Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-02 / 27. szám
■4 A szakmunkásképzés gondjai a Bonyhádi Cipőgyárban Köztudott, hogy a Bonyhádi Cipőgyár az iparágon belül jó hírű, a belföldi és a külföldi partnerek elégedettek gyártmányaival. A cipők minősége közismert, a vásárlóközönség keresi a „Botond” márkával jelzett lábbelit. Kevesen tudják azonban, hog/ a vállalat egyik legnagyobb gondja a szakmunkás-utánpótlás biztosítása. A vállalat össz- létszáma jelenleg valamivel több, mint kétezer fő, ebből a szakmunkások aránya kevés, sok a betanított és segédmunkás. Ilyen körülmények mellett óriási feladat hárul a gazdasági, műszaki vezetésre. Amikor 1957-ben a vállalat a Könnyűipari Minisztérium irányítása mellett beindította a szakmunkásképző iskolát, olyan reményeket fűzött hozzá, hogy ezen az intézményen keresztül állandóan kapnak szakmunkásokat. Az első évek reményteljesek voltak, hisz volt esztendő, amikor az I. II. és III. éves tanulók összlétszá- ma megközelítette a háromszázat. ' Az évek múlásával azonban a fiatalok körében a divatos szakmák kerültek előtérbe, rádió-, tv-szerelő autószerelő stb. Alig veszik figyelembe a fiatalok, főleg a fiúk, hogy a cipőgyártás már nem a hakninál kezdődik, hanem a modern üzemben, a futószalagokon a legmagasabb szintű technológiai feltételek mellett. Felmerülhet a kérdés: Talán szegényes a propaganda a cipőipari szakma megszerettetése, ismertetése vonatkozásában? Aligha. Vállalatunk a legszélesebb körben fejti ki ilyen irányú tevékenységét azonban az eredmény egyre szegényesebb. Igaz, hogy a fel. sőrészkészítő állományban a lányok részéről az utánpótlás elégséges, de alja-szakmunkásra égető szükség lenne. Volt esztendő, amikor a vállalat háromszáz ipari tanulót foglalkoztatott, jelenleg a te’Gyakran megfordulok a bá- taszéki tanácsházán. Nem tudok anélkül távozni, hogy ne tájékoztatna valami újról Nagy Ferenc vb-titkár. A napokban is a kezembe nyomott egy felhívást. A bátaszéki üzemekhez, hivatalokhoz intézte jószándékkal. A felhívás arról tájékoztat: milyen előnyökkel jár a lakásszövetkezet létrehozása. Ezt a lehetőséget a bátaszékiek is kihasználhatnák, szövetkezetbe tömörüléssel enyhíthetnének a lakásgondokon. A szövetkezet megalakítható, ha legalább 12 lakás építését határozzák el a tagok. A kedvezmények közül többek között a következő pénzügyi lehetőségekre hívta fel a figyelmet: a szociálpolitikai kedvezmény gyermekenként 30 ezer, más eltartott családtagok után személyenként 20 ezer forint. Petőfi Sándorra és Kodály Zoltánra emlékezett a bonyhádi II. számú általános iskola ifjúsága. November vége óta az őrsök és rajok házi szavalóversenyen válogatták ki 80 szavaló közül a legjobbakat. Az iskolai szavalóversenyen, amelyet a járási könyvtároan rendezett meg az úttörőcsapat, számos szépen előadott verset hallott a zsűri. jes létszám 121 fő. Kevés, nagyon kevés. Az 1973-as terv szerinti igény is 40 felsői észkészítő és 20 aljamunkástanuló lenne. Itt persze gyorsan meg kell jegyezni, hogy bármennyi is lenne a jelentkező, a vállalat a felvételt biztosítani tudná A fiatalok nem ismerik kellően a cipőkészítő szakma lényegét. Mint az egyik legfontosabbat tudniuk kell, hogy ma már nem suszterek dolgoznak az iparban, hanem magas képzettségű ipari szakmunkások és semmivel sem alacsonyabb a „rangjuk” mint más szakmunkásoknak, sőt sokszor előnyösebb helyzetben is vannak, hisz keresetük jóval meghaladja a kétezer forintot, nem is beszélve az egyéb szociális juttatásokról. Sajnos szólni kell a lemorzsolódások okairól is. A régi mumus a szülők részéről: „Ha nem tanulsz, elmész suszternak”. Bizony vannak olyan általános iskolát végzettek, akiknél a tanulmányi ' átlag 2,8 volt, ilyen felkészültség mellett tényleg, ahogy ők mondják, más nem lévén, a „suszterszakmát” választották. Ekkor derült ki, hogy már a félNagyon-nagyon valószínű, hogy Gyönkön kevesen örültek, amikor a község megszűnt járási székhely lenni. Az azonban bizonyos, hogy az intézkedés egy valamire jó volt: a valahai hivatal helyén kis üzem létesülhetett. A Szekszárdi Vasipari Vállalat telepe, d1 korántsem ettől érdekes téma. Hanem a tűszelep, miatt. Az ország teljes' tűszelep-szük- ségletét Gyönkön készítik. Tavaly három és fél, idén négy milliót. Ugyanúgy, mint Báta- széken a zsírzógomb, Gyönkön is monopólium a tűszelep. Az ikladi műszergyár készítette azelőtt, oda mentek az első munkások betanulni. Ak„Kérem a vezető elvtársat, hogy vállalata, intézménye területén az építkezni kívánó fiatalok között ezen kedvezményes építkezési formát propagálni szíveskedjék” — olvasom a levélben. Még nem tudni, hogy milyen eredménnyel jár ez a figyelemfelhívás. Mindenesetre a fiatal tanácstitkár bizakodik, ö már látja az emeletes házakat. Nagyon szeretné, ha a községe — itt született — minél jobban, minél gyorsabban fejlődne, minél szebb lenne. Reméli, hogy nem marad vissz- hangtalan a felhívás. De sajnos, nemcsak tőle függ, hogy lesz-e vagy sem lakásszövetkezet Bátaszéken. Ha rajta múlna, már lenne. Reméljük, hogy a bátaszékiek a címben feltett kérdésre — igennel válaszolnak, (f. 1. b.) Kodály Zoltán emlékére a felső tagozatú osztályok 13 kamarakórusa mutatta be műsorát. Az ünnepélyes csapattanácsülést a győztes szavalok, kamarakórusok és az iskola tánccsoportjának műsora • tette színessé. Ezután az úttörők megkoszorúzták a gimnázium kertjében lévő Petőfi-szobroU évi vizsgáknál kiestek, hisz az elméleti követelmény itt sem alacsonyabb, mint más szakmánál. Hogyan segít gondjain a vállalat? Szükséghelyzet lévén, nagy agitáció folyik a, már dolgozó és képesítéssel nem rendelkező fiatalok körében. Innen próbálják az utánpótlást előteremteni. Ezek a fiatalok már fészket raktak, nagy részük évek óta a vállalatnál dolgozik és nekik sem mindegy, hogy segédmunkások, vagy képzettséggel rendelkező szakmunkások. 1957 óta a szakmunkásképzés keretén belül 800 fő kapott szakmunkásbizonyítványt. Sajnos a fele már elhagyta a vállalatot. Az okok ismertek és itt kell beszélni a munkaerő-vándorlásról is. Igaz, a lányok közül sokan férjhez mentek, sokan elköltöztek, de azért feltehető, sőt biztos, hogy a szakmunkások azért az iparban maradnak. Hol a kivezető út a bajokból, gondokból? Szélesebb körű központi propagandára van szükség, hogy megszeressék, megismerjék a fiatalok a cipőipart. HORVÁTH JÓZSEF Bonyhádi Cinőgvár kor még nem is tudták, micsoda jó üzlet tűszelepet gyártani. Mert jó üzlet, tagadhatatlan. A kis „kóceráj” jelentős hasznot hoz a vállalatnak. De eszünkbe sem jut az idézőjelbe tett szóval lebecsülni a gyönki üzemet. A kis telepen igazán korszerű egységek is akadnak. S ami értéküket csak növeli: szinte mindegyik házi tervezésű. A tűszelep, melyet a gépkocsi-, motorkerékpár-töm-, lökből mindenki ismer, 11 éve készül milliószámra Gyönkön. Tizenöten akadnak még a kezdő munkáslétszámból. Ötéves törzsgárdatagok (fiatal üzem — rövid törzsgárdatagság) viszont annál többen vannak. A létszám zöme. Harmincötén dolgoznak a tűszeleprészlegnél. Közülük kettő a férfi. A nők átlagban 1300—1400 forintot keresnek. Munkájuk könnyű. Csak ügyes ujjak kellenek hozzá. Megpróbáltuk mi is. Öt perc után meguntuk. Elképzelem ugyanazt a kis részfeladatot órákon, napokon, heteken, sőt éveken át — és fázni kezdek tőle. — Hallgatólagos előírás nálunk, — mondják az asszonyok — hogy mindenkinek legalább öt műveletet tudnia kell.^ Ezért váltjuk egymást, cserélgetjük a végzendő munkafolyamatokat. Van olyan közöttünk, aki a tűszelep készítésének minden fázisához ért. Persze így is... Nem mondják tovább, de e sorok írója próbálta. Unalmas, lélekölő, egyhangú munka. Viszont munka és kenyeret ad. Megélhetést. Sok között nem lehet válogatni. Gyönk ipara: a tűszelepüzem. Másutt talán több igényük lenne a dolgozóknak. Itt tudomásul veszik, s vallják: mindenki jól jár. Az asszonyok, akiknek máskülönben örökké htb. lenne a foglalkozásrovatba írva és. az ipar is — hiszen tűszelepből az utóbbi tizenegy évben soha nem volt hiány. Kedves olvasó, kérem szedje össze most figyelmét, mert az előbbiek alátámasztására meglehetősen unalmas rész következik. Elmondjuk szépen pontról pontra, hogyan készül a körülbelül két centiméter hosz. szú. öt milliméter széles kis tűszelep. Na nem mindent írunk le, csak a főbb munka-' folyamatokat Elöljáróban Lakásszövetkezet Bátaszéken? Ünnepi csapattanácsülés Amíg elkészül a A műveltebb, technikailag jobban képzett munkásosztály neveléséért Az oktatási párthatározat gyakorlati megvalósításáért folytatott céltudatos és tervszerű munka egyik állomása volt az a tanácskozás, amelyen a szekszárdi szakmunkás- képző intézet nevelőközössége értékelte és elemezte a tanítási év első felében végzett nevelő-oktató munkát. A bevezető tájékoztatás, amelyet az ' iskola igazgatója adott, az intézeti munkaterv alapján általában értékelte az intézet munkáját. Ezután három tagozatban folytatódott a munka. (Közismereti, szakelméleti és gyakorlati). A tagozatvezetők a saját területükön konkrétan elemezték a helyzetet, megállapítva az elért eredményeket, feltüntetve a hiányosságokat és megjelölve a második félév fő feladatait. Kiemelten foglalkozott a tanácskozás a következő témákkal: — Az iskola, az üzem és a különböző társadalmi szervek tevékenységének összehangolása. — A tanulói és nevelői túlterhelés csökkentése. — A nevelőmunka fokozása, (különös tekintettel a munkafegyelemre a munkához való helyes viszonyra való nevelésre). — Az oktatómunka jobb megszervezése, (ezen belül a szerzett ismeretek helyes gyakorlati alkalmazása, a tanulói munka reális értékelése). — A tanulók testi nevelése,' a honvédelmi nevelés, és a balesetvédelem. — Az iskolai élet demokratizmusának erősítése, a tanári önállóság fokozása, a tanárdiák viszony alakulása. — A tehetséges fiatalok tu-' datos továbbfejlesztése. A tanácskozás lényeges vo-' nása volt. hogy a nevelőtestület őszintén, nyíltan feltárta a nevelőmunkában elért eredmények mellett a még meglévő hiányosságokat és felelőssége teljes tudatában vállalta a szakmunkásképzéssel járó pedagógiai munka minden ne«: hézségét. így akarják elérni a párt- határozat által megszabott célt: „legyen műveltebb, és technikailag jobban képzett a munkásosztály!” KEDVES HENRIK Akár magot is válogathatnának a képen látható asszonyok. A tűszelepet gyártják. annyit: 28 műveletet tart számon a technológiai előírás. Tehát: másfél milliméter átmérőjű rézhuzal a kezdet. Erre ráhúznak egy parányi tányért, s készülékben megszorítják úgy, hogy tengelyirányban 4 kg-os terhelést kibírjon (ezt a meó végzi). Tömítésül fémragasztóval kenik be, majd a tányérgumi felhúzása következik (egy milliméter vastag 3,3 milliméter átmérőjű kis gumidarab és egy munkásnak négyezret kell a tányérba helyezni egy műszak alatt). Egy másik asztalnál ezután felkerül a huzalra a rugó és a talp. A huzalt ellapítják. Ezzel a szárrész elkészült. Ezzel egy. időben a tűszelep másik fő szerelvényét gyárják. A nyers szeleptestre ráhúzzák a nyers gumit, majd vulkanizálják és méretre vágják. Az így nyert alkatrészt egyesítik a fejrészszel. A fej végét laptáv-mar- ják, a központi furatot lesorjázzák, s menetet készítenek a fejre,, Ellentétes oldalon száj- sorjázás következik, válogató műveletek, majd nikkelezés. A menetes oldal ezzel szintén elkészül. Egyesítik a két fél- gyártmányt, a rézhuzal végére fejet sajtolnak. Légzáraspróba? 12 atmoszférát kell kibírnia áteresztés nélkül a kész szelepnek. Csomagolás: ötösével, vagy a gumiipari vállalatnak ömlesztve, mérlegen számolva. Ennyi. A nikkelező részleg, és á korszerű kis nyomásellenőrző labor saját tervek alapján készült. Az üzemben tehát nem érzik úgy, hogy minden jól van, ahogy van: úgyis monopolhelyzetben van az üzem. Olyannyira nem, hogy el-' készült egy új teflon tömítésű tűszelep néhány mintapéldánya. A tömeggyártás feltételeit még meg kell teremteni, de aránylag kis beruházás után már nagy tételben készülhet. Az új tűszelepről mindenki lelkesedéssel beszél. Kiváló minőségű — mondják. Ezekben a napokban minősíti a KERMI — nemsokára tehát a hivatalos vélemény is megérkezik. Az álmok álma? Nem mondják, inkább súgják, hogy esetleg az új teflon tömítésű tűszelepet exportra is-szállítanák. Valamelyik autógyárnak?. ..
