Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
A forint ára Se oldala, se Hajbakaptak. A talponálló egyfős személy, zete megszokta a hangoskodást, s arcán némi derűs megvetéssel rázza a konyakos-, meg . a pálinkásüveget. Csak a rendőr háborog. Törzsvendégek, bejáró dolgozók és alkal- m(i söntéslátogatók járulnak az úr asztalához, várják, vagy úgy tesznek, mintha várnák a vonatot. A rendőr átsétál az úton szót váltani a könyvespavilon eladójával. Nem a könyvekről, a lányról beszélgetnek. Arról, aki „a züllés útjára lépett”. „Leszedtem a vonatról, az apja rendes, dolgos Vasutas, hát leszedtem a vonatról és másnap Hódmezővásárhelyen kötött ki. Állandóan csavarog” — mondja a rendőr, a várótermek, a talponállók világának legjobb ismerője. De hát ez most nem érdekes. Van még idő, jobb híján kivárom, mire jut a két hara- g’ostárs. — Maga szerint nekem bedobják az ablakon, — mondja a parasztember és vörös a méregtől. — Mesélhet, mesélhet, de csak az óvodában. Én két évig gürcölök azért, amit maga zsebrevág egy év alatt. — mondja a másik, a bejáró dől gozó. A szövetkezeti ember elnéző mosollyal egyezséget ajánl. — Tudja mit? Cseréljünk, ne csak forintot, munkát is. — Csiklandozza meg a hó- nomalját — szól amaz béküiékenyen. Csendesednek. Bölcskéről jövök éppen, a Rákóczi Termelőszövetkezetből, ahol szombaton tartják a zárszámadó közgyűlést és a pár.ttitkár előttem ígérte meg a hetvenkét esztendős Józsi bácsinak, hogy kijárja neki a szociális segélyt. Elmondás szerint tíz idős helybéli ember kap a tanácstól minden hónapban néhány száz forintot megélhetésre, tüzelőre, házi költségre. Rászorultak. Furcsa ellentmondás: itt a pénzosztás tövében, a tízezrek fényében előttem áll a csendes és tartózkodó szegénység. Józsi bácsi felesége tsz-já- radékos, ötszáz valahány forintból ketten éldegélnek, szerényen, s kicsit félénken. Nem koplalnak, de hogy dúskálnának, hát az bizony erős túlzás. Ez a hetvenkét esztendős ember egyik véglet. Nyugdíjas lehetne, ám elkönnyel- műsködte azzal, hogy kifelejtette magát a tsz-ből, bár ott dolgozott, de mindig a felesége nevére. Hát most nyugdíj nincs, mivel a régi szolgálati éveket nem igazolják. Valamikor a község szeszfőzdéjében dolgozott. Szóval, ő az egyik véglet, olyképpen, hogy rászorult, a másik véglet a kilencvenezer forintos jövedelem. Ebből egyetlen egy van a községben. Szóval sem az egyik, sem a másik nem általános. sem a nincstelenség, sem a kirívó jómód. A kettő között helvezkfednek el a termelőszövetkezetből élő családik. az effv dolgozó tagra jutó, közösből származó átlagrészesedés: 25 759 forint. Ez a szám a Rákóczi Tsz gazdasági stabilitásit mútitdo ugvan. de a tagok keresetéről, jövedelméről nem mond tulajdon- képoen semmit, illetőleg, amit mond, a félreérthető, megtévesztő. Éppen ezért a szövetkezeti gazdák jövedelmére átlagrészesedéssel utalni nem szerencsés dolog. — Nagy a szóródás, — mondja- a párttitkár. Vegyük elő a névsort, az „1972. évi keresetek” feliratot viselő kimutatást, ötszáznegyvenhat név szerepel benne, feltüntetve ki hány napot, hány tízórás munkanapot dolgozott, és mennyi volt a keresete 1972-ben. A 193. sorszámtól a 224-ig kiírom a részesedés egy-egy tagra jutó ösz- szegét: 4113,24 112,39 773,9436, 3320, 9864, 36 000,28 403,21200, Társadalmi munkánk rangja Szeretem a tárgyilagos megfogalmazást és a világos adatokat, de most mégis hiányérzetet és kétségeket hagyott bennem egy szám. Olvastam, hogy a lakosság egymilliárd forint értékű társadalmi munkával járult hozzá lakóhelye szépítéséhez az elmúlt két évben. ' Mit jelent az egymilliárd forint? Káprázatos szám. A lakosság statisztikai fogalmában gondolkodva évente egy főre száz forint jut. De bizonyos-e, hogy egymilliárd forintot ért társadalmi munkánk? Milyen órabére, árfolyama van? Mondjuk, olyan munkákat foglal magába, amelyek révén egy város, egy falu vagy egy intézmény költségvetése meghatározott kiadásoktól mentesült, így érthető. Ebben az esetben parkosítást, vízvezeték- és járdaépítést, iskolatatarozást képzelhetünk a szám mögé. De mi van akkor, ha egy úttörőraj gondoz egy magára maradt öreget? Az nem társadalmi munka? Vagy ha egy brigád patronál egy árvát, „beszáll” valamelyik munkatárs fészekrakó, házépítő munkájába. Nem is beszélve a pártmunkások, a szak- szervezeti aktivisták, a tanácstagok, a számos társadalmi szervben tevékenykedők vagy akár a minden szervezett kereten kívüli közösségi érzésből, emberségből, megbízatásból vagy együttérzésből ellenszolgáltatást nem várva tevékenykedők felbecsülhetetlen óráiról. Mindezt iehetetleri pénzben értékelni. Iga*, gyakran hangoztatjuk: a társadalmi munkának rangja van. De igazán akkor van rangja, ha a közvélemény nagyobb elismeréssel szól arról, aki ilyen módon is szolgálja a közös ügyet, mint aki csupán abban szolgálja a közérdeket, dmiben anyagilag is érdekelt. Úgy vélem, nem egyértelmű még a közfelfogás. Mégsem szívesen írom le azt, hogy a társadalmi munka közmegítélésén változtatni kell. Az ilyen kijelentés ugyanis nem változtat semmin. Mindennapi szűkebb vagy tágabb környezetünkben kell megtisztítanunk a társadalmi munka forrásait attól, ami rájuk rakódott. Világossá kell tenni, hogy ez a munka közösségi érzésből és tettvágyból fakadhat. Magyarán: ehhez lelkesedés kell. ; Ami az „egymilliárdos” meg'ogalmazasbol kimaradt —, az éppen a lelkesedés, a sokféle és lelkesítő feladatot kereső tettvágy, ami országszerte ezer és ezer tanújelét adja meglétének. N. F. 29 794, 29 427, 27 103, 3760, 35 789, 18 790, 33 174, 27 346, 11 702, 27 343, 6474, 31752, 7438, 4826, 18 902, 27 441, 6724, 33 872, 20 781, 17 404, 28 630, 15 373, 29 400, 34 689 Ft. Csakugyan nagy a szóródás. Ahol a részesedés meghaladja a harmincezer forintot, ott azt látom, a „forint ára” alig van arányban magával a forinttal, szóval azzal, amit a szövetkezeti gazda a kereset ellenében adott, dolgozott. Érdi Judit rajza Bán Sándor brigádvezető 38 911 forint erejéig részesedik a tavalyi jövedelemből, abból, amit a tagok között felosztanak. Ne tagadjuk, ez az összeg mindenképpen szép pénz, ezzel szemben addig ne irigyeljük Bán Sándort, amíg nem tudjuk, hogy milyen áron keresett. ennyit. Először: Bán Sándor szocialista brigádvezető, a hízlalóbrigád feje, ez a beosztás azonban nem függetlenített, ilyenformán Bán Sándor ugyanúgy fizikai munkát végez, mint a brigád valamennyi tagja. S mennyit dolgozik? Az esztendő 365 napjából 354-et töltött munkában, . pihenésre tehát mindössze tizenegy napja maradt. Télen, nyáron, hidegben, melegben, esőben, szélben, mindig mennie kellett, reggel ötkor ébresztő, délelőtt kilenc órától kétóráig valami kis lazítás. utána újból este nyolcig munka és munka. „Bele tette, amit bele lehet tenni” — mondják róla az irodán. Valóban bele tette, amit bele lehet tenni. Nagyon megdolgozott a 38 9U forintért. Társaival 1972-ben 4595 disznót hizlalt. Ennyi került eladásra, részben ebből van a forint. Kifejezetten munkából, nagyon sok munkából. Sörös László traktoros neve után azt olvasom, hogy tavaly 325 tízórás munkanapot dolgozott, s ennek ellenértékéként 37 830 forintot keresett A traktorosoknak Sörös Lászlóval egvütt nagyon sok közük van ahhoz, hogy a bölcskei Rákóczi Tsz-ben tavaly búzából 19 métermázsa volt ahol- d-mkénti átlagtermés, kukoricából májusi morzsoltban 3140 métermázsa. 546 tag munkáiénak gyümölcse mindaz, ami a tsz és a tagok gyarapodását szolgálja, szolgálhatja. Nem dobták itt be a forintot senkinek sem az ablakon. Ami van, az azért van, mert tudással, szorgalommal, tehetséggel megteremtették. Általában Sörös László keresete a traktorosszint. E körül van a többi traktoros jövedelme is. mivel nagyjából mindegyik egyformán . húzott”. Sárosdi István 31 059 forinttal, Ledneczkl György 38 621 forinttal szerepel az előbb már. említett listán, Ledneezki György 360 tízórás műszakot hagyott maga mS4 gött tavaly. Engyel István fejőstehenész: Keresete 43 588 forint. Mindennap éjfél után kettőkor csörög az ébresztőóra és neki indulnia kell. Naponta nyolc kilométert kerékpározik, vagy gyalogol, attól függ, milyen az idő. Munkája este nyolc órakor ér véget, ne feledjük, kézzel feji a teheneket. „Tudja mit? Cseréljünk, ne csak forintot, munkát is.” Bizonyosra vehető, hogy Engyel Istvánnal munkát nem szíve-; sen cserélne senki. © Ä haragostáreak, látom, kibékültek és békésen sörözget- nek. Meggyőzték, vagy még: inkább megértették egymást. Olyanformán talán, hogy minden munkának van jó oldala is, rossz oldala is, de az bizonyos, hogy a paraszti munka olyan üzemben folyik, amelyik-« nek se oldala, se teteje. Megjött az autóbusz, gon-: dolatban elköszönök a két sörözgetőtől, s megyek jegyet váltani Bajára. Közben csak úgy melléke-: sen azt kérdezem a kalauztól! — Jó emberismerő maga? — Ahogy vesszük, —mond-; ja csodálkozva. — Úgy értem, meg tudja különböztetni foglalkozás szerint az utasokat? — Minden esetben — állítja határozottan a kalauz, s hozzáteszi, ma még mindenki az arcán, a kezén viseli foglalkozása nyomait. Világos. A parasztembert egyáltalán nem tévesztjük össze a munkással, pláne a hivatalnokkal, de még véletlenül se nézzük napszítta, szélcserzett arcú parasztnak a hivataL nokot A munkakörülmények, hiá. ba, a munkakörülmények nem egyformák. SZEKULITY PÉTER 3ön a Gastrofol Tíz perc alatt ötven adag meleg étel Dombodban — Kis üzemek is olcsón megoldhatják a közétkeztetést — Segítség a háziasszonyoknak Jön a Gastrofol Tolna megyébe is. Most már bizonyos. Láttuk az épületet, ahol születik. Pécsett a gyárvárosi részen június végére átadják az új ételgyárat. Napi tízezer adag termelésére lesz képes. A választékban a kolbászos bablevestől a bakonyi sertésszeletig minden megtalálható, amivel a vendég egy étterem menükártyáján találkozhat. Körülbelül 25—30 fé'e étel készítése szerepel egyelőre a tervekben, de ez a szám tetszés, igény szerint bővíthető. A pécsi Gastrofol konyha négy megyét lát el majd az újszerű ételekkel. De kezdjük az elején. Mi is az a Gastrofol? Az ételeket főzés után mínusz negyvenöt fokra hűtik. A gyorshűtés eredményeként az étel teljesen csíramentessé válik. Az így előkészített fogásokat azután tartósító szerek felhasználása nélkül alufóliás dobozokba csomagolják. A pirított sertésmájat és társait így könnyen lehet szállítani, s mindenütt árusíthatók ahol mélyhűtő pult van. De az előnyöket célszerű külön fejezetben tárgyalni. A Gastrofol étel anyagában az eljárás alatt a sejtfal nem roncsolódik, a vitaminok megmaradnak. Az étel felmelegítve pontosan olyan, mint a hagyományos: egyetlen gramm konzerváló anyagot sem tartalmaz. A csemegeboltban vásárolt ételt a háziasszony annak saját alumínium-fólia dobozában felteheti a kályhára. Melegítés után a dobozból fogyasztható. Így kirándulások ideién ideális készítmények lesznek. De nemcsak a kirándulóknak, mindenkinek. Egyedülálló embereknek, hiszen nem kell utána mosogatni, percek alatt ' tálalható. Háziasszonyoknak, akik eúdig sokan, műszakból hazaérve kezdtek a délutáni eb>'d, vagy a kiadós vacsora készítéséhez. Vend'riátó vállalatoknak, mert így a konyhában szükségtelenné válik az előkészítő munka, és a mosogatás. Kisebb vállalatok, üzemek a soeciái's melegítők megvásárlásával — rövidesen gyártani kezdi a magyar ipar — olcsón megoldhatják a közétkeztetést A Gastrofol ételek minden falatozónak becézett kocsmát valóban falatozóvá alakíthatnak át. A gyorsfagyasztott ételújdonságok ugyanakkor rendkívül olcsók. Egy adag átlag 8—10 forintba kerül majd Domboriban. Mert a közkedvelt üdülőtelepen épülő bisztróban a tervek szerint kizárólag Gastrofol ételt árusítanak majd. Hegyes Ferenc, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója határozottan ígérte, hogy húszfélénél soha nem lesz kisebb a választék. Ugyanakkor elmondotta azt is, hogy a szekszárdi, dombóvári nagy csemegeboltokban — ahol mélyhűtő pult van — a nyáron már kapható lesz a Gastrofol. Itt jegyezzük meg, hogy otthon a hűtő- szekrény mélyhűtő rekeszében kell az ételeket elhelyezni. Megfelelő tárolás esetén 3—6 hónapig elállnak. Domboriban két 10 köbméteres hűtőkamra lesz, ahol akár az egész nyári szükségletet tárolni lehet. A speciális hőlégsugaras melegítőkből — ezekből is kettőt kap a dombori bisztró — 10 perc alatt 50 adagot képesek felszolgálni. A Gastrofol ételek több országban rendkívül népszerűek. Nálunk múlt nyáron a Balaton mellett rendeztek próbaárusítást. Az új termékek iránt nőttön-nőtt az érdeklődés. \z állandóan felfelé ívelő kereslet a próba- rusítás végén 2000 adagnál tartott egyetlen dülőtelepen. Már most úgy tűnik, hogy a nécsi gyár napi 10 ezer ad?cos termelése kevés lesz négy megyének. De az üzem bővítésére már az építésnél gondolnak: a termelés megkétszerezhető. A Gastrofol jelentősen lecsökkenti az otthoni munkákat. Olyan segítséget ad a nőknek, ami egy értékű az utóbbi évek központi ,ntézkedés-sorozatának legjelentősebbjeivel. (kádár)
