Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

\ > . ' \ ON KERBEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71. Mi lesz veled, Dombon ? Több kérdést tett fel ez­zel kapcsolatban Bárd Fló­rián szekszárdi olvasónk, a MOHOSZ vezetőségi tagja. A kérdésekre dr. Vigh De­zső, a megyei tanács elnök, helyettese és Goóts Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi sza­kaszmérnökségének vezetője válaszol. Bárd Flórián bevezetőjé­ben a következők olvasha­tók: „Nincsen tanyám Tol­na megye egyetlen üdülő­helyén Fadd-Domboriban, mégis aggodalommal tölt el több jelenség. Mégpedig: —' Két év óta, július közepétől o-víz elzöldül, elgazosodik. Fürdés­re gusztustaicnná válik, a halak nem kapnak és a jobb sorsra ér­demes víkendezők bánatos szem­mel nézik a felüdülésre alkalmat­lan vizet. Kik és mit szándékoznak tépni a faddi víz biológiai egyen­súlyának helyreállítására? — A faddi holt Duna víz­minősége, biológiai problé­mái korántsem olyan kriti­kusak, mint arra a feltett kérdésből következtetni le­het — állapítja meg dr. Vigh Dezső, a megyei ta­nács elnökhelyettese. — A víz valóban a nyári tartó- sabb melegben zöldes el- színeződésű. Ez nem jelenti a víz minőségének nagy­mérvű romlását. Ismeretes, hogy a holtág parti sávja nádas, több helyen hinaras. A sok növényzet, valamint a mederbe lerakodott jelen­tős iszapréteg okozza a víz elszíneződését. Ez azon­ban egészségügyi szempont­ból nem káros. A hatalmas vízmennyiség cseréje nem oldható meg teljes mérték­ben. A mederfenék iszapta- lanítása ilyen nagy terüle­ten a költségek miatt ugyancsak elképzelhetetlen. A víz minőségének ellen­őrzését a székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság víz­minőségi felügyelete folya­matosan végzi. Az eddigi tapasztalatok szerint a víz szennyezettsége a fürdőzők- re nézve nem káros. — Ezek után mégis mit lehet tenni a víz védelme érdekében? Mindenekelőtt azt, hogy a káros, szennye­ző anyagok vízbe történő bejutását .maximálisan meg kell akadályozni. így töb­bek között a szerves hulla­dékokat nem a part menti nádasokba kell hordani, ha­. nem a kijelölt szeméttele­pekre. Meg kell akadályoz­ni a keletkező szennyvizek közvetett bejuttatását is. A part menti nádasokat óvni kell a felelőtlen letöréstől. További feladat még a holt Duna vízgyűjtő terüle­tén a vegyszerezés korláto­zása. — Kik és mit szándékoz­nak tépni a felsorolt prob­lémák megszüntetése érde­kében? Válaszul annyit, hogy tanácsrendelet intéz, kedik a víz használatáról, a káros hatások elleni védel. mérői. E rendelet alap­ján tiltották ki a motoros vízi járműveket, amelyek olajjal szennyezték a vizet, indokolatlan hullámverést okoztak és egyéb baleset- veszélyt is jelentettek. Az intézményesített szemét­szállítás többé-kevésbé már megoldott, szemétgyűjtőket helyeztek ki a forgalma­sabb területekre és ez év nyarán mindkét strand te­rületén felügyelőt alkalmaz a tanács. Nagyon költséges a település szennyvizének egységes elvezetése, ezért e mű megvalósítása csak ké­sőbb várható. Addig is azonban valamennyi épít­tetőnek kötelessége a. szennyvíz zárt rendszerű tárolását megoldani és azt időnként elszállíttatni. To­vábbi feladat egy olyan vízszint tartása, amely az elmúlt két éyit meghalad­ja, mert a megnőtt víz- mennyiség így nehezebben melegszik f§l és ezáltal ja­vul ä biológiai egyensúly is. — Panaszollak a feleknjlaiáono- sok, a kirándulók és .a horoászok is, hoay en*.£s váll-lrtok mén d vízbe is kerítést érét-eak. Ezáltal a parton való közlnkaué.t 1—a kilo­méter hosz~--n akadáleozzák. Az illetékes ée:tési h-tósáaok ráért nem akadályozzák meg e törvény­telenséget? — A vfznqrfi telkek ki- atakíHísR a ióvn^agvott ren­tervekr»^k megfele­lően történt. Nem önhatal­mú lekeríté^kről v^n szó. T*nv. hoev mindenütt n^m lehet' a vízhez hozzájutni, illetve nom le^ot a n^tot megközelíteni, qle megítélé­sünk Kz^rint e^nek mn^ is .ieipntősége, mível a holtág minto'ry 15—20 kilométer hosszú. — V~n-e terv és o!tSTc5k'*^inok > Ha igen, mikorra valósulnak meg ezek a tervek? Bármennvire modernek is vagyunk, nem mindenki vetkőzik- öttözik szívesen a nyílt téren, — Vdn terv, sőt bizonyos mértékben már évek .óta rendelkezésre áll csónak- kikötő. Az elkövetkezendő időben további kikötési le­hetőségek megteremtése szerepel a tervekben. Itt szeretném megjegyezni, hogy ha a sok-sok csónak- tulajdonos egy kis társadal­mi segítséget adna a helyi tanácsnak, nagymértékben meggyorsíthatná e lehetősé­gek mielőbbi megteremté­sét. Az öltözőkabinok ki­alakítása is tervezett. Meg­valósítása azonban az, anya­gi lehetőségektől függ. A mielőbbi megvalósítás érde­kében folyamatban vannak intézkedések, amelyek re­mélhetőleg eredménnyel járnak majd. Jelenleg — ez ugyan minimális lehető­ség — a faddi ÁFÉSZ biszt­rója mellett van néhány ka­bin. Sajnos ezek kihasz­náltsága sem a legjobb. — Több vállalat, intéz­mény nagyon helyesen ,azt a megoldást választotta, hogy a saját dolgozói ré­szére a telkén .belül alakí­tott ki öltözőhelyiséget. Ter­mészetesen a néhány órára kirándulók ilyen irányú igényét is ki kell elégíte­nünk. És az ilyen igény egyre inkább nagyobb lesz, hisz mint a példák bizo­nyítják Dombori forgalma egyre nő. — A településsel szem­ben támasztott — többségé­ben jogos — igények kielé­gítése a célunk, de hozzá kell tennem, hogy anyagi lehetőségeink nagymérték­ben behatároltak. Ezért a jogos igények kielégítésére törekedve, megfelelő rang­sorolással kell a tervszerű fejlesztést biztosítanunk. —> A múltkor kint iúrtdln Dom- boriban. Nyitva volt a zsilip. En­gedték le a vizet a faddi Dunáról a tolnai ágra. Ez nyilván a halá­szat érdekében történik. Ám le­gyen, de ez csak olyan mértékben történjék, hogy ne sértse az üdü­lési jelleggel bíró faddi Duna bio­lógiai egyensúlyát. Meg kell tehát határozni a faddi Duna op­timális vízszintjét.^ Gondolom erre a vízügyi igazgatóság az illetékes. — A faddi és tolnai holt- égrendszer vízszintszabályo­zására ma egy olyan meg­állapodás van érvényben, amely figyelembe veszi a paksi htsz, a tolnai htsz a tolnai selyemgyár • érde­keit és a bogyiszlói Duna- gyöngye Termelőszövetkezet öntözővíz-igényeit. A faddi holtág nem játszik önálló szerepet. A vízszintszabá­lyozás eszköze a kutya­tanyai zsilip. A Közép- dunántúli Vízügyi Igazgató­ság foglalkozik annak ta­nulmányozásával, hogy az újonnan fellépett érdekek (üdülés, öntözésiéi1 esz-' tés) a műszaki lehetőségek és a vízgyűjtőterület figye­lembevételével egy új sza­bályozást dolgoz ki. Addig is, amíg ez elkészül, egy korábbi megáUanodás alán­ján, a megyei tanács EKV osztályával karöltvé. a fad­di holt Duna szintszabályo­zását az időjárás, a csaoa- dék és a. talaivízmozgás adta lehetőségeken belül a Bartal-zsilip kezelésével kí­vánjuk megoldani. Ez a szabályozási intézkedés egy hónanon belül elkészül — adta meg a választ Gopts Kálmán, a szakaszmérnök­ség vezetője. Miért serqa o szekszárdi víz ? =-j Mitől van az, hogy nálunk nagyon sárga a v«, tönkreteszi a mosott ruhát, az ember munkálat percek alatt. Nem tudnak-e kita­lálni valarhi házi szűrőberendezést, vagy vegyszert ennek meqsz"n'eté- sére? — tette fel a kérdést Micská Mihpjvné Szekszárd, Mészáros Lá­zár ' utca C/t—E/1. sz. alatti ol­vasónk. A kérdésre Kerekes Mik- •lós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű igazgaroja vá­laszolt: — A szekszárdi vízmű kútjainak vizében körülbe­lül hússzor annyi oldott vas van, mint a megengedhető maximális vastartalom. (A megengedhető: 0,2 nig/liter, a kútvízben 4,0 mg/liter van.) A vízben oldott vas a levegő hatására barna színű csapadék alakjában kiválik. Ez okozza a víz sárga színét. *A kiválás már a csőhálózatban megkezdő­dik, sőt túlnyomórészt ott megy végbe, ezért fordul elő az, hogy a csapból sár-, ga víz folyik. A vasat el le­het távolítani a vízből, de műszaki és gazdasági okok­ból a vastalanítást nem /s,há2i szűrőberendezéssel” lehet megoldani, hanem a központi vízhálózatba kerü­lő összes víz vastalanításá- ra alkalmas tisztítóművel. Ilyen tisztítómű a szekszár­di vízmű vastalanítója is, amely 1969-ben kezdte meg az üzemelést, alkalmas is a vastalanításra, de kapacitá­sa kicsi (7500 m3/nap) nem elégíti ki az állandó nö­vekvő vízfogyasztási igé­nyeket. (Jelenleg a fogyasz­tás csúcsértéke 10 500 ms/nap, a nyári csúcsidőben pedig 12 500 m3/nap volt), így a hálózatba kerülő ősz. szes vizet nem tudjuk vas- tálanítani. — A vastalanító szűk ka­pacitása mellett növeli a problémát a vezetékhálózat­ban az elmúlt évtizedekben lerakodott vasiszap (koráb­ban ugyanis nem volt vas­talanító sem.) Ennek meny- nyisége a számítások sze­rint körülbelül 200 000 kiló, ami a csőhálózatban való egyenletes elosztás esetén 3 kg/folyóméter lerakódást jelent. A lerakodott vas­iszap az áramlási viszonyok megváltozásakor (üzem köz­ben elkerülhetetlen) felke­veredik. Ilyen esetekben a vízcsapokból barna színű, iszappal kevert víz folyik. A csőhálózatból a lerakó­dott iszap eltávolítására a legutóbbi időkig nem volt megfelelő műszaki megol­dás. 1972-ben történt elő­ször csőtisztítás a városban — külföldi vállalat végezte — körülbelül 10 kilométer hosszúságban. (A hálózat teljes hossza 70 kilométer) 1973-ban 15 kilométer hosz- szúságú hálózat kitisztítását tervezzük. A vízminőség el­leni panaszok végleges meg. szűnése csak megfelelő ka­pacitású vastalanítómű megépítése, és a csőhálózat teljes kitisztítása után vár­ható. Tervszerűen gondos­kodunk a hálózat tisztításá­ról. A vastalanító kapacitá­sának bővítése nem válla­latunk, hanem a tanács fel­adata. , . .... .... ... ., ( Itt jegyezzük meg, hogy ezzel kaoc^olotban más olvasónk is külc’ctt be kérdést. Mi választ kér­tünk a városi tanácstól. A választ későbU közöljük.) Hiánycikk a terménydaráló Andrássi Pálné Varsád, Ady ü. 249. szám alatti olvasónk így kezd­te a levelr't: „Azt szeretném meg­kérdezni, hogy miért nem lehet villanyárammal működő termény­darálót kapni? Hiszen ez nem luxuscikk, ez mindennap kell a háznál, ahol iószáq van. Ha nincs daráló, cipelhetjük a terményt kilométerekre daráltatni. Én ma­gam is így vagyok. Néqy kiskorú gyermekem “van, a férjem nem helvben dolgozik, és így bizony nekem kell cipelni a 65—70 kilós zsákot, de akkor még keresnem is kell valakit, aki a gyerekekre vi­gyáz, mert sajnos nálunk csak négy óra után darálnak.** — A hiányolt elektromos terménydaráló sajnos ki­sebb mennyiségben áll ren­delkezésre, mint ameny- nyi igény jelentkezik irán­ta. Ebben az évben Tolna megye ellátására mintegy 1000 darabot tudunk csak beszerezni. Ez az általunk becsült igényeknek csak mintegy 20 százalékát ké­pes kielégíteni. Sajnos na­gyobb mennyiség beszerzé­sére ipari kapacitáshiány miatt nincs módunk. — A kérdésfeltevővel egyetértünk abban, hogy az elektromos daráló nem luxuscikk. Forgalmát álla­munk elősegíti, fogyasztói árát 47 százalékos állami dotációval állapították meg. A dotáció bevezetésével robbanásszerűen megnőtt iránta a kereslet Ezt az ipari termelés csak részben képes követni. — A cikk hiányjellegét a közeljövőben nem tudjuk megszüntetni, Andrássi Pál­né méltánylandó családi körülményeire tekintettel felkértük szekszárdi raktár­házunk vezetőjét, hogy a legközelebbi szállítmányból biztosítsa számára, a be­szerzés lehetőségét Sajnál­juk. hogy ebben az esetben csak ilyen egyedi megoldás­ra van módunk — fejezte be válaszát dr. Hollóvári Dániel, a TITÁN Kereske­delmi Vállalat igazgató- helyettese. (Az egyedi megoldásnak mi sem vagyunk hívei. Nem is célunk, hogy bárkinek is, bármit a lapon ke­resztül szerezzünk. Ebben az eset­ben mégis helyeseljük, ha egy négygyerekes családanya egyedi elbírálás alapján hozzájut a ter­ménydarálóhoz, amely hiánycikk; Nem tudjuk viszont megérteni azt, hogy az ipar miért nem gyártja kellő mennyiségben, amikor az ál­lami dotáció mértéke is ezt mu­tatja —villanymeghajtásű tér- ménydaróféhoz nemcsak eavéni, de komoly népgazdasági érdekek is fűződnek.) Miért sújtották a Moszkvicsot? — A rendelet ismeretében meg szeretném kérdezni, hogy amikor a rendeietet szerkesztették, miért éppen a Moszkvics családot sújtot­ták ilyen nagy adóval? A 403, a 407, a 408-as Moszkvics gépkocsi­nak annyi adója van, mint a Vol­gának és több, mint a Polski, a torinói Fiatnak. Már elnézést ké­rek, de oda lehet sorolni a Moszk­vicsokat a Zsiguli, a Fiatok, a Vol­ga, a Skoda, a Wartburg közé? Hát a fenti típusok ott hagynak el, ahol. akarnak. Mivel leheí ezt híágyárázni? köbcentivel? A Vol­gának 2000-en felül van, de hoz­tak egy módosító rendelkezést, a lóerőt. Itt' nem fehetne valami ilyesmiről szó? Vagy talán a Moszkvicsok jobban koptatják az utat, mint a többi? — teszi fel a kérdést Farkasdi Ferenc Paks, Tol­nai u. 7 szám alatti olvasónk. A választ Cservény Vil­mostól, a Pénzügyminiszté­rium IX. lakossági és ille­tékek önálló osztálya .fő­osztályvezetőjétől kaptuk meg. A válasz a következő: — A gépjárműadó rend­szere a hajtómotor henger- űrtartalmán (lökettérfoga. tán) alapszik. A gépjármű­adóval kapcsolatban leg­utóbb kiadott rendelkezés lényegében csak az adótéte­leket módosította, a gépjár­műadó rendszere nem vál­tozott, így továbbra is a lökettérfogat a gépjármű- adótételek megállapításának az alapja. Kétségtelen, hogy számos más szempont is felmerülhet a gépjárműadó rendszerének későbbi eset­leges megváltoztatásakor. Mi is gondolunk arra, hogy a gépjárműadó rendszeré­nek későbbi esetleges meg­változtatása során más mű­szaki szempontokat is mér­legelni fogunk. Ez idő sze­rint azonban csak minimá­lis terjedelmű kiigazításra volt lehetőség azoknál az eseteknél, amelyeknél hang. súlyozottan indokolt volt a lóerőteljesítmény figyelem­bevétele. Megjegyzem, hogy a műszaki szakemberek a Moszkvics gépkocsi esetéi­ben a levélben hiányolt in­tézkedést nem tartották in­dokoltnak. * r Telefonszámaink : 129—01f 123—61. Ml VÁLASZOLUNK r

Next

/
Oldalképek
Tartalom