Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Az ízlésnevelő képernyő Husek Rezső zongoraestje Tudós professzorok jöttek össze néhány hónappal ezelőtt — a vitavezető az Akadémia főtitkára volt —, hogy arról beszélgessenek, milyen volt és milyen lehetne a televízió művészetet propagáló, esztétikát népszerűsítő munkája? Egy önérzetes irodalomtudós ugyanis azt a véleményét fejtette ki, hogy a televízió soha nem tudja az irodalmat népszerűsíteni. A legjobb irodalmi feldolgozások sem. Mert a tv teljesen más típusú élményt ad. mint az olvasás. Lélektanilag annvira más a művek megközelítésének mikéntje, az olvasás nyomán kialakuló fantáziakép és a képernvőn konkrétan megjelenő látvány hatása, hogy az egyikkel nem lehet rászoktatni a másikra. Vitathatatlan, hoey más dolog Mikszáth Fekete városát, vagy az Odüsszeiát kénernvűn nézni, és más ugyanazt elolvasni. S a két dolog valóban nem helyettesíti egymást. Aki látta, annak nem olyan élménye van, mintha csak olvasta volna, s megfordítva. Azért mégis helyesen figyelmeztették a felszólalót két dologra: először is arra. hogy számokkal, valóságos tényekkel bizonyítható: egy-eay jobb tv-adaptá- ció után müven szökött az irodalmi alapmű iránti érdeklődés a könyvtárakban és a könyvesboltokban. Lénye, gesebb a másik ellenérv: irreá. lis dolog a kultúrát erőltetetten szétválasztani, a műfajokat merev kategóriákban vizsgálni, A befogadók, a nézők tudatiban uvv'm's n°*n egv rekeszekre osztott világ van, amelynek az „irodalom” feliratú fiókia csak akkor gyarapszik. ha valaki könyvet olvas, színházi fiókjában csak akkor lesz több az ismeret, ha eleven színházat lát, s persze a televízióhoz is csak akkor ért jobban, ha még többet nézi a képernyőt. A valóságban az emberi tudatban az ismeretek a legszorosabb kölcsönhatásban vannak, egv ember egyéniségét, kultúráidnak jellegét énpen az összefüggő ismeretek eresze adja. Ha valaki látta oéldául képernvőn a Fekete várost, az már utána gazdagabb ismeretek lerakodott rétegein szűri meg következő olvasmányát, a Fekete várost, vagy bármelv más könyvet. S ha olvasta már az Odüsszeiát. máskéDp nézi meg a tv-feldolgozást, de az Odüsszeia elolvasásával megszerzett ismeretei és élményei a'anián roáskéooen fog reagálni mindenfajta tv-játékra. S ez még csak kétféle műfaj kancsolata, a valóságban pedig nvMen néző tudatában az ilyenfajta kaDcsolatoknak hallatlanul gazdag rendszere él, s ebbe a kapcsolatrendszerbe természetesen nemcsak a művészetek egymáshoz való vi- sz.onya tartozik, hanem minden egyéb társadalmi és tudományos ismeret — vagy éppen tévhit. Vannak, akik tiltakoznak bizonyos műsorok ellen, mert azok nem hatnak nevelően a gyermekekre, nem mutatnak jó néldát. Ezek elfeledkeznek arról, hogy a gyerekeket számtalan hatás éri — legerőteljesebben a szűkebb otthoni és iskolai környezetben — s a nagyon sokféle hatás közül csak egy a televízióé. S hogy az ott látott elrettentő eset, „rossz példa”, negatív jelenség valóban elrettenti-e a gyereket, vagy éppen vonzóvá válik előtte, az jórészt nem a televízión múlik, amely természetesen az ilyen esetekkel elrettenteni akar. A hatás sokkal inkább azoktól a korábban kialakított belső kapcsolat- rendszerektől, magyarul; a gyerek addig kialakított tudatától függ, hogy mire véli, hová raktározza el a képernyőn látottakat. Szinte minden művészeti ágnak vannak lelkes hívei, akik úgy szeretnék, ha az 5 műfajukból többet adna a televízió, többet foglalkozna az adott műfaj esztétikájával. Vitathatatlan, hogy vannak a tv művészi műsoraiban aránytalanságok. (A filmművészet például igen reprezentatív arányokban szerepel a képernyőn kész művekkel, ám hírei, újdonságai, s még inkább esz- té-ikai problémái nagyon kevésszer.) Mégis rosszul képzeli el a művészeti ismeretterjesztést az, aki nem veszi észre, hogy egy jó képzőművészeti műsor, amely a képet, a festmények kompozícióját, s a képszerkesztés szabályszerűségeit jól elemzi, nem ad nagy segítséget a nézőnek ahhoz is, hogy a következő filmet moziban, vagy képernyőn értőbb szemmel nézze. Mindez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem érheti gáncs a televízió művészeti műsorait. mert mindent egészében, „kapcsolatrendszerében” kell A Hungaroton Bartók összkiadásának új lemezén A fából fa^aoott királyfi a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának tolmácsolásában szólal, meg Kórodi András vezényletével. A i^mez méltó a francia nagvdíiial kitüntetett sorozat előző felvételeihez. Az orosz romantika nagy mestere Mogyeszt Petrovics Muszo'-g-srkii zenekari műveinek felvételét Németh Gyula vezényli. Az Egy kiállítás képei. című zongona ciklust elhunyt festőbarátjának Viktor Harímannak emlékkiállítása ihlette. A mű zenekari feldolgozását Maurice Ravel készítette el. s ma mindkét változatban igen nénszerű. A változatos hangulatú és témájú tíz karakterképet összekötő Séta tótiekben Muszorgszkij a kiállítás nézőjének szemlélődését, hangulati változásait ábrázolja. Az Egy éj a kopár hegyen című hangvérsenyfantáziát Gogol Szent Iván-éj című drámája nyomán írta. Hang- szerelését Rimszkij-Korszakov készítette el, sőt a félbema37. Dőry Katalin asszony csúnya vitákkal terhes, perlekedések lavinájától hangos élete fájdalmasan kiábrándult, céltalan lézengéssé válik a sír torka felé. Amikor azután 79 éves korában, 1852. november 8-án hajnalban megváltja viharos földi életétől a kegyes halál, s megfáradt, a jobb és szebb életre hasztalan vágyódott testét a budai Fő utcai Erzsébet apácák templomának kriptájában örök nyugalomra helyezik, — nem emlékeztet már reá semmi más maradandó, mint a koporsóját elfedő márványlapba vésett nevének aranyos fénnyel fel-felvillánó betűi, és az egri érseki egyházi levéltárban tornyosodó válóperének iratkötegei. TRAGIKUS EPILÓGUS, AVAGY MENEKÜLÉS MAGYARORSZÁGRÓL A fiatal Buttler von Clone- bough Sándor gondoskodik róla, hogy magyar talajba ültetett nemzetsége, — az öreg Buttler János szándéka nyomán — fennmaradjon. 1847- ben fia születik hitvesének, Évának. Hej, milyen öröme tellett volna a Buttler családot tovább vivő új sárj bán a magvavesztett öreg Buttler Jánosnak; az erdőtelki grófnak.«» , nézni. Nem. Bőven érheti kritika a televíziót a művek színvonalát illetően, a válogatásban érvényesülő jó, vagy rossz tendenciák miatt, nem fogadható el azonban olyan kritika, amelyik ilyen-olyan meggondo’ások miatt tematikailag szűkíteni akarja a programot. (Háborús filmek — nem háborús filmek). Nem fogadható el olyan kritika, amely gyerekek, s a nevelés kedvéért kíván száműzni művészileg értékes, jelentős alkotásokat, azért mert egyes részletei nem kiskorúaknak valók. Nem fogadható el olyan kritika, amely a televíziót akarja feleléssé tenni egy-egy művészi műfaj sorsáért az országban. A képernyő nagyon fontos, nagyon hatásos eszköz a művészetek, s a legszélesebb közvélemény egyre szélesedő kapcsolatainak megteremtésében. De nem az egyedüli. BERNÁTH LÁSZLÓ Hanglemezfigyelő radt mű befejező munkáit is ő végezte el, a szerző szellemében. Öserejű látomás a Boszorkányhegyről, közeli rokonságban Berlioz Fantasztikus szimfóniái a Boszorkány- szombat tételével. Ám az ördögi vízió Muszorgszkijnál Go*ol szelleméhez hasonlóan a saiátosan orosz népi fantázia képeivel gazdagodik. A lemezen hallható harmadik mű a Hovanscsina című történelmi oogra előiátéka a „Hainal a Moszkva folvón”. A gyönyörű természeti kén egvben a sorsának virradatát váró orosz nép szimbóluma. Schubert úgynevezett „nagy” C-dúr szimfóniáját — mely a hetes sorszámot viseli — 1828- ban fejezte be. Ám e nagyszabású alkotás a szerző életében soha nem került bemutatásra, elfeledve porosodott mindaddig, míg Schubert lelkes híve Robert Schumann rá nem bukkant. Több mint tíz Az öregúr halála után a fiatalokra szomorú esztendők köszöntének. Akár a csahos ku- tyafalka veti magát az űzött vad nyomába, hasonlóképpen rontanak nekik a vagyonra fogukat fenő örökösjelöltek, s maga Eiőry Katalin asszony is. A hosszadalmas és költséges pereskedésekbe rántott Sándor gróf rendkívül súlyos adósságokba bonyolódik. A végén már oda fajulnak a dolgok, hogy az államtól próbálkozik kölcsönt felvenni felvidéki birtokaira. Már Steinbach osztrák pénzügyminiszter is foglalkozik ügyével, de a végén dugába dől a megálmodott államhitel. A nagy bajban ihár Buttler János öregkori sasfészke, Dobóruszka is zálogba kerül, 130 ezer forint fe. jében. Pedig a fiatal bajor tiszt hamar akklimatizálódik a reformkori Magyarországon. Érezhetően folytatója szeretne lenni a „nagy Buttler” megkezdett öregkori munkájának. Erről tanúskodik például egy meg nem nevezett politikushoz intézett 1846-beli levele is. „ .. .Szellemi és anyagi gyenge tehetségem iránya) a már rég szimpáthiával viselt magyar honnak oltárára mentül többet áldozni s haladását elősegíteni! Valamint üdvöz- km ozoa boaJiaJau kik atmak Emlékezetes zenei élmény és kivételes siker jellemezte Husek Rezső zongoraestjét, melyre zsúfolásig megtelt a művelődési központ márvány- terme. Az érdeklődést egyaránt indokolta a kitűnő művész és a szokatlanul gazdag műsor, amely Couperin-től Kodályig a zenetörténet három hegy vonulatát járta be. A bevezető két Couperin- rondó valóban csak bevezetés volt, hangulati nyitánya a kitűnő Haydn-szonátának (D dur), mely elsősorban első tételével, ezzel a játékosan vidám, önfeledt muzsikával hat. Milyen ellentéte a műsor- középpontjába állított Beetho- ven-szonáta, az f-moll. közismert, bár nem Beethoventől származó nevén Appassionáta. Nemcsak az első 23 Beetho- ven-szonáta csúcspontját jelenti, az egész életműben különleges helyet foglal el, s egyben betetőzése magának a műfajnak is. évvel a mű megírása után játszotta el először a lipcsei Gewandhaus zenekara, Men- de'ssohn vezénvletével. A mű „felfedezőié” Schumann így ír a szimfóniáról: „Ebhen a szimfóniában több van elrejtve, mint puszta szépséges ének, több mint egyszerű fájdalom. vagy öröm... Olyan régiókba ragad bennünket, ahol valaha már' jártunk, de emlékezni sohasem tudunk rá... A mű egésze fölött az a, romantika ömlik; el, amely Schubert világából már any- nyira ismerős számunkra.” A lemezen a szimfóniát a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara szólaltatja meg, Lu-' kács Ervin vezényletével. Méltó módon tiszteleg nagy költőnk előtt a Petőfi-emlék- lemez. Verseiből, többek között a : Szülőföldemén, A jő öreg' kocsmáros, az Első szerepem, az Egy telem Debrecenben, a Beszél a fákkal a bús őszi szél valamint az Apostol egy részlete szólal meg, Bás+i Lajos. Major Tamás és Bessenyei Ferenc előadásában. haladását eszközük, s nem titkolom azon örömömet, hogy azon honfiak egyikét a tekintetes úrban tisztelhetem, s némi érintkezési viszonyba lehetek ...” .Kétségtelenül jó talajba hullottak az öreg Buttler gondolatai és eszméi a fiatal Sándor szívébe-lelkébe. Amikor ugyanis kirobban a magyar nép és nemzet szabadságharca az osztrák elnyomók önkénye ellen, akkor Buttler von Clone- bough Sándor haladéktalanul honyédtis.ztl uniformist ölt és fegyverbe áll. Az Ung megyei önkéntesek 18, zászlóaljának parancsnokló őrnagyaként csapatával a Felső-Tisza vidékéről Szolnok és Heves megyéken át, Buda érintésével, Komárom várába vonul. Mielőtt elindul a fegyveres csapat, zászlajukra hitvese köti a lelkesítő emlékszalagót. De alig áldozik le Világosnál a szabadság csillaga, kiújult .erővel törnek, ismét .az ádázait Szívteltem perlekedő felek Sándorékra. A tragédia'nem várathat már sokáig magára..) ' Buttler- Sáadornák és. feleségének nem marad. más választása, mint elmenékülni a kőszívű mostoha atyafiak követe- lődzésének pergőtüze elől. Hosszú-hosszú esztendőkre a Buttler família fészke a bajorAz Appassionátának kisebb könyvtárra rúgó irodalma van; Romain Rolland „csodaszörnynek” nevezi, ami a hódolat mellett is megtévesztői Tóth Aladár „a természet és ösztönélet párhuzamos viharát” érezte benne. Husek Rezső sokban gazdagította Bee» thoven-élményünket: értelmezésében elsősorban azt a Beethovent érezzük, akit egyik kortársa „Bild der Kraft"-ként jellemzett. Ez az Appassionáta a fékevesztett indulat hangján szól, s még a második tétel éterikus zenéje is csak átmeneti megnyugvás, hogy annál harsányabban zengjen a harmadik tétel mindent elsöprő vihara, a befejező ká» da a boldogság paroxizmusá- ban ünnepelje az életet. Ha kifogást keresünk, legföljebb azt mondhatjuk, az első tétel hatalmas tempója után a harmadikat még lehetett volna fokozni. Szünet után egy Schumann- szonáta (g-moll) bizonyította, hogy Husek Rezső nem ismer technikai nehézséget, majd Kodály műve, a Marosszéki táncok, szinte megkoronázta az estet. A lelkes ünneplést egg Chopin-mazurkával és Daqu- in hangulatos kakukkjával viszonozta a művész. Husek Rezső zongoraestje, melyre az Országos Filharmónia bérletsorozatában került sor, kivételes zenei élményt jelentett, s ismét bebizonyította, a Szekszárdon élő, s immáron szekszárdivá vált művész kitűnő képességeit. Az egyes műveket Létai Menyhért ismertette, a tőle megszokott szakértelemmel és szeretettel. országi Haimhausen ád otthont a kis családnak. Keserű szájízzel gondolhat a 37 esztendős férfiú második hazájára, melyért fegyvert is ragadott, de atyafiainak gyilkos önzése on. nan elűzte. Kiábrándultán olvashatja családja nemesi címerének reménykeltő feliratát: „Dum spire spero”, — amíg élek remélek ... Az erdőtelki gróf mostohafia végül is az ausztriai Grátz mellett, felesége, a Buttler- unoka Barkóczy Éva pedig a bajorországi Rosenheimben tér örök nyugovóra, — távol hazájától, idegen földön ... Ha valaki kételkedik abban, hogy léteznek-e még az utóbbi századokban is görögös ízű .tragikus sorstragédiák, az, — végigolvasva e történetet, — bizonyára magától rájön, hogy vaskosan tévedett. Hiszen valósággal a tagadás, az ellentmondás ős; szelleme öltött testet ebben a különös házassági históriában. S amikor annak szereplői már rég eltá- .voztak az élők sorából, s hűlt tetemük már dohos szagú krip_ fák hűs gyomrában enyészik, porladozik, a felidézett fantom újból kísért, és keseríti, búsít- ja, gyötri a második generációt, ezt az igazán szimpatikus fiatal emberpárt is — mind- .halálig... Buttler von Clonebough Sán- / dór szívéből-lelkéből így szakad fel egy levelében a szívfacsaró kiábrándult panasz, — m-elv bízvást lehetne mostoha- apjáé, az öreg . párdányi gróf Buttler Jánosé is: — „NEKEM ITT MAGYAR- ORSZÁGON mar a BOSZ- SZÚSÁG EGÉSZ KESERŰ POHARÁT KERESZTÜL KELL CSINÁLNOM!...” (VÉGE) (K. A.) CSÁNYI LÁSZLÓ '§ 3 5*5 A Különös házasság igaz históriája
