségét. országot. Jelenleg 552 úgyneve­zett hálózati egysége van, de ez még semmi, a takarékpénztár ügynökségeként végzi betétgyűj­tő tevékenységét a posta 3135 hivatala ir Nézzünk azonban egy kissé a számok mélyére, ha már a pán­célszekrényekbe nem nagyon pil­lanthatunk be. Kié is voltakép­pen ez a sok pénz? Minthogy a zöme a lakosság takarékbetétei­ből tevődik össze, így végered­ményben a miénk. Mi fizettük be a különböző OTP-fiókokba és postahivatalokba, méghozzá tel­jesen önként és örömmel. Ez a közösségi szellem igazán megha­tó megnyilvánulása, mert bárki tarthatná a szalmazsákban, be­varrva kabátja bélésébe, elásva a kertben, de nem, mi takarék- betétre adjuk megspórolt pén­zünket, használja és forgassa az OTP a maga hasznára, s a haza javára. Ez az 55 milliárdnyi be­tét ezt jelenti, hogy országunk minden lakosára, a csecsemőket Is beleértve, átlagosan mintegy 5 és fél ezer forintnyi takarék- betét jut, csak azt tudnám, hogy az enyém kinél van, utána is fogok nézni. Ez a tény azonban azt mutat­ja, hogy magamat kivéve lakos­ságunk kifejezetten takarékos természetű, évről évre többet rak be az OTP-hez, pedig el is kelt­hetné, igazán volna mit venni a forintötvenes pattogatott kukori­cától a nyolcvanezer forintos bundáig, ő azonban inkább spó­rol. Ami egyben azt is mutat’a, hogy lakosságunk minden ellen­kező híreszteléssel szemben bí­zik a forint értékállóságában, nem esik pánikba az ismétlődő dollárválságok híreire sem. Másfelől akadnak a spórolós­sal ellentétes tendenciák is. A sajtótájékoztatón nyomatékosan hangsúlyozták, hogy az OTP iqen fejlett hitel- és kölcsönpolifikóia eredményeként ez év végére csaknem negyvenmilliárd formt értékben leszünk eladósodva. Fi­nomabban kifejezve 1973 de­cemberében ennyi lesz a lakos­sági hitel állománya, nagyrészt lakásépítés és vásárlás finanszí­rozása címén. Pedig mór jelen­leg is minden ötödik magyar családnak van lakásépítési, ille­tőleg vásárlási hitele, mert egy nemzetnél sem vagyunk alább- valók. Lehetne ezzel kapcsolatban korholó vagy akár bíráló szava­kat is ejteni, hangoztatva, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, s csak akkor ve­gyünk nagyobb értékű dolgot, ha mór együtt von rá a pénzünk. Én azonban ezt nem mondom. Tisztelem, sőt szeretem az OTP-t, valósóqqal rajonaok érte, fontos és nélkülözhetetlen intézménynek tartom. ÁRKUS JÓZSEF Mitől nagykorú Nagydorog nagyközség ? — li — Az idei könyvhét a magyar könyv ünnepe lesz Az ünnepi könyvhét ebben az évben a magyar könyv ünnepe lesz: az 1473-ban Hess András alapította budai könyvnyomtató műhelyben készült Chronica Hungarorum — a Budai Krónika — megjelenésétől számítjuk a magvar könyvnyomtatás és könyvkiadás kezdeteit. Az 500. évforduló alkalmából rendezendő ünnepségek nyitánya lesz az idei — június 2-től 8-ig tartó — ünnepi könyvhét. Az akció legfőbb célja a könyv és az olvasás népszerű­sítése a munkásosztály soraiban, a szocialista brigádok, a munkásszállások lakói, a vonaton és autóbuszon bejárók között. Elsőrendű feladata továbbá a tanulóifjúság minden rétegében az olvasás iránti igény felkeltése. Az ünnepi könyvhét programját a helyi társadalmi szervek mi-denütt közösen, adottságaiknak, szük'égleteiknek megfelelően, ma­guk állítják össze. A rendezvények sorában ezúttal is he­lyet kepnak az olvasást, a könyvet névszer vsítő kiállítások, író—olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák. Az ünnepi könyvhét programjában rendezi meg a Ha­zafias Népfront az ..Olvasó népért mozgalom” országos ér­tekezletét. a mozgalom indul 500 általános iskola korszerű könyvtárának létrehozására. A magyar könyvnyomtatás és könyvkiadás 500 évét be­mutató kiállítás színhelyén, a Nemzeti Múzeumban lesz június 2-án az ünnepi könyvhét országos megnyitója: a vi­déki mdsmyitó központi ünnepségét június 3-án Debrecen­ben tartják. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom