Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-13 / 60. szám

TCLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AJE^UJS A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 60. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1973. március 13. 2251 jelölő gyűlés Tolnában Megkezdődtek a tanácstagi jelölő gyűlések A területi tanácstagi választások előkészülete már rég­óta folyik, hiszen a választópolgárok véleménynyilvánítása akár a tanács egészének munkájáról, akár az egyes tanács­tagok tevékenységéről, mindig is meghatározó volt a taná­csok munkastílusának kialakításában. Az előkészület első szakaszát a közvetlen beszélgetések, találkozók jellemezték, az a munka, amelynek során a társadalmi szervezetek, a helyi párt-, KISZ-, népfront- és más szervek kiválasztották az ajánlásra alkalmas állampolgárokat, megtörtént a fel­mérés különböző szinteken az elmúlt két évről, amely igaz, nem nyújthatott annyit, mint egy négyéves ciklus, de mégis szép eredményeket hozott. A beszélgetések, tanácskozások során nyilvánvalóvá vált az az egyébként is ismeretes tény, hogy tanácsaink meg­feleltek hivatásuknak, a tanácstagok megfeleltek a bizalom­nak, jól képviselték választóik és az összesség érdekeit. így az előzetes véleményalkotás — mintegy valamiféle közvéle­mény-kutatás — során olyan kép alakult ki, hogy tanács­tagjaink többsége továbbra is számíthat a választópolgárok bizalmára. Elköltözés, lakhely-, munkahelyváltozás stb. mi­att várható valamelyes fluktuáció, de örvendetes, hogy meg nem felelés miatt vajmi kevés változásra kerül majd sor. A választó gyűlések március 12-ével, hétfővel megkez­dődtek. Megyénkben 2231 jelölő gyűlést tartanak a községek­ben a lakosság számarányának megfelelően, a két városban összesen 140-et. Ezeken dől el, hogy a Hazafias Népfront ja­vaslata alapján a választópolgárok kit tartanak alkalmasnak arra, hogy az április 15-i választáson a szavazólapon szere­peljenek. Kettős jelölésre mind a Hazafias Népfront meg­felelő szervei — és természetesen a választópolgárok akara­tából — sor kerül. így a választás, a szocialista demokratiz­mus elveinek érvényesítése határozottan lehetséges, hiszen mind a jelölés, mind a választás valóban választási lehetősé­get jelent. Szekszárd első tanácstagielöltje: Halmai Lajos, 58. választókerület A Jelölő gyűlés már az in­dulásnál is jónak ígérkezett. Élénk beszélgetés, vélemény- csere során cserélték ki ta­pasztalataikat a gyülekező vá­lasztópolgárok. Nem valószí­nű, hogy az okozta a felfoko­zott érdeklődést: ez az első je­lölő gyűlés Szekszárdon, in­kább a problémák, az elmon- dandók sokasága. A vélemé­nyek kimondásával aztán nem is fukarkodtak a megjelentek. Birtalan József beszédét nagy érdeklődéssel fogadták, sokan jegyzeteltek is, hogy adatokkal tudják majd alátá­masztani mondandójukat. Egyetértő elismeréssel nyug­tázták mindazt, amit az elő­adó az országos fejlődés tük­rében a város elmúlt két esz­tendő haladásáról elmondott. Megismerkedtek a legfonto­sabb adatokkal, amelyek Szek­szárd épülését, szénülését jel­lemzik. Megelégedéssel töltött el minden jelenvoltat, hogy az előadásban sok szó esett a déli kertváros (ez a választó- körzet is itt van) helyzetéről a fejlődésről és a negatívu­mokról egyaránt. Talán nem hiba, hogy in­kább a kifogások kaptak na­gyobb hangsúlyt a felszólalá­sokban, bár a dicséret sem hi­ányzott az eredményeket ille­tően. Szándékosan a helyi, a közvetlen választókörzeti problémák kaptak elsősorban hangot. Ismét szóba került a Magura-csatorna rendezésének kérdése, az úthálózat helyze­téről egyértelműen elítélően nyilatkoztak a megjelent vá- lasz^óoolk n s-»n'''5t'OV|0r­dás ügye úgy látszik, nagyon fontos kérdés; ebben a város­részben. A kommunális fej* lesztésre szánt összegből a jö­vőben nagyobb részt kémek az itt lakók, de ugyanakkor a tár. sadalmi munkára is figyelem­re méltó felajánlásokat tettek. A jelölő gyűlést az érdeklő­dés és az aktivitás jellemezte, valamint a bizalom az eddig folytatott várospolitikában, de ugyanakkor kérés is, az eddi­gieknél is nagyobb méretű sa ját támogatás melléit. Amikor Igari Jánosné a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága nevében ajánlást tett, egyöntetűen Halmai Lajost, i beruházási vállalat technika sát, aki 1971. óta tanácstag, választotta jelöltjének a szék szárdi 58. választókerület je­lölő gyűlése. Kádár János fogadta a Koreai Munkapárt küldöttségét A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására március 9— 12. között Budapesten tartózko­dott a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának küldöttsé­ge, Kim Dong Gju-nak, a Po­litikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség tag­ja volt Kim Guk The, a KB agitációs és prooagandaosztá- lyának vezetője és Pák Gjong Szun, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. A közvetlen, elvtársi hangulatú találkozón Kim Dong Gju át­adta Kim ír Szen-nek, a Ko­reai Munkapárt főtitkárának üzenetét. Kádár János kifejez­te a magyar kommunisták, egész népünk örömét a testvé­ri Koreai Néni Demokratikus Köztársaságnak a szocializmus építésében elért sikerei fölött Nagyra értékelte a pártjaink, kormányaink, országaink kö­zötti jó kapcsolatokat. Népünk szolidaritásáról biztosította a koreai népet a hazája békés egyesítésére irányuló törekvé sében. A koreai pórtküldöttség tár­gyalásokat folytatott Komó­csin Zoltánnal, a Politikai Bi zottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Katona Istvánnal, a KB tagjával, KB agitációs és propaganda­osztályának vezetőjével, dr. Perjési Lászlóval, a KB kül ügyi osztályának helyettes vezetőjével, Kádár Lászlóval, a Külügyminisztérium megbí zott főosztályvezetőjével, tárgyaló felek tájékoztatták egymást pártjaik, országaik helyzetéről. Véleményt cserél­tek a nemzetközi élet, a nem­zetközi kommunista mozga lom időszerű kérdéseiről, megbeszélések nyílt, elvtársi légkörben zajlottak le. A küldöttség hétfőn délután elutazott Budapestről. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja és Katona István, a Központi Bi zottság tagja, a KB osztályve­zetője. Jelen volt Pák Gjong Szun nagykövet is. Szavak és tettek A közelgő tanácsválasztások előkészületeinek fontos stádiu­mába léptünk tegnap, elkez­dődtek a jelölő gyűlések, me­lyek március 26-ig zajlanak le ország- és megyeszerte. Ezt követően már megalakulnak a í-vr-r-zi+szedÖ bizottságok és április 5-én teszik közzé a je­lű gyűléseken elfogadott, megválasztásra javasolt ta­nácstagok névjegyzékét. Az országosan most folyó beszélgetések során a jelölő gyűlések résztvevői nem csu­pán azt határozzák el, hogy kikre bízzák az elkövetkező tanácsi ciklus időtartamára a '•éovisrletüket. A jelölő gyűlé­sek eldöntik azt is. ami a ta­nácsok és tagjait munkaprog­ramiát alkotják. Éppen ezért1 is olvan jelentősek, fontosak számunkra ezek az ünnepé- ■« és még's a hétköznapoknak szóló széles körű eszmecserék, melyektől nem kismértékben függ, hogy azok a szavak, amik a jelölő gyűléseken közérdekű zzanak, mint állják majd meg a próbát.’ Hoevan változnak tettekké a majd most megválasztott ta­nácstagok, tanácsi tisztségvise­lők munkájában. Hozzátesz- szük, a lakossággal együtt ki­fejtett, a lakosságéval együtt '•■Vő mókájában! Hiszen nem el&g akarni a iót. a job­bat. a jóért, a jobbért tenni kell. Már a2 ezt megelőző ta- áosválasztások jelölő gyűlése­in azt tapasztalhattuk, hogy megnövekedett a közéleti»*® rangja, s a résztvevők egyál­talán nem időtöltést láttak ezekben az eszmecserékben, hanem a szocialista demokrá­cia fórumát. Olyan fórumot tehát, ahol az elhangzó sza­vak — javaslatok, észrevételek — a „hass, alkoss, gyarapító” legyében hangozhatnak el, t-o-tai fnázva éppen ezért a szélesebb hazában, az ország­ban folyó politikai, gazdasági és kulturális munkánk napi gondjait, soros tennivalóit is. Az, hogy lakosságunk nem­csak részt vehet, hanem részt vesz az állami élet alakításában, tanácsaink történetének új fejezetét je­lenti. Hiszen a tanácsok, fenn­állásuknak töhb mint két évti­zede alatt, jelentősen járultak hozzá mind a néphatalom ki­építéséhez, illetve megszilárdí­tásához, mind a szocialista tö-vénvesség érvényesítésébe* szűkebb és tágabb hazánk gazdasági, társadalmi és kul­turális fölemelkedéséhez. Ez magyarázza, hogy tanácsaink és szerveik a közélet fórumát testesítik meg a párt és a kormány politikáján alapuló helvi feladatok mevalósítása során. Ahol pedig elsősorban már a közéleti indítású javas­lat- és észrevételtévők jutnak szóhoz, ott adott a felelősség mértéke is. Ezért olyan be­cses számunkra a fejlődést szolgáló szavak tettékre vált- ’mí-ósá'm, a jelölő gyűlések fe­lelősségtudattal áthatott nyílt légköre. Nem véletlen, hogy a jelölő gyűléseken a legtöbb szó a he­lyi fejlesztési feladatokról esik. \ valahányunk jog szerinti igénye, hogy tanácsaink és ta­nácstagjaink megelőlegezett bizalmunk birtokában kellő odaadással, felkészültséggel képviseljenek bennünket. E jogunk gyakorlásaként össze­gezzük a most folyó jelölő gyűléseken az elkövetkező ta­nácsi ciklusra érvényes ki vér- s 'birkát. Nem feledve el. hogv az itt meghatározott reális cé­lokért, nekünk, választóknak is van felelősségünk, s mert fel­nőtt állampolgári felelőssé­günk van, dolgunk is lesz... — li —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom