Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

Vélemények a megyei labdarúgó-szövetség munkájáról n. Másodízben közöljük a megyei labdarugó-szövetség munkájáról a válaszokat, melyeket a megyei I., illetve megyei B osztály labda­rúgócsapatainak vezetőitől kap­tunk. Az első kérdés: Mi a vélemé­nye a megyei labdarúgó-szövet­ség irányító és ellenőrző tevé­kenységéről? GYÖNK: Általában elégedettek vágyunk a szövetség munkájával, de szerintünk a megyei B, vala­mint a megyei II. osztályban az ellenőrzést elhanyagolják. A szö­vetség támogatása különösen er­kölcsi vonalon siralmas. Vagy öt éve, hogy láttunk valakit a szö­vetségtől. KISDOROG: Annak ellenére, hogy jó a szövetség munkája, még van javítanivaló. Nem isme­rik eléggé a csapatokat, csak kör­leveleken keresztül tartják a kap­csolatokat az egyesületekkel. SZEDRES: Általában jó a szö­vetség munkája, a tájékoztatás is a megyei I. osztályban megfelelő. Azzal viszont nehéz egyetérteni, hogy kizárólag a játékvezető je­lentését veszik fegyelmi ügyeknél figyelembe, még az esetben is, ha az a valósággal ellenkező dolgot tartalmaz. BÁTA: Kevésnek tartjuk a je­lenlegi kapcsolatot, mely a szö­vetség és a sportkörök között van. Miért nem tartanak egy évben több ligaülést a megyei I. és B. osztályban részt vevő csapatok ve­zetői részére? Legalább a tavaszi és 'Őszi idény beindulása előtt, majd ezt követően havonként kel­lene ezeket az üléseket tartani. Lassú az adminisztráció, általában csak szombaton vagy hétfőn kap­juk meg a körleveleket. Több lá­togatást, ellenőrzést várunk. PUNAFÖLDVÁR: Nem minden­ben értünk egyet a bajnoki rend­szer lebonyolításával. A végleges versenykiírást még most sem kap­tuk meg. Több szövetségi ellen­érzést kérünk. KÖLESD: A belső munkáját nem ismerjük a szövetségnek, így nem tudunk részletes véleményt mon­dani róla. Eddig nem merült fel különös problémája egyesületünk­nek. Második kérdés: Mivel lehetne emelni a megyei labdarúgás színvonalát? GYÖNK: Jobb anyagi feltételek biztosítása kellene, mert a legtöbb helyen az üzemek nem segítik a nincs minősítéssel ren­delkező edző, mert nem tudják fizetni. Minőségi edzésekre na­gyobb súlyt kellene fektetni, és az eddigieknél több gondot fordíta­ni az. utánpótlás nevelésére. Jobb, Ösztönzőbb versenykiírást kellene találni az ifjúsági csapatok részére. KISDOROG: Elsősorban több és jobb edzéssel lehet emelni a szín­vonalat. Nemcsak a felnőtt, de az ifjúsági csapatok mellet is legyen megfelelő képzettségű edző. SZEDRES: Csak akkor lehet színvonalemelésről beszélni, illet­ve azt várni, ha minden csapat­nál szakképzett edző dolgozik. Ná­lunk nágy gondot jelent, hogy a játékosok nagyobb része vidéken dolgozik, és ez az edzések láto­gatottságán is meglátszik. BÁTA: Megyei szinten a csapa­toknak kötelezővé kellene tenni a korai alapozó edzések megkezdé­sét, és legalább heti három ed­zést. Magasabb szakmai irányítást csak akkor várhatunk, ha min­denhol fizetett edző működik. DUNAFÖLDVÁR: A mi szak­osztályunkhoz hasonlóan nagyobb anyagi és erkölcsi támogatásra lenne szükség sok helyen, hogy jobb körülmények közé tudnánk hívni sportolni a fiatalokat. Sze­rintünk a megyebajnokság 16 csapatából lo érdektelen. Két csa­pat a feljutásért, négy a kiesés­ért küzd, míg 10 alibijátékot pro­dukál. Az ifjúsági csapatoknak valami serlegért, vagy díjért kel­lene küzdeni, talán nagyobb len­ne a lelkesedés. Csak az után­pótlás korszerű nevelésével lehet lényeges színvonal-emelkedést el­érni. KÖLESD: Erőteljesebb megye­bainokság kellene. A megyei I. és megyei B osztályokat külön-kü- lön feleslegesnek tartom. A járá­sok labdarúgásának szélesebb ala­pon történő feljeszlésévei lehetne talán fejlődést elérni. Harmadik kérdés: Általában milyen véleménnyel van a me- gye-í játékvezetők működéséről, miben látja erényeiket hibái­kat? GYÖNK: Nem a tudásukkal van baj, hanem inkább azzal, hogy nem tudnak tárgyilagosak lenni. Jobb lenne, ha kevesebbet fog­lalkoznának á közönséggel és többet azzal, mi történik a pá­lyán. Még messze vagyunk at­tól, hogy egységes játékvezetésről beszélhessünk. KISDOROG: Vannak ragyogó képességű játékvezetők, de meg­található a másik véglet is. Bát­rabban kellene nyúlni a fiatalí­táshoz. ugyanakkor, akik hosszú évek óta csak azonos alacsony szinten tudnak vezetni a megye­bajnokságban, merjék alacso­nyabb osztályba sorolni őket. SZEDRES: A játékvezetők szín­vonala azonos a megyei labda­rúgásával. Különösképpen nem kell szégyenkeznünk, mert talál­koztunk más megyebeli játékve­zetőkkel is, akik még rosszabbul vezettek, mint a mieink. Vannak természetesen gyengén felkészült játékvezetők is, de reméljük, egyre kevesebb lesz belőlük. Probléma, nem egységesen hasz­nálják a sárga és piros cédulá­kat. BÁTA: Játékvezetőink többsége erélyes és határozott, de van né­hány olyan, ahol felmerül a kér­dés, miként kaphattak játékveze­tői engedélyt. Az utóbbiak több­sége részrehajló, könnyen befo­lyásolható. A botrányok előidézé­sében sok esetben a játékvezetők is hibásak. Egységessé kellene tenni a sárga és piros lap hasz­nálatát és a sárga lap felmuta­tását egységesen be kéne vezetni a betétlapra, hogy könnyen kide­rüljön, ki hányadikat kapta. DUNAFÖLDVÁR: Sajnos több a rossz, mint a jó játékvezető. Sok esetben a hazai pályát a játék­vezető is előnynek veszi. Van, aki 40—50 méterről hoz olyan íté­letet. amely eldönti egy mérkőzés sorsát, A sárga lap használata sok esetben olyankor érvényesül, ha valamelyik játékos ellenszen­ves a játékvezetőnek. KÖLESD: Általában elégedettek vagyunk, igyekszenek pártatlanok lenni. Persze, akad, amikor nem ismerik a szabályokat, vagy az erőnlétükkel van baj, ami a mér­kőzés utolsó szakaszában ütkö­zik ki. Negyedik kérdés: Miben tud­ná egyesülete és személy sze­rint támogatni a szövetséget? Mivel lehetne labdarúgásunkban fejlődést elérni? GYÖNK: Nem tudunk segítséget adni, mivel ilyent nem igényel tőlünk a szövetség. Többször kel­lene az egyesületi vezetőket ösz- ßzehivni, az egyesületi munkáról, az edzésmódszerekről tanácskoz­ni. Bátran kérje ki a szövetség azoknak a sportvezetőknek a vé­leményét, akik 15—20 éve dolgoz­nak ezen a területen, akik nem­csak szeretik a sportot, de hasz­nos tapasztalatokat is gyűjtöttek. KISDOROG: Jobb kapcsolatra lenne szükség a sportkör és a szövetség között. Sajnos a szö­vetség teljesen elszakadt a sport­köri vezetőktől. Neon ismerik a vidéki egyesületek gondjait-baja- i«t, íróasztal mellett születnek meg a döntések, melyek nem felelnek meg az élet követelményeinek. Fejlődést hozna, ha szakmailag az edzőket jobban ellenőriznék. SZEDRES: Nem tudunk segít­séget adni, nálunk is kevés a társadalmi aktíva. Amit tenni tu­dunk. a szövetség munkájának könnyítése érdekében, hogy sport- szerűségre neveljük fiataljainkat, hogy kevesebb fegyelmi ügyünk legyen. BÁTA: Esetleg, mint szövetségi ellenőr, vagy megfigyelő a szö­vetség munkáiét tudnánk segíte­ni, egy idényben néhány mérkő­zésen. Az általános iskolákban többet kellene törődni a labda­rúgással. mert a sportkörök több­sége innen kapja az utánpótlást. DUNAFÖLDVÁR: Jelenleg mi szorolunk segítségre, mivel szak­osztályunknál sincs megfelelő ve­zető gárda. Igyekszünk a jövő­ben sportszerű játékkal megaka­dályozni a fegyelmezetlenségeket, a kiállításokat. Korábban kellene a fiatalokkal a labdarúgást meg­szerettetni, ugyanakkor a csapa­toknál kötelezővé tenni a heti három-négy edzést. KÖLESD: A fiatalokkal úgy kell megszerettetni a labdarúgást, hogy áldozatot is tudjanak hozni azért. Persze hiába Jönne sok fia­tal, nem tudnánk foglalkoztatni őket, mert neon rendelkezünk megfelelő anyagiakkal a drága és silány minőségű felszerelések megvásárlás ához. Ezzel a megyei labdarúgó-szö­vetség munkájáról, illetve a já­tékvezetők működéséről a véle­mények közlését befejeztük. A közölt észrevételekre, javaslatok­ra a megyei szövetség a közel­jövőben ad választ. Sajnáljuk, hogy a megkérdezett egyesületek közül olyanok, mint például a Bonyhádi Vasas, Simontornya, Tolna, Tamási, Bölcske vagy a megyei B-böl Fadd, Győré, Pál­fa, Nagydorog, Sióagárd, Pince­hely, Bogyiszló, Ozora és Cikó nem reagált. Pedig itt volt az alkalom, hogy elmondják véle­ményüket, melyekből a megyei labdarúgó-szövetség is levon kö­vetkeztetéseket és minden bizony­nyal elősegíti munkájuk javítását. legjobli hírverés a rajzos hirdetés Népújság 8 1973. február 1. A szabadi idő Az „okos gépek” tömeges elterjedése tette lehetővé a munkaidő foko­zatos csökkentését. Hazánkban is mind többen jutnak hozzá a heti két szabadnaphoz. A szociológusok vizsgálódásai szerint azonban csak kevesen tudják hasz­nosan, célszerűen felhasználni a megnövekedett szabad időt. A legnagyobb probléma ezen a téren, hogy az emberek többsége a szabad időt otthoni munkára fordítja. Az asszonyok nagymosást, befőzést, takarítást, varrást idő­zítenek hét végére, a férfiak pedig javítási, lakáskarbantartási, sőt nem ritkán fizetett munkákat. Pedig a megnövekedett szabad idő nem erre való. Arra mindenkinek van gondja, hogy lakását, használati tárgyait, ruháját megfelelően karbantartsa. Arra viszont csak kevesen gondolnak, hogy ön­magukat is karban keli tartani, a fizikai erőt, a kedélyt állandóan meg kell újítani. A több szabad időt erre szükséges felhasználni. Az emberi szervezet naponta megkívánja a pihenést, sőt időszakonként ezen túlmenően is meg kell szakítani a fizikai és szellemi terhelés folyama­tát. Aki ezt nem teszi, az szervezetét rongálja, csökkenti teljesítőképességét, korán öregszik. A pihenést általában rosszul értelmezik. Legtöbben úgy vélik, hogy az alvás, a fekvés, vagy a mozdulatlanság egyértelmű a pihenéssel. Ez azon­ban nem így van. Az tény, hogy legalább napi nyolcórai alvás szükséges, de ennél több már nem jeíent magasabb szintű felújítást. A táplálkozás és a kellő alvás, naponta hozzájárul ahhoz, hogy erőn­ket helyreállítsa a napi felhasználás előtti mértékre. Ha a fizikai és szel­lemi terhelés folyamatos, vagyis nincsenek megszakítások, pihenőnapok, akkor egy idő után a természetes regenerálódás csökken, s már napközben is hamar jelentkeznek a fáradtsági tünetek. Ezt alvással, passzivitással nem lehet kiküszöbölni. Itt már a magasabb rendű forma segíthet csak, az aktív pihenés. A szabadnapok különösen alkalmasak aktív pihenésre. Az aktív pihenés nem tétlenséget jelent. Lényege az, hogy olyan moz­gást, mozgássorozatot végezzünk, amely merőben eltér a szokásos napi munkától. További követelmény, hogy az aktív pihenés mozgásai olyanok legyenek, amelyeket szívesen végzünk, tehát kedélyünket is pozitív módon befolyásolják. Még hatásosabb ez, ha a környezetet is felcseréljük, hogy az eltérjen a megszokottól, de egyúttal kellemes legyen. Az aktív pihenés legyen szórakoztató jellegű is. Legbeváitabb formái a kirándulások, a tu­rizmus, de jót tesz nyáron egy kis strandolás, labdázás, vagy télen a passzióból űzött korcsolyázás, síelés, ródlizás. Ha más nem áll rendelke­zésre, akár a parkokban is tehetünk egy-egy hosszabb sétát. Az aktív pihenés módszerével, ha azt helyesen, vagyis rendszeresen és fokozatosan adagoljuk, erőállapotunkat magas szinten állandósíthatjuk, kedélyállapotunk kiegyensúlyozottá válik. Ennek következtében sikeresebb lesz munkavégzésünk, sőt jobb lesz az emberekhez való viszonyunk is. Tolnaiak az úttörőolimpián Két olimpiai bajnokság — Csapatban Tolna megye a hetedik Zircen tartották az úttörőolim- piát, amelyen Tolna megyét nyolc versenyző képviselte: hat Szakos­ról és kettő Dalimandról. A biat­lonlesiklásban egy fiú és egy lány indult. Helyesebben, a fiú Magyar Béla, akihez nagy remé­nyeket fűztek, a verseny előtti napon megsérült, Bódogh Cecília pedig a cél előtt harminc mé­terrel bukott, így csak az utolsó hely lett az övé. Az első korcsoportos leány szánkólesiklásban Magyar Mari­anna dalmandi pajtás a nyolca­dik helyet vivta ki magának. Gungl Beáta szakost pajtás, aki a második korcsoportos szánkő- lesiklásban indult, megnyerte a versenyt és ezzel megszerezte Tolna megye első olimpiai arany­érmét. A második korcsoportos fiú szánkólesiklásban őri József a negyedik helyen végzett. Akis- dobos’ fiú szánkólesiklásban a szikest Balogh János vehette át az olimpiai aranyérmet. Á pajtások közül mindenki igyekezett, azok is, akik néni kejrültek dobogóra. Ennek a nagy igyekezetnek köszönhető, hogy a Tolna megyei úttörőválogatott összetettben a hetedik helyet szerezte meg. A rádió és a televízió műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Nóták. 9.00: Tudományos Híradó. 9.25: Világhírű előadómű­vészek felvételeiből. Közben: 10.05: Iskolarádió. 11.00: Szabó Lőrinc: Tücsökzene. 11.50: Schumann: C- dúr fantázia. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.54: Lokál- patrióták... Tokaj dicsérete. 14.14: A Gyermekrádió műsora. 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. 15.10: Csak fiataloknak! 16.00: A világ­gazdaság hírei. 16.05: Nagy Lajos művel. Képtelen természetrajz. 10.50: Keringők. 17.05: Szovjet ka­tonák dalai. I. rész. 17.15: Riport. 17.40: Az élő népdal: Miske 3. 17.50: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.48: Zenéről — tíz percben. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.34: Verdi: Luisa Miller. Háromfelvonásos opera. 22.30: Népdalok, néptáncok. 23.10: Omar Chajjam perzsa költő versei. 0.10: Caterina Caselli és Jósé Felieiano énekeL PETŐFI RADIO 8.05: Operarészletek. 9.03: Ba­rokk kórusmuzsika. 9.45: Népda­lokkal egész éven át: Február. 9.30: Óriások a mikroszkóp alatt. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.50: Haj­rá tisztesség. Jegyzet. 12.00: Köny- nyűzenei Híradó. 12.30: A rivalda utolsó oldaláról: a Tosca. 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. 13.20: Haydn: C-dűr szimfónia „A med­ve”. 14.00: Kettőtől hatig... 18.10: Szabó Lőrinc: Tücsökzene. 18.40: Mary Poppins. Részletek Sherman filmzenéiéből. 18.49: A XX. század pszichológiája. 18.59: Rádióhang­versenyekről. 19.29: Beszélgetés az állampolgári nevelésről. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Uj köny­vek. 20.28: Húszas stúdió. Szeret­nék férjhez menni. Riport. 21.28: Csenki Imre: Cigánytáncok. 21.40: A históriák forrásánál. 22.00: Esti hangverseny Liszt műveiből. 23.15: Operettrészletek. URH 18.10: Angol társalgás középha­ladóknak. 10. lecke. 18.30: Az Is­kolarádió műsora. 18.50: Christa Ludwig és Walter Berry énekei, zongorán kísér: Leonard Bernstein. 19.20: Louis Armstrong énekel. 19.35: Hangverseny. Kb. 20.33: A Bzeretet himnusza. Kb. 21.30: Szó­rakoztató zene. 21.50: Zenei pano­ráma. 22.16: Operarészletek. MAGTAR TV 9.00: Iskola-tv: Rajz. (Alt. isk. 4. oszt.) Műalkotások bemutatá­sa. 11.05: Magyar nyelvtan. (Alt. Isk. 6. oszt.) Ezerszem és a töb­biek a rajzkiállításon, asm.) 14.00: Rajz. 15.50: Magyar nyelvtan. 16.58: Slavia Praha—MTK. KEK nőt kosárlabda-mérkőzés, közvetí­tőd Prágából. A szünetben: Kis­fiún. 18.30: Hirek. 18.40: Téka. 19. .0: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Amerre a vaddisznók járnak. Ma- gyirul beszélő jugoszláv filmsoro- zal. IX. rész. 21.10: Agyúra veréb­be:. Réz Adám műsora. 22.35: Tv- híi adó. — 2. kiadás. JUGOSZLÁV TV li műsor: li.15: Magyar nyelvű adás. 17.151 A tót detektív. — 'Gyermekadás.1 17.Í6: Tv-tanáesadó. 18.15: Kosár­labda: Crvena Zvezda—Real. 20.308 A :ord folyó. 21.50: Dedikációk. 2 műsor: „ i 1 * 2U.30: Kör. 21.15: Rajzfilm. 22.3W Huszonnégy óra. OSZTRÁK TV 1. műsor: H.OO: iskola-tv. 18.00: Olasz ny< Ívlecke. 18.25: Jő éjszakát, gyerekek! 18.30: Sportmozaik. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv­híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: A társaság virágai. Komédia. 22.0*3 Tv-hXradó. 2. műsor: 18.30: Iskola-tv. 19.00: Kontakt. 19.3): Tv-híradó. 20.06: Sporthí­rek 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: Tudományos ma­gaz n, 21.05: UFO. Filmsorozat. 21.55: Osztrák képek. 22.15: Tv­hin .dó. MOZI DOMBÓVÁR: Bolondos újoncok. (Francia film.) DUNAFÖLDVÁR: A vőlegény nyolckor érkezik. (Magyar film.) PAKS: A rend gyilkosai. (Fran­cia film.)’ , SZEKSZARD: A fekete farmen, (Angol film.) TAMÁSI: Az atamán halála. I—n. (Másfél helyárral.) (Szov­jet film.) TOLNA: A férj válaszútok (Amerikai film.) Tizenhat tagú csehszlovák expedíció indult egy hatal­mas TATRA 138-as teherautóval a Himalája felé. Az expe­díció résztvevői kenukon fognak végigmenni a Himalája Dudh Kosi folyója 130 km-es szakaszán, mintegy 4300 mé­ter magasságban. Az érdekes kenuút márciusban kezdődik, s a tervek szerint az expedíció tagjai az összesen 40 000 km-es út megtétele után augusztusban térnek vissza Cseh­szlovákiába. A hatalmas TATRA teherautó az embereken é3 a kenukon kívül öt tonna élelmiszert és hét láda gyógyszert visz magával az útra. A képen: A Himalája ex­pedíció óriási teherautója, a tetejére erősített kenuUk»':— dulásra készen álL

Next

/
Oldalképek
Tartalom