Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

TOLNA MEGYEI világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A -tut-AGY; AR S ZO;e.lA£-liS T;A M UN.KÁS PÁRT. TÓIM A MEGYE I B IZOTTS ÁGÁ N A K LAP) A XXIII. évfolyam, 39. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1973. február 16. Törvénytervezet a büntetőeljárásról — Ipargazdasági kérdések A dollár leértékelésével kapcsolatos helyzet — A juhtenyésztés fejlesztése Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Az igazságügyi miniszter elő. terjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta a büntetőeljárásról szóló tör-j vénytervezetet, s úgy határo­zott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a kül­kereskedelmi miniszter jelen­tését az 1973. évi szocialista viszonylatú államközi áru­csere-forgalmi megállapodások megkötéséről. Felhívta az ille­tékes miniszterek és az orszá­gos hatáskörű szervek vezetőit, hoay a megállaoodások végre­hajtására a szükséges intézke­déseket tegyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének elő­terjesztését arról a 40—50 leg­nagyobb ipari vállalatról, ame­lyek működését a gazdaság­irányító szerveknek különös gonddal, folyamatosan figye­lemmel kell kísérniük. Az irá­nyító szervek e vállalatok mű­ködéséről, gazdasági helyzeté­ről. termelési, fejlesztési és üzletpolitikájáról kapott rend­szeres információk birtokában hatékonyabban tudják segíteni ezeket a vállalatokat, jobban biztosíthatják a népgazdasági érdekek érvényesülését, szük­ség esetén kellő időben élve a gazdasági, illetve felügyeleti beavatkozás eszközeivel is. A kijelölt vállalatok tovább­ra is az általánosan érvényes gazdaságirányítási rendszer ke­retei között működnek, a ter­vezési és szabályozási előírá­sok rájuk is egyértelműen vo­natkoznak. A kormány felhív­ta az ágazati minisztereket, hogy tröszti szintű kijelölések esetében elsősorban a trösztök azon vállalataival foglalkozza­nak, amelyeknél a gazdaságo­sabb termékszerkezet kialakí­tása fokozott mértékben szük­ségessé teszi az irányítás és az ellenőrzés erősítését. Az Országos Tervhivatal el­nöke javaslatot tett hat olyan nagyvállalat kijelölésére, ame­lyeknél a termelési struktúra átalakításához szükséges anya­gi eszközök saját erőből nem biztosíthatók, s korszerűsíté­sükhöz az általánostól eltérő módszereket kell kidolgozni. A kormány az előterjesztést el­fogadta, s úgy határozott, hogy e vállalatok termelési szerke­zetének átalakítására olyan programot kell kidolgozni, melynek végrehajtása belát­ható időn belül biztosítja e vállalatok támogatásmentes működését. A pénzügyminiszter tájékoz, tatta a kormányt a dollár le­értékelésével kapcsolatos hely­zetről és a megtett intézkedé­sekről. A kormány a bejelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést ter­jesztett elő a juhtenyésztés helyzetéről és a fejlesztéshez szükséges intézkedésekről. A kormány az előterjesztést jó­váhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének és az igaz­ságügyi miniszter közös elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott egyes taná­csi szakigazgatási hatáskörök felülvizsgálatára. Utasította a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a hatáskörök felülvizsgá­latát 1973. március 31-ig fejez­zék be. A kormány a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnöké­nek előterjesztése alapján jó­váhagyta Moffer István meg­választását a Nógrád megyei Tanács elnökének. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Biszku Béla Szekszárdion Ülést tartott a megyei pártbizottság Csütörtökön reggel Szek- szárdra látogatott Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A megyei párt- bizottság székházában a me­gye vezetői fogadták, majd K. Papp József, a Központi El­lenőrző Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára tájékoztatta Biszku elvtársat Tolna megye politikai, gazda­sági, társadalmi és kulturális életéről. Biszku elvtárs délelőtt részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülésén, amelyen K. Papp József elnök­letével öt napirendi pontot vi­tattak meg. Az első napirendi pont „Jelentés az 1972. gazda­sági év eredményeiről, az 1973-as gazdasági év feladatai” — előadója Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára volt. A beszámolót vita. majd sza­vazás követte. A megyei párt­bizottság tagjai a beszámolót egyhangúlag elfogadták. A megyei pártbizottság 1972. évi munkájáról szóló beszámo­lót, a megyei pártbizottság 1973. évi munkaprogramját és a végrehajtó bizottság első fél­évi munkatervét K. Papp Jó­zsef terjesztette elő. Negyedik napirendi pontként Horváth József, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót az 1973. évi tanácsválasztás elő­készítéséről. Ezután különfé­lékről tárgyaltak. A megyei pártbizottság ülé­sét követően Biszku Béla vá­rosnézésre indult, megtekintet­te Szekszárd nevezetességeit, közte a Babits Mihály műve­lődési központot. Biszku elv­társ szekszárdi tartózkodását a műszergyárban fejezte be, ahol Magyari László, a gyár igaz­gatója tájékoztatta az üzem életéről, eredményeiről, gond­jairól. A barátság őszinte megnyilvánulása Fock Jenő Csehszlovákiában Fock Jenőt, a Miniszterta­nács elnökét a csütörtöki na­pon gazdag program várta a fővárosban és Prágán kívül egyaránt. A reggeli órákban miniszterelnökünk a Zsizskov- hegyen, ott, ahol egykor a cseh husziták győzelmet arat­tak Zsigmond császár hadai felett, megkoszorúzta az isme­retlen katona sírját. A koszo­rúzáson jelen volt Martin Dzur hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Rendkívül éredekes prog­rampontnak bizonyult a Frá­IXemcsak kereskedelmi vállalkozás Megnyílt Szekszárdim az ország egyik legkorszerűbb könyvesboltja Csütörtökön dél­előtt ünnepélyes keretek között nyílt meg Szek- szárdon az ország egyik legkorsze­rűbb könyvesbolt­ja, a 160 lakásos bérház földszint­jén. Az új üzlet nemcsak külsősé­geiben jelent új színfoltot a me­gyeszékhely keres­kedelmében. ha­nem híven tükrözi a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szándékát is, a könyvterjesz­tést nem pusztán kereskedelmi tevé­kenységnek tekin­ti, hanem abban kulturális felada­tot is lát. Ugyan­akkor az is figye­lemre méltó tény, hogy Szekszárd az ország legnagyobb „könyvfogyasztó” városai kö­zött szerepel, s a múlt évi 5 millió forintos forgalom jóval az országos átlag fölött van. Az új üzlet tekintélyes, ke­reken kétmillió forintos áru­készletével az eddigieknél nyilván jobban ki tudja elé­gíteni az állandóan növekvő igényeket. Ugyanakkor a hanglemezárusítás bevezetésé­vel új szolgáltatást is jelent. Az ünnepi megnyitón Eisen. berger Friderika és Kovács Anna egészségügyi szakiskolá­sok hangulatos szavalata után Preszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igaz­gatója köszöntötte a megjelen­teket, majd dr. Marczali Lász­ló, a Kiadói Főigazgatóság ve­zetője mondott ünnepi beszé­det, emlékeztetve arra. hogy az idén van száz esztendeje az első szekszárdi könyvesbolt megnyitásának. Méltatta azt a közművelődési missziót, amit a szekszárdi könyvesbolt be­tölt, majd így folytatta: „örömmel tölthet el mind- annyiónkat a tudat, hogy aki ma Szekszárd felé utazik, már nem a város Babits-látta ké­péhez közeledik, hanem Illyés Gyula optimizmust sugárzó versének forrásyidékéhez. És inkább Szekszárd nagy szülött­jének, az új bolt névadójának azokra a soraira gondol, ame­lyek szinte a könyvterjesztés mottójaként hirdetik: „Óh, ne mondjátok azt, hogy a könyv nem kell, / hogy a könyvnél több az élet és az Em­ber: / mert a Könyv is Elet, is él, mint az Ember / így él: emberben a könyv, s a Könyv­ben az Ember. Császár József, a városi ta­nács elnöke a város lakossá­gának nevében átvette az új üzletet, majd — az ünnepi esemény befejezéseként — Preszter Sándor igazgató be­jelentette, hogy Leposa Dezső boltvezetőt és Keresztes Ist- vánnét Kiváló Dolgozó kitün- t .léssel jutalmazza. gától néhány kilométerre fek­vő bechovicei kutatóközpont­ban tett több órás látogatás. A nehéz- és kohóipari, vala­mint a tüzelőanyag- és ener­getikai minisztérium hatáskö­rébe tartozó hét, egymás mel­lé épült kutatóintézet valóság­gal egybefüggő bázist alkot a legkülönbözőbb alkalmazott kutatások elvégzésére. Fock Jenőt elkísérte Pavol Bahyl miniszter, az állami tervbizott­ság első elnökhelyettese, va­lamint Vince József prágai magyar és Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagykö­vet. Először az erősáramú elektrotechnikai kutatóintézet­be vezetett az útja. Oldrich Hóra igazgató tájékoztatásában beszámolt arról, hogy a buda­pesti villamosipari kutatóinté­zettel közös távlati program kimunkálásán dolgoznak. Az állami gépszerkesztési kutatóintézetben Karéi Juris docens, igazgató kalauzolta a vendégeket. Az intézetben szovjet—cseh­szlovák—magyar kooperáció­ban legszélesebb körű ipari felhasználásra szárítógépek ki­kísérletezése folyik. Mielőtt Fock Jenő távozott volna, az igazgatói szobában megtartott búcsúzás alkalmából a mi­niszterelnök őszinte elismeré­sét fejezte ki és hangsúlyozta, hogy az ilyen kutatási alap minden bizonnyal nagy hatást gyakorol a KGST-országok nemzetközi szocialista integ­rációs programjának megvaló­sítására is. A Minisztertanács elnöke megköszönte a kedves fogad­tatást, a barátság számos őszin­te megnyilvánulását és az ajándékokat. Délután Fock Jenő és kísé­rete a ' csehszlovák televízió' épülő Kavci Hory-i (Csóka­hegy) új központját tekintet­te meg. Ezt követően a Miniszterta­nács elnöke ellátogatott a vi - lághírű óvárcsházára, ahc. Zdenek Zuska főpolgurmestc • köszöntötte. Zuska megérnió kezett a 100 évvel eve! j ; egyesített testvérváros, Budt- pest fontos jubileumáról. A miniszterelnök végül ba­ráti szavakat jegybe:1 be a fő­város aranykönyvébe. Gustáv Husák, a CSKP KP. főtitkára csütörtökön barát1 beszélgetésen fogadta minisz­terelnökünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom