Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

A pontosságért: öt malac Magyar betegségnek is lehet tán mondani, hogy nem tudunk a meghirdetett időben elkezdeni egy érte­kezletet, közgyűlést. A „rá­tartás” — helyenként egy órát, másutt másfél órát is jelent. Ritka kivétel ami­kor valahol pontosan kez­denek egy értekezletet. Az Sz. községben működő me­zőgazdasági termelőszövet­kezetben is gond volt a ta­gok pontosságra szoktatása, mindaddig, amíg a veze­tőség jó ötlete rendre nem „tanította” a tagságot. A közgyűlésre szóló meg­hívókra ráírták, hogy aki tíz óra előtt érkezik, kap egy tombolajegyet, össze­sen öt malacot sorsolnak ki — a pontosan érkező szö­vetkezeti tagok között. Aki tíz óra után érkezik, nem kap tombolajegyet. Világos beszéd. Még kézzelfogha­tóbb volt az öt malac a kultúrház előterében, a bog­nárok által készített ket­recben. „Megfejelték” az öt malacot: öt üveg pálinká­val, öt üveg borral ... A tagság javarésze — a ha­tározatképességen jóval fe­lül — ott volt a közgyűlé­sen ... A pontosságra ne­velés „ára” Sz. községben — az első menetben — mert nyilván kell még ilyen fondorlathoz folya­modni a vezetőségnek — öt malac, öt üveg pálinka, öt üveg bor volt. Azt mondják a gazdák meg a vezetőségi tagok is, jó ez a pontossági­ra nevelő módszer. Csak egy kicsit drága.- Pj. - * V A kutatás költsége Országunkban 37 élelmiszer­gazdasági kutatóintézet van, 2086 hivatásos kutatót foglal­koztatnak. Fenntartására éven­ként mintegy 500 millió forin­tot költünk. A jelenlegi ötéves tervben 900 millió _ forintot szántunk fejlesztésükre. Sok ez vagy kevés? Nincs ebben az országban ember, aki ezt meg tudná mondani. Kapaszkodónak is csak annyit írhatunk ide, hogy a szocialis­ta országok — arányosan — ennél általában kevesebbet költenek mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatásra, a kapitalista országok azonban többet. Hol fizetődik ez ki? Ezt nem lehet mindig pontosan meg­határozni. Nézzük meg a leg- kínálkozóbb magyar példát, a búzát. A búzatermesztés ku­tatása egy évszázada a tudo­mányos tevékenység egyik cél­ja és területe nálunk. Volt a felszabadulás előtt messzi föl­dön híres Bánkúti búzánk, ad­tunk Kossuth-díjat is a fel- szabadulás után — búzaneme­sítésért. Csak éppen a terme­lés nem akart sehogy kimoz­dulni a holtpontról. Nyomban ide kell írni, hogy a tudományban monopolhely­zet nincs. A hazai kutató min­dig versenyez a másik hazai­val, de még inkább a külföl­divel. Hazánkban ezt a búza­versenyt a külföldiek nyerték. Behoztuk a kiváló szovjet Be- zosztáját, most már, hogy az kicsit megöregedett, hozzuk a még jobb szovjet, olasz, fran­cia fajtákat. Ezeket termeljük, ragyogó sikerrel. A hazai faj­ták csak most kezdenek ismét versenyképessé válni a külföl­diekkel szemben. Mondhatná az ember, mi­nek akkor százmilliókat hazai kutatásra költeni, ha a végén készen, behozzuk, a külföldi faj­tát? A dolog azért nem eny- nyire egyszerű. Gondoljunk csak a rizsre. Azt is úgy kezdtük, hogy készen vettük a fajtát, szinte maguktól jöt­tek a rekordok. De pár év múlva megjött a betegség is, amit a fajtával hoztunk, le­tarolta a rizsföldjeinket. Újabb pár év múlva pedig elmocsa- rasodtak a rizsföldek, mert belefulladtak az állandó víz­borításba. Ezt a példát azért nem akarjuk ismételni. A külföldi fajták behozata­la a fejlesztés nélkülözhetetlen velejárója. Kétségkívül olcsóbb készen venni a magot akkor is, ha mázsája sok ezer forintba kerül. így megtakarítjuk a ha­zai nemesítés költségét és ami még fontosabb: megtakarítjuk a nemesítéshez szükséges esz­tendőket. Gyorsabban növel­jük a terméshozamokat. De a külföldi fajtákat a ku­darcok elkerülése érdekében honosítani kell. Tudományos megbízhatósággal kiválasztani azt a fajtát, amely valóban jó. Eldönteni, hogy országunk mely tájaira való. Kidolgozni hozzá az agrotechnikát; a szántás mélvségét és időpont­ját, a vetésforgót, a felhasz­nálandó műtrágyát, a géprend­szert. Ez mind a kutatóintézetek feladata és hogy nem olcsó mulatság, arra csak egyetlen példát. A fajtákat összehason­lítással prébáliák ki. De a búza egv évben csak egvszer terem. Egyik évben ilyen az időjárás, a másikban olyan. Az egvik barázda talaja ilven, a másiké olvan. Nos, Marton- vásáron éoítettek egv beren­dezést. amelv mindezeket a tényezőket kiküszöböli és a folyamatot gyorsítja. Cellái­ban télen is lehet búzát ter­meszteni a fényt, a hőt, a ta­lajt, a tápanyagot tehát a leg­fontosabb termesztési körül­ményeket azonosra lehet ál­lítani az ismétlődő kísérletek­ben. Ezzel már valóban vizs­gáztathatunk. A berendezés neve; fitotron. Ára pedig 110 Nemzeti park létesült a Hortobágyon 1973. január 1-én 52 000 hektár területen megalakult hazánk első nemzeti parkja. A Hortobágy olyan egyedül­álló és kiemelkedő természeti és kultúrérték, amely méitó arra, hogy első nemzeti par­kunk legyen. A Hortobágyi Nemzeti Park rendeltetése sok­oldalú. Védi és fejleszti a puszta jellegzetes természeti értékeit, a szikes, füves pusz­Margitai Ercío : ij 63 Lcgolo T T. * »Ároktő­.Ttszacsegoi T.T^jw ; Ujszentmar^ta iszacscge y. iBódonhAt Nj£ycneotá Arokto .Tisza.alk Tiszataóbcln* — | ,. Ji Oháti Erdöl* |E/Sít (/ (\ isiastó j ■Cfiafi' ns/asfí Félhalom, Ohat V Tiszafüred Balmartivá« Patkós csárda: Kadarét sár ói Kiskoréi : Víztároló: Ä Sofsov jt&orsosi- :j ^Jiafastó J Szásztelek C^ríiritíKé.t S r/, ;aparó csifpo 't 'halastó'. Áiomzuf Vatdalaposi ✓Erdó TT fi ***lyha!on\ Kunmadaras^ ■puszi» Nemzeti Paricratára- Teflow*c-!véíieini\ \ Terület na'.ára Terme yetvé&inu >) Teniiet- Megyehatár Vasúi ve.tal ÁRotáousziai T Élelmiszer-besugárzó üzem Átadták rendeltetésének a Központi Élelmiszeripari Ku­tató Intézet élelmiszer-besugárzó üzemet. A sugárforrás kö­ré modern szállító pályarendszert építettek. A szállító gon­dolák viszik a tartósítandó élelmiszereket a sugárforrás fölé. Az ionizáló sugárzás az élelmiszert tartósítja. millió forint. Ennyi a gyorsí­tás ára, de bizonyosan megéri. A kutatás költségét soha­sem szabad önmagában vizs­gálni, szerepét csak a felhasz­nálási terület eredményeiben ítélhetjük meg. A búza példá­jánál maradva, erre már pon­tos, számszerű adatokkal ren­delkezünk. Magyarországon a búza a harmincas években hektáron­ként 13—15 mázsát termett és ez a helyzet a hatvanas évek küszöbéig nem sokat változott. Az össz-búzatermés abban az időben kb. 2 millió tonna évenként országos méretben. Most viszont egy hektár föl­dön 30 mázsa búzát termelünk, tát, a délibábot, a kunhalmo­kat, a mocsarakat, a pusztai erdőfoltoikat és a földfelszín jellegzetes képződményeit. Megőrzi a Hortobágy sajátos növényvilágát, az erdős­sztyepp maradványerdő folt­jait, a szikes puszta mozaikos felépítésű növénytársulásait. Biztosítja a vadon élő állatok fennmaradását, a ritka hazai fészkelő madárfajok és az át­vonuló madarak nyugalmát, a kiveszőiéiben lévő ősi magyar háziállatok (szürke marha, magyar radkajuh, bivaly, ma­gyar ló. magyar mangalica és a pásztorkutyák) további tar­tását. Mind idegenforgalmi, mind kultúrtörténeti célból fontos bemutatni a pusztai pásztoréletforma (a csikós, a gulyás, a kondás és a juhász) bizonyos kereteit. Megőrzi a pásztorépítményeket, az állat­tartás ősi épületeit (kunyhók, ólak, vasalók, hodályok stb.) és egyéb tájépítményeket (pl. 9 lyukú híd. Hortobágyi Csár­da stb.). A Hortobágy nemcsak föld­rajzi táj, természeti, néprajzi, gazdaságfejlődési érték, ha­nem történelmi emlék is, amely számtalan irodalmi és képzőművészeti vonatkozással is rendelkezik. , i 7"r" ^ TERRA' — Takarítónőt felveszünk Élelmiszer és Vegyiáru Nagyker. Vállalat fiókja Dombóvár, Dózsa Gy. u. 2. (336) az országos hozam pedig — kisebb területről — 1972-ben meghaladta a négymillió ton­nát. Nehéz lenne most osztályoz- gatni, mennyi az érdeme an­nak, aki behozta a Bezosztáját, mennyi annak, aki honosította,: aki gépet gyártott hozzá, mű­trágyáról gondoskodott, stb. A lényeg az, hogy kenyérgon­dunk ma már nincs, vagy ha van, akkor az nem a szántó­földeken. hanem a pékműhe­lyekben jelentkezik. És ebből adódik ennek a gondolatsornak a befejezése. A búzaprobléma megoldásá­ban oroszlánrésze volt a kész, külföldi fajtának, s most va­lami hasonló folyamatnak le­hetünk tanúi kukoricatermesz­tési rekordjaink előkészítése során is. Járulékos gond a ke­nyér minősége. De a kenyér­sütés technológiáját nem hoz­hatjuk külföldről (próbáltuk, nem sikerült.) Magyar kenye­ret másutt nem esznek, a meg­oldást tehát itthon kell tudo­mányosan kidolgozni. Azt a takarmánykeverési megoldást is amely tömeges, de magyar ízlés szerint húst produkál majd. Nem hozhatunk külföld­ről paprikát sem, mert más országban az is más. Szükséges tehát, hogy szé­les körű élelmiszergazdasági kutatómunkát végezzünk, mert vannak olyan feladatok, ame­lyeket helyettünk senki más el nem végez. FÖLDEÁKI BÉLA gépírni tudó ADMINISZTRÁTORT MÁRCIUS 1-1 BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezés: RÖVIKÖT. Nagyker. Vállalat szek­szárdi lerakata Béke-telep. (350) Számviteli munkában jár­tas KÖNYVELŐI képesítéssel RENDELKEZŐ SZEMÉLYT KERES a Pamuttextilművek Tol­na, régi gyár. Fizetés megegyezés sze­rint (217)

Next

/
Oldalképek
Tartalom