Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

Á Hazafias Népfront Országos Tanácsának illése (Folytatás az 1. oldalról) is sor kerül; mindezek az ese­mények jó alkalmat szolgál­Ezután S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára adott tájé­koztatást az 1973. évi tanács­választások megszervezéséről: — Az 1971-ben megválasz­tott tanácsok — amelyeknek a megbízatása a módosított vá­lasztási törvény szerint az idén lejár — két év alatt többsé­gükben jó munkát végeztek, és az elmúlt hónapokban be­számoltak választóiknak mun­kásságuk eredményeiről és gondjairól. Városaink, falva- ink két év alatt sokat épül­tek; ez is igazolja, hogy a ta­nácsok megnövekedett, de a feladatokhoz sokszor . szerény anyagi eszközeikkel önállób­ban és takarékosan gazdál­kodtak. Az ország számos hely­ségében a kommunális felada­tok megvalósítására összefog­tak a vállalatok, szövetkezetek és a lakosság, megsokszorozva anyagi feltételeiket és ered­ményeiket. — A választási munka az elmúlt hónapban megkezdő­dött. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a népfront­bizottságok többsége felelősen és lelkesen dolgozik. Felnőtt, és méltóvá vált arra a biza­lomra és vállalkozásra, amely, lyel a párt és népünk tisztelte meg. A választási munkában a X. pártkongresszus határoza­tai, a Hazafias Népfront vá­lasztási programjai vezérelje­nek bennünket. Lelkesítsünk és mozgósítsunk minél na­gyobb tömegeket politikai, gaz­dasági, társadalmi céljaink megvalósítására. Erősítsük né­pünk cselekvő szocialista egy­ségét szép hazánk épülésére! — hangsúlyozta befejezésül S. Hegedűs László. A referátumok együttes vi­tájában — amelyet Sarlós Ist­ván, az Országos Tanács al- elnöke vezetett — számos fel­szólalás hangzott el: Dr. Kárász Benő főorvos, a Hazafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának elnöke töb. bek között arról szólt, hogy a szövetségi politika erősödését jól segítette a munkások fo­kozottabb aktivitása a nép­frontmunkában, a lakóterüle­teken. Dr. Asbóth Jánosné gépész- mérnök, a HNF Országos El­nökségének tagja, a nőpoliti­kái határozat végrehajtását elemezve rámutatott, hogy nemcsak társadalmi összefo­gásra van szükség a nők hely­zetének jobbításáért, hanem többet kell várni maguktól a nőktől is: például az oktatás­ba való bekapcsolódást, szak­munkás-képesítés megszerzé­sét, részvételt a művelődésben. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Köz­ponti Bizottság nevében szó­lalt fel: A tanácsok munkájá­nak értékeléséről és a válasz­tások politikai programjáról beszélt. Pártunk X. kongresszusának állásfoglalása szerint — mond­ta többek között — a szocia­lizmus teljes felépítésének ki­emelkedő feladata az állam­élet és a szocialista demokrá­cia fejlesztése. A tanácstör­vényt, a választási törvény módosítását, majd az alkot­mányt és számos más olyan törvényünket, amelyeket a szocialista demokrácia tovább­fejlesztése érdekében hoztunk — a közvélemény kedvezően fogadta. — A tanácstörvény bevezsté se óta nőtt a tanácsok aktivi­tása, erősödött népképviseleti jellege, jelentős fejlődés ta­pasztalható a tanácsok test "• - leti munkájában. Az államélet tatnak arra, hogy a népfront­mozgalom hatékonyan közre­működjék hazánk nemzetközi tevékenységében. és a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése érdekében no­zott intézkedések kiszélesí­tették a lakosság részvételét a tanácsok munkájában, s ezen intézkedések nyomán javult az együttműködés az állam- igazgatás, az államapparátus más szerveivel. A községek, a járások taná­csi szervezeteiben történt vál­toztatásokat a tanácsoknál dől-, gozó munkatársak viszonylag rövid idő alatt végre tudták hajtani. A fővárosi és megyei tanácsok közvetett választása ugyancsak bevált. A végrehaj­tó bizottságok munkája egé­szében szintén megfelel a vá­rakozásnak. Államéletünkben ezt a nagyarányú változást, a tanácsszervek hatáskörének növelését, a szocialista demok­rácia kiszélesedését, mint poli­tikánk fontos kérdését, a vá­lasztások politikai munkájá­ban feltétlenül hangsúlyozni kell. Ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy már min­den rendben van, mert a ta­nácsok önkormányzati jellegé­nek kibontakoztatásához fon­tos feltétel a gazdálkodás meg­alapozottsága. A gazdasági önállóság növekedése területén a következő években még sok a tennivalónk. A tanácsok ugyanis természetesen nem „légüres térben”, az ország gazdasági helyzetétől függetle­nül dolgoznak, gazdálkodásu­kat erősen befolyásolják a nép­gazdaságban végbemenő folya­matok, a gazdasági lehetőségek. A • továbbiakban Apró Antal beszélt arról, hogy a választá­sokon elsősorban a helyi pröb- lémákról lesz szó, de a válasz­tópolgárokat érdeklik az or­szágos ügyek is. A választók­hoz legközelebb a gazdasági kérdések állnak a helyi gaz­dasági kérdések és az országos jelentőségűek. Az elmúlt évek során jelentősen fejlődött az ország lakosságának gazdasági tájékozottsága, közgazdaság; ismerete. — A választási agitációban az egyik fontos kérdés, amely­nek hangot keli adni, az, hogy országunk gazdaságilag töret­lenül, tervszerűen fejlődik, ha­zánkban szocialista viszonyo­kon alapuló tervgazdálkodás folyik, a népgazdaság nem az ösztönösség alapján fejlődik, hanem központilag irányított, és célkitűzéseink a népgazda­sági tervek végrehajtása út­ján valósulnak meg. — Az 1973. évi terv ismert az ország lakossága előtt, hi­szen ezt az országgyűlés meg­tárgyalta. A választásokhoz kapcsolódó politikai munka során az agitációnak nemcsak a helyi kérdéseket kell fel- ölelniök, hanem az országos témákat is. Ilyen például a la­kásépítés. 1971-ben 75 300 lakás épült, 1972-ben a terv 75 000 lakást irányzott elő, és meg­épült 90 000. 1973-ra 82 000 la­kás építését irányoztuk elő. 1974-ben 84—86 ezer lakást akarunk építeni, 1975-re pedig körülbelül 90 000-et. Vagyis öt év alatt körülbelül 410 000 la­kást fogunk megépíteni. Elő­reláthatólag — ha kis eltérés­sel is, — de a 15 éves lakás­fejlesztési tervet teljesítjük: az egymillió lakást meg fogjuk építeni. Moravszki Ferenc, Makó városi népfrontbizottságának elnöke a társadalmi munka, jelentőségét hangsúlyozta. Balázs László szolnoki mun­kás azt a véleményét fejtette ki, hogy a Hazafias Népfront 1171-ben meghirdetett válasz- tási programja most is érvé­nyes. s az azóta elért ered­ményeink alapján a mostani választások sikere is . biztosí­tottnak látszik. Rácz Gyöngyi agrármérnök a cigány lakosság problébáira hívta fel a figyelmet, arra, hogy a népfrontmozgalom a maga sajátos eszközeivel so­kat tehet a cigányokkal kap­csolatban. Kovács Pál. a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetségének alelnöke kifej­Kádár János bevezetőben ki­fejezte egyetértését az elnöki megnyitóban, a beszámolók­ban és a felszólalásokban el­hangzottakkal, s a beterjesz­tett javaslatokkal. A továb­biakban a Magvar Szocialista Munkásoárt Közoonti Bizott­sága 1972. novemberi ülésének kérdéseivel foglalkozott. Emlékeztetőt rá, hn"v a novemberi ülést országszerte nagy várakozás előzte mos. Az ülésen az történt — mondot­ta — amit ebben az ország­ban minden valóban komolyan politizáló ember el is várt: a Központi Bizottság a X. kong­resszus irányvonalát, politi­kánk eddigi fő irányvonalát erősítette meg. A Közoonti Bizottság határozatát hamaro­san követte a konkrét tervek kidolgozása, az országgyűlés decemberi tanácskozása. A ten­nivalók tehát világosak. — Az alaovető állásfoglalá­sok közül csak egyet szeretnék megemlíteni és a mozgalom aktivistáinak figyelmébe a iá n- lani — mondotta. — A Köz­ponti Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogv a munkássá« még pon­tosabban a szocialista nagy­iparban dolgozó nagyüzemi munkásság helyzetét javítani kell. A határozatban konkré­tan szerepelt a béremelés. Aki azonban a határozatot egészé­ben nézi, jól tudja, hogv több­ről van szó, mint egyszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály min­denféle szempontból, tehát po­litikailag, morálisan és anya­gilag is biztosítva lássa az őt megillető helyet. Ez a ha­tározat lényege. Ezen azt értem, hogy mindazok, a szak- szervezeti. állami és gazdasá­gi vezetők, akik ezekben a na­pokban a munkások béreme­lésének végrehajtásán dolgoz­nak, felkészülve, jól oldják meg feladataikat, de Gondol­janak arra is, hogy nemcsak ennyiből áll a dolguk. Ml a novemberi határozatot úgy is értjük, s kell, hogy így értsük, hogy a munkások szavának súlya is növekedjék a jövőben. — Nem az értekezleteket, a tanácskozásokat keveselljük. nem azt mondjuk, hogy nem kérdezik meg a munkásságot. Nálunk ebből a szempontból is már sok éve javul a helyzet, de komo­lyabban kell venni azt. amit munkások a politikai élet­ről, a termelés szervezéséről, a szociális ügyek intézéséről mondanak. Ez mindenkire kö­telező. Ezt a kérdést azonban most a népfronttal összefüg­gésben említem. A továbbiakban azt fejte­gette, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt az elmúlt években az általános irány­vonal és a tennivalók megha­tározásakor időszakonként, a helyzet követelményeinek meg­felelően foglalkozott egyes tár­sadalmi osztályok, rétegek helyzetéveL — Amikor a körülmények azt követelték meg — mondot­ta, — hogy a munkásosztály helyzetének javítása után vál­tette: már a jelölő gyűléseken ügyelni kell arra, hogy a meg­választandó tanácsokban meg­felelő képviseletet kapjanak mindenütt a nemzetiségek. Hadadi Imre (hajdúnánási népfrontbizottság) a népfront és a tanácsok együttműködésé­nek eredményeit méltatta. Ezután Kádár János, az MSZMP KB első titkára szó­lalt fel. toztassunk a parasztság hely­zetén. napirendre tűztük ezt a kérdést. A IX. kongresszus egyik alaphatározata az volt, hogy a parasztság kereseti vi­szonyait, anyagi helyzetét or­szágosan és átlagosan a mun­kásosztályéval azonos szintre kell. emelni. Ahogyan a X. pártkongresszus megállapítot­ta, ez a határozat megvaló­sult. Más körülmények között olyan kérdések kerültek elő­térbe, amelyek az értelmisé­gieket érintették közelebbről, mint például a tudományos A továbbiakban arról be­szélt, hogy a szocializmus épí­tésének nagy céljai megkíván­ják a politika világos értel­mezését, az öntudatos embe- lek cselekvését. — Nekünk az értők serege és tábora kell — mondotta. Ha választani kellene a kö­zött, hogy valahol jöjjön össze 300 ember, akár csak erkölcsi kényszer alapján is. vagy jöj­jön össze 100 ember önként az értés, a közös akarat alapján, én inkább a 100 embert vá­lasztanám. Tiszta eszmékkel dolgozunk, és bátran meg kell mondanunk és meg is mond­juk azt, amit képviselünk, mert ha ehhez nem lenne bá­torságunk, akkor nem fejlődne elég lendülettel a népfront­mozgalom sem. Ezután Kádár János ideoló­giai és eszmei kérdésekről be­szélt. — A népfrontmozgalom egyik igen fontos jellemzője és sajátossága, hogy abban kü­lönböző világnézetű és ideoló- giájú emberek találkozhatnak és találkoznak. Ha ez nem vol­na így, nem lenne népfront. A pártban azonos világnézetű embereknek kell találkozniok, a népfrontnál viszont a politi­kai egység a követelmény. Az ideológia tekintetében nincs alku, nincs kompromisszum, de lehetséges az, hogy külön­böző világnézetű emberek egy politikai cél jegyében, egy po­litikai akciómozgalomban együtt munkálkodjanak, azo­nos célért dolgozzanak. Ez a közös cél, ami a népfrontmoz- galomnak is összetartó ereje: Kádár János foglalkozott a közelgő tanácsválasztásokkal. — Ha a referátumok' szelle­mében, az Apró elvtárs és a többi felszólaló által is hang­súlyozott szellemben és mó­don fogunk hozzá az esedékes tanácsválasztáshoz, akkor az jó eredményeket hoz. Most olyan periódusban vagyunk, amikor a szocializmus építése lendületesen folyik. A tanács­választás akkor lesz jó, ha a nagy országépítő lendületet to­vább tudja fokozni. A tanács­választásnak tehát úgy kell le. zajlania, olyan eredménnyel kell befejeződnie, hogy fokoz­za és segítse a szocialista építő­munka lendületét» kutatás a művészi alkotó­munka szabadsága. Megint más körülmények között a városi kispolgárság kérdései kerültek napirendre, az. hogy a törvény ad'n keretek között legyen életlehetőségük, műkö­dési területük és boldogulásuk. A továbbiakban a vallás- szabadsággal foglalkozott. Em­lékeztetett arra, hogy a Horthy-rendszerben az egyhá­zak nem voltak azonos hely­zetben, és a vallásszabadság sem volt korlátlan. Az egyhá­zak között volt hegemon hely­zetben lévő, visszaszorított és üldözött egyház. — A népi Magyarországon a hitélet szabad és vallásszabad­ság van abban az értelemben is — mondotta — hogy bizto­sítottak a vallási élet minden megnyilvánulásának törvényes és egyéb feltételei; biztosítva van az emberek lelkiismereti szabadsága és vallási meggyő­ződése miatt senkit semmine­mű hátrány nem érhet. Ezek után azt fejtegette, hogy mindaz a változás, ami a társadalmi osztályok, réte­gek helyzetében, vagy az ál­lam és az egyház viszonyában bekövetkezett, a munkásosz­tály forradalmi pártjának, a munkásosztály tömegeinek tu­datos elhatározásán alapszik. épüljön fel az új, szebb, a szocialista Magyarország. — A népfrontnál arról kell eszmecserét folytatni, mikép­pen tudjuk szolgálni az ország előrehaladását, a nép és min­den dolgozó osztály boldogu­lását, külön-külön és együtt­véve is. Kádár János így folytatta felszólalását: — A szocialista demokráciát fejlesztettük és tovább is akar­juk fejleszteni. A szocialista demokrácia erejével is szolgál­ni akarjuk a szocialista esz­mét, a közös célokat, a közös cselekvést. A Központi Bizott­ság állásfoglalása erre is utal. A szocialista demokrácia vilá­gos fogalom, magában foglal­ja, mégpedig nem is utolsó helyen azt, hogy a szocialista demokrácia rendet és fegyel­met is jelent, nemcsak a vita szabadságát. A szocialista de­mokrácia nemcsak eszmecse­rék intézménye, nemcsak a közügyekbe való beleszólás mindinkább bővülő, mind na­gyobb tömegekre kiterjedő jo­ga. Ez is, de más rendeltetése is van: a nép boldogulásának szolgálata, a szocialista célok elérésének előmozdítása. A szo­cialista demokráciához hozzá­tartozik, hogy ha már tanács­koztunk, éltünk a vita szabad­ságával, lehetőleg jussunk kö­zös nevezőre arról, mi is a tennivaló, s amikor döntöt­tünk és cselekszünk, kössön minket az a szocialista fegye­lem, amely a szocialista de­mokráciának is elengedhetet­len része, sőt célja és értelme is. — Meggyőződésem szerint, ha ezt most Itt elhatározzuk, s ennek szellemében fogunk neki a munkának, meglesz az eredmény. Társadalmunk ösz- szes aktív ereje a népfronthoz tartozik, és ha ezt az erőt megmozgatjuk a cél érdeké­ben, akkor bizonyos, hogy tel­jes sikerrel zárul majd ez az akció — fejezte be hosszan tartó tapssal fogadott beszédét Kádár János. A vitában elhangzottakra Bencsik István válaszolt, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta a napiren­den szerepelt beszámolókat, és nyilatkozatot tett közzé a viet­nami békéről. A tanácsok többségükben jó munkát végeztek Kádár János felszólalása A novemberi ülés a X. kongresszus irányvonalát erősítette meg Nekünk az értők serege kell A közelgő tanáesválasztások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom