Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

TOLNA KEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Huszonöt NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 41. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1973. február 18. Zárszámadási közgyűlések Kölesei, Egyetértés Szombaton délelőtt tartotta meg zárszámadó közgyűlését a kölesdi Egyetértés Termelőszö­vetkezet. Az ünnepi esemé­nyen a vendégek között üdvö­zölhette a tagság Somi Ben­jámint, a megyei pártbizott­ság titkárát, -és Tatár Lajost, a járási pártbizottság első tit­kárát. A vezetőség beszámolóját Pesti György elnök terjesztette a tagság elé. Nem volt könnyű ez a be­számoló, mert egy-két évvel ezelőtt szanálásra került gaz­daság munkájáról kellett szá­mot adni. De amennyire nehéz volt is, legalább annyira ered­ményes — mert ezúttal a ve­zetőség arról adhatott számot, hogy a szanálási eljárás adta körülmények között is jól gaz­dálkodtak — lényegében meg­szüntették a két évvel ezelőtt jelentkező alaphiányt. A szövetkezet ki tudott lá­balni a szanálás adta körülmé­nyekből; gazdaságilag, szerve­zetileg és politikailag is meg­erősödött. Kialakultak a szo­cialista üzemszervezés olyan új formái, mint a komplex brigád és a termelőszövetke­zet olyan, középtávú termelés- fejlesztési feladatokhoz látha­tott, mint a 40 millió forintot igénylő meliorációs munka.. Ennek majd a következő évek­ben érik meg a gyümölcse. A szövetkezet jól élt a sza­nálást követő lehetőségekkel, nőttek a termésátlagok, néhány termelési ágban kimondottan jól alakult a bevételek, és a termelésre fordított költségek aránya. A gazdasági megerősö­dést jelentette, hogy a szövet­kezet beléphetett a bajai ku­koricatermesztési rendszerbe. A múlt év eredményeihez tartozik, hogy a szanálási hi­telek nagyobb részét már visszafizették, megfelelő ala­pokat tudtak képezni, közben a tagság jövedelmét is növel­ték: amíg a múlt évben 17 395 forint volt az egy tagra jutó évi iö ved elem, addig 1972-ben 18 435 forint. A szövetkezet közgyűlésén felszólalt Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy két évvel ezelőtt a járá­si, a megyei pártbizottság er­kölcsi — a megyei tanács anyagi felelősséget vállalt a kölesdi termelőszövetkezetért. A szövetkezet tagságának gazdasági, politikai hozzáállá­sát az bizonyítja, hogy ezt a felelősséget magukra vállal­ták, az elmúlt két év alatt ki- gazdálkodták az alaphiányt, ma már határozottan jó irány, ba fejlődik a kölesdi termelő- szövetkezet. _A megyei pártbizottság tit­kára azt állapította meg, hogy a kölesdi szövetkezet felzár­kózott a megyei átlaghoz, és bár az adottságok kedvezőtle­nebbek, mint más mezőgaz­dasági üzemekben á megyé­ben, még vannak olyan lehe­tőségek, amelyek kihasználá­sával. csökkenthetik termel vé­nyeik önköltségét, javíthatják a jövedelmezőséget. Somi Benjamin kitért a me­gye mezőgazdaságának néhány — a múlt évi kedvezőtlen idő­járás által befolyásolt — ered. ményére. Mint mondotta: Tol­na megye mezőgazdasága egy lakosra — még az újszülöt­teket is számítva — két má­zsa húst és 24 mázsa szemes terményt termelt — és ez már világszínvonal. De —még korántsem használtuk ki a termelésben rejlő adottságo­kat Megsokszorozhatjuk ered­ményeinket, ha az olyan, ked­vezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek, mint a kölesdi, legalább olyan mértékben fejlesztik a termelést, mint éppen a két évvel ezelőtt sza­nálásra került kölesdi termelő- szövetkezet. Ezzel kapcsolat­ban a megyei pártbizottság titkára utalt a szarvasmarha­tenyésztésre, a zöldségter­mesztésre, a juhtenyésztésre — amely utóbbit igen intenzi­ven fejleszti a kölesdi terme­lőszövetkezet, Várong, Petőfi Három év alatt négy évet fiatalodott a várongi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet. Tegnap tartották az 1972-es év zárszámadását a községi művelődési otthonban. A sok évi hagyományokhoz híven ezúttal is külön asztal­sornál ültek a nők, külön az idősebb férfiak, és külön sor­ban a fiatalok. Ők voltak többségben. A fiatalodó, egyre gazdagabb közös gazdaság ve­zetőségének beszámolóját Tanesik József terjesztette elő. A szövetkezeti gazdák ün­nepi gyűlésén a vezetőség si­kerekről adhatott számot és előre elkészített, s minden tag­nak megküldött, gondosan szerkesztett írásos jelentésé­ben. Az elnök kiegészítője lé­nyedben a gondokra tért ki — fő súllyal arra, hogy lehet idén még eredményesebben gazdálkodni. A várongi Petőfi gazdái — 385 tagot számlál a közös gazdaság — 1448 hektár föl­dön munkálkodnak. A nö­vénytermesztési ágazat a ter­vezett 3,8 milliós bevétellel szemben 4,03 millió forintos eredménnyel zárta az évet — a termésátlag a legtöbb nö­vénynél azonos szinten volt, mint a megelőző évben, annak ellenére, hogy tavaly rendkí­vül rossz időjárás befolyásolta a munkát. Az állattenyésztési ágazat kétmilliós nyereséggel zárta az évet, úgy számították, hogy a bevétel 7,6 millió fo­rint lesz, ezzel szemben 9,5 milliót értek eh A várongi gazdák közgyűlé­sén természetesen ott voltak a járás párt- és állami vezetői is. A megyei pártbizottságot Horváth József titkár képvi­selte. —„A párt mezőgazdasági politikájának megvalósulásá­ról itt Váron gon nem kell so­kat beszélni — mondotta fel­szólalásában Horváth elvtárs —, itt az ember lépten-nyo- mon találkozik vele. Egyrészt abban a formában, ahogy itt a gazdák a jövőről beszélnek, másrészt pedig érezni a nagy- nagy felelősségtudatot, mind a vezetők, mind a tagok részé­ről... Tizenkét év munkájá­nak gyümölcse érik be itt, ezen a közgyűlésen is, másutt is. A szövetkezeti parasztság él a lehetőségekkel korszerűen gazdálkodik, részt vesz az or­szág építésében — és ahogy gazdagabb lesz az ország, úgy teljesülnek a polgárok kíván­ságai is... Öröm részt venni olyan közgyűlésen, ahol kriti­kusan. őszintén beszélnek a gazdálkodásról, problémákról. A vezetőség beszámolója meg­állapította, hogy az egész évi munka csak az őszinte légkör­ben, a vezetők és a tagok jó együttműködése révén jöhetett létre... Hozzá kell még ten­ni, a vezetőség megállaoításán tűi, hogy az őszinte, nyílt elv­társi légkör, a bírálat érvé­nyesülésének lehetősége, a tagság részvétele a közös gazdaság vezetésében — alapja a további eredményes munká­nak is!" A megyei titkár végül igy fejezte be felszólalását: „A ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sának szerepe Tolna megyében jelentős, hi6z földrajzi adott­ságaink, az itt élő népek hoz­záértése, a mezőgazdasági kul­túra színvonala arra is kötelez bennünket, hogy ne álljunk meg eredményeinknél. A vá­rongi termelési eredmények, a gazdák jó hangulata, a törek­vés a szervezettebb, fegyelme­zettebb munkára arra biztosí­ték, hogy a jövőben is méltó helyen lesz az ország életében Tolna megye mezőgazdasága. A megyei pártbizottság nevé­ben köszönöm, amit orszá­gunk felvirágzása érdekében eddig tettek, segítsék céljaink megvalósítását a jövőben is.” Horváth elvtárs felszólalását nagy tetszéssel fogadták a szövetkezet gazdái. A közgyű­lés végén az elnök értékelte a munkaversenyt. A vezetőség véleménye szerint csak a trak­torosok versenyét lehetett po­zitívan értékelni, az állatte­nyésztési és a növénytermesz­tési brigádok a munkaver­senyben kitűzött célokat nem érték eL PL Szék szúrd, Jóreménység Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt a városi tanács tanács­terme. A szekszárdi Jóremény­ség Termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlésére nemcsak a 226 tag jött el, hanem sokan a hozzátartozók közül is. Az idei — a tizenkettedik zár­számadáson ugyanis Majsal József elnök minden eddiginél jobb eredményekről számol­hatott be, s az eredményeket mindenki szívesen hallgatja. A közgyűlésen megjelent és fel­szólalt Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke is. A Jóreménység szövetkezet­nek sok nehézséggel kellett megbirkóznia. Az átlagéletkor még ma is 60 év felett van, a nyugdíjasok és járadékosok száma magasabb mint a dolgo­zóké. Mégis a jó gazdálkodást bizonyítja, hogy a közelmúlt­ban 23 eddig alkalmazotti ál­lományban lévő dolgozó kérte tagfelvételét A terméseredmények tavaly elérték a megyei átlagot. Őszi búzából 20, őszi árpából 21 és fél, kukoricából 25 és fél, ken­derből 46 mázsás termést ta­karítottak be holdanként A tavalyi termelési érték elérte a 25 millió forintot, az egy tagra jutó évi jövedelem több volt, mint 22 ezer forint A szövetkezet jelentős részt vállalt a történelmi borvidék rekonstrukciójából. 120 hold szőlőt telepitettek. A terület nagyobb része — kilencven hold — idén fordul termőre. A korábbi befektetések tehát csak ezután kezdenek megté­rülni igazán. Jelentős a szövetkezet sertés, tenyészete is. Tavaly csaknem négymillió forintot kapott a hízókért A sertések három­negyed része export minőségű volt, külföldre is szállították. A szövetkezet úgy döntött tavaly év elején, hogy felszá­molja a szarvasmarha-állo­mányt. Márciusban eladták az utolsó teheneket is. A kofc mányhatározat után azonban újra bekapcsolódtak a szarvas­marhaprogramba. Az állo­mányt idén 100-ra kívánják növelni. A tej felemelt felvá­sárlási óra már kétségkívül ki­fizetődővé teszi a tehén nagy­üzemi tartását. Erről beszélt Szabópál Antal is a megyei tanács elnöke hozzászólásában. Részletesen elemezte a szarvasmarhaprog­ramot. Tolna megyében év­százados hagyományai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek. A bonyhádi tájfajta az ország határain túl is közismert. Ha a szövetkezetek hosszú távra is terveznek — márpedig a holnapra jó előre gondolni kell — akkor hamar rájönnek, hogy a szarvasmarha nagyüzemi te­nyésztése nemcsak kifizetődő, de jelentős jövedelmet hozó forrás is. A megyei tanács elnöke em­lítést tett a paraszti jövedel­mek növekedéséről az elmúlt évek folyamán. Megállapította, hogy az ipari munkások és a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme ma már nivelláló- dik, s ez így helyes. Nem ke­rülte meg ugyanakkor a pa­raszti nyugdíjak végleges ren­dezésével kapcsolatos nehézsé­geket sem. — Megfelelő gazdasági ala­pok képzése után — mondotta — a szövetkezeti parasztság nyugdijának átlaga azonos nagyságúvá válhat azzal, amit most az ipari munkásságnak nyújtani tudunk. Az ország politikai és állami vezetői már­is foglalkoznak az új nyugdí. - rendelettel. A megyei tanács elnöke be­szélt a történelmi borvidék rekonstrukciójával kapcsolatos további teendőkről. — Amikor gratulálunk a 72-es teljesítményhez — fejez­te be felszólalását Szabópál Antal — azt kívánjuk, hogy idén még jobb eredményeket fejem* * ..... fi. fi é ves a barátság okmánya , A történelmi dátumok teljes jelentőségét általában csak évek, évtizedek távlatából le­het felmérni. Most a magyar —szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírá­sának 25. évfordulóján megál­lapíthatjuk: 1948. február 18-a felszabadulásunk betetőzését jelentette, a kezdete volt olyan gyökeres, visszavonhatatlan átalakulásnak, amelyre nincs példa népünk évezredes törtér nelmében. Az a Magyarország, amely­lyel a Szovjetunió szerződést kötött, még gyönge volt a vérveszteségektől. Történel­mében olyan évszázadokra te­kintett vissza, amikor vala­mennyi szerződésünk a na­gyobb hatalmaknak való alá­vetettséget is jelentette. Ma­gyarország történelmében a Szovjetunió volt az első hata­lom, amely országukat egyen­rangúnak tekintette, ezen az alapon volt kész tartó* szövetséget kötni vele. A mag var—szovjet barátsá­gi szerződés a történelmi előa- mények legszebb hagyomá- nyaira-tanulságaira épült. Ki­emelt szerep illeti meg ebben azt a barátságot, amely az 1917—19-es forradalmak fü­zében kovácsolódott a magyar és a szovjet nép között A magyar hadifoglyok tízezrei —* a háború elleni gyűlölet. A vérontástól való irtózat elle­nére is — csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom harcosaihoz. Fegyvert ra­gadtak, hogy védjék.a szovjet hatalmat fehérekkel, az el­lenforradalmárokkal. az inter­venciósokkal szemben. Es e forradalom céljai, a lenini eszmék lelkesítették népünk legjobbjait, amikor 1918. no­vemberében megalakították a magyar munkásosztály forra­dalmi pártját amikor 1919, márciusában kivívták a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. Nem kevésbé fontos ténye­ző volt felszabadulásunk; amely a szovjet Vörös Hadse­reg hősi harcának eredménye­ként született, s az ezzel pár­huzamosan kibontakozott poli­tikai folvamat, amelvoo’- kö­vetkezménye az elnyomó fa­siszta hatalmi gépezet össze­omlása volt. A sz-n-iet koV>nai egvségek felszabadító küldeté­sük teljesítésén túl se'7’"-'"et nyújtottak a demokratikus közigazgatás kiépítéséhez, a népszuverenitás leefont-'sabb elemeinek kibontakoztatásá­hoz. A felszabadulás után a bel­ső demokratikus erők polgári szárnya igyekezett megakadá­lyozni a társadalmi átalaku­lást. Az osztályharcból a ha­ladás erői kerültek ki győzte­sen, és a magyar dolgozó nép — a kommunisták vezetési­vel — kezébe vette sorsának irányítását. A Szovjetunió je­lentős gazdasági, sokoldalú po­litikai segítségével hatékonyan hozzájárult a magyar népi de­mokrácia győzelméhez, diplo­máciai akcióival pedig lehető­vé tette az imperialista be­avatkozási kísérletek visszave­rését A magyar—szovjet barátsági szerződés a demokratikus Ma­gyarország győzelmét doku­mentálta. És dokumentálta a két ország baráti szövetségét, biztosította a szocialista jövőt. A szovjet—magyar kapcso­latok dinamikus fejlődése az utóbbi negyedszázadban a szó szoros értelmében áthatot­ta életünk minden területét. Gazdasági, tudományos, kulr CFolytatás a 2. olrialowj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom