Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-17 / 40. szám
Vagyonvédelmi kiállítás nyílt Bonyhádon Tegnap — pénteken — délelőtt Bonyhádon, a ZIM művelődési házában nyílt meg a Belügyminisztérium és a megyei rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi kiállítása. Ez alkalommal Köllő Imre rendőr főhadnagy szólott a megnyitó közönségéhez. Az utóbbi esztendők munkájának legjelentősebb eredményének nevezte, hogy nőtt azoknak a becsületes állampolgároknak tábora, akik felhívják a bűnüldöző szervek figyelmét a dologkerülő, harácsoló, élősködő életmódot folytató személyekre. Ennek köszönhetően a bonyhádi járásban mindinkább előtérbe került a „miénk” fogalmának fontossága. A bonyhádi járás bűnözésének helyzete tavaly — 1971hez képest — több fontos vonatkozásban javult. A fiatalkorúak által elkövetett bűn- cselekmények száma — például — a felére csökkent. Megmutatkozott az eredménye az ezért létesült társadalmi összefogásnak. A tanácsok ifjúságvédelmi albizottságainak tagjai számos családlátogatás sikereként javítottak a fiatalkorúak otthoni életkörülményein, kezdeményezték iszákos szülők alkoholelvonó kezelését. Kétségkívül érvényesült a KISZ tevékenységének tudatformáló szereoe. Sikeres erőfeszítések történtek az iskoláztatás, _a munkába állítás, a fiatalok kulturált szórakozásának megszervezésére is. Szintén a társadalmi összefogás haszna tükröződik abban, hogy mintegy harmadával csökkent a visszaeső bűnözők száma. Az egyszer megtévedt embereket a munkahelyi kollektíva is, a nagyobbra falubeli közösség is igyekszik megtartani a helyes úton. A közlekedési balesetek 20 százalékos csökkenése — említette Köllő Imre rendőr főhadnagy —, még jelentősebb lett volna, ha a járművezetőkhöz hasonlóan a gyalogosok is fegyelmezettebben vettek volna részt a közlekedésben. A szónok sajnálatos negatívumként említette, hogy az ittas vezetés nem csökkent a kívánt mértékben. A legfrissebb bűnügyi összesítő tanúsága szerint a bonyhádi járásban a múlt esztendő második felében egyetlen betöréses lopás tettese sem maradt ismeretlen. Az szintén örvendetes, hogy lényegesen csökkent a garázda jellegű cselekmények száma, — feltehetően szoros összefüggésben az ilyen bűntettek szigorúbb bírói megítélésével. — A párt politikájának, a szocialista törvényesség elvének megfelelően, — mondotta Köllő Imre —, a bűnüldöző szervek személyre való tekintet nélkül következetesen eljártak a törvénysértőkkel szemben. így például mind fegyelmi, mind bírói úton felelősségre vonták Túrái Józsefet, a kétyi általános iskola volt igazgatóját, aki a társadalmi tudajdont károsító bűn- cselekményt követett eh A szónok megragadta azt az alkalmat, hogy a megnyitón párt- és tanácsi vezetőkön kívül számos gazdasági vezető Népújság 1973. február 17. is megjelent. Elismeréssel emlékezett meg azokról, akik a társadalmi tulajdon megvédése érdekében mind a technika, mind a tudatformálás lehetőségeivel éltek. A Bonyhádi Cipőgyárban például, állandóan igénylik az önkéntes rendőrök segítségét. A mezőgazdasági nagyüzemek sokat tettek a megelőző tűzrendészet követelményeinek teljesítéséért, valamint az objektumok éjszakai őrzésének javításáért. Köllő Imre őszintén megmondotta azt iá, hogy számos termelő- szövetkezetben akad még tennivaló a bizonylati fegyelem megszilárdításáért. — Napjainkban a mozgó bűnözés és az alkalmi bűnelkövetés a két fő kriminalisztikai veszély, — figyelmeztetett a szónok. — Leküzdésükre a rendőrség a jövőben is reméli a lakosság segítségét: éberséggel, gyors közérdekű jelzésekkel. B. Z. Szívrizsgálat — másfél kilométerről A lettországi Jurmalában új szívvizsgálati és gyógyászati eljárásokon dolgoznak. Ezek egyike: a beteg agy és szív működésének bizonyos távolságból történő megfigyelése. Ez a módszer lehetővé teszi a kezelőorvos és a beteg közötti szoros kapcsolatot — 1,5 kilométernyi távolságig. A beteg mellkasára speciális érzékelőket helyeznek, melyek rádióleadón keresztül a laboratóriumi központba továbbítják a szív működéséről kapott információkat. Ezeket az adatokat oszcillográf rögzíti. Az orvos így nagy pontossággal kap képet a beteg állapotáról, hiszen a legkülönbözőbb életfunkciók közben vizsgálhatja. Megszámlálhatatlan kísérlet bizonyította már. hogy olyan fizikai megterhelés, mint például a futás, hasznos, feltéve, ha azt szakember irányítja, és programozás^ szerint végzik. Egy ilyen kurzus kezdetén a fizikai „megpróbáltatás” hatására szaporább lesz az érKEREKES IMRE: 2. Lapfilok a kerítés mellett, már túl a nehezén. Mögöttem az út nagyobbik fele, mikor valami roppan a sötétben. Lehet nyúl, vagy a szél gurított a kőre egy ócska lábast, de az is lehet, hogy ember hasal a mélyedésben. Csak ki kell várni. Oda kell tapadni, míg a szem megszokja az a pontot. Aztán már okosabb az ember. Ha a szem már megszokta, akkor a lélegzet is hallik. Ha már a lélegzet is hallik, akkor mozdulni kell. Valaki mozdul. Nyúlok is a stukkerhez, csak magam elé kellene tartani. De nem tartom, mert ó jobban lát engem, s ha nála is van valami, idepörköl, mielőtt még pontosan látom a célt. Szerencsére semmi. Ellököm magam a kerítéstől, hogy mégis behatoljak a sötétbe. — Állj fel, pajtás! Hátralépek, de semmi. Pedig ilyenkor már a lélegzet is hallik. Azok ott, akik a melósokkal lelkiznek a gyárban, azt mondják, hogy a sötét és a csend együtt a legrosszabb. Akkor érzi úgy az ember, hogy valahol lármáznak. — Gyere elő, pajtás! Ezt már inkább magamnak mondom. Ami azt jelenti, hogy jobb lesz, ha kilépek a sötétből, annál inkább, mert a kerítés mellett mégis dereng valami. Zsebben a kezem, aztán csak ügy teszek, mintha sétálnék. Téglahalom. Ezen a helyen lebontották a kerítést, mert valami szennyvízcsövet verés, a végén azonban — ugyanakkora megterhelés alatt — már megközelíti a normálisát. A fizikai stressz-prog- ramot hagyományos kezelési módszerekkel vegyítik. Bajkál —Csendes óceán Hétszázötven kilométer hosz- szú vasútvonal építésébe kezdtek Nyugat-Szibériában. Az új vasútvonal Omszkot és Barnault, két nagy ipari várost köt össze. Ez a főútvonal az Urántól keletre létesülök egyike. A Bajkál tótól a Csendes óceánhoz is építenek vasutat. Szibériában és a Távol- Keleten a gyors gazdasági fejlődés diktálja a vasútépítést. Hatalmas villamos erőműveket, bányákat, vegyi- és gépipari üzemekeket építenek itt, és aktívan hasznosítják az újonnan feltárt ásványkincseket •$íz akarnak kivezetni a gyárudvarból. Hiába magyaráztam a főmérnöknek, hogy ilyet nem lehet csinálni. A szennyvíz ki, a tolvaj be. Valósággal kaput nyitnak az éjszakai rablóknak. Nevettek rajtam a gyárirodán. — Majrés maga, Gáspár!... —. mondták. Ajánlották, menjek át a rendészetre. Ennyi pénzért, amit nekem fizetnek, akármikor kapnak éjjeliőrt Csak azért vannak, hogy nehezítsék a sorsom. Megállók a sarkon, ahol elfordul a kerítés. Fütyörészek. Eddig megúsztam. Csak az a baj, hogy ezt az utat még kétszer meg kell tennem az éjszaka. Most már mégis jobb a helyzet, először .is, mert nincs több rés a kerítésfalon. így aztán egyenesben vagyok, azon a csapáson, ami a hosszú utcának visz. Már idelátszanak a fények. Kongresszusra készül a Vöröskereszt Rostás István főtitkár nyilatkozata Áprilisban tartja soron következő kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Az utóbbi négy esztendő munkájáról, s a további ■ tervekről nyilatkozott Rostás István főtitkár, az MTI munkatársának: — Az elmúlt év lényegében a mérlegkészítés időszaka volt. Felmértük, hogyan hajtottuk végre a III. kongresszus határozatait, és ennek alapján állítottuk össze a IV. kongresz- szus irányelveit, amelyek magukban foglalják további tennivalóinkat is. Az irányelvekben foglaltak több mint 200 ember véleményét tükrözik. A mind jobban előtérbe kerülő demokratizmus jegyében zajlottak le a vöröskereszt-szervezetek tisztújító taggyűléséi, miközben újabb helyi szervezetek alakultak. A tevékenységünk iránti érdeklődést és az aktivizálódást mutatja, hogy mire a taggyűlések sorozatának végéhez érkeztünk, a korábbi 9700-zal szemben már 10 447 volt a vöröskereszt-alapszer- vezetek száma. Számos helyen fiatalokat is beválasztottak a vezetőségbe. Ami az összetétel alakulását illeti, a választások eredményeként 60 százalékos arányban megmaradtak a régi vezetőségi tagok, 40 százalékuk új. A vezetőségekben 75 százalékot képviselnek a nők és 25 százalékot az ifjúság. Érdemes egy-két számadattal illusztrálni a két kongresszus közötti időszakban elért fejlődést. 1969 tavaszán, a III. kongresszus idején például 16 500 egészségügyi állomás működött az országban, a múlt év végén már 18 600. Ä Vöröskereszt taglétszáma akkor 673 ezer volt, most 812 ezer, illetve a 250 000 ifjúsági vöröskeresztessel együtt meghaladja az egymilliót. Az elsősegélynyújtó helyek száma négy esztendő alatt 15 300-ról húszezer fölé emelkedett. — Nemzetközi tevékenységünkben megkülönböztetett figyelmet fordítottunk és fordítunk a hős vietnami nép megsegítésére. Az áldozatkészségben élenjárnak a véradók. Ennek bizonyítéka: 12 ezren mintegy 4 ezer liter vért adtak alig egy hónap alatt vietnami testvéreink részére. A fegyverszüneti megállapodás létrejötte után jó lehetáséeiink; van arra, hogy most az újjáépítés időszakában is sokoldalúan támogassuk a vietnami népet. Szinte nincs olyan megyei ahol ne indult volna valamilyen formában erre irányuló kezdeményezés. Ez lehetővé teszi, hogy újabb segélyküldeményt indítsunk hamarosan útnak, főként gyógyszereket, tartósított élelmiszereket, s az előbb említett csaknem négyezer liter vérből készült plazmát. Emellett bekapcsolódunk a Vöröskereszt Társaságok Ligája és a Nemzetközi Vörös- kereszt Bizottság segélyakciójába is, amiről a közelmúltban folytattunk tárgyalást az Indokína segélyezésére létrehozott különbizottság elnökével. Ezúton köszönjük meg a segítségét a sok orvosnak, gyógyszerésznek és más egészségügyi dolgozónak a tanácsok különböző funkcionáriusainak, a téeszek, állami gazdaságok, vállalatok, üzemek vezetőinek, a mind több jogásznak, mérnöknek, állatorvosnak, agronómusnak, hogy bekapcsolódtak tevékenységünkbe és hozzájárulnak a Magyar Vöröskereszt ember- haráti feladatainak megoldásához. (MTI) — Állj! A sötétben ember görnyed, háttal nekem, fejére húzva az esőköpeny. — Ne marháskodj, Gáspár. Nem látod, én vagyok. — Lát az anyád! Közelebb jön, de nem egyedül. A köpeny alatt két fej, letakarva. A targoncás Vince. A "Perecz Vince. Meg egy mucus a gyárból. — Röstellném magam — mondom a mucusnak —, még ilyen őszidőben is kijársz! Vihog. Elöl hiányzik egy foga. A foghíjas nők mindig többet mernek. — Te, Vince — mondom —, nem ti jártatok ott a nyílás körül? Röhög. Fejét még inkább az esőkabát alá vágja. A nadrágzsebből kiveszi a paklit. Kossuthra van. Rászippántok. — Jól van, na... csak azt akarom mondani, nem ti jártatok ott a másik oldalon? — Mi aztán nem — mondja a mucus —, én a saroktól egy lépést se mozdulok.» — Az ilyen lakáshelyzetben — mondom neki. — De itt legalább házhely van... Jól odarittyentett nekem. A fél esőkabát alatt is rázza a farát, ahogy vonul, mintha most húzták volna ujjára a karikagyűrűt. Még tart a Kossuthból, szívom. Megvárom míg kiérnek az útig, aztán én is elindulok. Mire az aszfaltos úthoz érek, már elhúz az expressz a hosz- szú ház előtti töltésen. Úgy tűnik, hogy az egész hosszú házsor, a kivilágított ablakokkal elfutott, egy másik házsor ittragadt. De nem azért, hogy örökre ittragadjon. Majd eljön az idő, amikor ezek a házak is elindulnak és elfutnak az expressz után. Az éjjeliőrnek estétől hajnalig, kétszer körül kell járni a gyárat. Ha fáradt, leül a portásfülkébe, eloltja a villanyt, így jobban látja mi történik éjszaka a világban. A szélső ablaksoron most kialszik a fény. Fent öregek laknak, alattuk fiatal házasok. A tévé után ők térnek leghamarabb nyugovóra. A talponálló ajtaján gőz csapódik ki, az ajtóban megjelenik Lipták úr, vasúti zubbonyban, térdnadrágban, lódenkabát lóg a vállán. Meg- megáll, valamit hangosan magyaráz valakinek, fenyegeti az ujjával, a vállára csap. Egy egész jelenetet ad elő. Persze, az égvilágon nincs ott senki. Lipták úr úgy imbolyog a járdán, mintha egy lövészárok vonalát követné. Aztán én is elindulok a gyárkapu felé, az utca végén motor fordul be, a postás Laci igyekszik ilyenkor hazafelé. Lelassít, mert Sle- zákné a mellékutcából ilyenkor tart hazafelé. De az asz- szony most felvágja a fejét, és úgy vonul el a motor mellett, mintha bundában érkezne az Operából. A gyárkapuval szemben, a hosszú házsoron, kivágódnak az ablakok. A lakók szellőztetnek. Tölcsváry Adrienné most jelenik meg kutyájával az utcán. Richter úr kis kofferjával meg egy üres bevásárlószatyorral fújtat hazafelé. Csapos egy belvárosi pultnál. A sörszagot akkor is lehet rajta érezni, ha a városban a ser már az utolsó üveggel is elfogyott. Vajda úr, a KÖZÉRT- vezető, ma is taxin érkezik. Erdélyi úr, a festő zárja a sort. Elsején madár formájú felesége meg felnőtt lányai közös erővel fejre állítják, az utolsó fillérig kirázzák belőle "h fizetést, csak a mellékesből tudja itatni a tinédzsereket. (Folytatjuk)
